Szabad Újság, 1993. január (3. évfolyam, 1-24. szám)
1993-01-29 / 23. szám
1993. január 29. Mezőgazdaság szabad ÚJSÁG 5 A palásti „nagyszövetkezetét“ valójában születése óta csak az állam palástja óvta meg az összeomlástól. Az egykori szocialista gazdaság most rogyadozik, a>saját sirja körül tántorog, s állami támogatás nélkül nem is igen fog tudni odébb lépni a gödörtől, aligha fog tudni talpra állni. A szövetkezet pár éve még öt falu határát birtokolta, most már csupán két település földjein gazdálkodik. Gazdálkodik? No hisz. Inkább azt mondanám: vegetál. S közben várja a sorsát: az állami temetést vagy a feltámasztást. Az idő kereke meg közben tovább forog. Az óriási kövek között pedig emberek vergődnek... A palásti és ipolyfödémesi földeket egyesítő szövetkezet ezerkilencszázhetvenhatban , .kelt egybe" a tulajdonképpen három ősi település - Kistúr, Középtúr, Nagytúr - kisebb-nagyobb birtokait művelő túri gazdasággal. A frigynek nem örültek az érintettek, de hát a „felsőbb régiókban“ született döntést nem merte megkérdőjelezni senki. A kényszerházasságot, a látványos bilincshullás után, természetszerűleg válás követte. A bontóper simán lezajlott. Nem ejtett könnyet egyetlen emberfia sem. A palásti szövetkezet a „trianoni erejű“ területcsapolás után 4500 hektárról 2400 hektárra zsugorodott. Már ezerkilencszázkilencvenben is mintegy 8 millió korona veszteséggel zárta az évet a közös. Hudec Pál elnök ismeri a bajok okait is.- A szövetkezet mindig is gyenge lábakon állt - mondja igaz, egy időben ezt titkolni illett. A talaj többnyire nehéz: köves, agyagos. A parcellák humusztartalma rendkívül alacsony, sivár a „lelke" a földnek arrafelé. A határszomszédoknál, jegyzi meg fanyarul, az ipolynyéki, vagy az ipolybalogi szövetkezetben például, már talán akkor is megterem 40-50 mázsa búza egy hektáron, ha nem felejtenek Palástot Palástra? A kakukk ki költötte tojásait vetni, nekik viszont csak „rekordévben“ - ha az isten is úgy akarta, meg mindenfajta tápanyagot megkapott a föld és az idő is rendkívül kedvezett - sikerült 40-^5 mázsa hozamot elérniük.-Túlzók persze - neveti el magát -, de nem járok nagyon messze a valóságtól. A termelési feltételek szigorúak, leginkább kenyérgabonát és hüvelyeseket termeszt a szövetkezet.- A viz felszínén lebegünk, bármikor elsüllyedhetünk - panaszolja tovább a fiatalember holott nem is vagyunk nagyon szegények. Lenne mit a tejbe aprítanunk, csak az a bökkenő, hogy a tejet sem tudjuk nyereséggel értékesíteni. Nézzük csak. A gazdaság 300 fejőstehenet tart. Minden liter kifejt tejre másfél koronát ráfizetnek. Szívesen megszabadulnának akár a teljes szarvasmarha-állománytól is, de nem tehetik, hisz a szerves trágya a silány födémesi meg a gyengébb palásti földek számára a legjobb orvosság. Meg aztán mit is kezdenének a meglévő istállókkal? A roskatag épületek felújítására gondolni sem merhetnek. Tatarozás nélkül viszont aligha venné bérbe épeszű ember valamelyiket is. Vajon mit hoz a tavasz? A gazdaságnak néhány felvásárlóüzem (elsősorban a vágóhíd, de a tejcsarnok is) több mint f 0 millió koronával tartozik.- Nekünk pedig - érvel tovább Hudec Pál - 20 százalékos kamatra felvett hitelekből kell tengődnünk. (A szerző felvételei) Földjeit a közösből nem kérte viszsza senki. Persze, nem is csodálom. Sok parcellán mindössze 10-15 centiméter vastag a termőréteg. A táblák egynémelyike jószerével csak követ terem. Abból azonban hatalmas a hektárhozam. A köszedés rengeteg pénzt felemészt. Egy 20 főből álló csoport őszszel kizárólag a kisebb-nagyobb darabok összegyűjtésével foglalkozott. Sajnos azonban még így is mindig épp elég ekevas-nyomorító „rejtett tartalék“ marad(t) a földben. Az elnök tanácstalan. Egyre késik az állami segítség, márpedig dotáció nélkül hamarosan beadhatják a kulcsot. Két éve 2400 korona támogatást kaptak egy hektár után, tavaly már 1600 koronára csökkent az összeg, az idén viszont azt sem tudják, kapnak-e valamit is egyáltalán... Hudec Pál a legrosszabbkor, ,1991 derekán került a gazdaság élére. Nem akart mindenáron elnök lenni, vallja, de ha már kiérdemelte az emberek bizalmát, nem akar megszökni a sülylyedő hajóról. A felhalmozódott adósságokból neki sem sikerült komolyabb összeget lefaragnia. Persze, érthető is, hiszen mindennek szinte napról napra emelkedik az ára. A gazdaságok azonban a mai napig is „kökorszaki" áron kénytelenek értékesíteni termékeiket. A felvásárlók visszaélnek monopolhelyzetükkel. A szövetkezetben rendkívül radikális, meghökkentő intézkedések egész sorát vezették be az elmúlt hónapokban. A költségvetési keretet megnyirbálták, műtrágyát képtelenek vásárolni, alkatrészt sem vesznek, s az üzemanyagot szinte literenként porciózzák. S ez még csak a jéghegy csúcsa A „nagyszövetkezet“ karbantartó műhelyei Paláston voltak. A csendes válás után a gépek egy része elkerült a telepről, ám a szerelők zöme a gazdaság alkalmazottja maradt. A legtöbbjük „fölöslegessé“ vált, ezért a közös elnöke a nem termelő részlegek dolgozóinak - majd 200 személynek - 1991 őszén felmondott. A legtöbb embert érzékenyen is érintette az ügy. A környéken ugyanis egyéb munkalehetőség nincs, vagy csak alig akad. Nyugdíj előtt álló emberek is az utcára kerültek, s mehettek munkanélküli-segélyre. Más választásuk nem volt. Az elnök a döntés előtt közgyűlésen ismertette a tagsággal a helyzetet. Ám megemlítette azt is, hogy egynémelyikükre azért tavasszal, a mezei munkák kezdetekor számít majd. Nos, a szavát állta is, 1992 elején mintegy 65-70 volt dolgozót újfent tagjai közé fogadott a szövetkezet. Az egyre romló gazdasági helyzet következtében azonban a múlt év végén ismét vagy 60 embert szélnek kellett ereszteni. Leginkább a dologkerülőket menesztették. Az egyes részlegeken már eleve „kiutálták“ a munkások a soraikból a léhütöket. Ment a földtulajdonos meg a vendégmunkás is. Senkinek sem volt kegyelem.- A becsületes, jó dolgozók közül sem tudunk mindenkinek munkát biztosítani - szögezi le Hudec Pál -, a számláinkra hébe-hóba befutó összegekből mit sem látunk, a pénzt - hiteltörlesztés címén - lefoglalja a bank. A szövetkezetben most 2300 korona a havi átlagkereset. A transzformációs gyűlésen a tagság a szövetkezet fennmaradása mellett döntött... ZOLCZER LÁSZLÓ Már munkálkodnak a kataszteri hivatalok Három helyett egy (helyen) Január elsejével három hivatalt elfelejthetett, egy új nevét pedig megtanulhatta, akinek valamilyen ingatlan tulajdona, például földje van. Megszűnt a telekkönyv, a geodéziai hivatal és az állami közjegyzőség, s lett helyettük kataszteri hivatal. Arról, hogy az új hivatal honnan és milyen hatásköröket vett át, Szakáll István mérnökkel, a Dunaszerdahelyi Kataszteri Hivatal igazgatójával beszélgettem.- Teljesen átvettük a volt telekkönyv hatáskörét, s ezzel együtt természetesen a teljes dokumentációt, nyilvántartást. A telekkönyvi betéteket, térképeket és a december végéig elintézetlen kérelmeket is. Ez a munkaterület kiegészült a volt geodéziai hivatal nyilvántartásos jellegű tevékenységével. Leegyszerűsítve, a telekkönyvtől és a geodéziai hivataltól azt vettük át, mikor a köztudatban elsősorban a kivonatok és a parcellaazonosítás révén került be. Tehát az, aki most kezdi intézni földtulajdonát, s korábbi hivatalok helyett már hozzánk jön. Itt, egy helyen, nálunk kapja meg a birtokjapotés az azonosítást, az identifikációt is. • Milyen idő elteltével és sorbanállás árán?- Kedden, csütörtökön és pénteken minimális a várakozási idő, hétfőn és szerdán, valószínűleg megszokásból, több az ügyfél. A fénymásolt telekkönyvi kivonatot várakozási idő nélkül, jelentkezésének napján kapja kezébe az ügyfél. Megbeszéljük a tulajdonjogi részleteket és sajátosságokat, s három hónapon belül a parcellaazonosítást is elkészítjük. Semmi akadálya tehát, hogy azok is megkezdjék földingatlanuk tulajdonjogának rendezését, akik eddig vártak, mert irtóztak a sorbanállástól. Ha valakinek úgy felel meg jobban, a hagyatéki végzés fénymásolata alapján írásban is kérheti a birtoklapot és a parcellaazonosítást. Annyira megváltozott a helyzet, hogy az eddig nagyrészt sürgetőből egyszeriben ráérő ügyfél lett. Különösen azt követően, hogy a módosított jogszabály szerint a mezőgazdasági szövetkezetek transzformációjában jogosult személyek okirataikat 1995 végéig nyújthatják be. Ezernél is több kész parcellaazonosítás lapul szekrényeinkben és foglalja a helyet. Ezért e lehetőséget is kihasználom, hogy megkérjem ügyfeleinket, aki tavaly beadta parcellaazonosítási igényét, jöjjön, váltsa ki. Érdeklődni a 220 35-ös telefonszámon lehet. • Az állami közjegyzőség hatásköréből milyen ügyletek kerültek át a kataszteri hivatalokhoz?- Az ingatlanok adásvételének, a társtulajdonok megszüntetésének, valamint a kölcsönök és terhek bejegyzése és jogerőre emelése tartozik hatáskörünkbe. Az ilyen jellegű, nem regisztrált szerződések a közjegyzőségről hozzánk kerültek, viszont nem mi, hanem a bíróság kapta meg a nem letárgyalt hagyatékokra, póthagyatékokra és a föld arányos elosztására vonatkozó beadványokat. Ezek kapcsán az ügyfelek tehát ne minket keressenek. A hozzánk került közjegyzői akta meglehetősen sok, ezért a sorukra váró ügyfelektől türelmet kérünk. A hivatalon belül lehetőségeink szerint már átcsoportosítottuk a munkatársakat, de a közjegyzőségtől ránk maradt munkát így is nehezen győzzük. Ezért megfelelő csoportosítás után előbb azokat az ügyeket vesszük sorra, amelyeknél további jogi lépésekre is szükség van. • Milyen személyi ellátottsággal és műszaki feltételekkel kezdte meg munkáját a kataszteri hivatal?- Hivatalunknak a feladatokhoz megfelelően 43 munkatársa lehetne, jelenleg huszonheten vagyunk, ennek egyharmada szakképzett, egyharmada régi és egyharmada új, betanított munkaerő. A volt geodéziai hivatal épületében ennyi személynek jut hely. Három részlegünk közül egy, az információs és dokumentációs fogadja az ügyfeleket. A változások bemérésére megalakult műszaki részleg munkatársait az előzőbe csoportosítottuk át, mivel a birtoklapok és a parcellaazonosítások elkészítése sürgető feladat és egyelőre jelentős többletmunkát igényel, ugyanakkor a földrendezés megkezdése előtt e részlegen egyelőre el kell halasztani teendőinket. A gyorsított eljárás során ideiglenes használatba adott pótföldeket mi ugyanis nem jegyezhetjük. Harmadik részlegünk a jogi részleg, ahova két jogászra lenne szükségünk, de azért a pénzért, amit mi tudunk fizetni, nehezen találunk szakembert, azért ezt a feladatot is előző részlegeink látják el. • Az ügyfelek már a kataszteri hivatalt keresik, vagy még mindig a volt telekkönyvet, geodéziai hivatalt?- Ahhoz, hogy egy új hivatal bekerüljön a köztudatba, bizonyos időre van szükség. Megkértem járásunk polgármestereit, hogy tájékoztassák községük lakóit a változásokról. Szerintem a jobbat könnyű megszokni, és az, hogy az érdekeltek ezentúl két, esetenként három hivatal helyett egyben, egyhelyen intézhetik el ingatlanukkal kapcsolatos tulajdonjogaikat, az ügymenetet gyorsítja és egyszerűsíti, az ügyfélnek tehát jobb lesz. Ezért remélem, hogy hivatalunk rövid idő alatt és pozitív értelemben kerül be a köztudatba. EGRI FERENC
