Szabad Újság, 1993. január (3. évfolyam, 1-24. szám)
1993-01-08 / 5. szám
1993. január 8. Gazda szerviz Szabad ÚJSÁG 5 Almozás a csibenevelőben Elletölácflák Hagyományos elletőláda Kistenyésztöink különféle anyagokat használnak fel csibenevelöik előkészítése során. Az anyag megválasztását elsősorban az befolyásolja, hogy - mit tudnak beszerezni... Az alom célja az, hogy az érzékeny, könnyen felfázó csibék számára meleg, száraz, tiszta és puha tartózkodási helyet biztosítson. A nevelőládákban meleg ruhákat használunk, a több csibe nevelésére használt nevelóházakban más megfelelő anyagot kell keresnünk. Homokot alomként ma már csak egészen ritkán használnak. Főként csak olyan kistenyésztőknél lehet homokot látni, ahol a teremfűtést tűzveszélyes kályhákkal oldják meg. Ilyenkor célszerű a veszélyes körzetet homokkal teríteni. Az ilyen esetben felhasznált homok legyen száraz, tiszta és nem poros, tehát fertőző anyagokat ne tartalmazzon. A poros homok légzőszervi bántalmakat is okozhat. A kevés hőt igénylő növények (saláta, karalábé, retek) fűtött hajtatásához a talaj-előkészítést legkésőbb januárban el kell végezni. Az előkészítés a szerves és műtrágyák kiszórásával kezdődik (10-15 kg/m2 szerves és vizsgálat alapján megállapított menynyiségű és összetételű műtrágya szükséges). A beszántás vagy ásás ne legyen túl mély, elég csak a felső 15-25cm-es talajrétegbe elkeverni. Ezzel elérhetjük, hogy a kiültetett növények gyökerei a gyorsan felmelegedő felső talajrészben fejlődnek, mert ott találnak kedvező körülményeket. A szántás után előnyös a rotációs kapa használata. Uborka hajtatásához a növény több anyagot igényel, mint a szabadföldön. A jól trágyázott uborka termőképessége hihetetlenül nagy. Talajának - az uborkagyökerek nagy levegöigénye következtében - a nagy tápanyagtartalmon kívül lazának, levegősnek is kell lennie. A hajtatott uborka sortávolsága az elrendezéstől függően átlagban véve 1,3-1,5 m. A növények tőtávolsága 50-80 cm között változhat. A fejeskáposzta korai termesztéséhez a legtöbb korai palántát enyhe fűtésű fóliasátorban nevelik. A vetés már január végén, legkésőbb február elején megkezdhető. A magot ritkán vetik, msenként: 2-2,5 g-ot. A kevésbé elterjedt túzdeléses palántaneveléshez az előzőnél valamivel koráb-A fűtés nélküli karalábéhajtatáshoz a szaporítási időpontok a következők. Vetés: I. hó 10., tűzdelés: I. hó vége, II. hó eleje (5x5 cm-es tápkockába), kiültetés fólia alá: III. hó 10-ig. A szedés április végén kezdhető. A karfiolt az összes káposztafélék közül a legkorábban, már január első felében lehet vetni, és a viszonylag ritka tűzdelés és tápkockás palántanevelés is itt fizetődik ki leginkább. Tűzdeléshez 25 g/m2 mag szükséges. Ebből 3000 palántára lehet számítani. Tűzdelés nélküli palántaneveléshez Bár külföldön még néhány nagyüzemben is használnak homokot az almozáshoz, jelentősége mégis egyre inkább csökken. A homok ugyanis főként az erősen sugárzó, például a tükrös múanyák alatt válik be, míg más fűtési megoldásoknál hidegnek bizonyul A hideg homokalom következménye pedig a gyakori felfázás, és a nagy elhullás. A nevelőházak almozására leggyakrabban a szalmát használják fel. Nagyon fontos tudnunk, hogy búzaszalma jöhet elsősorban szóba. Az árpaszalma, az árpa toklászai miatt, almozásra nem alkalmas. Szálasán a szalmát nem rakhatjuk a csibék alá, fel kell szecskáznunk. Legjobban beválik az 5-6 cm hosszúságúra szecskázott búzaszalma. Ilyen nagyságúra szecskázva eléggé jó, nedvszívó almot kapunk, viszont számíthatunk arra, hogy a csibék hamarosan nagy lendülettel kapirgálni fogják. Ennek ban és sűrűbben kell 8 g magot elvetni négyzetméterenként. Február első napjaiban tűzdelnek 5x5 cm-re. A ritka vetésű és a tűzdelt palántát is földlabdával ültetik ki. Tápkockás palántanevelés esetén növényházba sűrűn (25-30 g/m2 mag), már január közepén érdemes vetni. A palántanevelés ideje 6-7, tűzdeléssel együtt 7-8 hét. A káposzta hidegtúró növény ugyan, mégis ügyelni kell, hogy a palántanevelés idején ne csökkenjen a hőmérséklet túl alacsonyra. A kelésig 16-18 C-fokot célszerű tartani és utána csak az edzés idejére csökkenthető a hőmérséklet 6 C-fok alá, ebben az esetben a káposzta nem magzik fel. A karalábé korai szabadföldi termesztéséhez a vetés - leggyakrabban ritka vetés - január végén február elején esedékes, fűtött helyiségben. Ha tűzdelni akarjuk, akkor február közepéig 5x5 cm-es távolságra, vagy 5x5 cm-es tápkockákba vessünk. Kiültetése március közepén, a szedése május 10-e körül kezdhető. A korai ritka vetéshez négyzetméterenként 2-2,5 g magot célszerű felhasználni. A késői vetésekhez 2 g/m2 adag szükséges. Tűzdelés esetén 12 g/m2 vetőmagot vetünk el. A korai palántanevelés ideje alatt különös gondot kell fordítani a hőmérséklet szabályozására. Az eddigi tapasztalatok alapján a következők szerint javasolható a hőmérséklettartás: 6-7 g/m2 vetőmag szükséges, amiből 750-850 kiültetésre alkalmas palánta nevelhető. Korai szabadföldi termesztéshez tűzdeléssel a vetést január közepén, a tüzdelést február elején tápkockába kell elvégezni. Az ültetés március második felében, a szedés május végén és júniusban esedékes. Korai termesztéshez (tűzdelés nélkül) a vetés január végén, február elején, az ültetés március közepén, a szedés júniusban történik. A karfiol tenyészterülete hasonló a fejeskákövetkeztében az etetők, itatok rövidesen szecskával lesznek tele. Tehát önmagában a szalma nem a legjobb alomanyag. Kukoricacsutkával nagyon sok helyen almoznak. Fontos szabály: a csutkát egészen apróra kell zúzni, amikor az almot előkészítjük. Az egészben hagyott kukoricacsutkákon ugyanis a csibék botladoznak, sok lesz közöttük a sérült lábú, lesántult egyed. A zúzott csutkából viszont előszeretettel csipegetnek, aminek bélgyulladás lesz a következménye. Ezért az első napokban a zúzöttcsutka-alomra csomagolópapírt terítsünk le, hogy az alomfogyasztást meggátoljuk. Egyébként e veszélyektől eltekintve a zúzott kukoricacsutka igen jó nedvszívó alom. Laza, nem tömörödő és eléggé meleg a csibék számára. Sajnos, gyakran előfordul, hogy a csutka penészes. A legjobb, alomnak kiválóan alkalmas kukoricacsutkát hibridkukorica-üzemben tudjuk beszerezni, ahol a kukoricát mesterségesen kiszárítják. Sok helyütt rendelkezésre áll a tőzeg. Nem minősíthető a legjobb alomanyagnak. Igaz, a bűzt eléggé jól megköti, de általában nedves, ha pedig túlságosan száraz, akkor porosodik. Talán a legjobb alomanyag a gyaluforgács. Olcsó, nedvszívó, meleg alom készíthető belőle. Elsősorban a puhaforgácsot használjuk fel, a keményfa forgácsa kevésbé alkalmas. A fúrészporral kapcsolatban tudni kell, hogy a csibe élete első napjaiban szívesen csipeget belőle. Ezért ennél is ajánlatos a múanyák alatti területet papírral letakarni. Később ez már nem fog problémát okozni, mert a csibe megismeri az etetőket és a takarmányt is. H. T. posztáéhoz. A sűrű ültetés a koraiságot csökkenti. Javasolt tenyésztenetek: gyenge lombú korai fajtákból 50 x 40, nyári fajtákból 50 x 50, erős lombú, kései fajtákból 60 x 50 cm. Salátahajtatáshoz a vetés időpontja I. hó 10. növényházba vagy fóliasátorba. Tűzdelés: I. hó 20—II. hó 5. vagy 5x5 cm-es tápkockába, vagy 5x 5 cm távolságra tápkocka nélkül. Március első napjaiban ültetjük ki, amint a föld fagya felenged. A kisebb növekedésű fajtákat 20 x 17, a többit 20 x 20 cm-es tenyészterületre lehet ültetni. A karfiol hideghajtatásához szükséges palánták nevelése hasonlít a korai szabadföldi palántaneveléshez. Február végén, március elején kezdődő fűtés nélküli hajtatáshoz I. hó 5-10. között kell vetni, I. hó 25-30-ig tűzdelni, lehetőleg 7x7 vagy 8x8 cm-es tápkockába. A tenyészterület meghatározásakor nem szabad megfeledkezni arról, hogy a sűrű ültetés a koraiságot, a ritka ültetés viszont a hozamot csökkenti. Javasolható sor- és tőtávolság a gyengébb növekedésű fajtákhoz: 40 x 40, az erősebb lombúakhoz 50 x 40, esetleg 50 x 45 cm. Hány nap alatt cs Káposztafélék írázik? 7-10 Sárgarépa 12-14 Petrezselyem 24-28 Zeller 18-21 Cékla 10-14 Retek 4-6 Saláta 6-7 Spenót 18-21 Sóska 12-14 Paradicsom 12-14 Paprika 12-14 Hagyma 10-12 Uborka 6-8 Tök 6-8 Sárgadinnye 6—8 Görögdinnye 12-14 Csemegekukorica 5-7 Borsó 6-8 Bab 7-9 „Anyanyulam elhagyja a fiókákat!“ panaszolta K. S. levelében. A gyakori alomelhagyás, a fiókák nagyfokú korai pusztulása az elletőládák hiányára vezethető vissza. Természetesen ezeket a jelenségeket más okok is kiválthatják. De a nyúl faji sajátossága, hogy ellése alkalmával sötét, zárt üreget keressen fel. Gondoljunk csak arra, hogy a mai házinyúl őse és közeli rokona, a vadnyúl, feltétlenül üreget készít magának, ahol fiókáit ellenségei zavarása nélkül világra hozhatja és nevelheti. Ez a tulajdonsága máig is megmaradt. Bárki megpróbálhatja. Helyezzen a vemhes anyanyúl ketrecébe elletőládát és -tálcát. Az esetek nagy többségében az anya a zárt ládát fogja választani. A láda feladata az is, hogy a fiókák részére meleg környezetet biztosítson. Ebből az is következik, hogy az elletőládák anyagául legmegfelelőbb a fa, deszka vagy furnérlemez. Újabban készítenek elletőládákat farost-lemezből is. A közepes testű fajták részére 50 cm hosszú, 35 cm széles és 35 cm magas elletöládákat készítsünk. A láda egyik oldalán bebúvónyílást képezzünk ki, aminek mérete 18 x 18 cm legyen. Óriás fajtáknál a kívánatos méretek természetesen nagyobbak. A hosszúság 70 cm, a szélesség és a magasság 45 cm legyen. A bebúvónyílás mérete pedig 22 x 22 cm. Ügyeljünk a bebúvónyílás elhelyezésére. Legyen ennek küszöbe, mégpedig az alaptól 10-15 centiméterre. Ennek célja az, hogy amikor a nyúl a szoptatást befejezve a ládából kiugrik, akkor az esetleges csecsekre tapadt fiókákat a küszöb „lefésülje“. A helyes ketrecméret és az elletőláda célszerű magassága lehetővé teszi, hogy az anya túlságosan követelőző fiókái elöl a láda tetejére meneküljön. Sokan eredményesen elletnek elletőtálcákon. Különösen akkor próbálkozhatunk tálcákkal, amikor a nyulakat zárt helyiségben helyezzük el, továbbá akkor, amikor az anya nagy testű és emiatt jóval magasabb ládát kellene készítenünk. Mindenesetre a tálcák legyenek körülbelül hasonló alapterületűek, mint az elletöládák és készítsünk ezeknek 10 centiméteres peremet. A tapasztalatok szerint az anyanyűi az almot gyakrabban szétszórja, otthagyja, ha tálcán ellett, mintha elletőládában. A leginkább helyteleníthető eljárás az, amikor a nyulak elletőláda vagy elletőtálca nélkül a padozatra ellenek. Ilyenkor nagyon gyakori, hogy az anya az almot szétszórja, széthurcolja a ketrecben, a fiókák pedig megfáznak és jelentős lesz az elhullás. H. T. M. Nagy László felvétele Korai zöldség termesztése vetéstől kelésig: tüzdelésig: tűzdelés után három napig: nevelés alatt', edzés idején: 18-20 C-fok 10-14 C-fok nappal, 14-18 C-fok nappal, 12-16 C-fok nappal, 8 C-fok nappal, 8-12 C-fok éjjel, 12-16 C-fok éjjel, 10-14 C-fok éjjel, 6 C-fok éjjel. Fűtőtesttel felszerelt elletötálca
