Szabad Újság, 1993. január (3. évfolyam, 1-24. szám)

1993-01-28 / 22. szám

Tallózó 1993. január 28. 4 Szabad ÚJSÁG A soknemzetiségű közeg előnyös lehet Fiatalkoromban Nyitrán velünk szemben lakott Baas néni, aki Ausztriából származott, a közelben élt Falusi néni, aki magyar volt, a szomszéd egy cseh tiszt volt, a tanító úr német, időnként meglátogatott minket az orosz Nyikolaj Ivanovics, de romák is, akiknek a mamám keresztanyjuk volt. Mindnyájan a barátaink voltak, Szlovákia állampolgárai, beszéltek szlová­kul, s velünk,szlovákokkal jól megfértek. Megéreztük, hogy a jó és a rossz közötti határ nem a nemzetiségek közt, az államok, a vallások közt húzódik. Amikor a sors összehozott bennünket, segítettünk egymásnak. A totalitárius rendszerben minden­féle ostobaságot belénk vertek, a pro­letár internacionalizmust is, ,,a mun­kásmozgalom elméletét a harcról, amelyet nemzetközi egységben folytat a kapitalizmus megdöntéséért és a szocializmus felépítéséért“. A nem marxistákhoz fűződő viszonyt a „kibé­kíthetetlen ellentét", az ellenségeske­dés határozta meg, ami az emberi jogok durva megsértésében, az embe­rek terrorizálásában, katonai agresz­­sziókban nyilvánult meg. Szerencsére ez az ideológia ma már a történelem szüllyesztőjébe került. A forradalmak után a vöröset a nem­zeti színek váltották fel. A nacionaliz­mus hullámával azok sodródtak, akik nemrég még a nemzetiségi problémá­kat tabunak tekintették. A szabadság­érzet helyett a nemzeti lelkesedés uralkodott el, s ebben szinte kötelező, hogy balsikereink magyarázatakép­pen bűnbakokat keressünk, és bi­zonygassuk, ki a jobb szlovák. A na­cionalista kultúrálatlan tüntetésekből azok húztak hasznot, akik ismét a za­varos vízben akartak halászni. Nem­zeti önérzetünk nem nőtt meg, a külföldi beruházókat ezzel nem ösztönöztük, csak igazi ellenségeink mindmáig ez­zel érvelnek. Jó, hogy ezekben a napokban tuda­tosítjuk szlovák mivoltunkat. Mi azon­ban keresztények is vagyunk. Szlávok és európaiak. Nemzeti öntudatunkat most tettekkel kellene bizonyítanunk, tisztességes munkával. Nem pedig a Nyugat majmolásával, amely a lejárt szavatosságú joghurtok vásárlásával kezdődik és istentelen árfolyamon tör­ténő pénzbeváltással folytatódik, mert a felelőtlen politikusok pánikot keltet­tek, s elfeledték, hogy az alkotmány biztosítja a magánvagyon érinthetet­­lenségét. A fejlett nyugati államok olyan Euró­pát teremtenek meg, amelyben a sok­­nemzetiségű közeg pozitívumnak szá­mít, a társadalom gyarapítását szol­gálja, érvényesíti a nemzetek fölötti eszméket. Szlovákia is soknemzetisé­Slovensky denník Ludové noviny pre Slovensko gű ország, amelynek jövője attól is függ, hogy a fejlődés a sokoldalú kul­túrák, a tolerancia, a nemzetiségek együttélése felé veszi-e az irányt, hogy elhatárolja-e magát a nemzetisé­gi összeférhetetlenségtől, az idegen­­gyűlölettől. „A legjobb hazafi az, mondta nemrég Báláz püspök, aki teljes mértékben tiszteletben tartja a többi nemzetet is.“. Úgy vélem, a nemzetiségi kisebbsé­geknek nálunk ugyanolyan jogaik van­nak, mint a többi állampolgárnak. Ezt az alkotmány és nemzetközi kötele­zettségeink szavatolják. Csak 1992- ben a nemzetiségi iskolaügyre 300 millió koronát, a nemzetiségi kultúrára 150 millió koronát, ezen belül a sajtóra 40 millió koronát adtunk ki. Ha a nem­zetiségek ennek ellenére is elégedet­lenek és megrövidítve érzik magukat, tárgyalni kell velük, jogos követelései­ket megoldani. De szólnunk kell a más országokban élő honfitársainkról is. A legjobb megoldás az lenne, ha elfogadnák az Európai Kisebbségi Chartát, amely minden bizonnyal nö­velné az általános gondoskodást a ki­sebbségekről. JOZEF MIKLOSKO Budapest az EXPO ’96-ra készül Hozzávetőlegesen 12 millió látoga­tót vár a magyar kormány az 1996. évi világkiállításra. Az előzetes számítá­sok szerint 1996 májusától, amikor az EXPO-t megnyitják, a Duna menti ki­industrie Die WochtHizettschnft fúr Untéi nehmet und Futvunqskr.ifte állítási térségbe naponta 110 ezer em­ber érkezik. Barsiné Pataky Etelka államtitkár, az EXPO '96 bécsi programirodájának vezetője szerint legalább 35 országot és egy jó tucat­nyi nemzetközi céget szeretnének megnyerni a részvételre. A világkiállítás a posztkommunista időszak legnagyobb fejlesztési ren­dezvénye. Már kidolgozták szervezési és pénzügyi koncepcióját. Az össz­költségek - kb. 8 millió osztrák schil­ling az 1990-es árakon - 30 százalé­kát a közületek finanszírozzák. A töb­bit szponzoroktól, ingatlanok eladásá­ból, sorsjegyárusításból és magán be­ruházóktól szerzik be. „Az EXPO a mi szempontunkból kísérlet is arra, hogy megtaláljuk az együttműkö­dés lehetőségeit az állam és a most kialakuló magánvállalkozás között“ - mondja Barsiné Pataky Etelka. A kiállítási térség 36 hektáros terü­letét felépítése és az EXPO befejezé­se után a budapesti egyetemek kapják meg. Az EXPO lehetővé teszi több olyan fővárosi infrastrukturális beruhá­zás megvalósítását, amely már igen hiányzik. Többiek közt befejezik a Budapest- Bécs autópályát és az autópálya­gyűrűt a főváros körül. Korszerűsítik a villamos vonalakat és a bekötő útvo­nalakat, két híd - Budapesten és Szekszárdon - már épül. „Budapest az EXPO megrende­zésétől azt is várja, hogy gazdagítja a világban a Magyarországról alkotott képet“ - mondja őrömmel Barsiné Pataky Etelka. A magyar politikusok nem panaszkodhatnak a lakosság se­gítségére sem. Egy nemrég végzett közvélemény-kutatás során a megkér­dezettek több mint 50 százaléka nagyra értékelte az EXPO gondolatát. (Bécs) A budapesti világkiállítás területének rajza A bérliberalizálás a jóknak jó Tavaly az állami vállalatok, amelyek 150 főnél többet foglalkoztattak, még a bérszabályozás rendszere szerint működtek. A nyereségtől függően (a nyereségtömeg és az önköltségek különbsége) alapján kellett százaléka­rányban fejleszteni a béreket. 1993. január elsejétől érvényben van a komp­lex bérliberalizálás. Hogyan reagálnak erre a vállalatok? Rohamosan növelik a béreket, vagy semmi sem változik? A Skoda Autógyár sajtófőnöke J. Hrabovsky közölte, hogy a rész­vénytársaság vezetése és a KOVO szakszervezeti szövetség között meg­állapodás jött létre, miszerint megha­tározták a módját, hogyan zajlik le a béralku. A szakszervezetek kezde­ményezésére kerül sor a béremelé­sekről folytatott tárgyalásokra. Leg­utóbb novemberben volt ennek alap­ján béremelés. A Skoda Autógyárban az átlagos bér ennek következtében ma kb. hatezer korona. A vezetés érdeke, hogy a bérfej­lesztés görbéje mindig az infláció gör­béje fölött legyen, ami a jó gazdasági Ez nem rémhírterjesztés, hanem a való­ság. A biztosításról szóló törvények és első­sorban e törvények különféle értelmezése arra késztette a vállalkozókat - főleg a kisi­parosokat -, hogy visszakozzanak. Vissza kell vonulniuk azokból az állásokból, ame-HIas tudu lyeket egyszer már kiharcoltak maguknak, hogy áttérhessenek a magánvállalkozásra. Az új törvények ugyanis igen kedvezőt­len feltételeket teremtettek a kisvállalkozók s2ámára. Még mindig nem egyértelmű, mennyit tesz ki a legkisebb tétel azok adófi­zetésében, akik állásuk mellett vállalkoz­nak. Az is problémát okoz, hogy nem az elmúlt hónap bevételei szerint kell fizetniük a biztosítást, hanem aszerint, mennyit ke­restek az előző évben. A vállalkozás igen­csak változó feltételei mellett ez nyílt fenye­getést jelent, ami elveszi a vállalkozók kedvét. Amennyiben a vállalkozónak tavaly külö­nös szerencséje volt és jelentős nyereségre tett szert, amelynek megismétlődésére alig­ha lehet számítani - akkor most nehéz időknek néz elébe. A biztosítási előleg fize­tését az 1992. évi eredmények alapján számítják ki, ami azt jelenti, hogy a biztosí­tás díja akár több is lehet, mint az idei bruttó nyereség. „Azok, akiknek tavaly nagy volt a nyere­ségük, idén aligha kerülnek veszélybe. Jó sok vállalkozó azonban csődbe jut“ - mondta a vállalkozók Szövetségének ta­lálkozóján az egyik iparos. Amennyiben ugyanis 1992-ben a vállalkozó bruttó nyere­sége meghaladta az 1,2 millió koronát, idén biztosítási előlegként havonta 6075 koronát, tehát évente 72 000 koronát fizet. A legma­gasabb szociális biztosítást az a vállalkozó fizeti, aki tavaly 1 millió 80 ezer korona bruttó nyereséget ért el. Ebben az esetben havonta 14 580 koronát, tehát évente 174 000 koronát fizet. A betegbiztosítási előleg összege abban az esetben csökkent­eredményeknek köszönhetően lehet­séges is. A prágai szállodákban az átlagos haszon 75 százalékos, s ezért az idei bérpolitikáról az egyik legnagyobb RU0Í PRÁV0 prágai szállodában, az Inter-Conti­­nentalban érdeklődtünk. Jiri Legner pénzügyi igazgatóhelyettes közölte, nem számítanak rohamos bérnöveke­désre. Az alapvető szempont az inflá­ció mértéke lesz, és igazodnak némi-Mi marad számukra? Nyilván a mai kis­vállalkozók visszatérnek régi kitaposott ös­vényeikre. Úgy fognak „vállalkozni“, mint a forradalom előtt. Fusizókká válnak, és még azokat az adókat sem fizetik be, ame­lyeket eddig befizettek. A biztosítást munka­helyükön az alapfizetésből fizetik ki - és kész. A probléma bizonyára nem olyan egyszerű, mint az az első pillanatban tűnik. A vállalkozók a problémát már minden olda­láról ismerik, tudnak különféle megoldások­ról, de a parlament képviselői még mindig ingadoznak. Nemrég úgy döntöttek, hogy felszólítják a kormányt; a tisztázatlan kérdé­sekhez készítsen elő érthető magyarázatot és a parlament majd később foglal az ügy­ben állást. Az állásfoglalásnak már február­ban érvénybe kellene lépnie, s reméljük, a biztosítás magyarázatát nem a határidő lejárta után teszik majd közzé. Érdekes lenne kimutatni, hány vállalkozó adja fel addig, és készül fel arra, hogy illegalitásba vonuljon. (ih) hető, ha a vállalkozó idén a tavalyinál ki­sebb nyereségre számít, de ez a kedvez­mény a magasabb bevételek esetében nem érvényes. Ezt az összeget egyszerűen meg kell fizetni. Vagy fel kell hagyni a vállalko­zással. A pénzügyminisztériumban állítólag már mDNES kineveztek egy csoportot, amely a biztosítá­si törvény módosításával foglalkozik. A tör­vénymódosítási javaslatot a Cseh Nemzeti Tanács elé valószínűleg két hónap múltán terjesztik be. A képviselők egy csoportja már ennél korábban, három, héten belül fel akarja vetni a parlamentben a törvénymó­dosítást. A munkaügyi szociális és családügyi mi­nisztérium egyik munkatársa ezzel kapcso­latban kijelentette: „Én ezt egyszerűen nem értem". (Mrs,Ima) leg a hasonló intézmények kereseti struktúrájához a világban. A bérlibera­lizálás Legner mérnök szerint megol­dott például olyan dolgokat, mint a je­lentősebb differenciálást a vezető és a beosztott között, s lehetővé tette az alkalmazottak számának csökkenté­sét egy ésszerű szintre, mert számos státus csupán szimbolikus volt. A legnagyobb cseh lízingcégnél, a CORFIN-nál Potocka mérnök szerint jól és igazságosan fizetnek. Vegyes vállalat lévén már tavaly sem vonatko­zott a cégre a bérszabályozás, s idén az év elején 22 százalékkal emelték a béreket, a bruttó átlagkereset így 10 500 korona lett. A cégnél jelentős a bérdifferenciálás, egy kereskedelmi ügyintéző például kb. hétezer koronát keres, a kereskedelmi csoport igazga­tója pedig 25-28 ezer koronát. Mi mindebből a tanulság? A vállala­tok a bérliberalizálást elsősorban az egyéni teljesítmények kiemelt bérezé­sére használják, arra, hogy a kiválókat jóval nagyobb előnyben részesítsék, mint az átlagosokat. A bérpolitikát egyrészt az infláció, másrészt a válla­lat gazdasági helyzete határozza meg. MARTINA MARTINOVIÓOVÁ Ez vámunió? A pozsonyi vállalatok igazgatói akkor a legboldogabbak, ha újságírót csak a kép­ernyőn látnak, nem pedig vállalatukban. Sok most a gondjuk, mert januártól újabb teher nehezedik vállukra; a vámeljárás a cseh-szlovák határon. Pontosabban: már a pozsonyi vámhivatalon. „Csak nézzék meg, milyen ott a helyzet“ mondja az egyik igazgató. „A kamionok hosszú sora kétségbeejtő, a gépkocsiveze­tők az összes szentet emlegetik." Az igazgató azután a Csehországba irá­nyuló szállítások problémáiról beszél. Te­gyük fel, hogy valaki egymillió korona érték­ben szállít árut. Még mielőtt a határt átlép­né, 230 ezer koronát kell letennie, ami, úgymond, a hozzáadottérték-adó. Amikor Csehországban az árut eladják, a vámhiva­tal visszaadja a 230 ezer koronát, de ez eltarthat két-három hónapig is. A vállalatok többnyire fizetésképtelenek, többségükben csak annyi pénzzel rendelkeznek, hogy kifi­zethessék a béreket. „Együttműködünk egy német vállalattal, de az alkatrészeket nem szállíthatjuk Cseh­országon keresztül Németországba, azt mondják vigyük Ausztrián keresztül“ - zsör­tölődik az igazgató. „Ez természetesen sokkal drágább". A legrosszabb az egész helyzetben az, hogy nemcsak a politikai vezetés, hanem még a vámunió tanácsa is olyan arcot vág a dologhoz, mintha minden a legnagyobb rendben lenne. Az igazgatók homlokán megszaporodnak a ráncok. És mindez azt sugallja, hogy erre az országra is érvényes: valami bűzlik Dániában. MARIAN POTOŐNY A TALLÓZÓ oldalon megjelente­tett írások nem tükrözik szükségsze­rűen a szerkesztőség véleményét, csupán áttekintést adnak arról, mit írnak más lapok. Egyes cikkeket ter­mészetesen rövidítve közlünk. Illegalitásba kell vonulnunk? Fusizás vállalkozás helyett A vállalkozók félnek a biztosítástól- Mi vagyunk az Igazság, a Tisztelet és a Szeretet. Országukban csak átutazóban vagyunk. Nem maradunk sokáig. Karol Klimes rajza SLOVENSKY DENNÍK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom