Szabad Újság, 1992. november (2. évfolyam, 246-270. szám)

1992-11-02 / 246. szám

1992. november 2. Tallózó Szabad ÚJSÁG 5 „EUROTÓPIA“ Alfred Henry Heineken Hollandia leggazdagabb embere. Sörgyáros, üzeme már1869 óta család­jának tulajdonában van. A világ legnagyobb söripari konzorciumában a töke nagyobbik része az övé. Cége egy év alatt 7,3 milliárd gulden forgalmat bonyolított le. 68 éves, a királyi család közeli barátja. Amszterdamban történelemtudo­mányi alapítványt hozott létre. A történészekkel együtt figyelemre méltó elméletet dolgozott ki: Az egyesített Európának 75 szövetségi államból kellene állnia, ezen kívül Monacobólés Lichtens­­teinból. Egyetlen országnak sem lehetne 10 milliónál több polgára. Az ötletet Cyril Northcote Parkinson brit történésszel folytatott beszélgeté­sei sugallták. Ez a történész 1970-ben megálla­pította, hogy a hatalmon lévök az uraltaktól- vagy utópia? DIE »WELT veszélyesen elidegenednek. Az államigazgatás mindenre kiható jellege és a politikai bürokrácia szinte lehetetlenné teszi az integrációban a befo­lyásolást. Heineken javaslatával elgondolkoztat­ni kívánja Európa lakosságát saját jövőjéről. Szerinte a régi struktúrákat szét kell törni, hogy újak keletkezhessenek. „Nagy Európának sok kis részből kell állnia, mert 350 millió ember nem tartható kézben “ - mondja Heineken. PETER HEINLEIN Megoldás Európa számára 1992-nek mágikus évnek kellene lennie az euró­pai egyesülési folyamatokban. De ez látszólag az európai intézmények bürokráciáján és a nemzeti kormányok nyomására megfeneklett. Egyidejűleg feléledtek a nacionalista és soviniszta erők Kozép- és Kelet-Európábán, veszélyeztetik a békét és astabilitást.NemcsakJugoszláviábanerősödtekfel a függetlenségi törekvések, hanem Skóciában, Írországban, Walesben, részben Katalóniában, Baszkföldön és Közép-Európában is. Ha sikerülne is felépíteni az egyesített Európát, probléma marad annak kormánya. Úgy látom, lehe­tetlen, hogy egyetlen központból a földrész 350 millió lakosa fölött uralkodjanak. A probléma meg­oldásánál a földrész decentralizációjából kellene kiindulni. Ezért javaslom, hogy az egyesített Európa álljon 75 államból. Mindegyiküknek 5-10 millió lakosa legyen. Az ember szeret olyan térségben élni, amely számára még áttekinthető, amelyben igazán otthon érzi magát. Európa új felosztása a természe­tes állapotot hozná létre, amelyben minden csoport megőrizné identitását. Eltűnne azon okoktöbbsége, amelyek a háborúkat kirobbantották. Az európai föderáció 75 egyenrangú államból állna. A külpolitika, a védelem, az adópolitika, az alapvető szociális politika és a térségek közötti pénzügyi kiegyenlítés ügyei az Európai Egyesült Államok hatáskörébe tartozna, úgy, mint az USA- ban. Van egy olyan szólás: aki rántottál akar, annak előbb fel kell törnie a tojást. Hiszem, hogy az an „rántottám“, az Eurotópia, lépést jelent a jobb jö»ó felé. ALFRED H. HEINEKEN Csak fél százalék A lakások hőfogyasztásának nagy­ságáról a statisztika adatai tanúskod­nak. Míg külföldön egy lakás átlagos évi hőfogyasztása 5 megawattóra, ad­dig nálunk ez 14 megawattóra. Ha a lakások homlokzatait hőszigetelnék, az energia 30 százaléka megtakarítha­tó lenne, a fogyasztás tehát 9,3 mega­wattórával csökkenne. Ezen kívül tar­fmena talékok vannak az ablakok szerkezeté­ben, az épületek világtájak szerinti épí­tésében, a megfelelő építőanyagok al­kalmazásában. Szlovákiában 500 ezer olyan lakás van, amelyet hőszigetelni kell. Milyenek erre a lehetőségek? Ta­valy a kormány a hőszigetelési munká­latok költségei 80 százalékáig állami hozzájárulást szavazott meg, és meg­határozta e költségek felső határát is, azaz egy lakásra 60 ezer koronát. Ing. Miroslav Bocik, a szlovák közleke­dési, távközlési és közmunkaügyi mi­nisztérium főtanácsosa közölte, hogy Szlovákiában idén megkezdődött 2923 lakás hőszigetelése, amihez a szlovák pénzügyminisztérium 134 millió koro­nát bocsátott rendelkezésre. Jelenleg csak azoknak a lakásoknak a hőszige­telésével számolnak, amelyeket 1975 előtt építettek, és ez az az említett 500 ezer lakás. Rendelkezésre áll a mű­szaki és pénzügyi irányelv és 54 tech­nológia, amely közül a lakástulajdono­sok választhatnak. A választást saját lehetőségeik szerint tehetik meg, vagy aszerint, amit a közlekedési, távközlési és közmunkaügyi minisztérium ajánl, mert ez a tárca Szlovákia minden épü­letét feltérképezte. A lakások hőszige­telésének eddigi üteme jelzi, hogy a munkákat az 500 ezer lakáson 171 év alatt végzikel. ÉVA ZELENAYOVÁ Miben mos Barbie-baba? RUDt P Nem fontos, hogy az emberek mit akarnak, a fontos az, hogy azt akarják, amit kínálunk nekik. A reklám­­ügynökségeknek ez a jelszava valóra válik. Mi felnőttek képesek vagyunk még úgy-ahogy az ellenál­lásra, de a gyermekek nem tudnak ellenállni a giccses gyönyörűségeknek, az őrült harcosoknak. Hiszen „az osztályban minden gyermeknek már van“. Elgondol­koztam fölötte, mit táplálnak a tanulékony gyermekszí­vekbe? Attól tartok, hogy a Barbie-babához tartozó fogkrém-reklám mosolyú Ken lesz a kislány ideálja. Ilyen bohóchoz fog férjhez menni? A kisfiúk földön, levegőben és világűrben halálthozó légi kommandók­kal, méreg-ágyúkkal lövöldöznek. Csak nem ők lesz­nek Irak, vagy Jugoszlávia potenciális katonái? Ha játékuk nem képes elég hatékonyan ölni, akkor ugyan­is vacaknak tekintik. Megértem, hogy a külföldi cégek­nek pénzük és joguk is van mindennemű reklámra. Amikor megláttam egy Barbie-babához való kis mosó­gépet, eszembe jutott, nincs-e az egészben benne valamely mosóport gyártó cég keze? Milyen mosóport fog használni Barbie, kislányok? DITA FUCHSOVÁ Az Alfred H. Heineken által javasolt Európa. A legnépesebb ország e javaslat szerint Magyarország lenne 10 590 000 lakossal, utána következnék Görögország 10 336 200, majd lle-de-France 10 319 700 és Portugália 10 300 000 lakossal. A többi országnak 10 milliónál kevesebb lenne a lakossága, a legkisebb a 252 000 lakosú Izland lenne. A 28 000 lakosú Monacónak és a 28 181 lakosú Lichtensteinnek nem lenne szavazati joga. Az alábbiakban felsoroljuk az „Eurotópia" országait, zárójelben a fővárossal: 1. Izland (Reykjavik) 2. Norvégia (Oslo) 3. Svédország (Stockholm) 4. Finnország (Helsinki) 5. Dánia (Koppenhága) 6. Skócia (Edinburgh) 7. Írország (Dublin) 8. Northumbria (York) 9. Lancaster (Manchaster) 10. Wales (Cardiff) 11. Mercia (Birmingham) 12. Kelet-Anglia (Cambridge) 13. Essex (London) 14. Wessex (Plymouth) 15. Kent (Southampton) 16. Holland Zeeland (Den Haag) 17. Ijsselland (Arnheim) 18. Flamand-föld (Brüsszel) 19. Hainaut/Heneg. (Lille/Rijssel) 20. Schleswig-Holstein (Ham­burg) 21. Hannover (Bréma) 22. Brandenburg (Berlin) 23. Szászország (Drezda) 24. Vesztfália (Münster) 25. Eszak-Rajna (Düsseldorf) 26. Thüringia (Erfurt) 27. Rajna-Mosel (Mainz) 28. Frank-föld (Nürnberg) 29. Bajorország (München) 30. Baden-Würtenberg (Stuttgart) 31. Poznan (Poznan) 32. Szilézia (Wroclaw) 33. Gdansk (Gdansk) 34. Varsó (Varsó) 35. Galícia (Krakkó) 36. Csehország (Prága) 37. Morvaország (Brünn) 38. Szlovákia (Pozsony) 39. Ausztria (Bécs) 40. Norcium (Graz) 41. Picardia-Normandia (Ruen) 42. lle-de-France (Párizs) 43. Burgundia (Nancy) 44. Új-Strien (Nantes) 45. Aquitánia (Bordeaux) 46. Auvergne (Lyon) 47. Provence (Marseille) 48. Galícia-Astúria(SantiagodiC) 49. Kastília (Madrid) 50. Navarra-Aragónia (Bilbao) 51. Katalánia (Barcelona) 52. Valencia (Valencia) 53. Andalúzia (Sevilla) 54. Portugália (Liszabon) 55. Svájc (Bern) 56. Piemont (Torino) 57. Lombardia (Milano) 58. Velence (Velence) 59. Toszkánia (Bologna) 60. Umbria (Róma) 61. Apulia (Bari) 62. Nápoly (Nápoly) 63. Szicília (Palermo) 64. Magyarország (Budapest) 65. Horvátország (Zágráb) 66. Bosznia-Hercegovina (Szara­jevó) 67. Szerbia (Belgrád) 68. Albánia (Tirana) 69. Erdély (Kolozsvár) 70. Moldova (Bacau) 71. Oláhország (Bukarest) 72. Bulgária (Szófia) 73. Skopje (Skopje) 74. Görögország (Athén) 75. Ciprus (Nikózia) Szinte mindent vállal Genscher, a nyugdíjas Egy szűk folyosón az egyszerű irodahelyiség előtt a fal melletti kényelmetlen székeken állandóan ül valaki. Az egykori stábból a titkárnőkön kívül nem maradt senki. Mostanság is nagyon sokan keresik fel Genschert. Az egyikük patrónusának akarja, a további olimpiai reklám készítésénél kívánja „bevetni“ a hajdani külügyminisztert. De eljöttek utána a hamburgi állatkert­ből is, hogy felkérjék: legyen szíves ellátogatni hozzájuk, egy elefántkeresz­telőre. S Genscher úr végképp nem ellenkezik, mindent elvállal! Amikor barátai, ismerősei megkér­dezik tőle, mit is csinál mostanában, mosolyogva általában a következőket ,, Meggyőződésem, nagyon sokan azt gondolják, hogy üldögélek az irodámban, s mint a kezdő orvos, várom, hátha kopogtat valaki...“ így élcelödik a Német Szövetségi Köztársaság egykori külügyminisztere, Hans-Dietrich Genscher. Már május óta nyugállo­mányban van, de egyáltalán nem tétlenkedik manapság sem. feleli: „l-ei oraval KesoDO KeieK, mint miniszterkedésem idején, néha otthon ebédelek, de egyébként rengeteg ter­minus sürget, sok a dolgom... “ Persze, ezzel még nem sokat árult el... Ritkán szól arról, milyen új célokat tűzött ki maga elé. Nem vallja be, a legfőbb óhaja, hogy minél több pénzt keressen. ,,Mindent megtesz annak érdeké­ben. hogy gyarapítsa vagyonát, “vallják róla kissé rosszmájúan volt munkatár­sai a külügyminisztériumból. Genscher megkereszteli a hamburgi állatkert új elefántját Tény és való: Genschernek mindig is imponált, hogy az 1982-ben rezignált Helmut Schmidt kancellár miképpen szerzett később is milliókat... A helyzetet Uwe Plachetka, Schmidt munkatársa igencsak valósan tudja jel­lemezni: ,.A volt állam- és kormányfők, illetve egyéb jelentős politikusok magas szó­rakoztató értékét' csakis a japánok meg az amerikaiak tudják becsülni. Például a két legnagyobb példányszámú japán újság szerződést kötött Genscherrel is. Az Asahi Simbun - hasonlóan mint Michail Gorbacsovot, Helmut Schmid­­tet, valamint az egykori amerikai kül­ügyminisztert, George Schultzot - azért fizeti Genschert, mert az új világrend kialakításának, létrehozásának a gon­dolatával foglalkozik. A legnagyobb példányszámú japán lap, a Jomiuri Simbun pedig rendszere­sen közli Genscher glosszáit. Barátai azonnal kitaláltak számára egy becene­vet: Jen-ser. “ Az amerikai New York Institute of Foreign Affairs számára előadássoro­zatot tervez. Az egy előadásért ígért honorárium 20 ezer dollár! Együttműkö­dik továbbá az amerikai Walker és Mackenzie reklámügynökségekkel is. A Walker „munkatársa“ egyebeken kí­vül Gorbacsov, valamint Ronald Rea­gan is. Sok pénzt hozhatnak a konyhára emlékiratai is. ,,Annyira érdekesek, hogy külföldön is népszerűek lesznek," állítja maga­biztosan Genscher. Már alá is írta a szerződést a berlini Seidler-Verlag kiadóval. A tervek szerint 45 márkába kerül egy példány, s a volt külügymi­niszter mintegy két és negyed millió márka bruttó bevételre számit. További 5 millió üti a markát a külföldi kiadások­ból. Legalábbis így számították ki a Me­dien Aktuell cég munkatársai. Szó, ami szó, a kiváló politikus ma is óriási népszerűségnek örvend. Bárhol jelenik is meg, külügyminiszter úrnak szólítják. Igencsak agyafúrt manapság is, mert jövedelmeit szinte szóba sem hozza. Általában kiadásairól beszél - 11 ezer 127 márka a nyugdíjból származó adója, valamint 15 ezer 893 márka a képviselői diétapénzből szár­mazó adója no meg kollégái bevéte­leiről. Hogy Schmidt állítólag 1,5 millió márkát tett zsebre emlékirataiért, Henry Kissinger 9 millió márkát keresett mel­lékesen, Reagan pedig több mint 4 mil­liót. Szóval így „éldegél“ a nagy politi­kus. Nemrégiben egy kicsit zaklatták öt a külügyminisztérium munkatársai. Egészen pontosan a személyzeti osz­tály dolgozói. Ugyanis figyelmeztették öt, hogy 20 évig tartó működése során nem adta még le személyi adatait. Most pedig okvetlenül szükség van a doku­mentumra - mivel ki kell számítani a nyugdíjból származó adót... És a születési levél mindenképpen kell. Genscher nem bosszankodott - és készségesen elküldte a dokumen­tumot...

Next

/
Oldalképek
Tartalom