Szabad Újság, 1992. december (2. évfolyam, 271-295. szám)

1992-12-18 / 286. szám

2 Szabad ÚJSÁG Belföld 1992. december 18. PRAGABAN a Cseh Nemzeti Tanács úgy döntött, hogy Csehszlovákia eddigi ál­lami zászlaja marad a Cseh Köztársaság egyik felségjele. E lépés ellen Szlovákia ve­zető politikusai, köztük Peter Weiss (DBP), Milan Seéánsky (DSZM), Peter Brfiák (SZNP) is tiltakoztak. POZSONYBAN tegnap megrendez­ték a nemzeti megállapodás kerékasztalát. A Matica slovenská székházában tartott ülésen nem vettek részt az Együttélés és az MKDM képviselői, sem a Keresz­ténydemokrata Mozgalom. Meéiar kor­mányfő a szlovák államiság méltó üdvözlé­sére Tífvla fel a politikai és társadalmi szer­vezeteket, az egyházakat és a lakosságot is. PRÁCÁBAN Václav Havel volt köz­­társasági elnök Csehország nagy sikere­ként könyvelte el, hogy a Cseh Nemzeti Tanács elfogadta az ország új alkotmá­nyát. Az erről szóló szavazáson 172 képvi­selő szavazott „igennel”, 16 volt ellene és 10-en tartózkodtak. Pozsonyban a Fórum Szállóban hirdették ki a Slovenka című folyóirat által rendezett ankét végeredményét. Eszerint az év férfija Vladimír Meéiar lett, míg az év nője Orga KeltoSová... Vladimír miSkovskí, a Szlo­vák Nemzeti Párt képviselője úgy nyilatko­zott, hogy a Szlovák Köztársaság államisá­gának kinyilvánítása a nemzeti tanács dol­ga lenne. Ludovít Cermák pártelnök sze­rint addi^tómogatják^a DSZM-met, amíg szí meg lépJsdtfellenkező esetben a párt ellenzékbe vonul. B esztercebányán tegnapelőtt megtámadták Ivan Bafát, a Smer című na­pilap főiszerkesztőiét. Tegnap olyan hí­resztelések is napvilágot láttak, hogy az el­lene irányuló támadást Baéa „megrendel­te”, amit az érintett tagadott. ICaSSÁN is új vezetője van a járási hivatalnak. A 41 éves Karol Mááik termé­szetesen a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom tagja... JúLIUS TÓTH szlovák pénzügy­­miniszter Pozspnyban tárgyalt az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank egyik igaz­gatójával, Manuel Franco SUvával. Meg­beszélésükön elsősorban a szlovákiai tele­kommunikációs hálózat fejlesztésének le­hetőségeiről beszéltek. Pozsonyban a DSZM-rői olyan hírt kelt szárnyra, hogy Roman Kováé szlovák miniszterelnök-helyettes lesz a mozgalom köztársaságielnok-jelöltje. Er­ről aT)SZM politikai grémiumának hétfői ülésén döntenek véglegesen. BéCSBEN tegnap megállapodtak ar­ról, hogy a pozsonyi kabeltdevfeiós hálóza­tot a Siemens osztrák leányvállalata szállítja. PRÁGÁSÁN 72 éves korában hosszú, súlyos betegség után elhunyt Gustav Opo­­éensky színmCnész. N áCHOD közlekedését csak meg­erősített rendőrségi felügyelettel lehet úgy ahogy biztosítani, mert aLengyelországba irányuló kamionífoigalom azt egyre in­kább veszélyezteti. A határátkelésre vára­kozó kamionokat már a város előtti kény­szerparkolókra terelik. BáRTFÁN letartóztattak egy 51 éves férfit, aki nyugati személygépkocsi-szerzés ígéreivel legalább 600 ezer koronát csalt ki hiszékeny ismeretlenektől. A rendőrség kéri, hogy az érintettek jelentkezzenek. Tisztelt szülők! Szeretnék biztosítani gyermekük sokoldalú, harmonikus fejlődését? Ne habozzanak! Keressék fel intézményünket! Mit kínálunk? □ a gyermekeket kétéves kortól be­írathatják □ gyakorlás zongorán és fuvolán □ ismerkedés irodalommal, képző­­művészettel, mozgáskultúrával □ német és angol nyelvoktatás □ önálló, magyar tannyelvű osztály látogatása Óvodánkban a munkanélküli é­­desanyák gyermekeit is szeretettel várjuk. Oktatási lehetőség „rugal­mas munkaidőben”! Neheztelik, hogy kínálatunkkal nem megyünk házhoz? Ez nem akadály, hiszen in­tézményünk Pozsonyligetfalut a vá­rossal összekötő híd közelében talál­ható, itt a Pozsonyligetfaluban köz­lekedő összes autóbusz találkozik. Fontolják meg jól ajánlatunkat. Az utazás megéri, hiszen gyerme­küknek a kezdetektől megadják a lehetőséget a szükséges alapismere­tek elsajátítására. Ha döntöttek, keressenek fel bennünket! Címünk: Materská {kola, Sustrkova (Synekova) 33. Autóbuszok: 2«, 37,45,55,119, 21, 27,118,119. Telefon: 812 341. A Szövetségi Gyűlés utolsó ülése Véget ért egy fejezet Prágában tegnap befejeződött a Szövetségi Gyűlés utolsó ülése, amelyen a képvise­lők határozatot fogadtak el Csehszlovákia megszűnése folyamatáruik alkotmányos­ságáról és az utódállamok létrejöttéről. A határozatban a Szövetségi Gyűlés megál­lapítja, hogy az elfogadott alkotmánytörvény a két utódállam politikai stabilitásá­nak és legitimitásának érdekében született Egyúttal felszólítja a Cseh Köztársaságot és a Szlovák Köztársaságot, hogy teljes egészében tartsák tiszteletben e törvényeket, hogy az 1992-es választások eredményei ne értéktelenedjenek el Egyébként a határozatban szerepel az is, hogy a Szövetségi Gyűlés a nemzeti tanácsok képviselőinek mandátumai nem szűnnek meg Csehszlovákia megszűnté­vel. Mindenkinek kötelessége, hogy mind­két köztársaságban megmaradjon a jog­folytonosság és minden olyan kerülendő, ami kérdésessé tenné a két köztársaság jogkörének legitimitását a kölcsönös hiva­talos kapcsolattartásban. Az ülésen felszólalt Duray Miklós, szavait az alábbiakban közöljük: Tisztelt Elnök Úr, Tisztelt Nemzet­­gyűlés! A csehszlovák állam parlamenti ülé­sének utolsó napját éljük. Néhány nappal az országnak a meg­szűnése előtt történik ez, azaz a cseh és a szlovák nemzet történelme, valamint a háromnegyed évszázaddal ezen ország kötelékébe került nemzetrészek törté­nelme közjátékának vége előtt. Ennek a történelmi pillanatnak kap­csán két nyelven kívánok elmondani né­hány mondatot Önöknek. Első alka­lommal élek ezen jogommal. Most is hasonló helyzetben vagyunk, mint hetvennégy évvel ezelőtt. Akkor sem a népakarat szerint alakult meg ez az ország, most sem a nép döntése által Mit mondott Duray? szűnik meg. Elődeink akkor nem értet­tek egyet azzal, ami történt, mi sem értünk egyet ezzel a törvénytelenséggel. Legitimnek csak azt tartjuk, ami a nép akaratából történik. Az ország, hűen megalakulásához és hagyományaihoz szűnik meg. Köszönöm figyelmüket, mindannyi­­uknak kellemes karácsonyi ünnepeket kívánok, valamint türelmet és türelmes­­séget, mind az új évben, mind az elkö­vetkezendő években. A tegnapi felszólalások közül figyelem­re méltó volt Ivan Fláeráé. A Nemzetek Kamarájában elnézést kért képviselőtár­sai nevében is, amiért sok esetben nem értették meg azoknak a képviselőknek a hozzáállását, akik automatikusan nem ké­­: részét a cseh és szlovák nemzetnek, t nem tudták megfelelően értelmezni azt a helyzetet, amelyben a magyarok, lengyelek, németek és ukránok vannak. Szavai szerint lehet, hogy a jövőben egy­szer erről a kérdésről sokkal nyíltabban és tisztábban elmélkedhetnek, hogy valami­féle „úriemberi” megállapodásra kellett volna törekedni különböző nemzetiségek együttélésének biztosítására, hogy azok jogait is biztosítani és védeni kell, akik nincsenek többségben. Helyreigazítás helyett... Duray Miklós, az EPM elnöke legxap levélben fordult főszerkesztőnkhöz és kérte, közöljük az alábbi nyilatkozatát, mivel ha­sonló kérésének az Uj Szó nem tea eleget -Az Új Szó 1992. december 15-i számá­ban a pártvezetők december 14-i értekez­letéről téves közlés jelent meg, miszerint: „Bugár Béla (MKDM) és Duray Mik­lós (Együttélés) nem ért egyet ml, hogy létrejöjjön a Szlovák Köztársaság Nem­­zeti Tanácsának második kamarája.” A tévedés helyreigazítását azonnal kértem az Új Szó főszerkesztőjétől, aki erre ígéretet tett. A lap december 16-i számában, a Farkas Pállal készített in­­teíjúba rejtett helyreigazítást azonban nem tartom helyesnek, mert további félreértést teremthet: azt sugallja, mint­ha ebben a kérdésben nézeteltérések lennének a koalíciónkban. Az is hangsú­lyozza ezt a képzetet, hogy ezzel a kér­déssel kapcsolatban már eddig is megje­lent néhány téves információ. A félreértések elkerülése végett elis­­métlem hivatalos álláspontunk lényegét, A KDM szerint: Vállalkozásellenes A kormány képviselői és az állami hivatalnokok felelőtlenek és hozzánem­­értőek — ez a gondolat jellemezte a Kereszténydemokrata Mozgalom teg­napi sajtótájékoztatóját. Mikuláá Dzu­­rlnda, a mozgalom gazdasági szakértője elemezte a Szlovák Köztársaság jövő évi költségvetését. Rámutatott: meglepte őt, hogy az egészségügyi, a betegbiztosí­tási, valamint a nyugdíjalapba befolyó pénzek nem azok tulajdonát képezik majd. Ez a tény, valamint hogy a továb­bi alapok (például útalap) csak jelképe­sen léteznek, egyértelműen az állami irányítás visszatérését jelzi. Dzurinda kifogásolta még, hogy a kormány azokat a vállalatokat kívánja támogatni, ame­lyekben jelentős az állami tulajdon ré­szesedése — a kereszténydemokraták ezt egyértelműen a magánvállalkozók elleni lépésként értékelik. A mozgalom úgy véli, a költségvetés kidolgozása nem kellően megalapozott. Hiányoznak a konkrétumok, és hiányzik a tételek pon­tos és részletes elosztása. A gazdasági szakember figyelmeztetett: az autóbusz­közlekedés állami támogatása csak a jö­vő év első felére elegendő. Ha addig nem privatizálják az ágazatot, komoly fennakadások jelentkezhetnek a sze­mélyszállításban — ezzel kapcsolatban Dzurinda utalt a csehországi buszso­főrsztrájkra, amely meghátrálásra kény­szerítette a cseh politikai vezetést. Mi­kulás Dzurinda végezetül leszögezte: „A költségvetésnek óriási problémái lesznek a bevételek terén, mivel Szlová­kia nincs felkészülve az új adórendszer bevezetésére, a nemzeti biztosító mű­ködtetésére, továbbá nem világosak az ország vámszabályai sem”. (pintér) melyet többször közöltünk a politikai megbeszélések résztvevőivel: Antidemokratikusnak tartjuk Cseh­szlovákia megszűnésének módját és azt a lehetőséget is, hogy a Szövetségi Gyű­lés képviselői 1993. január elsejével el­veszítik mandátumukat. Az érintett par­lamenti képviselők mandátumának megvonására senki sem jogosult — erre csak népszavazás adna lehetőséget. Az ország megszűnése azonban egy politi­kai tény. Egy olyan kész helyzet, amely­ben ezt a kérdést úgy kell megoldani, hogy megmaradjon — bármilyen for­mában — képviselőink mandátuma. A valós lehetőségek felmérése mellett két elfogadható megoldás lehetséges: meg­tartani a képviselők jogállását Csehszlo­vákia megszűnése után is, függetlenül attól, hogy a nemzeti tanácsok kialakí­­tanak-e számukra parlamenti testületet vagy sem, vagy kialakítják-e a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának má­sodik kamaráját, amelyben helyet fog­lalnának az eddigi Szövetségi Gyűlés képviselői. Minden más megoldás nem csupán nem demokratikus, de ellenté­tes is az eddigi törvényekkel. Ezt csupán az új parlamenti választás kiírásával le­hetne áthidalni. DURAY MIKLÓS Meddig várjunk még?! Mindenki előtt világos, hogy a lévai értelmiségi fórum által elfogadott és közreadott dokumentumok, majd azt követően a négy magyar párt egyeztető tanácsának létrejöttéről szóló hír fontos mérföldkövet jelentenek a szlovákiai magyarság történelmében. Az emberekben felcsillant a remény, hogy mégis létezhet közös hang a szlovákiai magyar politikai életben. Habár még a legderűlátóbbak előtt is nyilvánvaló volt, hogy ezt a lépést a kényszer szülte — a közeljövő veszélyeztetettségéből adódó kényszer. Ennek ellenére mind­nyájan jól eső érzéssel fogadtuk el tényként a négy hazai magyar politikai erő közös plattformjénak létrejöttét, és a közös bel- és külpolitikai fellépés lehetőségét. Várható volt viszont az is, hogy a próbálkozás sok ember számára kényel­metlen, szemet szúró, és itt nem csak a szlovák közvéleményre gondolok, | hanem magyarságunk egyes prominens képviselőire, hangadó tollforg ra. Sajnos politikai életűnkben úgy tűnik, hogy sok esetben még mindig | személyi ellentétek csapnak össze a nézetek helyett. Sejtésem be is iga lódott, midőn elolvastam az Új Szó december 14-i számában Tóth Mih úr heti beszámolóját, amely az egykoron hírhedt Reflex rovat helyén — I lyett jelenik meg rendszeresen minden hétfőn. „Az egyszerű magyar jóleső érzéssel vette a híreket — írja — és azt olvasta j ki belőle, hogy talán holnaptól, holnaputántól kezdve egyeztetten történik *• négy szubjektum politizálása.'' De nem úgy a rafináltabb, a „vérmesebb" magyar, aki már a szlovákiai magyarok egypártendszerét látja benne. Etl pedig Isten őrizz — hangzik ki a nem egyszerű magyarok véleménye TÓ Mihály ténymegállapító kérdéséből: „célravezető ienne-e három esztendőd az egypártrendszer általános bukása után ilyennel próbálkozni.” (kérdőjt nélkül) Ez a fajta megnyilatkozás tipikus példája annak a ködösítő, félreveze gondolkodásnak, amely megpróbálja összemosni a nemzeti kisebbség po­litizálását a nemzeti nagypolitikával, amelynek ugyan része az ellenzéki ol- , dalon a magyar hármaskoalíció, de csak láncszemnyi része. Sokkal nagyobb politikai súllyal bírt az előző választási időszakban az MPP és jogelődje, az FMK, és ennek ellenére számos lehetőséggel nem tudott vagy nem akart élni. Hatszázezer nemzeti kisebbségben élő embert nem lehet, sőt nem sza­bad négyféle politizálásra kényszeríteni. Elcsépelt példa ennek bizonyítására felhozni az RMDSZ-t, amely a nézetkülönbségek ellenére meg tudott marad­ni egységesnek. Nagyon veszélyes összevetni a kommunizmus egypárt- J rendszeri politizálását az egységes kisebbségi politizálással. Ég és föld a különbség. Tóth Mihály nem csak a „szlovákiai magyarok egypártrendszerének csí­rája" ellen tiltakozik, hanem még a politikai egyeztető törekvésekbe is bele- J fúrja fullánkját. Nem kérdőjelezi meg ugyan ennek szükségességét, de lét-1 rejöttét feltételekhez köti, melyet „néhány múltbeli emlék” felelevenítésével nyomatékosít. Annak a Magyar Néppártnak a választások utáni kisemmizé­­sót említi, melynek megbecsült elnökét közel egy évvel ezelőtt próbált meg kipellengérezni lapjának hasábjain. Szerinte még az is tisztázásra szorul, Ti, hogy a szlovákiai magyarság milyen magyarországi politikai irányzatokkal')' vállal közösséget. Gondolom, itt arra utal, hogy felszólítása ellenére a ma- l'1 gyár koalíció nem határolta el magát a Csurka István által képviselt eszmék- | tői. Szerintem ennek ki nem nyilatkoztatása sem jelenti annak felvállalásét. ■ Tudtommal az MPP nyilvánosan elítélte a Csurka által hirdetett eszméket, de I minek. Semmi közűnk nekünk a magyarországi belpolitikai harcokhoz, párt-, csatározásokhoz. Ez Magyarország belűgye, elég sok energiánkat felemészti a hazai mindennapos küzdelem, minek ezt még tetőzni. Sokkal inkább elgondolkodtató az a tény, hogy A. Nagy László, az MPP elnöke nem írta alá azt a közős nyilatkozatnak szánt dokumentumot, a „hel­sinki elvek" betartásának hiányosságairól a kisebbségeket érintő jogalkotás- i ban Csehszlovákiában, illetve Szlovákiában, mellyel a hazai politikai erők r-< közösen fordultak volna az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet országaihoz. Ennek fontosságát nem is kell hangsúlyozni. Lehet, hogy egye­­sek már előrelátóan gondolkodnak: a Szlovák Alkotmány alapján ugyanis a wj nemzeti kisebbségek csupán nemzetiségi szövetségeket hozhatnak létre. Ez £ lehetővé teszi, hogy január elsejétől politikai pártjainkat bármikor feloszlat- avid hassák. Különösen abban az esetben, ha erre vagy arra a pártra ráfogják, ned hogy tevékenysége Szlovákia érdekeivel ellentétes. Mindezeket tudomásul véve kissé csalódott vagyok. Azt hittem ugyanis,. hogy egy bizonyos politikai helyzet, mely felér egy vészhelyzettel, félretetet I minden más érdeket — politikait, személyit — és közösen csak a jövőnkre }: s fogunk összpontosítani. SZÁRAZ DÉNES Milyen adóterhek nehezednek majd ránk? ■-•őse-öttel Jelzés nélküli híranyag: ÍTK, TA SIC (Folytatás az 1. oldalról) lap 46 százalékát kötelesek befizetni a Nemzeti Biztosítóba a kormány törvény­javaslata szerint. S ez a kitétel volt a parla­menti vita legtöbbet emlegetett pontja. Számtalan vád érte a beterjesztőket, hogy ilyen módon akarják felszámolni a kis- és középvállalkozókat, mivel e terhek elvisel­hetetlenek lennének számukra. A De­mokratikus Szlovákiáért Mozgalom kép­viselőül kívül minden parlamenti politikai erő azért szállt síkra, hogy ezt a tarifát csökkenteni kell. Ki-ki a maga módján érvelt. Tibor Böhm (SZNP) kifejtette: választási programjában minden politikai erő a kis- és középvállalkozók támogatá­sát ígérte, most pedig e törvénnyel — ha burkoltan is — államosítani akarják őket, rosszebb feltételeket teremtve nekik, mint a még mindig döntő hányadot képviselő, állami többségű vállalkozásoknak, hiszen azokat csak 35 százalékos terhekkel sújtja a társadalombiztosítás. A vitából 10 mó-KöírJ«km óny Aranyvasárnapi ajándékelőadás A KASSAI THÁLIA SZÍNHÁZ IGAZGATÓSÁGA meghívja tisztelettel színházlátogató kö­zönségét az 1992. december 20-án 16.00 órakor kezdődő Békeffi-Laj­­tai: A régi nyár című zenés játékelő­adására. dosító javaslat született, melyek szerint a magánvállalkozók biztosítási díja 11-től 35 százalékig mozgott volna. Többen támo­gatták Bauer Edit (ESWS) javaslatát, hogy a magánvállalkozók biztosítási díját az alapösszeg feléből szabják ki, miközben a DSZM is „módosított” úgy, hogy a tarifa 35 százalék lenne, de a bruttó havi jövedelemből, tehát nem a törvényjavas­latban megszabott leírható tételek levoná­sa után. A honatyák ezúttal számológé­pekkel is felkészültek a vitára, s rövid idő múltán óvást jelentettek be, mondván: a 3 biztosítási összeg így még magasabb le ne, mintha az eredeti javaslat szerint fizet nék a vállalkozók a 46 százalékot. A már második alkalommal megszakí-__ tolt vita és tanácskozás vezetője, Peter Weiss azt javasolta, minden parlamenti frakció alakítson ki saját egységes állás-'_ pontot a kérdésben, utána egyeztessenek, . R. Kováécsal, aki a kormányt képviselte és J. Jakuásal, aki a bizottságok közös élőé-,, dója. -tsu_ jnsi r-----------------------------------------------­Devizapiaci--------------------------------------------------------------------^ árfolyamok __________^ Érvényben: Devizaárfolyamok Valutaárfolyamok 1992. dacambar 18-én Vételi Eladási. Közép-Vételi Eladási Közép-Deviza-(Pénz-)nem árfolyam 1 egységre, koronában Angol font 44,518 44,966 44,742 43,17 46,31 44,74 Ausztrál dollár 19,441 19,637 19,539 18,69 20,39 19,54 Belga frank (100) 88,294 89,182 88,738 86,10 91,38 88,74 Dán korona 4,697 4,745 4,721 4,47 4,77 4,62 Finn márka 5,525 5,581 5,553 5,27 5,75 5,51 Francia frank 5,315 5,369 5,342 5,18 5,50 5,34 Görög drachma (100) 13,654 13,792 13,723 12,95 14,49 13,72 Holland forint 16,168 16,330 16,249 15,77 16,73 16,25 ír font 47,892 48,374 48,133 45,58 49,58 47,58 Japán jen (100) 22,923 23,162 23,047 22,34 23,66 23,00 Kanadai dollár 22,046 22,268 22,157 21,38 22,94 22,16 Luxemburgi frank (100) 88,294 89,182 88,738 85,18 91,30 88,24 Német márka 18,173 18,355 18,264 17,80 18,72 18,26 Norvég korona 4,226 4,268 4,247 4,02 4,32 4,17 Olasz líra (1000) 20,153 20,355 20,254 19,53 20,97 20,25 Osztrák schilling 2,580 2,606 2,593 2,53 2,65 2,59 Portugál escudo (100) 28,321 20,525 20,423 19,31 20,93 20,12 Spanyol peseta (100) 25,494 25,750 25,622 24,77 26,47 25,62 Svájci frank 20,217 20,421 20,319 19,79 20,85 20,32 Svéd korona 4,110 4,152 4,131 3,89 4,21 4,05 USA-dollár 28,183 28,467 28,325 27,63 29,03 28,33

Next

/
Oldalképek
Tartalom