Szabad Újság, 1992. december (2. évfolyam, 271-295. szám)

1992-12-02 / 272. szám

1992. december 2. Külföld Szabad ÚJSÁG 3 Megkezdődött a népi küldöttek kongresszusa Ott is a jogkörökről van szó Tegnap a moszkvai Nagy Kreml Pa­lotában kezdődött meg az Orosz Föde­ráció népi küldötteinek 7. kongresszusa. A szuperparlament ülését Ruszlan Ilaszbulatov, a legfelsőbb tanács elnöke vezeti és részt vesz rajta Borisz Jelcin, valamint az orosz állami vezetés számos tagja. A kongresszuson az 1068 küldött közül 980-an vesznek részt. Jelcin felszólította a kongresszus résztvevőit, hogy határozzanak meg egy „konszolidációs időszakot”, amely 1-1,5 évig tartana, s ez idő alatt az országot meg kellene óvni n politikai konfrontá­cióktól. Jelcin javasolta, hogy a kong­resszus az új alkotmány elfogadására összpontosítsa figyelmét. Véleménye szerint a végrehajtó hatalmat a kor­mányra kellene bízni, amely a kong­resszusnak és az elnöknek tartozna fele­lősséggel. Amennyiben ezeket a javasla­tokat elfogadják, Jelcin lemond rendkí­vüli jogköreiről, amelyeket a gazdasági reformok végrehajtása érdekében ka­pott. Azt javasolta, hogy az alkotmány Vallottak a tettesek Fény derült a möllni menekült­szállás elleni támadás elkövetőinek kilétére. Mint ismeretes, a támadás során három török nő életét vesztet­te. A tettet Lars Christiansen és Mi­chael Peters (az előbbi 19, az utóbbi 25 éves) szélsőségesek bevallották. Peterst az újnáci csoport főnökének tekintik. Ezt tegnap a karlsruhei szö­vetségi államügyészség jelentette be. Christiansen! vasárnap este tartóztat­ták le. Peterset már a múlt héten le­tartóztatták csoportjának több tagjá­val együtt. Mindkét tettes skinhead. Az EK bevándorlási politikája Az Európai Közösség bevándorlási ügyekkel megbízott miniszterei Lon­donban úgy határoztak, hogy összehan­golják az EK-tagországok politikáját be­vándorlási ügyekben. Kenneth Clark, a vendéglátó ország belügyminisztere saj­tóértekezleten bejelentette, hogy nem kötelező határozatot hoztak a nyilvánva­lóan megalapozatlan bevándorlási kérvé­nyek elutasításáról. A hivatalos nyilatko­zat szerint a miniszterek megvizsgálják, hogy a nem kötelező határozatot hogyan változtassák át kötelező dokumentummá. Egy további határozat szerint a menekült­jogot kérelmezőknek a hazájukhoz legkö­zelebb fekvő biztonságos országban kell kérniük menedéket. Csökken az infláció Magyarországon idén az infláció 23 százalékos lesz, ami 11 százalékkal keve­sebb, mint tavaly. Ezt Bőd Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója jelen­tette ki a Népszabadságnak. Közölte, hogy a bank támogatja a jelenlegi kor­mány gazdaságpolitikai elképzeléseit, de bizonyos fenntartásai vannak. Külö­nösen veszélyesnek tartja az állami köl­csönök kérdését, valamint a forint- és devizabetétek megadóztatását. A bank számításai szerint a jövő évi infláció va­lószínűleg alacsonyabb lesz a kormány előrejelzésében közölt adatnál, és nem éri el a 16—19 százalékot. Figyelem! Számítógépes könyvelést vállalok magánvállalko­zók részére. Cím: BK Soft, Méhes Csaha, Pódafai út (a PIIS épülete) II. emelet 204-es ajtó, Dunaszerdahely. SZŰM-4Í7 jóváhagyásáig a kormányalakítás eddigi modelljét alkalmazzák, tehát a kor­mányfőt a kongresszus, a kormány tag­jait pedig az államfő erősíti meg tisztsé­gükben. Az elnök élesen bírálta az álla­mi szervezetekben uralkodó káoszt és azt a helyzetet, amelyben senki semmi­ért sem felelős. Beszédét gyakran hol helyeslő tapssal, hol elutasító felkiáltá­sokkal szakították meg. Jelcin beszédében beismerte, hogy a gazdasági reform megvalósítása során több hiba történt. Hajlandóságát jelez­te, hogy engedményeket tesz az ellenzék néhány követelményének: hajlandó a pi­acgazdaságra való átmenet egyes vonat­kozásaiban engedélyezni az állami be­avatkozást, és konkrét programok ese­tében az állami finanszírozást. Az átépí­tés időtartamára bizonyos „ésszerű pro­tekcionizmust” javasolt. így lehel megkerülni az embargót Képünkön egy görög kőolajszállító tartálykocsi látható, amelyből szerb és macedón tartálykocsikba szivattyúzzák át a rakományt a dél-bulgáriai Petries határvárosbatt A rakomány úticéljának azután Boszniát jelölik meg, de a valóságban csak Szerbiában rakodnak ki (Tclefotó: TA SR/EPA) Ismét leállították a szarajevói légihidat Súlyos harcok a fegyverszünet idején Az ENSZ képviselői bejelentették, hogy ismét leállították a szarajevói légihidat, amelyen a segélyszállítmányok áramlottak az ostromlott vá­rosba. A döntésre azután került sor, hogy tegnap kézifegyverekből egy amerikai segélyszállító repülőgépre lőttek. Az incidensnek nem voltak halálos áldozatai. Két akna felrobbanása megsebesített két spanyol ENSZ-katonát. A Sztolac városában járőröző katonák gépkocsijá­nak közelében távirányítóit akna rob­bant. Még nem derítették ki, ki követte el a merényletet. A szerb és a horvát hírforrások jelen­tései a bosznia-hercegovinai harcterek­ről teljesen ellentmondóak. A zágrábi rádió szerint Eszak-Boszniában heves Algéria belháborúja Algéria totális háborút hirdetett az iszlám fundamentalizmus ellen. Salim kormányfő figyelmeztetett rá, hogy a polgári szabadságjogokat ideiglenesen korlátozhatják, mégpedig már a jövő hónapban. Televíziós beszédében el­mondta, hogy feloszlatták az összes in­tézményt, amely támogatta az Iszlám Megmentési Frontot. Algériában gya­korlatilag már egy éve tart a rendkívüli állapot, amelyet akkor hirdettek ki, ami­kor semmisnek nyilvánították a válasz­tások eredményeit, amelyekben az Isz­lám Megmentési Front abszolút többsé­get szerzett. A fundamentalisták illega­litásba vonultak, de szervezetük betiltá­sa után is még 170 katonát és rendőrt öltek meg. Most Algéria a fundamenta­listák ellen igen szigorú intézkedéseket hozott, ellenőrzik az utakat, házkutatá­sokat tartanak, járőrök felügyelnek a rendre. Betiltottak minden tüntetést és a gyülekezeteket ellenőrzik. A terroriz­mus elleni törvény megszegéséért, illet­ve a terroristák támogatásáért 5 évi sza­badságvesztésjár. harcok dúlnak és Gradacsacnál a szerb csapatok igyekeznek áttörni a muzul­­mán-horvát védelem állásait. Sok más helyről is harcokat jelentenek. Észak- és Nyugat-Boszniában a harcok tétje an­nak a folyosónak a fenntartása, amely a knini szerbeket köti össze Szerbiával. A fentiekkel szemben a belgrádi tele­vízió és a Tanjug hírügynökség szerint hétfőn és tegnapra virradóra viszonyla­gos nyugalom volt a harctereken, csak néhány helyen a horvát és muzulmán fegyveresek provokációi zavarták meg a tűzszünetet. Az Iszlám Konferencia Szervezete (OIC) Dzsiddában tartott értekezletén sürgették a boszniai muzulmánoknak A bősi vita kiéleződése... nyújtandó katonai segítséget. Az érte­kezleten jelen van Izclbcgovics bosnyák elnök és Berisha albán elnök is. A kon­ferencia megnyitása előtt lord Owen és Cyrus Vance tárgyalt Szaud Fajszál sza­­úd-arábiai külügyminiszterrel. Kiszivár­gott hírek szerint az OlC-konferencián katonai ENSZ-beavatkozást fognak kö­vetelni azzal a céllal, hogy megállítsák a „szerb agressziót” a boszniai muzulmá­nok ellen. Kivételt akarnak kieszközölni a fegyverszállítási tilalom alól, hogy ha­dianyagot juttathassanak el a boszniai muzulmánoknak. Milan Panics jugoszláv kormányfő tegnap Belgrádban hivatalosan is beje­lentette, hogy jelölteti magát az e hó­napban sorra kerülő elnökválasztáso­kon. A mérsékelt realista politikus lépé­se gyakorlatilag Milosevics szerb elnök ellen irányul, aki kemény nacionalista politikát követ. Az elnökválasztásokon összesen 12 jelölt indul. ...senkinek sem érdeke Algír központjában fegyveres járőrök ügyelnek a rendre. Néhány nappal ezelőtt a kormány általános háborút hirdetett a fundamentalisták ellen (Tclefotó: ÖTK/AFP) Magyarország számára elsőrendű fontosságú, hogy a cseh és szlovák part­nerekkel mielőbb megegyezzen arról, miszerint a hágai Nemzetközi Bíróság elé közösen terjesztik be kérésüket a bő­si vita eldöntésére. Ezt Budapesten saj­tóértekezleten mondta Martonyi János magyar külügyi államtitkár, aki a brüsz­­szeli tárgyalásokon a magyar küldöttsé­get vezette. Közölte, hogy kormányának érdeke: a bősi probléma nyomán ne éleződjék a politikai feszültség. „Ez Közép-Eúrópá­­ban senkinek sem az érdeke” — mondta Martonyi. A magyar küldöttség értékelése sze­rint Brüsszelben a múlt hét végén bizo­nyos haladást értek el, de az alapvető kérdésekben nem született megállapo­dás. A magyar államtitkár egyértelműen Tüntetés Strasbourgban Európa számos országából több ezer földműves gyülekezett tegnap a franciaor­szági Strasbourgban, hogy az Európai Kö­zösség és az USA között megkötött egyez­mény ellen tüntessen. Autóbuszok hozták a tüntetőket Franciaországból, Belgiumból, Ausztriából, Olaszországból, Svájcból, Né­metországból, Skandináviából és több más európai országból. Néhány földműves ér­kezett Kanadából, Japántól és Dél-Koreá­­ból. A szervezők szerint a tüntetésen 50 ezren vesznek részt. A tüntetők a városon keresztül a fut­­ballstadionra vonultak, ahol tiltakozó nagygyűlést rendeztek. A szervezők nem akartak összetűzést provokálni a rendőrséggel és ezért a menet elkerülte az Európa Parlament és az amerikai nagykövetség épületét. E két épület előtt az elmúlt napokban súlyos összetű­zések voltak a földművesek és a rend­­fenntartó erők között. cáfolta Zdcnko Pírck csehszlovák kül­ügyminiszter-helyettes állítólagos nyi­latkozatát, miszerint „a magyarok csendben lemondtak a bősi gát lebontá­sának gondolatáról”. Magyarország semmiről sem mondott le és kitart poli­tikai álláspontja mellett. A C variáns nem jó kompromisszum — jelentette ki a német szövetségi par­lament külügyi bizottságának elnöke, Hans Slerckcn, aki jelenleg magyaror­szági látogatáson tartózkodik. Vélemé­nye szerint számos más alternatíva is rendelkezésre áll. Azt mondta, hogy a konfliktus kiéleződése elképzelhetetle­nül rontotta a magyar kisebbség helyze­tét Szlovákiában, amely most rosszabb, mint bármikor korábban. Közölte, hogy a német parlament külügyi bizottságá­ban megmondták Mcciarnak: „A bősi problémának európai összefüggései is vannak és az ilyen konfliktusok nemcsak a magyar—szlovák viszonyt terhelik”. Jeszenszky a szélsőségekről A Nyugat nem támogatta eléggé a kelet-európai demokráciákat, amelyek ezért most létük válságos időszakát élik —jelentette ki Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter, az llta Sanomat című finn lapnak. „Ha ezen országok lakossá­ga nem észlel javulást, akkor a szélsősé­ges mozgalmak igen gyorsan veszélyes tényezővé válhatnak” — mondta a mi­niszter és közölte, hogy jelenleg a vas­függöny helyett a Kelet és Nyugat kö­zött jóléti fal emelkedik. Ebben a hely­zetben a jobboldali és baloldali szélsősé­gek olyan erővé válhatnak, amellyel szá­molni kell. Ennek legrosszabb következ­ménye a káosz és az anarchia lehet. Je­szenszky ezért felszólította a nyugati ál­lamokat, hogy az eddiginél jobban hasz­nálják ki azokat a lehetőségeket, ame­lyek számukra az egykori kommunista államokban megnyíltak. Az ENSZ KÖZGYŰLÉSE szava­zás nélkül, közmegegyezéssel hagyta jó­vá a vegyi fegyverek fejlesztésének, gyártásának, tárolásának és alkalmazá­sának tilalmáról szóló konvenciót. Az egyezmény előkészítésében 146 ország vett részt. Amennyiben legalább 65 ál­lam aláírja, az egyezmény két éven belül lép érvénybe. A CSEHSZLOVÁK Szövetségi Gyűlés küldöttsége, amelyet Roman Zelenay vezet, találkozott Hans Eichel wiesbadeni tartományi kormányfővel. A csehszlovák képviselőket biztosították afelől, hogy Németország tiszteletben tartja a csehszlovákiai fejleményeket, annak ellenére, hogy az állam kettéosz­tásáról különböznek a nézetek. Tegnap a csehszlovák parlamenti küldöttség Münchenben a bajor tartományi parla­ment képviselőivel tárgyalt. A BIZTONSÁGI TANÁCS tegnap felszólította az Angolában szembenálló erőket, hogy kössenek tűzszünetet. Egy­idejűleg meghosszabbította az Angolá­ban állomásozó ENSZ-csapatok man­dátumát, mégpedig a jövő év végéig. Butrosz Gáli ÉNSZ-főtitkár az angolai helyzet rosszabbodását katasztrofális­nak minősítette. KlJEVBE utazott a csehszlovák hadsereg vezérkari főnöke, Karel Pezl altábornagy. Az ukrán katonai vezetők­kel és a védelmi miniszterrel tárgyalt. Az ukrán miniszter biztosította a vezér­kari főnököt afelől, hogy országa betart­ja atomfegyver-leszerelési kötelezettsé­geit és nem lép semmiféle katonai tö­mörülésbe. A MOSZKVAI tőzsdén a rubel ro­hamos árfolyamcsökkenése után két hé­tig az orosz pénznem a dollárral szem­ben 447:1 arányban tartotta magát. Teg­nap javulás állt be és a dollár ára már csak 417 rubel volt. Megnövekedett az üzletkötések értéke is, az átlagos napi 29—30 millió dolláros üzletkötések 54,24 millió dollárra szöktek. M agyarországon tegnap óta forgalomban van a 200 forintos ezüst pénzérme. Az új 1, 2 és 20 forintos érméket jövő év márciusában kezdik gyártani és június 21-én hozzák forga­lomba őket. Görögországban távirányí­tóit rakétával találták el az athéni adóhi­vatal épületét. A merényletet eddig sen­ki sem vállalta magára. A rendőrség fel­tételezi, hogy a November 17. Mozga­lom nevű terrorszervezet a tettes, amely 1975 óta már 20 gyilkosságot, nagyszá­mú bomba- és rakétamerényletet haj­tott végre. STOCKHOLM központjában újná­ci és szélsőbaloldali szervezetek csaptak össze. A zavargások során kirakatokat törtek össze. A rendőrség, amely nagy erőkkel vonult fel, 32 személyt letartózta­tott. A szélsőségesek a tüntetéseket XII. Károly svéd király halálának évfordulóján rendezték, mert az Oroszország, Norvé­gia és Dánia ellen nagy csatákat vívó ki­rályt patrónusuknak tekintik. M itterrand francia elnök al­kotmánymódosító reformtervezetet terjesztett a szenátus elé. A javaslat szerint az elnöki mandátum 6 vagy több évre szólna (jelenleg ez hét év). Mitterrand szerint az új alkotmányban egyensúlyba kell hozni az államfő és a kormány jogköreit. Az ANGOLAI kormány kész hábo­rút indítani az UNITA szervezet ellen — jelentette ki Cameiro tábornok. Ez­zel válaszolt az UNITA által keltett észak-angolai zavargásokra. Véleménye szerint lehetőség van a békés rendezés­re, de a lakosságot a legrosszabb eshető­ségre is fel kell készíteni. Az UNITA jelenleg az ország 70 százalékát tartja ellenőrzése alatt, ami több, mint a hábo­rú idején volt. A VOLT SZOVJETUNIÓ területé­ről több, mint 1,2 millió ember mene­kült Oroszországba, köztük 470 ezren a fegyveres konfliktusok miatt hagyták el korábbi lakhelyüket. A jelek szerint a menekülthullám jövőre 2 millió embert kényszerít Oroszországon kívüli lakhe­lye elhagyására. A legtöbben Tádzsi­kisztánból, Abbáziából és a Dnyeszter vidékéről érkeznek Oroszországba. Az USA Oregon állaniában közel tíz évi szabadságvesztésre ítéltek egy embert, aki AIDS-t okozó HIV-vírus hordozója volt és tudatosan szexuális kapcsolatba lépett egy 17 éves lánnyal. Az ítéletet gyilkossági kísérlet címén hozták. A 28 éves elítélt már korábban is megfertőzött két nőt, akik közül az egyik meghalt. A tudatos fertőzést Ore­gon államban egy új törvény szerint büntetik és a most elítélt Gonzalez volt az első, akire az új törvény lesújtott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom