Szabad Újság, 1992. november (2. évfolyam, 246-270. szám)
1992-11-10 / 253. szám
1 Közéleti és gazdasági napilap KEDD 1992. november 10. II. évfolyam 253. szám Ára 2,30 korona Mai számunkban: SPORTVIUÍG 9-----------12- oldal Az Együttélés Országos Tanácsának FELHÍVÁSA Az Együttélés Országos Tanácsa ezúton felhívja a mozgalom támogatóit és minden állampolgárt, hogy emberi, állampolgári és kisebbségi jogaik bárminemű sérelme esetén forduljanak a mozgalom parlamenti képviselőihez ezen a címen: Együttélés, Központi Iroda, P. O. Box 44.; 814 99 Bratislava, vagy a következő telefonszámon: 07/497877, illetve közvetve a mozgalom járási ügyvivő testületéinek képviselői áltaL Tegyék mindezt annak érdekében, hogy közös erővel járuljunk hozzá egy demokratikus jogállam kialakításához és megvédéséhez. Ne feledjük: „HAZA CSAK OTT VAN, HOL JOG IS VAN”, s jogainkért magunknak kell szót emelnünk! Cesky Tésín, 1992. november 7. Vigyázat: tisztességtelen ügykezelők! Még mindig igényelhető a kárpótlás Magyarországon befejeződött a személyek kárpótlásának igény élhetősége. Nálunk még ennek határideje nem járt le. A törvény azokra a volt magyar állampolgárokra is vonatkozik, akik katonaként vagy civilként (ezek közé tartoznak a leventék is), 1945 augusztusa után is hadifogságban sínylődtek. —Mi az oka, hogy Csehszlovákiában továbbra is igényelni lehet a kárpótlást? DR. NÁTAFALUSSY LAJOS (Rákóczi Szövetség, Miskolc): Mivel a környező országokban ezt a törvényt nem hirdették ki a hivatalosan előírt módon, tehát a határidő nem járhatott le. Ezért a Magyarországra vonatkozó határidő Csehszlovákiára nem érvényes. így lehet itt is, Erdélyben is, március végéig igényelni a kártérítést. — Segítséget is tudnak nyújtani a kérdőívek kitöltéséhez? SZEGŐ ZOLTÁN (Politikai Foglyok Országos Szövetsége, Miskolc): Hangsúlyozni szeretném, hogy a Rákóczi Szövetség és a mi szervezetünk is, amennyiben igény mutatkozik, ingyenes tanácsadást nyújt Kassán. Ezt azért is említettem meg, mert tudomásunkra jutott, hogy Szlovákiában néhányan viszszaélnek a helyzettel és a nyomtatványok kitöltéséért ezer koronát kémek, sőt ügyvédi segédlettel kötelezik a károsultakat, hogy a kártérítés 10 százalékát ruházzák át a tisztességtelen ügykezelőre. — Sok gondot okoz az adatok, bizonylatok, okmányok beszerzése. Mit kell tennie annak, aki semmilyen írott bizonyítékkal nem tud szolgálni? — Azok számára egy kérdőívet biztosítunk. A kutatóíven fel kell tüntetni azokat a körülményeket és adatokat, amelyekre az igénylő emlékezik. Ezt a kérdőívet a Magyar Honvédség Központi Levéltárába juttatjuk el és ott megkísérlik a szükséges adatok beszerzését. BALASSA ZOLTÁN Bőssel kapcsolatban a közelmúltban sok mindent, de leginkább egymásnak ellentmondó állításokat olvashattunk Különösen azok, akik több újságot is vásárolnak Merthogy például az elmúlt héten olyanokat olvashattunk, hogy alaptalanok voltak azok a híresztelések, amelyek szerint a Duna elterelésének következtében az ágvizek szintjének csökkenése után tömeges halpusztulás következett be. Ez különösen a kormányhoz közeli lapokra volt jellemző, de a szlovák sajtóiroda kiküldött fotóriportere sem találkozott tömeges halpusztulással, mígnem a Novy cas szombati számának címoldalán erről tanúskodó fénykép és tudósítás is megjelent. Erre a Práca című szakszervezeti lapban tegnap a címoldalon közölték: „Holt halak ezreit kerestük és nem találtuk.. ” Igaz, akik olyan helyen jártak, mint a Práca munkatársa, aid a bacsfai Duna-ágban kereste hiába a döglött halakat, az nem is találhatott. Márcsak azért sem, mert Bacsfán nincs is Duna-ág. DUSÁN KITTLER fotóriporter azonban Bodakon látta a mellékelt halpusztulás tagadhatatlan jeleit. Kérjük olvasóinkat, hogy akik hasonló jelenségekkel találkoznak, fényképezzék le, és mielőbb küldjék el szerkesztőségünk címére. Zidlochovicében tegnap 10 óra után kezdődött a cseh és a szlovák kormány közös tanácskozása. Ezt megelőzően Václav Klaus cseh kormányfőnek még arra is akadt ideje, hogy egy sétát tegyen a vár körül, s almaevés közben nyilatkozzon az újságíróknak... (Fotó: ÉSTK) Alexander Dubcek halálára Az Együttélés Politikai Mozgalom vezetősége kinyilvánította részvétét Alexander Dubcek halála miatt az elhunyt politikus fiainak, a Szövetségi Gyűlésnek és a Szlovákiai Szociáldemokrata Pártnak. Fájdalommal tölt el bennünket Alexander Dubcek halála. Távozásával olyan politikust veszítettünk el, akinek emberi magatartása messze túlnőtt a kor értékrendjén és kedvező hatással volt a politikai légkörre. A nemzeti kisebbségek számára a hatalom jelképévé vált, akitől a nemzeti kisebbségek helyzetének alkotmányos rendezését remélhették. Fájó szívvel és keserűen veszünk búcsút tőle. DURAY MIKLÓS A Binder-hajó étlapja Csatorna a Duna felett Hajó a csatornán. Svédasztal a hajón. Az asztal előtt pedig Július Binder, a Mester; Kocinger, a politikus; Prokeí, a természettudós (?) és Seewald, a hajós. Körülöttük udvaroncok, riporterek, fotósok és filmesek A vendéglátók cáfolnak, vádolnak, igazolnak Közben elhajózunk pár templom és víztorony mellett, illetve fölött... és bámuljuk a fekete gorillák által őrzött 30 kilométer hosszú Patyomkin-Duna hullámait. Folyik a szó, később a vodka meg a sör. Néha elfáradnak a vendéglátók — hivatalos tálalók Ilyenkor előkerülnek a műszaki adatokkal töltött TUBÁKosszelencék — az udvari újságírók —, és rendíthetetlenül tovább nyomják a sódert. Mindenki eszik Van, aki csak húst, van aki maszlagot.. De vannak mindenevők is. Éppen csak a „Sonkát, kenyeret! ” szövegű transzparens nincs a fejük felett. Egyvalami hiányzik a terítékről: a bodaki, vajkai és doborgazi döglött halak Elvtársak jó étvágyat! (tüdő) Mit hoz a jövő? A csehek és szlovákok különválására reagáló nyugati véleményekből arra lehet következtetni, hogy az ott élő emberek számára érthetetlen, ami nálunk történik. Annyira érthetetlen, hogy minél vehemensebben magyarázzák ezt a különválás kezdeményezői, támogatói és végrehajtói, annál érthetetlenebbé válik a „másként gondolkozó” nyugati polgárok számára. A hazai polgárokat ezzel kapcsolatban két alapvető kérdés foglalkoztatja. Az egyik az, hogy milyen reális okok és kényszerítő körülmények idézték elő a jelenlegi helyzetet, a másik pedig az, hogy a különmindenkori hatalmat készségesen kiszolgáló újságírók most is serénykednek ezek tolmácsolásában. Más kérdés azonban, hogy az átlagember a helyzet tényleges alakulását szemlélve mit fogad be ezekből az érvelésekből. Derűlátástól borúlátásig Az említett két alapvető kérdés szorosan kapcsolódik egymáshoz, hiszen az egyikből következik a másik, illetve az elsőre adandó válasz a másodikra is vonatkozhat. Azonban mindkettőre csak bizonyos idő után várhatunk érdemleges feleletet, a körülmények részletes elemzése és feldolgozása, valamint a gyakorlati fejlődés alapján. Annyi különbség azonban mégiscsak van a két kérdés között, hogy amíg a megtörténteket már nem lehet visszacsinálni, s az már csak a gazdaságtörténelmi, politológiai, szociológiai és társadalom-lélektani kutatások tárgyát képezheti, ugyanakkor a jövőt illető kérdés nagyon is húsbavágó, hiszen nincsen olyan ember, akit ne érdekelne, hogy mit hoz a holnap, milyen kilátásai lehetnek, milyen sors vár rá. Szilveszter közeledtével a különböző helyzetelemzések, feltételezések és előrejelzések száma gyorsan szaporodik. Ezek főleg a jövő évi állami költségvetés alakulásából, a vállalatok és részvénytársaságok gazdasági helyzetéből, a bevezetendő új adórendszer kihatásaiból, s egyéb időszerű kérdésekből indulnak ki. A gazdasági vonatkozású előrejelzések között a nézetek széles skálájával találkozhatunk, a valós viszonyokat teljesen mellőző, irreális derűlátástól kezdve egészen a teljes s „Újra kell gombolni a kabátot” válás útján haladva hová jutunk, milyen jövő vár ránk. Léteznek természetesen különböző „hivatalos” indoklások, nézetek és érvelések, s a
