Szabad Újság, 1992. december (2. évfolyam, 271-295. szám)
1992-12-12 / 281. szám
Belföld 1992. december 12. 2 Szabad ÚJSÁG V ladimír MEÉIAR szlovák miniszterelnök tegnap munkalátogatást tett a Nagyszombati járásban. A kormányfő a helybeli Skloplast vállalatnál tájékozódott a gyár gazdálkodásáról, valamint az új technológiák bevezetéséről. Meéiar nagyra értékelte, hogy a sviti Chemosviten kívül a nagyszombati Skloplast a második olyan szlovákiai vállalat, amely nem kér támogatást a kormánytól. A gyárlátogatáson Ivan GaSparovié, a parlament elnöke is részt vett. Ivan KOÉÁRNÍK cseh és Roman Kováé szlovák miniszterelnök-helyettes részvételével tegnap Hustopeéében tanácskozást tartottak a csehországi, valamint a szlovákiai gazdasági és szociális érdekegyeztető tanács közötti jövőbeli információcseréről és konzultációkról. A. SZLOVÁK parlament külügyi bizottságának tegnapi ülésén sikerült megtudnia a szlovák sajtóügynökség munkatársának, hogy Szlovákiának még mindig nincs kijelölve nagykövetségi épület Washingtonban és Tel Avivban. A pozsonyi külügyminisztériumhoz közel álló hírforrás szerint a Szlovák Köztársaság majdani egyesült államokbeli külképviseleti hivatala valószínűleg a Dél-afrikai Köztársaság volt nagykövetségének az épületében kap helyet. Duäan Tomka külügyi osztályvezető közölte, hogy a prágai szlovák nagykövetség székhelye vagy a Hrzán-palota, vagy a cseh kormány jelenlegi rezidenciája lesz. Az ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG csütörtöki döntésének értelmében az emberjogi alkotmánylevél rendelkezéseivel ellentétben van az alternatív katonai szolgálatról szóló törvény második cikkelyének 1/a pontja, mégpedig azon személyek esetében, akik 1992. január 16-a után vonultak be katonai szolgálatra. Az OROSZ Föderáció köztársaságai közül Szlovákia számára az egyik legjelentősebb kereskedelmi partner a Komi Köztársaság. Ezt tegnap Milan KúaZko külügyminiszter jelentette ki, aki tárgyalásokat folytatott Vjacseszlav Hudjajev komi kormányfővel és Veltor Velsovszkij kereskedelmi miniszterrel. A SZLOVÁK parlament petíciós, jogvédelmi és biztonsági bizottságának a tagjai tegnap egyebek között a válással és a két utódállam létrejöttével összefüggő kérdésekről tárgyaltak Elsa Eriksen asszonnyal, a Norvég Királyság védelmi minisztériumi államtitkárával. PETER BACO szlovák mezőgazdasági miniszter a szlovák parlament mezőgazdasági, erdőgazdasági és vízgazdálkodási bizottsága előtt kijelentette, hogy a tárca a jövő évben olyan intézkedéseket szeretne tenni, amelyeknek köszönhetően lehetővé válna, hogy a mezőgazdaság terén a vállalkozói szubjektumok 50 százaléka képes lesz az újratermelésre. Szavai szerint a reszort célja, hogy stabilizálja az ágazatban kialakult helyzetet. KÉSZÜLTSÉGET tartanak tegnap reggel óta az Ung folyón, mivel az ungvári környezetvédelmi hivatal tájékoztatása szerint ukrán területen vezetéksérülés következtében 800 liter kőolaj került a vízbe. A Szlovák Televízió magyar adása vasárnap 14.30-kor jelentkezik. A tartalomból: ■ A szlovákiai magyarság jövőképe az önálló Szlovákiában — a kisebbségekről ■ Csákányban jártunk — a lakberendezésről ■ Templomszentelés Pozsonypüspökin ■ Ki nyer ma? — Pozsonyban ■ A Csalló népművészeti együttesről ■ Mi lesz a karácsonyi asztalon — a halválasztásról ■ 111. Dióspatonyi Kulturális Napok ■ Szentpéteri karácsony ■ Karácsony ’92 — üdvözlet a nézőknek Műsorvezető: PÉK ZOLTÁN A magyar adós elme: Producentské centrum spravod^jstva a Sportu Národnostny magazin Nám. SNP33 945 45 BRATISLAVA MKDM—KDM találkozó A baráti együttélésért A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom és a Kereszténydemokrata Mozgalom vezetői tegnap Pozsonyban megbeszélést folytattak. A tanácskozásról kiadott közlemény megállapítja: „Bugár Béla és Ján Óamogursky elnök vezetésével az MKDM székházában találkozót tartottak a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom és a Kereszténydemokrata Mozgalom képviselői. A megbeszélés során az MKDM vezetői átadták a KDM képviselőinek a december 5—6-án Léván tartott magyar értelmiségi találkozón jóváhagyott felhívást, valamint a nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok jogi helyzetéről szóló alkotmánytörvény javaslatát. Mindkét fél visszautasította a magyar helységnévtáblák eltávolítását, illetve a helységneveknek a Szlovák Televízió magyar adásában való magyar nyelvű használatára vonatkozó tilalmat. A találkozón a két mozgalom vezetői szóltak a szlovák—magyar kapcsolatok terén Szlovákiában és államközi szinten felmerült időszerű problémákról is. Az MKDM és a KDM megállapodott abban, hogy 1993 elején találkozót kezdeményeznek a magyar Kereszténydemokrata Néppárttal. A megbeszélésre valószínűleg Szlovákiában kerül sor. A Ján Őamogursky vezette mozgalom támogatni fogja a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom belépését az Európai Kereszténydemokrata Unióba, illetve az Európai Demokratikus Unióba. A mozgalmak a tevékenységük eszmei alapját képezd keresztény elvek szellemében mindent megtesznek annak érdekében, hogy az újonnan létrejövő Szlovák Köztársaságban a magyarok és a szlovákok egymás mellett élése békés, baráti legyen. Pozsony, 1992. december 11. JÁN ÜARNOGI RSKY BL'GÁR BÉLA” A nemzetiségi konfliktusoknak nincs győztese (Folytatás az 1. oldalról) „időutazásában” Stryéek felemlegette azt a szenvedést, amelyet a múltban a szlovákoknak el kellett viselniük a magyarok miatt. E szavak elhangzása után a Magyar Polgári Párt, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom és az Együttélés Politikai Mozgalom képviselői elhagyták az üléstermet, őket a mintegy 200 résztvevő közül még további 50-en követték. Váradi Lajos konzul beszédében nagyra értékelte a találkozót, üdvözölte céljait, s nagyra értékelte a közép-európai régióban élő nemzetek jobb együttműködése alapjainak a lerakására irányuló igyekezetei. Stryéek felszólalása kapcsán hangsúlyozta, hogy ha együtt kívánunk működni és együtt szeretnénk élni ebben a régióban, akkor objektív módon kell látnunk a dolgokat. Váradi Lajos leszögezte, hogy nem válik a magyar—szlovák együttműködés javára, ha csupán a negatív történelmi eseményeket emeljük ki, illetve az sem, ha mindezt még el is torzítják. Rámutatott: a magyarok, a szlovákok és egész Európa jövője számára rendkívül fontos, hogy azt keressük, ami összeköti a kontinens nemzeteit. Visszautasította Andrej Stryéek nyilatkozatát, miszerint a magyar kormány és a magyarországi politika elfogult Szlovákiával szemben. Mint mondta, ennek az ellenkezője az igaz: Magyarország a pozitív elemeket domborítja ki, s az első országok között hajlandó elismerni az önálló Szlovákiát. Zárszavában Szabó Sándor vágselylyei polgármester a közép-európai régió nemzeteinek a békés együttélését szorgalmazva emlékeztetett arra, hogy a város környékén már több ezer éve élnek egymás mellett szlovákok és magyarok, s az évszázados tanulságnak tekinthető az a megismerés, mely szerint a nemzetiségi konfliktusoknak nincs győztese. A pénzügyminiszter bizakodó Ötszázalékos deficit? /% kormány olfogaiUa a költsógvfftóst Mint lapunk tegnapi számában jeleztük, csütörtökön késő este rendkívüli ülést tartott a Szlovák Köztársaság kormánya, hogy megvitassa az 1993. évi költségvetés javaslatát. A tanácskozás röviddel fél tíz előtt kezdődött, s előtte Július Tóth pénzügyminiszter elmondta, hogy a kabinet kiegyensúlyozott jövő évi szlovák költségvetést dolgozott ki: a javaslat szerint a bevételeket és a kiadásokat 158-158 milliárd koronára tervezi. A pénzügyi tárca vezetője rámutatott, hogy a kiadási tételek összeállítása volt a könnyebb feladat, mivel az illetékesek támaszkodhattak a föderáció gazdasági eredményeire. Szavai szerint a bevételek esetében — tekintettel az önálló Szlovák Köztársaság megalakulására — az adatok csupán a mérlegelések és feltételezések síkján mozognak. Hangsúlyozta, hogy a kormánynak elsősorban olyan intézkedéseket kell tennie, hogy legalább a jövő esztendő első negyedévében — de később is — érvényesüljenek azok az elvek, amelyekre a költségvetés épül. Kiemelte, hogy a költségvetési javaslat teljes mértékben tiszteletben tartja a szakszervezetek által támasztott követelményeket is. A kabinet szavatolja, hogy nem szánja el magát általános jellegű restrikciókra. A soron kívüli tanácskozás után tartott sajtóértekezletén Július Tóth megismételte, hogy a költségvetési tervezet kidolgozására rányomta bélyegét az önálló állam közelgő megalakulása, illetve egyúttal az új adórendszer január elsejei életbe lépése. A kabinet által jóváhagyott javaslat kapcsán elöljáróban megerősítette, hogy a jövő évi szlovák „államháztartást” kiegyensúlyozottnak tervezik. Ami a bevételi forrásokat illeti, 94,5 milliárdra számítanak az adókból, 12,5 milliárdra más forrásokból, 51 milliárdra pedig a különféle, a vállalatok által a társadalom-, beteg- és egészségügyi biztosításra folyósítandó összegekből. A kiadások közül 19,9 milliárdot szánnak a vállalkozói szektorra, 136,7 milliárd koronát pedig a társadalombiztosításra, az oktatásra, az egészségügyre és kulturális célokra szánnak. A községek 1,5 milliárd koronás költségvetési dotációra számíthatnak. Július Tóth szavai szerint rendkívül bonyolult volt kiegyensúlyozott költségvetést felállítani, tekintettel a szociális, oktatási és az egészségügyi kiadásokra. Elmondta, hogy a legtöbb pénz a munkaügyi minisztériumnak jut, szám szerint 51 milliárd korona, amely a költségvetési kiadások 30 százaléka. A szociális juttatások kapcsán a pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy a kormányzat elállt az általános támogatástól, s helyette a lakossági szükségletek szerinti dotációt helyezi előtérbe. Ami a többi társadalombiztosítási juttatást illeti, ezeket még átértékelik, s valószínűleg év közben több változtatásra kerül sor. Arra a kérdésre, hogy meddig sikerül megőrizni a költségvetési egyensúlyt, Július Tóth azt válaszolta, hogy Európában nem ismer olyan államót, amely meg tudná őrizni az eredetileg kidolgozott költségvetést. A pénzügyi tárca vezetőjének a véleménye szerint a deficit valószínűleg nem haladja majd meg az 5 százalékot. Amit ismerünk: a tegnap (Folytatás az 1. oldalról) második világháború után a „nagy szláv egység” ismét helyreállt, és úgy tűnt, ezt az egységet egyhamar semmilyen erő nem tudja megbontani Az újjáalakult Csehszlovákiában az 1945-ben elfogadott kassai kormányprogram ezt egyértelművé tette. A nemzeti kisebbségekkel szemben alkalmazott retorziók, gazdasági, politikai és nyelvi atrocitások nyomán a kolári jóslat egyre konkrétabb formát öltött. S ha valahol valakik megpróbáltak szembeszállni ezzel az államilag támogatott „egységesítési" folyamattal, azokat nacionalistának, irredentának bélyegezték. Tették pedig mindezt egy olyan eszmerendszer palástja alatt, amely a népek egyenjogúságát, az emberek egyenlőségét tűzte zászlajára. Csakhogy az eszme és a gyakorlat között egyre érzékelhetőbb rések, szakadások támadtak, s e réseken felszivárgó gazdasági leszakadás, valamint a műszaki és emberi ellehetetlenülés tényei kerültek a napvilágra. Kiderült, hogy ami látszatra a legzártabb egységnek — ha úgy tetszik: megbonthatatlan szövetségnek — mutatta magát, eresztékeiben meglazult, és csak idő kérdése, hogy elemeire hulljon szét. A kisebbik, de véresebb példa, a volt Jugoszlávia jelene. A nagyobb, s nem kevésbé veszedelmes terep az egykori Szovjetunió. A kettő között pedig a harmadik szláv szövetség a kulturáltabban „ osztódó ” Csehszlovákia. Ha ezt így fokról fokra végig követjük, s mintegy madártávlatból szemléljük, akkor egyértelművé válik, hogy a Trianonban, s azt követően egyéb helyeken és másmás időben egybeerőszakolt országok széthullása törvényszerű folyamat, mert e „szövetségek” minden térségben természetellenesek voltak. Persze, ez csupán a történelmi zajlás egyik, könnyebben követhető folyama. Azt mutatja, ami volt, ami elmúlt, ami valamilyen módon dokumentálható. Arról már kevesebb jelet sugároz, hogy a mai „országmódosítások'’ milyen új és beláthatatlan vészhelyzeteket rejtegemek magukban. Ha a csehszlovák „ikerpár” különválását követjük, egy sor eddig alig érzékelt, figyelmen kívül hagyott probléma vetődik fel Az első — bármennyire is abszurdnak tűnik —, hogy a kél önálló köztársaság létrejöttével e térségben jelentősen megnövekszik a nemzeti kisebbségek aránya, annak minden eddig ismert és ismeretlen gondjával-bajával együtt. De nézzük meg egy kicsit közelebbről, miről is van szó. Az elérhető statisztikai adatok szerint 1950 és 1990 között mintegy 660 000 szlovák költözött át Csehországba Jelenleg a cseh országrészben — a legutóbbi népszámlálási adatok alapján — több mint 300 ezren vallják magukat szlovák nemzetiségűnek Az imént jelzett évtizedekben Csehországból viszont 417 000 cseh polgár települt Szlovákiába. A fenti adatokból egyértelműen kiolvasható, hogy a korábban meglevő nemzetiségi gondokat ez a két „új” nemzeti kisebbség csak tovább növeli e térségben. Ami a szlovákiai magyarság helyzetét illeti, lényegi változás aligha is történik a javunkra. A cseh országrészben rekedi mintegy húszezer magyar — lévén teljes szétszórtságban — iskolák és intézmények nélkül egy nemzedéknyi ideig ha képes lesz megőrzini nemzeti identitását. A szlovákiai magyar emikum — úgy tűnik — eredményesebben védekezhet a várható és fokozódó szlovák politikai nyomással szemben. Azzal együtt, hogy a folyamatosan romló gazdasági helyzet, a jelenlegi szlovák politikai reprezentáció nyílt magyarellenessége egyáltalán nem nyújt kecsegtető kilátásokat számunkra. Mindezt egyértelművé teszi a közelmúltban elfogadott alkotmány kizárólagossága, az érvényben levő nyelvtörvény és egyéb, folyamatosan megjelenő döntések és intézkedések Amit ismerünk az a tegnap, a történelem. Következtetéseink ebből a tudásból fakadnak Egyéb forrás nincs. Az egykori és a mai Szlovák Köztársaság történelmének ismeretében ezért semmi okunk a bizakodásra... GÁL SÁNDOR Jelzés nélküli híranyag: CTK, TV Síi Jan Rumi következetlenül irtotta a „poloskákat” Ladislav Lisnek, a Szövetségi Gyűlés védelmi és biztonsági bizottsága egykori elnökének a véleménye szerint mindenekelőtt a jelenlegi cseh belügyminiszternek, Jan Ruminak előző tisztségében, a szövetségi belügyminiszter helyetteseként elkövetett következetlenségei idézték elő, hogy Csehszlovákiában még mindig nem távolították el az összes, a volt Állambiztonsági Testület ügynökei által felszerelt lehallgatóberendezést. „Ezek a dolgok az akkori szövetségi belügyminiszter-helyettesi funkcióból adódóan Jan Rumi kezébe tartoztak. Neki kellett volna következetesen eljárnia, ellenőriznie vajon a lehallgatókészülékek eltávolítása megtörtént-e” — nyilatkozta Lis a Cseh Sajtóiroda munkatársának. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy Ruminak nagy áttekintése volt a „poloskákról”, ugyanis a szövetségi belügyi tárcánál ő felelt az egykori StB tevékenységével összefüggő kérdésekért. Ladislav Lis úgy vélekedik, hogy az Egyesült Államok pozsonyi főkonzulátusán talált lehallgatóberendezés leleplezése Szlovákia-ellenes provokációnak tekinthető. „Meéiar kormányfőnek nem lehet az érdeke, hogy a Szlovák Köztársaság bo-Sxombaü „csemege” nyolítsa az USA-hoz fűződő viszonyát” — jegyezte meg az egykori parlamenti képviselő, a Charta ’77 aláírója. Lis véleménye szerint a provokáció „a nem hivatalos csehországi szélsőséges körökből” indulhatott ki, amelyek tagjainak az a célja, hogy — az Állambiztonsági Testület néhány, még aktív ügynökével*összeszűrve a levet — destabilizálja a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság közötti kapcsolatokat. Lis azonban az ilyen „cseh szélsőségesekről” többet nem volt hajlandó nyilatkozni. Ugyanígy járt el az érintett, Jan Rumi is, aki az egész ügyet nem kommentálta. Egy magát megnevezni nem kívánó, jól tájékozott személy a csehországi hírügynökség munkatársával közölte, hogy hiányosak azok az StB-akták, amelyek a különféle lehallgatókészüiékek bevetéséről szólnak. Megerősítette, hogy bizonyos iratokat meg is semmisítettek. Állítása szerint kizárólag a volt StB-ügynökök tudják azt, hogy hol mindenütt lehetne jelenleg bekapcsolni lehallgatóberendezéseket az országban. A lehallgatási botrányhoz tartozik, hogy a szlovák belügyminisztérium tegnap félretájékoztatásnak, Szlovákia diszkreditálásának minősítette a Mladá frontet Dnes című prágai napilapban közölt pénteki kommentárt, mely szerint a szlovák kormány tudott az USA pozsonyi főkonzulátusának az épületében elhelyezett lehallgatóberendezésről, de erről a föderális szerveket hivatalosan nem tájékoztatta, most viszont minden szlovák és szövetségi szerv elhatárolja magát az ügytől.
