Szabad Újság, 1992. december (2. évfolyam, 271-295. szám)
1992-12-22 / 289. szám
6 Szabad ÚJSÁG Mozaik 1992. december 22. Agrárvilág Farmernők keleten és nyugaton Akár fejlődő országot, akár fejlett gazdasággal rendelkezőt vizsgálunk, az eredmény: a mezőgazdaságban foglalkoztatott nők számaránya magas. Ezt a kissé meglepő állítást egy angol nyelvű japán szakfolyóirat közölte. Címe: „Farming Japan“, és a fejléce szerint mezőgazdasággal, erdőgazdasággal, halászattal foglalkozik. A női munka számarányait Japánban és Németországban vizsgálja a terjedelmes írás, melynek rövidített változatát most közreadjuk. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) statisztikája szerint Japánban, a volt Nyugat-Németország területén, Thaiföldön, Dél-Koreában és több más ázsiai országban a mezőgazdaságban foglalkoztatott nők aránya eléri az 50 százalékot. Ugyanakkor az Egyesült Államokban, Kanadában és Dániában ez az arány 20 százalék, míg az iszlám országokban sokkal alacsonyabb. Ez arra enged következtetni, hogy a termelési munkamegosztásban, az eltérő társadalmi-gazdasági feltételekben kell a különbségek okait keresni. A „Farming Japan“ megállapítja, hogy mind Japánban, mind Németországban a mezőgazdaság a családi gazdaságokon alapszik, a nagylétszámú női népesség döntően családi farmokon dolgozik. A következtetéseket az 1980 és 1990 közötti évtized felméréseire alapozták, s mindazoknak a nőknek az adatait figyelembe vették, akik a vizsgált időszakban 16. életévüket betöltötték, és legalább egy évig az agrárszektorban dolgoztak. Ami Japánt illeti, a fiatalok, vagyis a 16 és 20 év közöttiek 30 százaléka dolgozott a mezőgazdaságban, míg az 50-60 éves asszonyoknak a 90 százaléka. Rohamosan csökken viszont a női munkaerő száma 65 éves kor után, ami természetes. Vagyis Japánban a mezőgazdaság inkább a korosabbak foglalatossága. összehasonlítva ezt a teljes gazdaság foglalkoztatási adataival az ötvenes éveikben járó nők 35 százaléka végez gazdasági munkát, vagyis a mezőgazdaságban lényegesen nagyobb a nők aránya, mint másutt. Legalábbis derékhadban. A fiataloknál inkább a tendenciát érdemes nézni: ahogyan a tíz év alatt csökkent a mezőgazdaságban dolgozó nők aránya, úgy nőtt azon lányok-asszonyok száma, akik a gazdaság más területein fejtik ki tevékenységüket. Vagyis mintha a japán nők számára egyre kevésbé lenne a mezőgazdaság vonzó, a fiatalok mind kevesebben döntenek a farmermunka mellett. A helyzet Németországban is hasonló és mégis eltérő. A fiataloknak kevesebb, mint 40 százaléka kereste boldogulását 1990-ben az agrárszférában, míg a 35 és 55 év közöttieknek a 80 százaléka. Az 1980-tól lezajló változásokat figyelve feltűnik, hogy a középkorúak aránya csökkent a mezőgazdaságban. Az időseknél nem változott, míg a 15-24 év közöttiek közül valamivel többen választják ezt az ágazatot élethivatásul a kilencvenes években, mint a nyolcvanas években tették elődeik. Vagyis a németeknél kissé népszerűsödik a farmerlét a nők körében. A mezőgazdasági foglalkoztatottság adatait csak úgy lehet reálisan vizsgálni, ha figyelembe vesszük, hogy mindkét országban nagyon sokan vannak, akik részmunkaidőben dolgoznak a családi gazdaságban, és emellett van másik munkájuk, állásuk is. Ha mindezt grafikonnal ábrázolnánk, ugyancsak szembeötlő lenne, hogy bár mindkét országban a nők többsége nem főállású gazdaasszony, Németországban csak elenyésző azoknak a nőknek a száma, akik teljes munkaidejüket a mezőgazdaságban töltik. Az „elenyésző“ ez esetben azt jelenti, hogy még a népesebb középkorúaknái sem éri el a tíz százalékot. Japánban ugyanez a szám, ugyancsak a középkorúaknái, meghaladja a 30 százalékot. Vagyis Japánban még háromszor annyian keresik boldogulásukat csak a mezőgazdaságban, mint a németeknél. A reális képhez az is hozzátartozik, mennyi munkát kell ahhoz végezni, hogy valakit a statisztika „főfoglalkozású" gazdaasszonynak számítson. A japán statisztikusoknál ez a szám évi 150 napnál több. A németeknél heti 42 óránál többet kell ahhoz a családi gazdaságban dolgozni, hogy főfoglalkozásként tüntessék fel a mezőgazdasági tevékenységet. A német statisztika figyelembe veszi azokat a nőket is, akik menedzserként tevékenykednek az agrárszférában. A felmérések nemcsak a csupasz számokat vizsgálják, hanem úgynevezett „esettanulmányokat“ is készítettek. Vagyis az egyes családok összetételét, a nők helyét és szerepét is vizsgálták a kutatók. Nem tanulság nélkül. Mindkét országra igaz tehát, hogy főfoglalkozásként inkább az idősebb korosztály dolgozik a mezőgazdaságban, akár fizikai munkáról, akár menedzseri tevékenységről legyen szó. Némiképpen más a helyzet a „részmunkaidős“ nőknél. A családok többségében sajátos munkamegosztás figyelhető meg. A fiatal asszonyok eljárnak dolgozni, a családi farmhoz közeli ipari üzemekben szívesen vállalnak munkát. A családi szereposztás tehát így alakul: a családfő, többségében a fiúgyermek apja a farmgazdaság irányítója. Ő és hitvese teljes energiájukat a mezőgazdaságra fordítják. Az otthon maradt nagyfiú, aki vélhetően megörökli majd a farmot, ugyancsak ott dolgozik. Az ő felesége, vagyis a családfő ifjú menye viszont legfeljebb „besegít“. Ö eljár dolgozni máshová. Japán és Németország között még egy döntő különbség tükröződik a számadatokban. Nevezetesen az, hogy a német nők a kedvezőbb nyugdíjfeltételek miatt hamarább abbahagyják a munkát, míg a japán asszonyok öregkorukban is teljes értékű munkát végeznek. Hogy mi ebből a tanulság, ha a mi társadalmunk állapota sem a tradíciókat őrző Japánhoz, sem a kialakultabb némethez nem hasonlítható? Talán csak annyi, hogy mielőtt a mezőgazdaságban „foglalkoztatási illúziókat“ kergetnénk, netán mezőgazdasági tevékenységre buzdítanánk a városba elszármazott fiatalokat, gondoljunk arra: Európába akarunk menni, ami esetünkben azt jelenti, hogy szeretnénk elérni a „Farming Japan“ írásában elemzett országok társadalmi szervezettségét, legalább megközelíteni gazdasági fejlettségüket. Tardos Júlia Két ijedt madár Hetek óta figyelem a két öreget lakótelepi lakásunk ablakából. Amikor először láttam őket, ősz volt. A játszóteret, ahol a pádon ültek, beborították a lehulló falevelek. A néni ködmönben, ,.sokszoknyában“, mellette a párja bekecsben. Hétközben nem láttam őket, de minden szombat-vasárnap délelőtt megjelentek a kihalt játszótéren. Üldögéltek, figyelték az autók suhanását, tülkölését, s egy-egy mentőautó szirénájára ijedten kapták fel a fejüket. Csak egymásra néztek, de nem szóltak semmit. A levegőzés után lassan tipegve elindultak, s eltűntek a szomszédos kllencemeletes ház egyik kapujában. Kettesben is olyan magányosan, egyedül ültek ott, hogy néha szerettem volna lemenni hozzájuk, megkérdezni: honnan jöttek, mit csinálnak itt ebben a rohanó városban, ahol láthatólag kényelmetlenül érzik magukat. De a beszélgetésből egyelőre semmi se lett. Lassan érkezett meg a tél. Amikor hűvösebbre fordult az idő, megváltozott a két öreg fekete ruhája is. Egyre több mindent vettek magukra. A bácsi lábára felkerült a csizma, s hozzá a csizmanadrág. Ősz fejébe nyomta a fekete süveget, a néni az álla alatt kötötte meg a vastag gyapjúkendőt, ami beborította hátát is. Nem tudom, kik ők, de valahányszor látom őket, mindig nagyapám jut eszembe. Talán azért, mert ő is ilyennek maradt meg emlékezetemben. Ö is félszegen, szinte gyámolatlanul viselkedett, amikor látogatóba jött gyerekeihez. Gondolom, ezeket az idős embereket is a gyerekeik hozták fel magukhoz, hogy ne maradjanak egyedül a kemény téli időben. Hajlott hátukon, lassú járásukon érezni lehet: sokat dolgoztak életükben. Bizonyára hiányzik nekik a kis ház, ahol eddig éltek, hiányoznak a szomszédok, akikhez át lehet menni egy kis beszélgetésre. Itt egyedül vannak. Hiába a melegség, a szeretet - gondolom -, egész napjukat kettesben töltik, bezárva a panelkockába. Ezek az emberek hozzászoktak a kemény, hideg télhez, a munkához, a szabadsághoz. Otthon csak ki kellett lépni a tornácra, s már az udvaron voltak. Itt ha kimennek az erkélyre, biztosan erősen kapaszkodnak, hogy le ne szédüljenek. Megint hétvége van. Nézem a két öreget s azon tűnődöm, meddig maradnak még a nagyvárosban? Meddig bírják még a bezártságot? Biztos vagyok abban, hogy az első melengető napsugarak után nem látom őket egy ideig. Jó lenne, ha a következő ősszel mind a kettő megint itt ülne a játszótéren. Kucsmában, nagykendöben... (duda) Levél a Jézuskának lllliil Amerika-szerte keresik azt a kisfiút, aki karácsonyi ajándékként arra kéri Jézust levelében, hogy vegye őt magához, vigye a mennyekbe. A levelet egy Thad nevű kisgyerek Port Angelesben a városbíróság melletti postaládába dobta, persze bélyeg nélkül. A levélke a seriff hivatalában kötött ki, ahol felbontották. Ez áll benne: Kedves Jézuska, kérlek, segítsd meg karácsonykor a mamát és a papát! Már a papám sem dolgozik, s nincs mit ennünk. Nem tudnál engemet magadhoz venni a mennyországba? Akkor a mamámnak és a papámnak nem kellene annyi ennivalót venni, és annak biztosan nagyon örülnének. Kérlek, adjál a papámnak munkát, meg valami élelmet. Ugyanott lakom, ahol tavaly. Egész éjjel várni foglak. Ne félj, nem alszom el!“ A Port Angeies-i rendőrt hivatalt azóta segítőkész emberek százai keresik fel, telefonon, tevéiben és személyesen, s nem kis adományt ajánlanak fel a szerencsétlen Thaddy megsegítésére. Ajándék küldemények érkeznek a szomszédos Kanadából is, ám a küldemények címzettje egyelőre nem került elő. fr. Antitolvaj-trükkök Bizonyára sokan vannak, akik az utolsó pillanatra hagyják a nagy vásárlásokat. Ilyenkor már ideges az ember, kapkod, siet, és természetesen sokkal figyelmetlenebb, mint máskor, ami bizony könnyen a tolvajszakma malmára hajthatja a vizet. Nem árt tehát, ha ügyelünk arra, hogy ne a társadalom eme kellemetlen rétegének szerezzünk gazdag karácsonyt. íme, néhány jó tanács - a The Washington Post jóvoltából -, hogyan viselkedjünk, mit tegyünk, hogy a lehető legolcsóbban ússzuk meg a velük való találkozást, esetleg elkerüljük azt. Első szabály: Ha valaki fegyverrel a kezében lép hozzád, vagy kezét a zsebébe dugva, és úgy követel, add csak szépen oda, amit kér - a bőröd drágább. Ám mielőtt mindez bekövetkezhetne, a washingtoni rendőrség a következőket tanácsolja:-Csak jól megvilágított helyeken sétálj!-Lehetőleg kerüld a sötét, elhagyott mellékutcákat!-A lakóházakban ajánlatos a lámpákat egész éjjel égve hagyni.- Ne sétálj az utcán fülhallgatóval a füleden. A zene eltereli a figyelmet a környezetről.-A kézitáskát szorosan a testhez szorítva ajánlatos viselni, nem pedig könnyedén a karon lógatva.-A lakáskulcsodat lehetőleg ne a pénztárcádban, vagy a kézitáskádban tartsad, hanem, mondjuk, a zsebedben.-A pénztárcát az elülső nadrágzsebben hordjad, a farzsebből könynyedén eltűnik.- Soha ne pakold meg magadat túlságosan, a sok táska, csomag leköti a figyelmedet.- Nézz egyenesen az emberek szemébe, és figyeld a körülötted lévők viselkedését.- Ne csellengj céltalanul az utcákon, és ne álmodozz közben - se éjjel, se nappal.- Figyeld, merre jársz éppen, és hol a legközelebbi rendőrőrs.- Ha olyan érzésed támad, hogy követnek, változtasd meg az útirányt, menj be egy étterembe vagy boltba.- Mielőtt belépnél egy liftbe, nézd meg, ki száll még be.- Az autódat mindig rendesen zárd be, akkor is, ha benne ülsz. Ha beszállsz az autódba, nézd meg a hátsó ülést, nincs-e ott valaki.- Mindig jól megvilágított helyen parkolj, vagy nyilvános garázsokban, lehetőleg a garázskijárat közelében. Ha úgy döntesz, hogy szembeszállsz a támadóddal, lepjed meg. Cselekedj a pillanat tört része alatt. Persze, jól fontold meg, mikor lehet, és mikor nem. A legjobb önvédelem a rúgás, hirtelen orrbavágás valami tárggyal, vagy ilyesmi. Ha túlságosan veszélyes, netalán fegyveres támadóval állsz szemben, okosabb szépen szót fogadni neki. Közben persze alaposan vedd szemügyre, hogy később leírhasd a külsejét a rendőrségnek. -zsé-Mozik műsora IllliilII • HVIEZDA: Otthon egyedül II. (amerikai) (15.30; 18.00; 20.30) • YMCA: Végtelen történet II. (amerikai) (15.30; 18.00; 20.30) • TATRA: Sült zöld paradicsom (amerikai) (15.00; 17.30; 20.00) • SLOVAN: Hagyaték, avagy... (cseh) (11.00; 13.00; 15.00; 17.30; 20.00) • OBZOR: Batman visszatér (amerikai) (16.30; 19.00) • NÁDEJ: Sleepwalkers (amerikai) (17.30; 20.00) • LÚKY KULTÚRHÁZ: Utánunk az özönvíz (olasz) (18.30) • OVSlSTE KULTÚRHÁZ: Mint a tűz (amerikai) (19.07) • ISTROPOLIS: Illik neki a halál (amerikai) (17.00; 19.30) • PANORAMA: Aki legyőzte AI Caponét (amerikai) (17.00; 19.30) • CHARLIE CENTRUM: Robin Hood, a tolvajok fejedelme (amerikai) (17.00; 19.30) • Batman visszatér (amerikai) (14.30; 16.00) • A szerető (francia-angol) (22.00) • Cosi fan tutte (olasz) (22.15) • Tom és Jerry (amerikai) (18.00) KASSA • DRUZBA: Végtelen történet II (német) (16.00; 18.15) • ELÁN: Hagyaték avagy... (cseh) (18.00) • HORNÁD: Fekete bárók (cseh) (17.00) • SLOVAN: Otthon egyedül II. (amerikai) (15.45; 18.00; 20.15) • TATRA: Mint a tűz (afnerikai) (15.30; 17.45; 20.00) • ÚSMEV: Sámán (amerikai) (16.00; 18.00; 20.00) ( Ezt nézze meg! OTTHON EGYEDÜL II. amerikai film Még egy balhés karácsony! Kevii a floridai járatra loholó családját veszi el és - hipp-hopp - máris New York ban találja magát. Balszerencséjt összehozza két régi ismerősével, akii a börtönből megszökve mindent meg adnának a revansért... Főszereplők: Macaulay Culkin, Jót Pesci, Daniel Stern. Rendezte: Chris Colombus. ( Filmvilág Méltósággal öregedni SEAN CONNERY nem tartozik azon filmsztárok közé, akik megfutamodnak az öregedés elől. A hatvanegy éves szupersztár már régóta csak olyan szerepeket játszik el, amelyeket ő maga választ ki magának. Legújabb filmjében, a Medicine Manben egy olyan tudóst alakít, aki bátran felveszi a harcot a környezetvédelem megsértőivel. Főszerkesztő: SZABÓ GÉZA Szerkesztőség: 81915 Bratislava, Pribinova 25, 12 emelet. Telefon: kulturális rovat - 210-39-89, sportrovat - 210-39-91. Telefax: 210-39-92. Telex: 92-516. Hirdetési iroda magánszemélyeknek és kőzületeknek: 210-39-89,210- 39-91, Bratislava, Pribinova 25,12. emelet. Kiadja a Madách—Posortium Kft, Mi-WAG KÖZEGET! ES GAZDASÁGI NAPILAP chalxká9,81101 Bratislava Készül a Danubiaprint á. v. 02-es üzemében. Nyomja a Danubiaprint á. v., 819 46 Bratislava, Pribinova 21. Terjeszti a Postai Híriapszolgálat és a Mediaprint—KAPA. Ek5- ' fizethető minden postán és kézbesítőnk. Külföldi megrendelések: PNS igazgatósága, Pribinova 25, 813 81 Bratislava Kéziratokat nem őrizünk meg és nem küldünk vissza. Index 48 081
