Szabad Újság, 1992. december (2. évfolyam, 271-295. szám)

1992-12-04 / 274. szám

1 1992. december 4. Külföld Szabad ÚJSÁG 3 Milyen feliratot Mátyás király szobrára ? Az RMDSZ tiltakozik A kolozsvári Mátyás király szoborra utólagos feliratot erősítettek, amely lekicsinyl! az uralkodó személyét és a magyar nemzetet Ez törvénytelen, nemzetiségi gyűlöle­tet szít és ezért sérti a román alkotmányt Ezt tegnap bukaresti sajtóértekezletén jelentette ki Domokos Géza, az RMDSZ elnöke. Hozzátette, hogy ebben az értelem­ben tiltakozást nyitott be Iliescu elnökhöz és Vacaroiu kormányfőhöz. Barbara Bush, a még hivatalban levő elnök felesége unokájával, Walkend felteszi a csillagot a washingtoni Fehér Ház karácsonyfájára (Fotó: ÓTK/EPA) Németországban növekszik az ellenállás A magyar kisebbség vezetője ezzel reagált a hétfői kolozsvári eseményekre, amikor a magyar fiatalság megkísérelte megakadályozni, hogy az új feliratot a szobor talapzatára helyezzék. A szobor eredeti feliratát még az Osztrák—Ma­gyar Monarchia idején helyezték el. A tüntetés során a fiatalok összetűztek a rendőrséggel. Domokos szerint Erdély központjá­ban ilyen helyzet azért alakulhatott ki, Az újnáci megmozdulások ellen A német koalíciós Keresz­ténydemokrata Unió (CDU) felszólítot­ta a külföldi testvérpártokat, hogy közö­sen lépjenek fel az európai jobboldali radikalizmus ellen. Ugyanakkor, amikor Németország az idegenek elleni újnáci támadásokkal találja magát szemben, az agresszív nacionalizmus külföldön is fe­nyeget. Az olasz és a flamand újfasiszták is előretörnek. A Német Nemzeti Unió és a republikánusok bekerültek a tarto­mányi parlamentekbe, Le Pen is előre­tör és a csehszlovák parlamentben is a jobbodali szélsőségesek „Sieg heil”-t ki­áltoznak — mondta Peter Hintze, a CDU főtitkára. * Brandenburgban a tartományi bel­ügyminiszter a jobboldali Nacionalista Front betiltása után azt követeli a szö­vetségi kormánytól, hogy ugyanígy jár­jon el a többi hasonló szervezet ellen is. Az első helyen a Német Alternatívát je-Harcok Abháziában Abházia egyes területein tegnapra virradóra folytatódtak a harcok. A grúz gárdának többhelyütt sikerült áttörnie az abház szeparatisták védelmét és ki­szorítani őket állásaikból. Az orosz kor­mány tegnap felhívást tett közzé, hogy függesszék fel a grúz—abház konflik­tust, amelyet értelmetlen testvérgyilkos háborúnak nevez. Ajavaslat szerint „téli szünetet” kellene tartani, amely lehető­vé tenné, hogy civilizált módon és béké­ben tegyenek bizalomerősítő intézkedé­seket a szeptemberi moszkvai megálla­podás értelmében. Oroszország tovább­ra is hajlandó vállalni a közvetítő szere­pét. A legújabb jelentések szerint az ed­digi harcoknak már 400 halálos és 1500 sebesült áldozata volt. lölte meg, amelynek csak Brandenburg tartományban 140 tagja és 500 szimpati­zánsa van. A tartományban az újnácik elleni razziák során nagy mennyiségű propagandaanyagot, fegyvert, gyújtózsi­nórt, útmutatókat a rendőrséggel szem­beni magatartáshoz stb. találtak, s eze­ket most kiállításon mutatták be. Helmut Kohl szövetségi kancellár megkísérelte eloszlatni a külföldi felhá­borodást a Németországban fellángolt fajgyűlölet miatt. Egy diplomáciai foga­dáson Bonnban sajnálkozását fejezte ki a történtek felett és azért, hogy kor­mánya fellépése az újnáci erőszakos cse­lekmények ellen nem mindig talál elis­merésre. A németek többsége elítéli a szélsőségeket, mondta a kancellár. A problémát Kohl szerint Németország­ban nem becsülik le. Rámutatott, hogy hasonló jelenségek Európa más állama­iban is felütötték a fejüket. Amerikai tengerészgyalogosok... ...a Szomáliái partoknál Szomália parsaihoz ért az a három amerikai hadihajó, amely 1800 ten­gerészgyalogost hoz a fedélzetén. A partraszállásra alkalmas hadihajókon 23 szállító- és harci helikopter van, amelyek képesek a tengerészgyalog­sággal együtt megkezdeni a modagis­­hui kikötő és repülőtér elfoglalását A szembenálló Szomáliái frakciók ve­zetői, mind Mohamed Farah Adid, mind All Mahdi Mohamed (akik közö­sen döntötték meg tavaly Barré elnök uralmát) üdvözölték, hogy az USA a vi­lágszervezet zászlója alatt beveti csapa­tait Szomáliában. Az utóbbi két évben a polgárháborúnak és az éhínségnek Szo­máliában több mint 300 ezer áldozata volt. Ez az első ENSZ-hadművelet Afri­kában a kongói válság óta. Megfigyelők szerint a hadművelet precedens értékű lesz, amelyet a jövőben valószínűleg al­kalmazni kell Afrika több országában, ahol a belháború és az éhínség okoz sú­lyos helyzetet. Franciaország közölte, hogy kész kétezer katonát küldeni Szomáliába az ENSZ-csapatok keretében. Szomáliá­ban a szomszédos Dzsibutiban állomá­sozó francia katonákat vetnék be, akik már az Irak elleni Öböl-háborúban is harcoltak. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa tegnap tárgyalta a Szomáliái hadművelet kérdé­sét. Megfigyelők szerint egyértelmű, hogy a beavatkozást jóváhagyják, mert sokszázezer ember számára létfontossá­gú, hogy az élelmiszerek és gyógyszerek, amelyek Szomáliába küldenek, eljussa­nak a rászorultakhoz. A hadműveletet valószínűleg amerikai tábornok irányítja majd. Kína azzal fenyegetőzött, hogy al­kalmazza vétójogát, amely lehetetlenné teszi a hadműveletet, amennyiben a Biz­tonsági Tanács nem veszi át az ellenőrzést a bevetés felett. A hadműveletben a ter­vek szerint 30 ezer katona vesz részt. mert a helyi közigazgatás és főleg Ghe­­orghe Funar polgármester, aki a nacio­nalista Román Nemzeti Egységpárt el­nöke, közvetlen és közvetett magyar­­ellenes támadásokat és provokációkat hajt végre. „Az ilyen akciók fokozzák a városban és környékén a feszültséget és azzal fenyegetnek, hogy nemzetiségi összetűzésekké fajulnak” — mondta Domokos Géza. A Reuter jelentése szerint tegnap kormánybizottságot hoztak létre, hogy jogi szempontból kivizsgálják a kolozs­vári eseményeket. Ezzel kapcsolatban Domokos azt mondta, hogy a magyar kisebbség törvényes keretek között ad­dig tiltakozik, amíg az emlékművet nem helyezik eredeti állapotába. A Honecker-per Erich Ilonecker volt NDK-vezető a berlini tartományi bíróságon tegnap el­utasította a felelősséget a berlini fal fel­építéséért. Azt mondta, hogy erről 1961. augusztus 5-én a Varsói Szerződés moszkvai ülésén döntöttek. Honecker 26 oldalas nyilatkozatot tett, amelyben az NDK-vezetők elleni pert „politikai színjátéknak” nevezte, aminek célja, hogy lejárassák a szocializmus eszméit. Honecker kijelentette, hogy ha nem lett volna a berlini fal, a világ az atomháború szélére sodródott volna és az NDK-ban is a szovjet csapatok beavatkozására ke­rült volna sor. A volt NDK-vezető, aki 18 évig állt országa élén, kijelentette, hogy senkinek sincs joga vádolni őt, mert ő csak kötelességét teljesítette. A továbbiakban vállalta a politikai felelős­séget a berlini falnál és a belnémet ha­tárokon agyonlőtt szökevények halálá­ért. A bíróság elutasította a védők javas­latát, hogy egy hónapra függesszék fel a tárgyalást, mert nem volt idejük a 13 ezer oldalas jegyzőkönyv áttanulmányozására. A bíróság elutasította azt is, hogy Honec­ker mentelmi joga a nemzetközi jog szem­pontjából még fennáll azután is, hogy ve­zetői tevékenysége megszűnt. Gajdar kompromisszumot kínál A reformról tanácskoznak Elutasították Panics elnöki jelölését A muzulmánok erő bevetését szorgalmazzák Az iszlám államok dzsiddai konferenciája felszólította az ENSZ-t, hogy katonai erővel avatkozzék be Szerbia ellen és tegye lehetővé a fegyverszállításokat Boszniába. Ezt a felhívást a konferencia zárónyilatkozata tartalmazza. A konfe­rencián, amely két napig tartott, ötven iszlám állam vett részt Cyrus Vance és David Owen ENSZ-megbízottak egyértelműen a konferencia résztvevőinek tud­tára adták, hogy az ENSZ a katonai beavatkozást kizárja. Az említett határoza­tot mégis elfogadták. Az orosz népképviselők moszkvai kongresszusán heves vita zajlik Borisz Jelcin kormányprogramjáról. Tegnap ismét felszólították az elnököt, hogy mondjon le tisztségéről. Aman Tulejev emlékeztette Jelcint arra az ígéretére, hogy lemond, ha a kormány reformjai nem lesznek eredményesek. Egyes fel­szólalók csupán a kormány átalakítását követelték. A kormányt ért bírálatokra Jegor Gajdar miniszterelnök válaszolt. A 38. ülésszak Tegnap ért véget Párizsban a Nyu­gat-Európai Unió 38. ülésszaka, ame­lyen több határozatot hoztak az európai béke és biztonság megerősítése, vala­mint az európai együttműködés érdeké­ben. A kormányközi szervezet szorgal­mazta az együttműködés fejlesztését Közép- és Kelet-Európa posztkommu­nista államaival mind katonai, mind politikai téren. Szó volt Csehszlovákiá­ról is. Az osztrák védelmi miniszter hangsúlyozta, hogy a csehek és szlová­kok elválása alkotmányos úton történik és nem számítanak a jugoszláviai forga­tókönyv megismétlésére. Bizonyos fe­szültséget okozhat a 300 ezer Csehor­szágban élő szlovák, valamint a szlováki­ai magyar kisebbség. Felajánlotta a centrista frakcióknak az együttműködést annak érdekében, hogy keresztülvigyék a gazdasági reformokat a konzervatívok ellenállásával szemben. Véleménye szerint a centrista frakció tagjai lebecsülik a kompromisszumok és a rugalmasság jelentőségét, pedig ez kulcsfontosságú egy normális civilizált gazdaság kiépítésében. Szarajevó muzulmán negyedeit teg­nap is tüzérséggel és aknavetőkkel lőt­ték. A szerb csapatok ismét megkísérel­ték ellenőrzésük alá vonni a repülőtérre vezető utat, amely az ellátás szempont­jából kulcsfontosságú. A boszniai Kiszeljak városában, amely horvát ellenőrzés alatt áll, szer­dán elraboltak egy dán altisztet, aki az ENSZ-csapatok tagja. Néhányórás ki­hallgatás után a katonát szabadon bo­csátották. Ez az első eset, hogy ENSZ­Az orosz népképviselők kongresszusának megkezdésével egyidőben a moszkvai Vörös téren tüntetést rendeztek mind a Jelcint ellenző kommunisták (baloldalt), mind a Jelcint támogató kozákok, akik az elnök támogatására érkeztek a fővárosba. A tüntetők közt éles szóváltásokra is sor került, mint azt képünk is bizonyltja (Telefotó: ÓTK/EPA) katonát ejtettek foglyul a kéksisakosok horvátországi és boszniai bevetése óta. A légi segélyszállítmányok Szaraje­vóba juttatását szolgáló légihidat, mint ismeretes, három nappal ezelőtt leállí­tották. Máig semmi esetre sem újítják fel. Az ENSZ-csapatok szóvivője azon­ban bejelentette, hogy mára lehetséges a szállítmányok felújítása. A légi segély­től függ a 380 ezer szarajevói lakos éle­te, hiszeíkmár ez év áprilisa óta ostrom­lott városban élnek. Apatin kikötőjében a szerb hatósá­gok feltartóztattak egy román teherszál­lító hajót, amely hat uszállyal cukrot és műanyagot szállított. Ez valószínűleg válasz arra, hogy a romániai Galacban két szerb hajót tartóztattak fel. A fegyveres harcok Észak- és Nyu­­gat-Boszniában tovább folynak. A szerb választási bizottság tegnap elutasította Milan Panics jugoszláv kor­mányfő jelölését az elnöki tisztségre. Erre a döntésre annak alapján került sor, hogy Panics nem tesz eleget annak a követelménynek, miszerint a választá­sok előtt legalább egy évig Szerbiában élt. A szóvivő szerint Panicsnak 48 óra áll rendelkezésére ahhoz, hogy a döntést megfellebbezze. A választási törvénybe november másodikán Milosevics jelen­legi elnök hívei vitték keresztül azt a ki­tételt, miszerint az elnökjelöltnek egy évig Szerbiában kellett élnie. Panics, mint ismeretes, ez év júliusában tért vissza Szerbiába az USA-ból és a válasz­tások december 20-án lesznek. Svájcban vasárnap rendezik meg azt a népszavazást, amelyen arról kell döntenie a 4,5 millió választónak, hogy az ország 1993 januárjától tagja lesz-e az Európai Gazdasági Térségnek. A térség országai jelenleg az EK tagállamai, vala­mint az Európai Szabadkereskedelmi Társulás tagjai. Egy esetleges elutasító eredmény azt jelentené, hogy Svájc kivál­na Európa többi országai közül, sőt, ket­téválna a németajkú országrész a francia országrésztől. PaLERMÓBAN öngyilkosságot követett el Domenico Signorino bíró, akit az egyik maffiózó a bíróságon a maf­fiával való együttműködéssel vádolt meg. Búcsúlevelében a bíró azt állítja, hogy ártatlan volt. Ez már a harmadik öngyil­kosság Szicílián, amelyet hasonló okok­ból követtek el. K ambodzsában a Vörös Khme­rek egyik tábornoka elrendelte, hogy a túszul ejtett ENSZ-katonákat engedjék szabadon. Az ENSZ-parancsnokság a hat kéksapkással ismét felvette a rádió­kapcsolatot és jelentette, hogy a foglyok jól vannak és egészségesek. D lOUHY cseh iparügyi és kereske­delmi miniszter részt vett a brüsszeli nemzetközi gazdasági értekezleten, ame­lyet „A váratlan Európa — meglepeté­sek és tanulságok 1992-ről” elnevezéssel tartanak. A cseh miniszter tárgyal az Eu­rópai Közösség vezető képviselőivel és találkozik belga kollégájával is. ROMÁNIÁBAN egy közvélemény­kutatás kimutatta, hogy a 17 évesnél idő­sebb lakosság kétharmada a kapitaliz­musvisszatérését kívánja. Általában elé­gedettek a gazdasági reform eddigi üte­mével, de hajlandók elfogadni meggyor­sítását is. A gyorsítások mellett a meg­kérdezettek 39 százaléka állt ki. A gyors változások támogatói főleg Bánát és Er­dély lakossága közül valók. Tádzsikisztánban a főváros külterületein tegnap reggel súlyos har­cok robbantak ki a fegyveres csoportok között. A szembenálló felek kézifegyve­reket és gránátokat használnak. Az orosz csapatok a konfliktusban semleges állás­pontra helyezkedtek. Lengyelországban a föld­művesek azzal fenyegetőznek, hogy még karácsony előtt blokád alá veszik a hatá­rátkelőhelyeket. A tiltakozással azt akar­ják elérni, hogy az állam védje meg őket a nagyarányú külföldi élelmiszerbehozatal elől. Az akciót három szakszervezeti szö­vetség támogatja. Feltehető, hogy de­cember közepén 48 órára eltorlaszolják a legfontosabb határátkelőhelyeket. A részleteket az akcióról titokban tartják. Spanyolország északnyugati partjainál egy görög tankhajó, amely 80 ezer tonna kőolajat szállít, motorúiba miatt zátonyra futott és süllyed. A szem­tanúk szerint a tenger felszínén növek­szik az olajfolt. A legénységet bizton­ságba helyezték és megkísérlik az olajki­szivárgás megakadályozását. A munkála­tokat a hat méter magas hullámok és a nagy szélvihar nehezíti. M agyarország cáfolta, hogy légierejét készenlétben tartja az AWACS típusú felderítő gépek védel­mére. A Le Monde című lap ilyen tartal­mú jelentését Erdélyi Lajos, a magyar védelmi minisztérium szóvivéíje cáfolta. A NATO felderítő gépeinek magyaror­szági átrepüléseit a kormány engedélyez­te. A parlament azonban bírálta a dön­tést, mert a szovjet csapatok kivonulása után ez az első eset, hogy idegen katonák jelentek meg a magyar térségben. A MOSZKVAI tőzsdén tovább szi­lárdul a rubel árfolyama. Egy dollár a korábbi 417 rubel helyett tegnap már „csak” 398 rubelbe került. Tovább nö­vekszik a tőzsdén megkötött üzletek ér­téke is. Argentínában „Gorbimánia” tört ki a volt szovjet államfő dél-amerikai látogatása kapcsán. Gorbacsov egymás után adja az interjúkat a legkülönfélébb tévéadóknak. Óriási népszerűségét Ar­gentínában azzal is magyarázzák, hogy az ottani reformok jelentősen hasonlítanak a gorbacsovi peresztrojkához. A CIA visszavásárolja az afgán mu­­dzsahedektől a Stinger légvédelmi raké­tákat, amelyeket a szovjet légierő elleni harcra bocsátott rendelkezésükre. A The Wall Street Journal szerint az ügylet igen drága, mert a CIA a rakéták árának két­szeresét, tehát 20 ezer dollárt kénytelen fizetni darabjáért. Az AMERIKAI Discovery űrrepü­lőgép tegnap Föld-körüli pályára helyez­te a Pentagon titkos műholdját, amely képes egész Kelet-Európa, Ázsia és a Közel-Kelet területén figyelemmel kísér­ni esetleges csapatmozdulatokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom