Szabad Újság, 1992. december (2. évfolyam, 271-295. szám)

1992-12-05 / 275. szám

1992. december 5. Külföld Szabad ÚJSÁG 3 Honecker „Nürnbergje” Meéiarnak minden sikerül Fogalma sincs... „Honeckemek fogalma sincs arról, hogy mekkora szenvedést okozott csak­nem 16 millió németnek, s arról sem, hogy felelős a berlini falnál és a bclsó német határokon áldozatul esettek éle­téért” — írta tegnapi számában a Berli­ner Morgenpost című napilap azután, hogy Erich Honecker a csütörtöki bíró­sági tárgyalás után nyilatkozott. Honecker szerint ügyének tárgyalása nem más, mint egy újabb nürnbergi per, ezúttal a kommunisták ellen. A lapnak viszont az a véleménye, hogy az egykori NDK egykori legfelsőbb vezetőjének ar­ról sincs fogalma, hogy miként működik a jogállam, ahol szigorúan elválasztják egymástól a törvényhozói hatalmat a vég­rehajtó és jogi hatalomtól. Egyébként is ma már lényegtelen, hogy Honecker megéri-e az ítélethirdetést, hiszen fölötte már régen ítéletet mondott a történelem. Autóért halál Tíz iraki állampolgárt ítéltek ha­lálra Bagdadban autólopásért, s tu­lajdonosaik meggyilkolásáért. Né­gyen közülük a kurdok által ellenőr­zött északi országrészből hat autót csempésztek ki. Ketten pedig egy mosuli viszonteladónak adták el a zsákmányt. Az autók ára rohamosan megnövekedett, amióta az ENSZ kereskedelmi szankciókkal bünteti Irakot az 1990-cs kuvaiti megszállá­sért. Az ítélőbíró szavaival élve a ha­lálbüntetés elrettentésül szolgál a többi bűnöző számára. Negyedik halasztás • •• akkor nem lesz megállapodás Budapesten tegnap megkezdődött a csehszlovák—magyar tárgyalások újabb fordulója Bős ügyében. A szakértői tárgyalásokat eredetileg egy naposra tervezték, azonban annak résztvevői úgy nyilatkoztak, hogy akár az egész hétvégen hajlandók tárgyalni, ha annak érteimét látják. A megbeszélések célja annak a kérelmi javaslatnak a kidolgozása, amelyet a két fél a bősi vízlépcső ügyében a hágai Nemzetközi Bíróság elé akar terjeszteni. A hírek szerint a csehszlovák kül­döttség, amelyet Václav Mikulka, a szö­vetségi külügyminisztérium nemzetközi­jogi osztályának igazgatója vezet, arra fog törekedni, hogy a hágai bíróságnak előterjesszék az 1977-es csehszlovák— magyar államközi szerződés egyoldalú felmondása jogszerűségének elbírálá­sát, valamint a Duna csehszlovák terüle­ten való elterelésének problémáját. A csehszlovák küldöttség azt is szeretné elérni, hogy a felek kölcsönösen kije­lentsék alávetik magukat a bíróság dön­tésének, s hogy a bíróság előre határoz­za meg döntésének jogi következménye­it. Király Miklós, a magyar küldöttség vezetője a Népszabadságnak adott nyi­latkozatában annak a reményének adott kifejezést, hogy a tárgyalások során si­kerül végső formába önteni a közös ké­relmet. Király Miklós szerint vannak ugyan nézetkülönbségek, azokat azon­ban megfelelő politikai akarattal át le­het hidalni, s így a dokumentumot para­fáim lehet, majd előteijeszthetik a kor­mányoknak jóváhagyásul. A végső meg­állapodást a két fél politikai reprezentá­ciója írná alá a csehszlovák—magyar megbeszélések közelgő újabb fordulója előtt, amelyet Brüsszelben az Európai Közösség égisze alatt rendeznek a dunai vízlépcső kérdésköréről. Martonyl János magyar külügyi ál­lamtitkár a budapesti tévé „Össztűz” cí­mű műsorában úgy vélekedett, hogy Magyarország nemcsak a Duna régi medrének 43 kilométeres szakaszát akaija megmenteni, hanem azt is el akarja érni, hogy ne keletkezzen a tér­ségben állandó konfliktushelyzet az egyik szomszéddal. Magyarország azt szeretné, ha Európának ebben a részé­ben is olyan folyamatok indulnának el, mint Nyugaton 30—40 évvel ezelőtt. Akkor ott sem voltak kisebb konfliktu­sok, mint ez a jelenlegi. Martonyi János megtagadta a választ a műsorvezetők ama kérdésére, hogy a jelenlegi helyzet nem a magyar külpoli­tika veresége-e. „A céltudatos, türel­mes, korrekt, de emellett következetes magyar álláspontot a nagyvilág magasra értékeli” — vélekedett Martonyi, igaz hozzáfűzte, hogy ezt lehet akár enyhe gyógyírnak is minősíteni. A műsorban elhangzott az is, hogy Meéiarnak minden sikerült, hiszen a Dunán áll a már-már befejezett C vari­áns, nemzeti jelképet fabrikált abból, amit ökológiai és műszaki szempontból kellett volna elbírálni, ráadásul Ausztri át szcrabállította Magyarországgal. Martonyi véleménye szerint azonban már mutatkoznak annak jelei, hogy Me­­éiar politikája esetleg kudarcot vallhat. Nehéz helyzetben van a szlovák gazda ság, és a helyzet tovább fog romlani. Most Magyarországnak módjában állna segíteni a szlovák gazdaságon. Még ak kor is lehetőség lesz a tárgyalásokra, ha az ügy a hágai bíróság elé kerül. Azon ban a jelenlegi helyzetben nem szabad a magyar törekvéseket félválról venni, s csökkenteni a politikai nyomásgyakor­lást, mert abban az esetben esetleg nem születik semmilyen megállapodás. Budapesten egyébként közzétették egy holland szakértői csoport vélemé­nyét a dunai hajózásról. E szerint, ha a Duna magyar szakasza egész évben 2,5 méteres hajózási mélységgel volna hasz­nálható az egy — mindkét irányban — négysávos autópályát helyettesíthetne. A magyar kormány szerint a Bős-nagy­marosi komplexum sorsától függetlenül a holland szakértők kidolgozhatnák a dunai hajózás tervezetét is, amelyet Hollandia finanszírozna, a hollandok azonban ezt a szlovák fél beleegyezésé­től tennék függővé. Adósságelnapolás Maina-Frankfurtban 600 élenjáró nyugati bank tisztviselőinek tanácskozá­sán úgy döntöttek, hogy a jövő év már­cius végéig elhalasztják az orosz adós­ság visszafizetésének megkezdését. Ez azt jelenti, hogy az utóbbi tizenkét hó­nap során Oroszország már negyedszer kapott halasztást „adósságtörlesztés­ből”. A „Világ Királynője” 92-63-92 A Bécsi Ausztria Center Vienna központban tegnap a 21 éves Ines Kubát kiáltották ki a „Világ Király­nőjének”, aki 47 vetélytársát meg­előzve nyerte el ezt a címet. A máso­dik helyen Portorico „legszebb lá­nya” végzett. A több órás műsorban a lányok nemzeti viseletben, estélyi ruhában s végül fürdőruhában lép­tek a zsűri és a nézőközönség elé. A döntőbe 13-an jutottak be. A győz­tes 92-63-92 méretekkel dicseked­het, 176 cm magas és 59 kilogram­mot nyom. A szépségkirálynő meg­szokta a győzelmeket: a volt NDK- ban ugyanis többször nyert vívóbaj­nokságot. Az egykori „óvónéni” je­lenleg aerobictanárként keresi ke­nyerét. Ezúttal először arról is tárgyaltak a nyugati banktisztviselők, hogy miként lehetne az orosz adósság visszafizetésé­nek megkezdését hosszú időre elhalasz­tani. Oroszország, amely az utóbbi idő­ben a volt Szovjetunió tagköztársaságai­tól felhatalmazást kapott az adósság ke­zelésére, tízéves halasztást szeretne el­érni. Oroszországnak így a megörökölt adóssága megközelítően 70—80 milli­árd dollár (nagyából 115 milliárd már­ka). Ebből 50 milliárd márkányi a Né­metországgal szembeni adósság, s ebből kb. 10 milliárdot úgy folyósítottak a né­met bankok, hogy nem kértek arra álla­mi garanciát. Japán Nyereségmilliárdok A japán Toyota Motor Corp. autó­gyár a mintegy 40%-os vesztesége elle­nére az 1992-es év első felében a többi ipari vállalathoz képest a legnagyobb bevétellel dicsekedhet. 167 milliárd jen (ami 37 milliárd koronának felel meg) nyereségével immár ötödször szerepel a nyereségek táblázatában az első helyen. Másodikként az NTT telefontársaság (106 milliárd jen), s harmadikként a FUJI Photo Co vállalat (81,5 milliárd jen) végzett. A harmadikról a hetedik helyre zuhanó elektronikai cég, a Mat­sushita Electic Industrial Co. nyeresége 51 százalékkal csökkent. Jelenetek az orosz parlamentben ENSZ-bizottság véleménye szerint: (TA SR-felvétel) Szlovákiának drágább Annak ellenére, hogy Csehszlovákia széthullásáért mindkét utódköztársa­ságnak fizetnie kell, Szlovákia számára ennek ára valószínűleg sokkal nagyobb lesz — állítja az ENSZ európai gazdasá­gi bizottságának jelentése. A dokumen­tum felhívja a figyelmet arra is, hogy Csehszlovákia felbomlásának messze­menő következményei lesznek. Most még nehéz lenn A két köztársaság kölcsönösen szo­rosan összefonódik, azonban Szlovákia viszonylagos függősége sokkal nagyobb mértékű. A kétoldali kereskedelemből a szlovák függőség csaknem háromszoro­sa a cseh országrészekének. Ez a függő­ség nemcsak a szlovák gazdaság kis lép­tékű „méretéből” ered, hanem elsősor­ban abból, hogy bekapcsolódása a nem­zetközi gazdasági élet vérkeringésébe jó­val kisebb Csehországénál. Ráadásul Szlovákia kereskedelme elsősorban a ke­leti országokhoz kötődött, s közülük is el­sősorban a volt Szovjetunióhoz. Ezért a fölöttébb kellemetlen állapot — állapít­ják meg az ENSZ gazdasági szakemberei. Giovanni helyett Umberto Agnelli SS Őrségváltás a Fiat élén Őrségváltásra készülődnek Európa egyik legnagyobb autógyárában, a tori­nói Fiat Műveknél. Giovanni Agnelli 1994 júniusában lemond elnöki tisztsé­géről öccse, Umberto javára. Megválik a cégtől Cesare Romit! vezérigazgató is. Az 1899-ben alapított gyáróriás, amely Itália legjelentősebb holdingja, egyet jelent az Agnelli családdal. Gio­vanni Agnelli, az alapító, valóságos „al­kotmányt” dolgozott ki, amelynek értel­mében az elnöki cím a család tagjait ille­ti, s háromévenként megújítható, ám aki ebben a háromesztendős periódusban betölti a hetvenötödik évét, az nem je­lölhető újra. Giovanni Agnelli, a Fiat je­lenlegi elnöke július 21-én ünnepelte hetvenedik születésnapját. A család Vil­­lar Perosa-i kastélyában százhuszonhét vendég koccintott a sikeres üzletem­berrel, akit Itáliában egyszerűen „az Ügyvédeként emlegetnek. Már ekkor szó esett az utódlásról, persze csak óva­tos célzások formájában, végtére is az ünneplés emelkedett hangulatát senki nem óhajtotta otromba kérdésekkel megzavarni. Most azonban maga Giovanni Ag­nelli hozta szóba az őrségváltást. 1994- ben ugyanis lejár a mandátuma, ám a következő hároméves időszakban már betölti hetvenötödik évét, s a Fiatsta­tútum értelmében azért le kell, hogy köszönjön. Öccse, Umberto — a Fiat alelnöke —, most ötvennyolc éves, ma­gától értetődően léphet tehát az öröké­be. „L’Awocato”, vagyis Giovanni Ag­nelli huszonöt éve a Fiat elnöke. Nevé­hez fűződik „az évszázad üzlete”: szer­ződés a Szovjetunióval az azóta világ­szerte sikerrel forgalmazott Ladák gyár­tására, a Volga-menti gyáróriás fölépí­tésére. Nemkülönben ő hozta tető alá a megállapodást Lengyelországgal a Pols­ki Fiatok gyártására. Lengyelek szerelik mmmmmmmmmmmmmmms olasz nagykövetség titkára, ezt követően beosztott diplomata Washingtonban, Belgrádban és Brüsszelben, ahol nem­csak a nagykövetségen dolgozott; né­hány évet Itália Közös Piachoz delegált képviseletében is tevékenykedett. 1985- től kél éven át az Olasz Külügyminiszté­rium főtitkára. Máig is úgy emlegetik a Famesinában, mint aki a külügyi mun­kát modernizálta, bevezette a számító­gépek használatát, s megteremtette a külképviseletekkel — a távközlés leg­modernebb eszközeivel — a közvetlen összeköttetést. A külügyből egyenesen a kormányba távozott: Andreotti minisz­terelnöksége idején a külkereskedelmi tárcát irányította. 1991 őszén lépett a Fiat szolgálatába. Az még kérdéses, hogy a jelenlegi ve­zérigazgató helyére ki kerül 1994-ben, s Cesare Romiti hol folytatja pályafutá­sát. Egyesek tudni vélik, hogy a Medio­banca, az egyik legnagyobb olasz keres­kedelmi bank elnöki széke vár rá. Má­sok úgy értesültek, hogy az Olasz Gyári­parosok Szövetsége, a Confindustria el­nökségét kínálják föl számára. Egy biz­tos: a Fiat jó ajánlólevél, s a vezér­­igazgató aligha marad állás nélkül 1994- ben. Gy.D. össze a Fiat egyik legsikerültebb típusát, a nemrég újjászületett kiskocsit, a Cin­­quescentót. Milyennek ígérkezik a mamutcég új vezetése? Mindenekelőtt karcsúbnak, mint a korábbi. Mint Agnelli kilátásba helyzete: nekik is igazodniok kell a vi­lágszerte tapasztalható leépítésekhez, s olyan - kislétszámú - agytrösztöt állíta­nak majd a Fiat Művek élére, amely újabb sikereket hozhat az olasz autó­gyártásban, valamint a holding egyéb üzletágaiban, például a traktorgyártás­ban. Aki bizonyára 1994 után is a Fiat ve­zérkarában marad: Renato Ruggiero, a Fabbrica Italiana Automobili Torino „nagykövete”, ő elsősorban a nemzet­közi ügyekért felelős, a Fiat külföldi kapcsolatait intézi. A nápolyi születésű jogász huszonegy évet töltött diplomá­ciai szolgálatban. Karrierjét Brazíliában kezdte alkonzulként, majd a moszkvai M oszkvában Andrej Nyecsa­­jev gazdasági miniszter bejelentette, hogy valószínűleg lemond az orosz kor­mány, ha a Népképviselők Kongresszu­sa jóváhagyja az alkotmánymódosítást, miszerint a kabinetet az eddigi elnöki „felügyeletből” a parlament hatásköré­be utalja. Ez lényegesen gyengítené a kormány hatáskörét és lehetetlenné tenné a gazdasági reformok végrehajtá­sát. Az alkotmánymódosításokat Jelcin elnök is elfogadhatatlannak minősítette. RóMÁBAN a Corriere della Sera című napilap úgy vélekedik, hogy nem helytállókak Vladimir Meéiar szlovák miniszterelnök kijelentései. Az olasz lap Meéiarnak a magyar nacionalizmus Ke­let—Közép-Európa stabilitását veszé­lyeztető állítására utal. Ellenkezőleg: Magyarország északi határai közelében a lakosság éppen a szlovákokkal esedé­kes konfliktustól fél, amit a bősi vízlép­cső körüli vita válthat ki. LoNDONBÓL érkezett jelentés szerint Ronald Reagan korábbi ameri­kai elnök az oxfordi egyetem vitaklubjá­ban közreadott beszédében arra szólí­totta fel a NATO-t, hogy katonai erővel lépjen közbe Bosznia—Hercegoviná­ban. Reagan úgy vélekedik, hogy a szer­­beknek ultimátumot kell adni: vagy ab­bahagyják a civil lakosság öldöklését vagy bombázni kell katonai erőiket. Le­hetővé kell tenni a lakosságnak nyújtott segítség célbaérkezését minden eszköz­zel. Szlovéniában holnap választá­sok lesznek, az 1,5 milliónyi választópol­gár egyidejűleg választ parlamenti kép­viselőket és köztársasági elnököt. A szlovén alkotmány szerint a kétkamarás parlamentben 90 tagú lesz a Nemzet­­gyűlés és 40 képviselő kerül a Tanácsba. A képviselőket négy évre választják. A parlamenti bársonyszékekért 23 politi­kai párt és mozgalom indítja jelöltjeit. L a CORUNA kikötőjének közelé­ben tegnap eloltották a zátonyra futott görög tankhajón keletkezett tüzet. Most már arra kell összpontosítaniuk erőiket a mentési akcióban résztvevőknek, hogy „begyűjtsék” a tengerbe került kőolajat, ami Spanyolország északi partvidékeit veszélyezteti. Belgrádban közzétették Ibra­him Rugóvá koszovói albán vezető nyi­latkozatát, aki csalódását fejezte ki Mi­lan Panics jugoszláv miniszterelnöknek a Tadeusz Mazowiecki által a koszovói albánok jogainak megsértéséről szóló reagálása fölött. Rugóvá egyúttal azt is jelezte, hogy az albánok a Jugoszláviá­ban és Szerbiában decemberben meg­tartandó tárgyalásokon nem vesznek részt. HAVANNÁBAN Alvaro Prend es, a legendás hírű egykori repülőstiszt Fidel Castro bajtánsa levelet küldött a legfőbb kubai vezetőhöz, s abban úgy vélekedik, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzet nem a dogmatikus álláspontok megszilárdu­lásának kedvez, hanem rugalmasan kell reagálni a Kubában jelenleg tapasz­talható fejlődési irányzatra. A mély szo­ciális és gazdasági problémák megoldá­sához csak a nemzeközi párbeszéd és a széleskörű gazdasági reformok vezetnek — írja. Bécsben Simon Perez izraeli kül­ügyminiszter Iránt jelölte meg a Közel­­kelet és az egész világ számára a legna­gyobb veszély forrásaként. Perez szerint Irán az ő agresszív ideológiájának ex­portjára törekszik és be akar avatkozni más országok belügyeibe, elsősorban Libanonban és Észak-Afrikában. Tbilisziben Eduard Sevardna­­dze, a legfelsőbb grúz vezető kijelentet­te, hogy az abház szeparatistákat kato­nai erővel fogja megfékezni, miután azok Szuhumi város lövetése során ti­zennégy ember halálát okozták. Sevard­­nadze szerint már mindent megtettek a konfliktus békés megoldására. B udapesten közölték, hogy a magyar rendőrség Kazincbarcikán, a Borsodi Vegyi Kombinátban nagyüzemi kábítószergyártás nyomára bukkant. A rendőrségi akció során 54 kilogram — közismert nevén „Éva” — kábítószert foglaltak le, amiből korábban már mint­egy 390 kilogramnyit sikerült kivinni Hollandiába. Eredetileg egy holland— magyar cég új „állatgyógyszerre” adott megrendelést, ezért a gyártást titkosan kezelték. Egy németországi kábítószer­botrány során akadtak a szer eredeté­nek nyomára.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom