Szabad Újság, 1993. február (3. évfolyam, 25-48. szám)
1993-02-20 / 42. szám
/ / SZOMBAT 1993. február 20. III. évfolyam 42. szám Ára 3 korona Mezőgazdasági szövetkezetek, állami gazdaságok, farmgazdaságok, magángazdák figyelmébe A Szabad Újság hétfői, keddi és szerdai számában folytatólagosan, teljes teljedelemben közöljük a Szlovák Köztársaság Földművelésügyi Minisztériumának irányelveit a mezőgazdaság, az erdőgazdaság és a vízgazdálkodás 1993. évi állami támogatásáról Mivel olvasóink jelentős része közvetlenül érdekelt az állami támogatások felhasználásában, már most biztosítsák lapunk február 22—23—24-i számát az újságárusoknál, magántetjesztőknél, a helyi postahivatalban vagy — több példányban — közvetlenül szerkesztőségünkben. Öngyógyítás ■ akupresszúrával Pozsony is kapott a tervezetből Eurorégió, környezetvédelem, kisebbségek Prága egyik illegális fegyverraktárában, amelyet csütörtökön talált mega rendőrség egy újságíró „ellenőriz" egyet a lefoglalt több mint 1500 cseh gyártmányú géppisztolyból (TA SR/AP-felvétel) 26 nap után Befejezett éhségsztrájk A Kárpátok Eurorégió debreceni tanácskozásán aláírt dokumentum tervezetét Szlovákia ugyanolyan formában és ugyanakkor kapta meg, mint a többi résztvevő ország, s a szerkesztéssel kapcsolatos kezdeti munkákban is hasonló módon kapcsolódott be — jelentette ki a Népszabadságiak Herman János külügyi szóvivő. A minisztérium vezetőinek véleményét azért kérte ki a Népszabadság, mert Milan Kriazko szlovák külügyminiszter a tanácskozásról való távolmaradását magyarázva sérelmezte: a dokumentumtervezetet nem véleményeztették kormányával. Ezzel szemben a szóvivő hangoztatta, hogy a szóban forgó anyagokat a magyar külügyminisztérium Pozsonyba diplomáciai úton és ugyanakkor juttatta el, mint Kijevbe vagy Varsóba. Támadják a Kárpátok Eurorégió lengyel főszervezőjét A Magyar Hírlap pénteki számában arról ír, hogy az újonnan kinevezett przemysli vajda, Adam Peziol a lengyel—ukrán párbeszéd elkötelezett híve, ugyanakkor az egész közép-európai együttműködés megvalósulásán munkálkodó vezető. A Magyar Hírlap arról számol be, hogy a przemysli megyegyűlés tiltakozott Peziol kinevezése ellen, a város utcáin pedig olyan röplapokat osztogattak lengyel hazafiak, amelyek szerint az új vajda vissza akatja adni a háború után kitelepített ukránok egykori tulajdonát és ördögi tervet hajt végre a Kárpátok Eurorégió neve alatt. Peziol volt az egyik kezdeményezője a magyar— szlovák—lengyel—ukrán határmenti területek együttműködésének, amelyről vasárnap Debrecenben állapodtak meg. Megfeszített munka a Szigetközben Csütörtökön már csaknem félszáz gép dolgozott a Szigetközben a térség vízpótlását segítő program megvalósításán. A tejfalusi, a cikolai, a bodaki és az ásványi mellékágrendszert érintő átalakításokkal megindult a Szigetköz vízpótlását segítő program végrehajtása. Február végéig meg lehet teremteni a feltételeket ahhoz, hogy másodpercenként legalább 30-40 m3 víz jusson el a hullámtéri mellékágakba. Március végéig enyhíteni lehet azt a vízhiányt, amelyet a bősi erőmű egyoldalú megvalósítása okozott. A Népszabadság leszögezi, hogy ennek ellenére nem múlt el az ivóvizet veszélyeztető környezetvédelmi katasztrófa hatása a térségből. (Folytatás a 3. oldalon) Tegnap befejezte huszonhat napos éhségsztrájkját az eperjesi Tibor Báláz. Csütörtökön telefonon jelentette be dr. Jana Malcákovának, hogy éhségsztrájkját megszünteti és kérte, hogy szállítsák kórházba. Ez meg is történt, azóta az intenzív osztályon kezelik. A férfi éhségsztrájkjával tiltakozott az Eperjesi Autóközlekedési Vállalat igazgatójának és két beosztottjának leváltása ellen. Mint ismeretes, hivatalosan a közlekedésügyi minisztérium ellenőrző bizottsága pénzügyi és egyéb hiányosságokat derített ki a vállalatnál, és ezért menesztették az igazgatót és munkatársait. Tibor BaláZ egyébként ellenőrként dolgozott az ottani közlekedési vállalatnál. „Szegénységi” toplista: Vezet az egészségügy Szlovákia statisztikai hivatalának közvélemény-kutatása szerint minden második polgár az egészségügy katasztrofális helyzetét tartja a legégetőbb problémának. A „toplista” 2. és 3. helyezettje a megkérdezettek szerint a nehéz gazdasági helyzet és az életszínvonal csökkenése lett. Kivételként a magánvállalkozókat említhetjük. Náluk az első helyen a kis- és középvállalkozás és a munkanélküliség gondjai állnak. Érdekes megállapítás, hogy a Szlovák Nemzeti Párttal szimpatizálók mint elsőrendű feladatot Szlovákia külföldi „láttatását”, megismertetését és reprezentálását említik. A közvélemény-kutatásból kiderül, hogy a megkérdezettek 49 százaléka az egészségügy problémáinak megoldását tartja a legégetőbb feladatnak, 43 százaléka a gazdasági helyzet javítását, 42 százaléka pedig a csökkenő életszínvonal emelését. A lista további helyezettjei: a bűnözés megelőzése, a munkanélküliség, a szociális gondoskodás, Szlovákia láttatása és reprezentálása a világban, a környezetvédelem. Kevesebb százalékban, de a listán van még a kis- és középvállalkozások fejlesztése, a cigánykérdés, az államigazgatás kiépítése és működése, a szlovák hadsereg fejlesztése, a nemzetiségi problémák. Ha hiánycikk, beszerzik... Magángyógyszertár Losoncon Ixjsoncon eddig három állami gyógyszertár működött, most megnyílt a negyedik, amely azonban magánkézen van. A tulajdonosok célja, hogy minél jobban kielégítsék a betegek és az orvosok igényeit. Az alapgyógyszereken kívül természetgyógyászati készítményeket, gyógykozmetikumokat és egészségügyi eszközöket is kínálnak. Az ellátással nekik is gondjaik vannak, azonban a hiányzó gyógyszereket az arra rászorulóknak három napon belül beszerzik. Végre! Február harmadik hetében, (február 16-án) a Rolnícke noviny hasábjain nyilvánosságra hozták azokat az irányelveket, amelyek szerint az idén a mező- és erdőgazdaság, valamint a vízgazdálkodás igényelheti az állami támogatást. Milyen szép is ez, örülhetnénk, ha nem lenne elgondolkodtató a tény, hogy a mai fejlett nyomdatechnika korában, amikor szinte minden szerkesztőség vagy intézmény képes akár huszonnégy óra alatt is közzétenni, kinyomtatni, amit csak akar, miért kellett ezekre az irányelvekre egy hónapot várni? Ugyanis a kormány már január 19-ei ülésén jóváhagyta az ágazat támogatására szánt 7,8 milliárd koronás hitel odaítélési módjának, körülményeinek feltételrendszerét. Mit számít az a néhány hét — mondhatná, aki nem tudja, hogy február harmadik hete a mezőgazdaságban a tél végét jelenti, s hogy a gazdasági év nem a tavasznyílással, hanem már az őszi mélyszántással, vetéssel elkezdődött. (Ha elkezdődhetett.) Januárban már a gépek karbantartása, a tavasziak előkészítése volt (lett volna) soron, ha nem ment tárgyalta, észrevételeivel együtt küldte vissza a minisztériumba. Tehát már időben belekalkulálhatták idei költségvetésükbe a kérhető állami támogatás összegét is. Viszonyítási alapul pedig felhasználhatták az elmúlt évben nyújüzemgazdásza, ágazatvezetője, elnöke volt az elmúlt években az illető. Nos, van még egy-két téli estéje a magángazdának is, ha meg jól megfizeti, majd segít neki valaki, hogy minden indoklás a helyén legyen, s akkor Mint a mesében?... (volna) el az idő latolgatással, a föld visszaigénylések elhúzódásával, vitával, a kinnlevő pénzek behajtására tett meddő kísérletekkel, hitelek, kölcsönök hajszolásával. Igaz, hogy az irányelvek tervezetét sok szövetkezeti elnök, állami gazdasági igazgató, bennfentesebb magángazda megismerhette, hiszen mind a Parasztszövetség, mind a járások regionális Mezőgazdasági és Élelmezési Kamarái, mind a Magángazdálkodók és Agrárvállalkozók Egyesülete megtöri támogatás régiók szerint juttatott, szövetkezetek, magángazdák között elosztott, egy-egy hektárra eső összegét. Csakhogy a kérvényekét kitölteni, benyújtani mindaddig nem lehetett, amíg közzé nem tették a dokumentumot. És ha a mezőgazdasági üzemekben már nagy tapasztalatokra, sokéves gyakorlatra tettek szert a folyamodványok és beadványok kitöltésében, annál nehezebb kiigazodnia ezekben a most kezdő magángazdának, ha nem éppen a szövetkezet reménykedhet... Azonban mint minden támogatás odaítélésénél, itt is fölmerülhet a kérdés, hogy vajon az is kap-e támogatást, akinek nem „Krisztus a komája”, aki nem ül közel a tűzhöz. Tény, hogy valahol, valamit majd lendít ez az összeg, ennek a szétosztott cseppjei is lazítanak a mezőgazdaságra nehezedő szorításon. De az is tény, hogy a nagyüzemekből a legjobb szakemberek menekülését biztosan nem állítja meg. A föld termőképességének romlását szintén nem fékezheti meg, hiszen a felgyülemlett adósságállomány mellett maga az újratermelés is nehéz, nemhogy az intenzív, a beruházást igénylő, úgynevezett bővített újratermelés. Kinek, melyik nagyüzemnek telik ma műtrágyára, s lesz-e szerves trágya, ha az állatállományokat sorra likvidálják? Szép, hogy az ágazat távlati fejlesztését szem előtt tartva adják az állami támogatást. De addig, most, a legnehezebb időszakban, amikor a nagyüzemek már alig tudnak talpon maradni, a farmgazdaságok, magángazdák pedig még talpra sem tudtak állni, mi várható? Teljesen ki akaija a kormány szorítani a hazai termelőt a saját piacunkról, s át akarja azt engedni a nyugati árufeleslegnek? Hagyja az égig szökni a fogyasztói árakat, s továbbra sem képes befolyásolni a mezőgazdasági termelés költségeinek csökkentését? Csak a legjobb, a legbátrabb magángazdák bizakodnak, saját szakértelmükben, leleményességükben, kapcsolataikban remélik megtalálni, ami az állam gazdaságpolitikájából hiányzik. De vajon elég-e ez a mezőgazdaság újraélesztéséhez, fenntartásához? Minden fejlett kapitalista ország védi a saját termelőjét, s a gazdasági válságok időszakára is teremt olyan élelmiszerkészleteket, hogy a fogyasztó és a mezőgazdaságban dolgozó ne menjen tönkre. Nálunk olyan a helyzet, mint a mesében. Az oktalan ember csak úgy vélte csillapíttatni az éhséget, hogy megette az arany tojást tojó tyúkot. Úgy tűnik, etetgetni azért még etetgetjük a szegény jószágot, de nehogy a gyakori minisztercserék valamelyik szeszélyes pillanatában, valamely okos politikusunk jóvoltából mi is így járjunk. 1L MÉSZÁROS ERZSÉBET Mit rejt a Drakula-vár kriptája?
