Szabad Újság, 1993. január (3. évfolyam, 1-24. szám)
1993-01-04 / 1. szám
1993. január 4. Külföld Szabad ÚJSÁG 3 Egyharmadára csökkentik az atomrobbanófejek számát Aláírták a START-2 egyezményt Borisz Jelcin orosz és George Bush amerikai elnök tegnap délelőtt a moszkvai Kremlben aláírták a hadászati atomfegyverek csökkentéséről szóló START-2 egyezményt A dokumentum kétharmadával csökkenti a stratégiai atomfegyverek számát Orosz részről 3 ezerre, amerikai részről 3500-ra korlátozza az atomrobbanófejek mennyiségét Egyidejűleg a szerződés szerint felszámolják a legveszélyesebb fegyvernemet az interkontinentális ballisztikus rakétákat A START-2 szerződés ünnepélyes aláírására a Kreml Vlagyimir-termében került sor. A két államfő a szerződés aláírása után kicserélte töltőtollait, majd pezsgővel koccintott. Jelcin a szerződést a remény egyezményének, egy új korszak szerződésének nevezte. Oroszország fegyveres erőinek főparancsnoka kijelentette, hogy a START- 2 egyezmény a globális biztonság rendszerének gerincét alkotja. Nem csökkenti Oroszország biztonságát, hanem erősíti azt. Nagy lépést jelent a leszerelés felé, erőteljesen csökkenti a veszélyeztetettséget, a bizalmatlanságot és a kölcsönös gyanúsítgatást. A szerződésnek lélektani hatása kihat a konfrontáció gondolatának felszámolásához is. Az aláírás előtt Borisz Jelcin és George Bush tárgyalásokat folytattak a Kremlben, amelyek során Bosznia-Hercegovina kérdésével is foglalkoztak. Bush amerikai elnök Szomáliából érkezett Moszkvába. Szomáliában nemcsak a fővárost, hanem Baidoát is meglátogatta. Az orosz—amerikai csúcstalálkozót eredetileg Szocsiban kejlett volna megtartani, de a Fekete-tenger vi-Csehszlovákia kettéválásának visszhangja Rossz szomszédság — török átok Külföldi jelentéseink közt ma jelenik meg először Prága, mint külföld. Prágából jelentette a Reuter, hogy Csehországban az ország kettéválását egyáltalán nem fogadták örömmel. A hírügynökség idézi Jan Strásky kormányfő utolsó televíziós fellépését is, amelyben megemlítette, hogy a nézők közül sokan sajnálják a kettéválást és számosán nem békéitek meg vele. A Reuter felhívja rá a figyelmet, hogy Csehszlovákia kettéosztásáról nem az állampolgárok döntöttek, mert a két kormányfő, Václav Klaus és Vladimír Meciar nem tették lehetővé a népszavazást ebben a kérdésben. A Reuter szerint az ország széthullásának folyamata akkor kezdődött, amikor a választások után Klaus megvetően elutasította Meéiar javaslatait arra, hogy fékezzék le a gazdasági reform ütemét és a szlovák szuverenitást konföderáció keretében ismeijék el. A budapesti Magyar Hírlap kommentárjában Vladimír Meéiar újévi beszédéről azt írja, hogy a szlovák kormányfő azt mondta, miszerint a magyarok trianoni mániában szenvednek és meg akarják változtatni a határokat. „Rossz szomszédság — török átok” — folytatja a Magyar Hírlap és hozzáteszi: „Ezt a szólást azonban Meéiar nyilván nem ismeri. Szerinte a magyarországi szlovák kisebbséget megtizedelték és már csak néhány hűséges híve van.” A helyzetéről ír: A szlovákiai magyarok azt remélik, hogy az új állam hazájukká válik és nem kerül sor újabb kitelepítésekre, bár a szlovák alkotmányban nincs szó arról, hogy joguk lenne szülőföldjükre. Azt remélik, hogy szülőföldjükön őseik nyelvét használhatják, hogy az új politikai hatalom nem szigorítja tovább a nyelvtörvényt, hátha meg is szünteti. A cikk szerzője tart attól, hogy a pénzhiány címén nem korlátozzák-e a kisebbségi iskolák fejlesztését. Az új állam külpolitikájáról nyilatkozott Magdalena Vásáryová az osztrák APA hírügynökségnek. A volt csehszlovák nagykövetasszony azt mondta, hogy Csehszlovákia nem bírta ki a pillantást az igazság tükrébe és ezért hullott szét. A válást szomorúnak minősítette, csak annyi benne a pozitív, hogy most már minden fél önmagáért felel majd és a felelősséget nem lehet másra áthárítani. Reményét fejezte ki, hogy az új társadalom nem kezd belső vagy külső ellenségek után kutatni. Véleménye szerint Szlovákia külpolitikai koncepcióját túl későn dolgozták ki, a pozsonyi kormány nem egységes a külpolitikai irányvonal kérdésében és ezért valószínűleg csak szeptemberben kerül a kérdés a parlament elé. „Ha valaki a biztonságot a nyugat-európai szervezeteken vagy a NATO-n kívül keresi, akkor azzal kell számolnia, hogy a külföldi tőke egyszerűen nem jön be az országba” — monddékén tomboló rossz időjárás miatt a találkozót Moszkvában tartották meg. A START-2 egyezmény részleteiben genfi tárgyalásaik során Andrej Kozirev orosz és Lawrence Eagleburger amerikai külügyminiszter egyeztek meg. A megállapodás szerint az Egyesült Államoknak 1991 szeptemberében 9862 atomrobbanófeje volt, amelyek számát a START-1 egyezmény szerint 8556-ra csökkentették, a START-2 szerződés szerint pedig 3500-ra. Oroszország részéről a 10 909 atomrobbanófej számát ugyancsak jelentősen csökkentik, úgyhogy az atomarzenálban 3000 robbanófej marad az egyezmény megvalósítása után. John Miyor brit miniszterelnök üzenetet intézett Bush amerikai és Jelcin orosz elnökhöz, amelyben jókívánságait fejezi ki a történelmi jelentőségű START-2 egyezmény aláírása alkalmából. A Jelcinnek írt üzenetben Major hangsúlyozza, hogy a szerződés hatalmas sikert jelent, amely figyelemreméltó módon csökkenti az atomháború veszélyét. A Bushnak írt üzenetben Major elismerését fejezi ki az elnök sikerei fölött és az egyezményt a világbéke jelentős tényezőjének minősíti. George Bush amerikai elnök Moszkvából Párizsba utazott, ahol találkozik Mitterrand francia elnökkel. Valószínűleg Bosznia-Hercegovina problémájáról tárgyalnak. A társelnökök béketerve Genfbcn folytatódnak a jugoszláviai béketárgyalások, amelyeken részt vesz Izetbegovics bosnyák elnök, Karadzsics, a boszniai szerbek vezetője, Tudjman Horvátország elnöke és Kis-Jugoszlávia elnöke, Cosic is. A béketárgyalásokon Cyrus Vance és David Owen, a Jugoszlávia-konferencia társelnökei béketervet nyújtottak be a résztvevőknek. Eszerint Bosznia-Hercegovinának decentralizált államnak kellene lennie tíz tartománnyal, amelyekben több nemzetiség élne. A tartományokat demilitarizálnák. A javaslat szerint Szarajevót nyílt várossá nyilvánítanák. Cyrus Vance arra szólította fel a feleket, hogy engedjék szabadon a konfliktus során fogva tartott 2500 polgári személyt, függetlenül attól, mely nemzetiséghez tartoznak. A konferencián a benyújtott béketervvel kapcsolatban a muzulmán képviselőknek több kifogásuk volt. A tárgyalásokat folytatják. Közben a boszniai muzulmánok azzal fenyegetőztek, hogy a levegőbe röpítik a mérgező hulladék tározóját, amely ökológiai katasztrófát okozna a Szaszka folyóban. A folyó a szerbek által ellenőrzött területeken \ át folyik. Belgrád lakosai az új év kezdetén béketiintetést rendeztek a szerb elnök székhelye előtt. A tüntetők azt követelték, hogy szüntessék meg a harcokat a volt Jugoszlávia frontjain (Telefolú: TA SR/AP) Ahol a hitleri Németország elbukott Sztálingrádról — fél évszázad múltán 1943. január 13. — „Kedves feleségem, továbbra is be vagyunk kerítve. Ha a Jóisten nem kegyelmez meg nekünk, úgy elvesztünk!” 1943. január 18. Tábori postával„Fiam, városunkra nem ismernél rá. Ha hazatérsz, új öltönyt kell vennünk, mert a régi elpusztult.” E két levél a volgográdi Panorama Múzeum pinceraktárából került elő, ahol még további háromszáz felbontatlan boríték, fényképek, egyenruhadarabok és azonossági lapok emlékeztetnek a második világháború legkegyetlenebb csatájára, a Sztálingrádért vívott ütközetre, amely sorsdöntő fordulatot hozott a kezdetben feltartóztathatatlannak tűnő Wehrmacht számára. Ötven évvel ezelőtt itt vette kezdetét a hitleri Németország bukása. A Szovjetunió hosszú esztendőkön keresztül megmagyarázhatatlan vaskalapossággal hozzáférhetetlenné tette a tragikus esemény emlékeit, elzárkózott a történelmi értékű emlékdarabok feldolgozásától, igyekezett kizárólag a saját látószögéből megvilágítani az akkori eseményeket, amelyek drámai láncolata 1942. augusztus 19-ére nyúlik vissza: ekkor adott utasítást Friedrich Paulus tábornok a 6. hadseregnek arra, hogy indítsa meg a támadást a város ellen. A Sztálingrádot védelmező 75 ezer főnyi munkásmilícia és a hétezer főt számláló Komszomolkülönítmény elkeseredett ellenállást tanúsított, utcáról utcára, házról házra folytak a harcok hónapokon keresztül. Halálos katlan November 19-én megkezdődött a Vörös Hadsereg ellentámadása, három nappal később mintegy 260 ezer német katona előtt bezárult a visszavonulás lehetősége. Hitler minden olyan tanácsot elutasított, amely a katlanból történő kitörés parancsát rejtette magában. 30-40 ezer sebesültnek — légi úton — még sikerült elmenekülnie, a többiek nagy részére a biztos halál várt. 146 ezer katona vesztette életét, közel 92 ezren kerültek fogságba, ezek közül mindössze hatezer személy látta viszont szülőföldjét. Paulus 1943. január 31-én kapitulált. Volgográdban továbbra is élnek a történelmi hagyományok oroszok és németek között — felidézve a háború mozzanatait, de emlékeztetve a németek által alapított hajdani Volga Köztársaságra is, amely Sztálin tisztogatási akciójának esett áldozatul és amelynek újjáélesztése biztató reményként parázslik a késői leszármazottak célkitűzésében. A város kiemelkedő pontján, a Mamajev-dombon, magasra tartott karddal 82 méter nagyságú — nőt ábrázoló — betonszobor áll. E stratégiailag oly fontos térségben tomboltak a legkegyetlenebb harcok a támadók és védők között, ember ember ellen. A közeli mauzóleumban hétezer szovjet katonát helyeztek örök nyugalomra. Rendszeres időközökben a német zeneszerző, Robert Schumann egyik kompozíciójának a dallamai csendülnek fel. „Ezzel a Schumann-melódiával annak a meggyőződésünknek szeretnénk kifejezést adni, hogy nem a német népet tartjuk felelősnek” — mondja a monumentális mauzóleum vezetője, a Vörös Hadsereg egykori tábornoka. A múzeum archívumát vezető Lóra Fedorovna Petrovna nem tudja elolvasni a kézzel írt, gót betűs leveleket, azok rendezésére és katalogizálására így mindeddig nem kerülhetett sor. Rövid hat hónap óta végre foglalkozik valaki a több mint 15 ezer darabra rúgó gyűjtemény feldolgozásával. A várost övező sztyeppén 14 tagú csoport dolgozik Antonyina Novicskova irányítása mellett — a homoktalajból mintegy hatszáz német katona földi maradványait ásták eddig elő, akik teljesen értelmetlenül vesztették életüket. „Rengeteg csontot találtunk. Valaha ezek is emberek voltak. Nagyon megrendítenek ezek a leletek” — mondja Novicskova, majd hozzáteszi: „Az utóbbi időben hullarablók zavarták meg munkánkat, akik az elesett katonák használati tárgyai után kutattak, nyilván azzal a szándékkal, hogy üzleteljenek azokkal. Hasonló esettől félve egyelőre turistákat sem látunk szívesen!” Fény — élet — szeretet A német hadisírok gondozására alakult szervezet, karöltve a volgográdi „Kibékülés” nevet viselő alapítvánnyal, azon fáradozik, hogy a sztálingrádi áldozatok mindegyike méltó nyugvóhelyet kapjon. Ä berlini Kaiser-Wilhelm templom irattárában gondosan őrzik azt a szénrajzot, amely 1943 januárjának végén az egyik teherszállító repülőgép fedélzetén hagyta el a sztálingrádi „katlant”. A képet az akkor 36 éves evangélikus pap és orvos, Kurt Reuber készítette egy 95x110 centiméter nagyságú térkép hátsó oldalán. A rajz anyát ábrázol, aki bő kabátjával igyekszik védelmezni gyermekét. A „Sztálingrádi madonna” története: 1942 karácsonyán Kurt Reuber összehívta a katonákat, a sötét bunkert két gyertya világította meg, fényük a szénrajzra esett, meg a három szóból álló feliratra „Licht — Leben - Liebe” (Fény — Élet — Szeretet). A jelenlevők és a sztálingrádi katasztrófát túlélők egyike így emlékezik vissza: „Megigézve álltunk, nagyra nyílt szemekkel, némán. A kép kísérteties nyugalmat árasztott magából — azt, amire mindannyian vágytunk: biztonságot, védelmet!” A művészadottságokkal megáldott Kurt Teuber 1944 januárjában a hírhedt tiszti fogolytáborban, Jelabugában halt meg 1500 kilométerre keletre Moszkvától, tífuszban. A tábornoki kar csődje Ötven évvel a 6. német hadsereg megsemmisülése után az akkori tanúkból már csak kevesen vannak életben, közéjük tartozik a ma 80 esztendős Alexander Sthalberg, Erich von Manstein vezértábomagy közvetlen alárendeltje, aki parancsnoka számtalan telefonbeszélgetését hallotta a Sztálingrádnál bekerített hadsereget irányító Paulusszal. Jelen volt több megbeszélésen is, amit a vezértábomagy a „Vezér” főhadiszállásán folytatott Hitlerrel. Emlékeit az „Elátkozott kötelesség” című könyvben foglalja össze és így ír: „A 6. hadsereg drámáját meg lehetett volna akadályozni. Ez nem kizárólag az én véleményem. Manstein és Paulus azonban nem rendelkeztek olyan erővel, hogy ’nem’-et mondtak volna. A Sztálingrád ellen elrendelt támadásért kizárólag Hitlert terheli a felelősség. A tábornoki kar azonban egyetértett ezzel. Tagjai túlságosan becsvágyóak voltak. Hitler jutalmazta, előléptette őket. Nem tudtak szembefordulni a paranccsal. A tábornoki kar csődöt mondott!” STEFAN LÁZÁR A BUDAPESTI csehszlovák nagykövetség kettéosztása problémamentes volt. Az eddigi nagykövetség épülete a Szlovák Köztársaság nagykövetsége lett, míg a nagykövetség eddigi kereskedelmi osztályának épülete a cseh nagykövetség. A két fél megegyezett, hogy a konzuláns teendőket ideiglenesen közösen végzik mindkét állam számára. A csehszlovák kulturális központ a Rákóczi úton szlovák kulturális központtá változik. Szlovákia budapesti nagykövete, az eddigi csehszlovák nagykövet, Rudolf Chmel lett. A cseh nagykövet személyét még nem jelölték ki. D áNIA lett az újévtől az Európai Közösség elnöke. Ellenmann-Jensen dán külügyminiszter annak a reményének adott kifejezést, hogy az EK tagállamainak száma 1995-ig 12-ről 16-ra növekszik. A négy új tagállam ezek szerint Svédország, Finnország, Ausztria és Norvégia lenne. Az EK éléről távozó Nagy-Britannia külügyminisztere hangsúlyozta, hogy nem szabad falakat építeni az EK-tagállamok és a közép-európai országok között. N émetországban a phiiipsburgi atomerőműben üzemzavar volt, amely során az automata berendezés leállította az atomerőmű első blokkját. Radioaktivitás nem került a légkörbe és sérülés sem történt. Most január közepéig ellenőrzik a berendezéseket és az áramfejlesztőt ismét üzembe helyezik. A NEMZETKÖZI valutaalap igazgatótanácsa egyhangúan úgy döntött, hogy Csehország és Szlovákia számára a tagsági kvótákat 2,29:1,00 arányban osztja el a két új ország között. Esetleges egyet nem értés esetén a nemzetközi döntőbíróságnál lehet fellebbezni a döntés ellen. Az IMF döntései ellen fennállásának 50 éve alatt még sohasem fellebbeztek. A fganisztánban az eddigi ideiglenes elnököt, Rabbanit választották meg az ország államfői tisztségébe. Az ország minden részéből érkezett 1335 küldött az államfőt 18 hónapi időtartamra választotta meg. Kabulban azonban továbbra is zavaros a helyzet, a küldöttgyűlés idején is 10 rakéta robbant a városban. A küldöttgyűlés kiválasztotta a 250 tagú parlament képviselőit. Hekmatjár fundamentalistái és a suta Hezbe Vahadat szervezet közölte, hogy felújítja a polgárháborút, ha Rabbanit újraválasztják. K ambodzsában egyre több támadás éri a kéksisakosokat. Az ország délnyugati részén egy 30 tagú ENSZ- csapatot ki kellett vonni állomáshelyéről, mert már egy hete a Vörös Khmerek állandó támadásokat intéztek ellene. December során több támadás ért ENSZ-járműveket, sőt helikoptereket is. AlEKSZANDR ZUJEV volt szovjet repülőszázados, aki Törökországba emigrált, most úgy nyilatkozott, hogy az 1983-ban lelőtt dél-koreai KAL-007 repülőjárat ellen azért intéztek támadást, mert a Távol-Keleten hatalmas hófúvás üzemzavart okozott a radarrendszereken. A radarhiba miatt a koreai gép túl mélyen repült be az ország területe fölé, mert későn észlelték. E uRONEWS néven új kábeltelevíziós hálózat kezdte meg működését a franciaországi Lyonban. Az új állomás fő tartalma a hírközlés lesz és konkurálni szeretne az amerikai CNN-nel Európában. Az állomás angol, francia, német, olasz és spanyol nyelven sugároz, adásai az EK-tagállamaiban 40 millió családban vehetők. TüRKMÉNLÁBAN a lakosság a gázt, villanyáramot és az ivóvizet január elsejétől ingyen kapja. Ezt Nijazov elnök rendelte el a közgazdászok kemény bírálata ellenére. Az elnök véleménye szerint egy ilyen lépés a reálbevételeket növeli, míg az új bankjegyek kiadása csak fénysebességű elértéktelenedést okoz. Szerinte a köztársaság évente 1 milliárd köbméter földgázt ajándékozhat lakóinak. Az éves gáztermelés Türkméniában 80 milliárd köbméter. Az EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN óriási fagy és hóvihar tombolt. Tegnap is két áldozatot jelentettek. Oklahomában és Texasban a halálos áldozatok száma tíz ember volt. A közúti és a vasúti forgalmon kívül több helyütt leállt a légiközlekedés is. K aISERSLAUTERNBEN tíz személy megsebesült, többen súlyosan, amikor a skinheadek és a motorkerékpáros rockerek összeverekedtek. A pisztolyokkal és könnygázzal felszerelt verekedők feldúltak egy bárt, összetörték a kirakatokat, több személyt megvertek. Hasonló összetűzés volt Berlinben, ahol százan verekedtek össze, majd közösen a beavatkozó rendőröket kezdték kövekkel dobálni.
