Szabad Újság, 1993. január (3. évfolyam, 1-24. szám)
1993-01-13 / 9. szám
w ti ♦ X k 1' ? ((fS? c V'jí —- CSf, 'f i JT/ 4 Szabad ÚJSÁG Családi kör GYÖKEREK ~| __________________________________:_________ : _____________ A történelem tanúja A Szepsiben élő STIBRÁNYI GUSZTÁV Guszti bácsi idős kora ellenére is rendületlen a csehszlovákiai magyar kőzéletiség ismert sze- múltőrző elhivatottsággal bújja a levéltárak sármélyisége. Polihisztorságával élő tanúságtevője gult pergamenjeit, és fiatalos lendülettel járja eme század kárpát-medencei abszurditásai- a vidék titkokat rejtő hegyvilágát. Az évtizedek nak. Életpályáját gyógyszerészként, helytörié- alatt ősszemazsolázott helytörténeti és régészeti nászként, archeológusként, barlangászként és ismereteket a hazai magyar sajtóban publikálta, természetvédőként járta be a mögötte felgyü- Jelenleg Szepsi város történetének feldolgozásálemlett nyolcvanhárom esztendőnyl időben, val foglalatoskodik. Életútja Budapesttől Eperjesen, Prágán, Ungvá- Mondandója egy cseppbe zárt tenger. Keserű ron, Námestovón, Rozsnyón, Nyustán, Vágújhe- esszenciája mindannak, ami így vagy úgy míndlyen, Mecenzéfen, Minszken, Bolognán, Tornán annyiunkat érintett, akiknek ebben a térségben át Szepsibe vezetett. jelöltetett ki az otthon vagy az otthontalanság. Budapesten születtem 1909-ben. Apám a Ganz gépgyárnál dolgozott, a dízelmotorok szakértője volt. Járta az országot, így jutott el Eperjesre is, ahol a városi vízművek korszerűsítésével bízták meg. A polgármester ajánlatára apám 1919-ben elfogadta a felkínált főgépészi állást, és 1961-ig szolgálatban is maradt a városban. Szóval így került a család Eperjesre. Amikor kitört az első világháború, s az oroszok már elfoglalták Bártfát, anyámmal és az öcsémmel Budapestre menekültünk, de három hónap múlva visszatérhettünk a városba, ahol a támadó sereg katonáinak egy részét már hadifogolyként láthattuk viszont. Érdekes fintora a sorsnak, hogy - mivel a helybéli magyar iskola igazgatója még éretlennek talált a betűvetés elsajátítására, ugyanakkor a szüleim már szabadulni akartak virgonc fiúktól, ezért kerülő úton beírattak egy szomszéd település szlovák iskolájába, ahová - az apám felügyeletére bízott orosz foglyok hordtak biciklivel. Nos, ilyen körülmények közepette ismerkedtem meg a két szláv nyelvvel. A következő iskolaévet már Eperjesen kezdtem, magyar iskolában. Ekkor még javarészben magyarok lakták ezt a várost. Az iskolai ünnepségeken még Ferencz Józsefet köszöntöttem „A legelső magyar ember a király“ című verssel. Az elemi iskola elvégzése után anyám abba a helyi kollégiumba íratott (volna) be, amelyikbe 1815-18 között Kossuth Lajos is járt, ám 1919 lévén kiderült, hogy eddig színmagyar tanintézetben ezentúl már csak szlovák nyelven folytatódhat az oktatás. Mivel a hirtelen bekövetkezett változást ideiglenesnek véltük, ezért azt mondtuk, várunk egy évet, hiszen hamarosan úgyis visszaállítják) a régi egyensúlyt, s ha majd ismét magyarok leszünk, az anyanyelvemen folytatom a tanulást. A helyzet nem így alakult. A gimnáziumot szlovák nyel-j ven végeztem el, miközben a városból eltüntették a Petőfinek és Tompa Mihálynak állított emléktáblákat. Talán ma már nem mindenki tudja, ezért elmpndom, hogy a szabadságharc költője egy alkalommal a Szepességbe menet meglátogatta az itt tanitóskodó Tompa Mihályt. A baráti társaság élve az alkalommal a közeli Szent László-hegyen lévő erdei lakba invitálta a két poétát költői párviadalra. Ennek emlékére az eperjesi Széchényi kör emlékművet emeltetett. A fasiszta szlovák állam első dolga volt, hogy meggyalázza az emlékhelyet, továbbá, hogy betiltsa a híres Eötvös Sportklubot. Az utóbbi döntés miatt szakadt meg, és az önálló szlovák állam fennállásának ideje alatt mindvégig szünetelt a sportdiplomáciai öszszeköttetés Magyarország és Szlovákia között. érettségi után 1930-ban a prágai Károly Egyetemen folytattam (gyógyszerészeti) tanulmányaimat. Az egyetem elvégzése után különböző helyeken gyógyszerészkedtem: Ungváron, Eperjesen, Námestovón, Rozsnyón, Nyustán és Vágújhelyen, majd 1939-ben Mecenzéfre, ebbe a többségében németlakta városkába költöztem. Tudni kell, hogy a bécsi döntés értelmében Mecenzéfet nem csatolták vissza az anyaországhoz. De mivel a lakosság magyarpárti volt, s háziiparuk részére Magyarország jelentette a piacot - ezért a szlovákok lakta Rudnok, Jászújfalu és Jászómindszent példáját követve, kérelmezték a Magyarországhoz való csatolásukat. Amíg az említett települések esetében a kérelemnek helyet adtak,. Mecenzéf és Stósz csatlakozását megakadályozta a cseh származású szudétanémeí Karizmán. Pedig állítólag Tiso Nagymegyer helyett odaadta volna ezeket is, csakhát Karizmán hajthatatlansága miatt erre nem kerülhetett sor. Pedig a kulisszák mögött mi is mindent megtettünk a határkiigazításért. A gyógyszertár tulajdonosának volt egy pesti rokona, történetesen Teleki Pál titkárnője, aki az itteni ezerkétszáz tagot számláló Magyar Párt, s a vele szimpatizáló lakosság kérésének továbbításában segédkezett. Mindhiába. Engem közben a szlovák hadsereg katonájaként kivezényeltek az orosz frontra, Minszkbe. Onnan meg az olasz frontra meneteltettek, az amerikaiak partraszállása idején. Hónapokon át Imolában és Bolognában katonáskodtam, onnan kerültem haza, vissza Mecenzéfre, ahol tökéletesen elsajátítottam a német nyelvet. A háború után nagy fordulat állt be a magyarok életében. Eperjesről például egy nap leforgása alatt kirakták a magyar családok szűrét. Akinek nem volt lehetősége a menekülésre (többnyire Kassán kerestek menedéket), azokat a szlovák falvakba telepítették, szórták szét. Később vagy ötven családnak sikerült visszatérnie a szülőföldjére, de nem az otthonába. Az egyik orvoskollégám például hosszú időn át az édesanyja kriptájában lakott... Engem Mecenzéfről Tornára helyeztek, ahol tizenhárom évig vezettem a helység patikáját. Tornáról Szepsibe kerültem, végső állomáshelyemre, ahol huszonkét évet töltöttem a város gyógyszertárában. A régebbi időkben még kevés volt a kész gyógyszer, inkább nekünk kellett nyersanyagokból kikevernünk az orvosságokat. Csak egyetlen szlovák gyógyszergyártó cég volt, a pozsonyi Medika. A többi mind Csehországban működött. Onnan hozattuk a gyógyszereket. Ha mondjuk délelőtt megrendeltük a kívánt orvosságot Eperjesről, másnap reggel ott volt a csomag... Már Tornán a fejembe vettem, hogy a község történelmével kell foglalkoznom. Akkor kezdtem járni a vidéket is, hogy a helytörténeti forrásokat felkutassam. Közben barlangász lettem, s ennek kapcsán az archeológiát is megkedveltem, s ott voltam a Rozsnyói Múzeum újjászervezésénél is. Közben kineveztek a Szádelöi-völgy konzervátorának. Én lettem a völgy természetvédelmi felelőse. így kerültem kapcsolatba a Szádelöi-vöígy szájhagyományokban élő monda-regevilágával, amelyeket egytől egyik lejegyeztem. A barlangokat és a természetet járva rengeteg őskori leletet találtam. A szilicei jégbarlangban bronzkori leletekre akadtunk. A Szádelö-i völgy bejáratánál háborúban lerombolt régi híd újjáépítése során a föld hun és honfoglalás korabeli eszközöket vetett ki magából“. A kassai archeológiái intézet tagjaként számos ásatáson részt vettem. így bukkantunk rá a méhészkei hegyen egy hárommillió évvel ezelőtt élt állat, a mammut elődjeként Klimko Róbert felvétele A félelem szerepéről az ember f \ életében általában nem szoktunk beszélni. Pedig ennek a negatív érzelemnek fontos feladata van a figyelem ébrentartásában, az óvatosság fokozásában, a cselekvökészség aktivizálásában. Mert az érzelmi reakció csak az első fázis, a helyzet kiértékelése két pólus között. Valahogy így:,, most ez jó vagy rossz nekem?" Pozitív érzlemeinket kellemes érzéssel nyugtázzuk, úgy is mondhatnánk, hogy kisebb-nagyobb örömökként éljük át és vesszük leltárba. Csak az utóbbi időkben derült ki. hogy ezeknek a leltárba vett örömöknek az ember lelki egészsége szempontjából óriási szerepük van, annyira, hogy egyes szakemberek egyenesen ,,örömháztartásrór beszélnek. Mit kell ez alatt érteni? Képzeljünk el egy kétkarú mérleget, melynek mindkét serpenyőjébe egy-egy csapon keresztül víz csurog. Amíg egyenletesen folyik mindkét oldalon a víz, a két serpenyő alig követhető rezgéssel, egyensúlyhelyzetben marad. Ha valamelyik oldalon erősebb lesz a vízsugár, az a serpenyő lejjebb nyomja a kart. Ahhoz, hogy újra kialakuljon az eredeti egyensúlyhelyzet, lehetővé kell tenni, hogy egy ideig megint a másik vízsugár legyen az erősebb. Az emberi is állandóan - mint a folyó vízsugár - külső és belső ingerek érik, ezeket a kísérő érzelmi reakciók negatív vagy pozitív volta szerint kudarcként vagy sikerélményként raktározza el. Tulajdonszenvedést, fájdalmat elviselni, ha sikerült olyan értékrendet kialakítania magában, melynek segítségével sok örömet, pozitív érzelmet képes átélni. Szándékosan nem mondok sikerélményt, mert sokan azt csak egy versenyszerűen végzett tevékenység közben teljesített cél átéléseként értelmezik. Pedig kitünően lehet örülni akár egy csodaszép Örömháztartás képpen nem a serpenyő űrtartalma számít - vannak gazdagabb és sekélyebb érzelemvilágú emberek hanem a két oldalon kialakult forgalom egymáshoz viszonyuló aránya. Ha az új örömök forrása elapad, a másik oldalon a serpenyő nemcsak a kudarcként megélt élmények zuhatagának megfelelően süllyed alá, hanem jóval mélyebbre, mivel az eddigi elraktározott örömök is gyorsan elmúlnak! A lélek örömháztartása tehát bonyolult dolog, és életbevágóan fontos. Az ember képes rendkívül sok mmmmmrnzmmmmi napkeltének is, ha úrrá tudunk lenni lustaságunkon, és nem passzívan várjuk az örömöket, hanem elébük megyünk. Egy régvolt ismerősömnek, egy öreg nagymamának az volt a hitvallása, hogy senki ne menjen el este aludni anélkül, amíg nem tett valamit azért, hogy aznap legalább egyszer szívből egy jót nevessen. Az ember társas lény. A rendelőbe látogató betegek nagy részénél az egyik legsúlyosabban érzékelt kudarc az egyedüllét, a magány! Annak ellenére, hogy ezek az emberek nem is biztos, hogy egyedül élnek. Századunk produktuma a hatalmas lakótelepen, bérházban élő, magányos ember. Hiába él körülötte két valamikori falu lakosságának is megfelelő számú ember, ha nem akad senki, akinek ó is fontos, aki elismerésben részesíti, elfogadja őt, netán szereti. Így az örömforrás lehetőségei ugyancsak beszűkülnek. Az ilyen embernek jóval könnyebben felborul a lelki egyensúlya, elveszíti az önbizalmát, nem képes optimizmussal tekinteni a jövőbe és előbb vagy utóbb elveszti belső tartalmát. Itt már fennáll annak a veszélye, hogy megváltozik a viselkedése, teljesen megromlik a kapcsolata a környezetével, s akár el is züllik vagy az öngyilkosság irányába tér. Az ilyen állapotban a rendelőbe került beteg gyógyításánál a szakember nem könnyű feladat előtt áll. Nemcsak azért, mert receptre nem lehet barátokat, emberi kapcsolatokat előírni, hanem azért is, mert a megingott belső tartás következtében a gyógyulás felé vezető úton különféle csapdák rejtőznek. Ezekről külön-külön is megéri beszélni. Dr. PÁLHÁZY BÉLA s > y, 1993. január 13. számon tartott masztodon megkövesedett csontvázára. Áj környékén pedig Szlovákiában eleddig egyedülálló neander-korabeli leletekre; mammutcsontból készült tűre és különféle szerszámokra bukkantam. Ám mindez nem nagyon érdekelte és izgatta a szlovák régészeket, mint ahogy a 35-40 ezer éves leleteknek sem tulajdonítottak fontosságot, tudniillik; hiányzott belőlük a „szláv elem“. Persze, ahol csak lehetett, igyekeztek „minden áron“ bizonygatni, felmutatni a szláv kultúra nyomait. Ezt egyenesen az archeológusok kötelességévé tette a hatalom. A Hernád régi medrében rátaláltunk egy szablyával (hajlított karddal) eltemetett lovas csontvázára, aki mellett ott volt a tova is teljes díszének maradványaival. A szlovák kollégák kisütötték, hogy a harcos zubbonyáról visszamaradt gombok avar eredetűek, s ezzel máris készek voltak bizonyítani a lelet „szláv jellegét“, vagyis a szláv rokonságot, eredetet. Előfordult, hogy amikor nem voltam jelen a feltáró ásatásokon, mindig találtak 1 (egy), de nem több, szláv akármit is. Nos, ezzel a lehetetlen hozzáállással magyarázható, hogy a régészeti leletekben rendkívül gazdag vidék mindmáig őrzi titkait. Egy új barlang felfedezése is a nevemhez fűződik. Az Áj melletti „üreges“ 102 méter mély, s - a fiam, aki szintén barlangász lett, és kassai kollégái - még ma is kutatják. Ettől nem messze, a tornai vároldalon található az a Csalánlyuknak nevezett, régészeti szempontból is roppant érdekes barlang, amely arról nevezetes, hogy a monda szerint a Dozsa-lázadás idején itt ült össze titokban a magyar országgyűlés. Valami minden bizonnyal lehet a dologban, mert a barlang mennyezetén félig megmunkált gerendákat találtam. Hát így lettem én a természet csodálatos világának kutatója. S az ezekhez kötődő regék, mondák aranyfonalát követve a környező településeken élő népek hitvilágán keresztül így jutottam el a népművészet és a népi hagyományok számbavételéig. Befejezésként hadd mondjam el, hogy ameddig zeng bennem a lélek, én már örökké ezekkel a csodálatos dolgokkal kívánok foglalkozni. Lejegyezte: Korcsmáros László _________________. HÁZIORVOS Hároméves kislányunk van. Már hosszabb ideje állandóan piros, gyulladt a füle mögötti bőr. Kenegetem mindenféle babakrémmel, olajjal, de nem akar elmúlni, amúgy láza nincs. Nem tudom, betegség-e ez, vagy talán más oka van? Z. I. leveléből Gyógyítani, diagnózist megállapítani néhány leírt sor, észrevétel alapján lehetetlen. Különösen nagy felelőtlenség lenne egy kisgyermek esetében. A szülő kötelessége, hogy ha bármilyen rendellenességet észlel, még ha az nem is jár lázzal, felkeresni az orvost. A fülön el', ^ \&' ,cf~ ’' ’ ^ > közül elsösorbar ' ® megemlítenünk. K tes: a pikkelyes és a neov„. Az előbbi a hangvezetö bemeneti részében keletkezik, de néha átterjed a kagylóárokra is. A nedvezö ekcéma makacsabb jellegű megbetegedés és bő váladéktermeléssel jár. Sokszor a középfülgyulladásból eredő genny maró hatásának következménye. A fül mindkét esetben viszket, fájdalmas bőrrepedések keletkeznek rajta, kezelése eléggé hosszadalmas. A hangvezetön furunkulusok hatására szétterülő gyulladások jöhetnek létre, és ez többnyire megfertőzi a porcrészben levő szörtüszóket is. Ilyen esetekben magas láz, hidegrázás léphet fel. Előfordul a faggyúmirigyek daganatos megbetegedése is. Kislánya esetében valószínűleg ekcémáról van szó, ámbár lehet valamilyen gyulladás is. Biztosat csak az orvos mondhat, miután megvizsgálta a gyermeket. Sürgősen keresse fel, mivel a fül rendkívül érzékeny, nehezen gyógyítható, ha valamilyen gyulladás lép fel, végső következményeiben halláskárosodást is okozhat. Dr. Cs. J.
