Szabad Újság, 1992. november (2. évfolyam, 246-270. szám)

1992-11-05 / 249. szám

1992. november 5. Külföld Szabad ÚJSÁG 3 Bili Clinton győzött az amerikai elnökválasztáson (Folytatás az 1. oldalról) dalaival és megoldják a hidegháború után bekövetkezett új korszak problé­máit. Bili Clinton megválasztása nemzedé­ki váltást jelent nemcsak az amerikai, de a világpolitikában is, hiszen a hideghá­ború nemzedéke átadta a stafétát az új politikusoknak. Bili Clinton az elsó amerikai elnök, aki a második világhá­ború után született. A1 Gore, Clinton al­­elnöke hangsúlyozta is a generációs vál­tásjelentőségét. Az új elnök nem szerezte meg ugyan az abszolút többséget, de személyében az a koalíció győzött, amely változásokat követel. Clinton elmondta a hagyomá­nyos ígéretet is, miszerint együtt fog működni azokkal is, akik ellene szavaz­tak. Ki az új elnök? Szerda folyamán folyamatosan ér­keztek a jelentések további államok eredményeiről, amelyek jelzik, hogy Clinton az összes szavazat 44 százalékát nyerte el. George Bush eredménye 39 százalékos, ami megfelel általában az e­­lőrejelzéseknek. Mindezek az adatok még nem véglegesek. Éppúgy, mint az az adat sem, amely szerint Ross Perot a választók 18 százalékának szavazatait kapta meg. Kormánya legfontosabb feladai közt Clinton hangsúlyozta az ifjú nemzedék­ről való gondoskodást, az általános be­tegbiztosítás bevezetését, új munkahe­lyek létrehozását és az Egyesült Álla­mok általános felemelkedését. Bili Clinton csak január 20-án válik az Egyesült Államok elnökévé, amikor is a Capitolium lépcsőin Washington-Bili Clinton Az Egyesült Államok 42. elnöke a Demokrata Párt jelöltje, a 46 éves ar­­kansasi kormányzó, Bili Clinton lesz. Clinton 1946. augusztus 19-én született Arkansas déli határvidékén Hope (re­mény) kisvárosban. A georgetowni egyetemen tanult, majd Oxfordban foly­tatta tanulmányait és 1973-ban jogi vég­zettséget szerzett a Yale-egyetemen. Áz arkansasi jogi karon 1976-ig professzor­ként működött. A politikai életbe 1977- ben kapcsolódott be, amikor Arkansas állam igazságügyminisztere lett. 32 éves korában, 1979-ben választották meg először Arkansas állam kormányzójává és így ez állam történelmében ő lett a legfiatalabb kormányzó. A 80-as évek elején egy nagyvállalat igazgatótanácsá­ban dolgozott, majd 1983-ban ismét az állam kormányzója lett. 1991-ben a Newsweek felmérése szerint ő volt az Egyesült Államok legsikeresebb kor­mányzója. Bili Clinton választási kampányát az amerikai gazdaságra összpontosí­totta. Az élénkítési program számít az állami kiadások növekedésével, négy éven belül 20 milliárd dollárt akar be­ruházni autópályák építésébe és a köz­lekedés korszerűsítésébe. Jelentős be­ruházásokat javasol a tudományba, az iskolaügybe, a környezetvédelembe, az új technológiák fejlesztésébe és az infor­mációs rendszerek kiépítésébe. Ehhez a pénzeszközöket a gazdag rétegek adóinak növelésével akarja elérni és azokat akarja elsősorban megadóztat­ni, akik évi 200 ezer dollárnál nagyobb jövedelemmel rendelkeznek, de növel­ni akaija a külföldi vállalatok adóit is. Mindezzel 97 milliárd dolláros több­letbevételre számít. Takarékoskodni akar a honvédelemben és ennek költ­ségvetését a Bush-kormány hadikiadá­saival szemben 60 milliárd dollárral akarja csökkenteni. A gazdasági fel­­emelkedést a többi közt adókedvezmé­nyekkel és hitelekkel akarja támogatni, s ezeket főleg az új iparágaknak akarja nyújtani. Hét százalékkal szeretné csökkenteni az állami költségvetés hiá­nyát. Clinton előnyei közé tartozik, hogy nyilván jobban működik majd együtt a kongresszussal, ahol a demokrata párti képviselők vannak többségben és ez le­hetőséget kínál rá, hogy keresztülvigye a képviselőtestületben választási ígéreteit. H É T e heti (45.) számának tartalmából D Miskó Ildikó: Nemzetiségi tor­zsalkodás nélkül? Urbán Aladár Határtalan utazás A magyarok műholdjáról (beszél­getés Ozogány Ernővel) □ Kamoncza Márta: Szélhámosság vagy hatalmas lehetőség? □ Roncsol László: Nyelvtörvények abroncsában □ Beke István: A kék madár vissza­jár (beszélgetés Harangozó Teri­vel) Kmeczkő Mihály: Jókay-sírok a komáromi temetőben □ □ □ Bili Clinton egyik választási gyűlésén nyil­ván erejét fitogtatja (Telefotó: TK SR/EPA) ban leteszi a hivatali esküt. Most az lesz a fő feladata, hogy az elkövetkező két hónapban és azután kormányának első száz napja alatt teljesítse előre kidolgo­zott terveit. Közismert, hogy 400 oldalas dokumentum áll rendelkezésére, ame­lyet egy különleges stáb dolgozott ki számára, s amely tartalmazza azokat a fő problémákat, amelyek megoldása az új elnökre vár. A jelentések szerint a 68 éves jelenle­gi elnök, George Bush nyugalomba vo­nul, a csónakázásnak, a golfnak és a hor­gászatnak szenteli idejét. Több időt akar tölteni unokáival. Felesége, Barbara, új házat akar építeni houstoni telkén. Lawrence Eagleburger külügymi­nisztert az új elnök megválasztása a leg­kevésbé érinti, mert már korábban beje­lentette, hogy egészségi okokból január­ban virginiai farmjára vonul vissza. Sok a találgatás azonban Baker korábbi kül­ügyminiszter sorsát illetően. Clintonnak egy lepecsételt könyve van, amely 3 ezer személy nevét tartal­mazza. Ezeket akarja az új elnök jelen­tős tisztségekbe elhelyezni. Ez azt jelen­ti, hogy ugyanennyi embernek kell a washingtoni kormányhivatalokból tá­voznia. Clinton rövid életrajzát külön közöl­jük. _ Clintont általában Kennedy-típusú. politikusnak ismerik. Választási kampá­nya során szemére vetették, hogy nem vett részt a vietnami háborúban, hogy szerelmi kalandjai voltak és a Szovjet­unióban tett látogatása és Csehszlová­kja megszállása idején 1968-ban állító­lag lehetősége volt együttműködni a KGB-vel. Ez irányban azonban semmi­féle bizonyítékok nem láttak napvilágot. Clinton nős, felesége Hillary, aki si­keres jogász, leánya, Chelsea. Bill Clinton megválasztásával az alel­nöki posztra Albert Gore szenátor kerül, ő Albert Arnold Gore régi szenátusi tag fia, aki 1948-ban született. A Harward Egyetemen végzett és részt vett a vietna­mi háborúban. Politikai karierjét 1976- ban Tennessee államban kezdte. Egyike volt azoknak, akik támogatták a katonai beavatkozást Irakban. Az USA közvéle­ményének tudatába főleg a világ kör­nyezeti állapotáról írt könyvével került. Együttműködött annak a deklarációnak a kidolgozásában is, amelyet a környe­zetvédelmi világkonferencia fogadott el. Ő javasolta a Rio de Janeiro-i környe­zetvédelmi csúcsértekezleten az ötpon­tos ún. ökológiai Marsall-tervet. Nős, négy gyermeke van. Carol Moseley Braun, az amerikai szenátus első fekete bőrű képviselőnője. Győzelmét Chicagóban érte el (Telefotó: ŐSTK/AFP) Az arkansasi kormányzó sikerének világvisszhangja Bili Clinton választási győzelmét vi­lágszerte élénken kommentálják. Az alábbiakban politikusok véleményeit ismertetjük. Vladimír Meciar szlovák kormányfő Bili Clinton megválasztásának hírére ki­jelentette, hogy ez logikus reakció volt arra a fejlődésre, amely a világban vég­bemegy. A szlovák kormányfő úgy véli, hogy a változás a Fehér Házban nem lesz különösebb hatással Közép-Európa országaira, ezen belül Szlovákiára. Az USA nem mondhat le Meéiar szerint ar­ról a szerepéről, amelyet a világban be­tölt. Előzetes tárgyalásai alapján az amerikai képviselőkkel jelezte, hogy Szlovákia iránt őszinte érdeklődést ta­núsítanak az Egyesült Államokban. Jeszenszky Géza magyar külügymi­niszter tegnap reggel a rádióban kijelen­tette, hogy Bili Clinton elnökké válasz­tásától az USA gazdaságának élénkülé­se várható. „Magyarország számára ez reménytkeltő, mert az amerikai jelenlét Európában szorosan kapcsolódik az ame­rikai gazdasági befolyáshoz.” Ez a minisz­ter szerint az amerikai tőke ezután jobban érdeklődik Magyarország iránt. Alois Mock osztrák külügyminiszter reményét fejezte ki, hogy Bili Clinton Európa megbízható partnere lesz. Kü­lönösen nagy örömmel fogadták Clin­ton megválasztását az osztrák Zöldek Pártjában. AI Gore alelnökké választá­sával véleményük szerint egy „zöld” ke­rült a Fehér Házba. John Major brit kormányfő meggyő-A csehszlovák diplomaták biztonságban A pápa békefelhívása Angola fővárosában többnapos har­cok után véget értek az összetűzések. A Reuter szerint a városban csak kor­mánykatonákat látni. Dos Santos elnök azzal vádolta meg az UNITA-t, hogy ál­lamcsínyt kísérelt meg. Az angolai elnök a parlament mielőbbi összehívását sür­gette, hogy a kormány megkezdhesse te­vékenységét. Az angolai konfliktus kapcsán nyi­latkozott II. János Pál pápa is: felszó­lította az Angolában szembenálló fele­ket, hogy tegyék le a fegyvert és kezd­jenek tárgyalásokat. A pápa ezt 5 ezer zarándok előtt jelentette ki a Vatikán­ban. Az angolai kormány tegnapi jelentés szerint tárgyalásokat kezdett az UNITA vezetőjével, Jonas Savimbivel. A tár­gyalásokról nem adtak ki részletes jelen­tést. A négy napig tartó luandai harcok­ban 1200 ember vesztette életét. A va­sárnap megkötött fegyverszüneti egyez­mény fokozatosan érvényesül Angola más területein is, csupán Lobita kikötő­jéből jelentettek harcokat. A városban több száz a halottak száma. Csehszlovákia luandai nagykövetsé­gének személyzetét dél-afrikai segítség­gel kimenekítették az angolai főváros­ból. A diplomaták és a nagykövetség munkatársai a dél-afrikai Mediterrane­an Sea nevű hajón hagyták el a luandai kikötőt. A csehszlovák külügyminiszté­rium jelentése szerint Jan Klíma ügy­vezető nagykövet jelentette, hogy a dél-afrikai hajó fedélzetén levő cseh­szlovák állampolgárok rendben van­nak. A távozásra azért volt szükség, mert a nagykövetség közvetlen közelé­ben heves harcok folytak és a főváros­ban számos tűzvész keletkezett. ződését fejezte ki, hogy a szilárd partne­ri viszony London és Washington között ezután is folytatódik. Egyidejűleg Geor­ge Bush elnök iránt is kifejezte háláját és azt mondta, hogy a nyugati világ pél­dás vezetője volt. Douglas Hurd brit külügyminiszter véleménye szerint a külügyminisztérium kész szorosan együttműködni az új amerikai vezetéssel és megkezdeni a brit—amerikai kapcso­latok új fejezetét. Pierre Mauroy volt francia kormány­fő nagyszerű eseménynek nevezte Clin­ton megválasztását. Reményét fejezte ki, hogy az új amerikai kormány igazsá­gosabb kapcsolatokat teremt a gazdag és a szegény országok között, a leszere­lésért és a békéért száll síkra. Az Európai Parlament legerősebb tömbje, a Szocialista Párt üdvözölte Clinton megválasztását és bejelentette, hogy az új amerikai elnököt, amint átve­szi hivatalát, azonnal meghívja az Euró­pa Parlamentbe. Jean-Pierre Cot, a frakció vezetője azt mondta, hogy Clin­ton politikája hasonlít az európai szocia­listák politikájához. Helmut Kohl német kancellár azt kí­vánta, hogy ezentúl is erősödjenek a szoros tengerentúli kapcsolatok. Német­országnak szüksége van arra, hogy szoros kontaktusokat tartson fenn az USA-val. Hangsúlyozta, hogy a kelet—nyugati konfliktus befejezése után mindkét or­szág előtt új problémák állnak. Borisz Jelcin orosz elnök üdvözlő táviratot küldött Bili Clintonnak. Meg­győződését fejezte ki, hogy az orosz­­amerikai kapcsolatok a jövőben is a köl­csönös megértés jegyében fejlődnek. Jelcin reményét fejezte ki, hogy a két ország gazdasági együttműködése a jö­vőben tovább bővül. Pírek Brüsszelben Zdenko Pírek csehszlovák külügymi­niszter-helyettes tegnapelőtt Brüsszelbe érkezett. Á bősi problémáról, valamint Csehszlovákia és az Európai Közösség viszonyáról tárgyal. Találkozik az Euró­pa Parlament képviselőivel és bizottsá­gainak vezetőivel, valamint a belga kül­ügyminisztérium képviselőivel. Pírek ki­jelentette, hogy partnereit meg akatja győzni arról, Csehszlovákiának érdeke, hogy a múlt heti londoni tárgyalások eredményeit megerősítsék és megol­dódjék a csehszlovák—magyar vita. Az első visszhangból kitűnik, hogy a brüs­szeli bizottság megelégedéssel fogadta a szlovák kormány döntését Bős ügyében. Diplomáciai források szerint ez jó jel. .ON ILIESCU román elnök tegnap kinevezte Nicolae Vacaroia 49 éves köz­gazdászt a kormányfői tisztségbe és meg­bízta az új kormány összeállításával. Ezt tegnap délben közölte a bukaresti rádió. Mint ismeretes, a szeptemberi romániai választásokon a legtöbb szavazatot az lli­­escu-párti Demokratikus Nemzeti Meg­­mentési Front kapta. M ag lGYARORSZÁG több mint 2200 művészeti tárgy ügyében folytat tárgyalásokat Oroszországgal. A háború végén a műtárgyakat hadizsákmányként kivitték az országból. Borisz Jelcin közel­gő magyarországi látogatásával kapcso­latban azt várják, hogy a műkincsek egy része visszakerül. A műtárgyak jegyzé­kén szerepel Csontrváry-Kostka Tivadar és Gyulácsi 20-20 festménye, továbbá olyan művek, mint Tintoretto, El Greco, Courbet, Manet, Monet, Degas, Renoir és mások képei is. Az EGYESÜLT ÁLLAMOK felkéri az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) képviselőit, hogy engedélyezzék kereskedelmi szankciók érvényesítését az Európai Közösség el­len. Áz USA így reagál arra, hogy tárgya­lásai az EK-val olajnövények állami do­tálásáról eredménytelenek voltak. IzRAEL a tartós hadiállapot vagy a béke között kénytelen választani — je­lentette ki Jicchak Rabin izraeli kor­mányfő a zsidó telepesek előtt. A békét, mondta Rabin, a Golan-fennsík tartós megszállásával nem lehet biztosítani. Iz­rael ezért kész kivonni csapatait ebből a térségből és cserébe békét kötni Szíriá­val. Az ESSO kőolajipari konszern 4,7 millió tonnáról 6-6,5 millió tonnára bőví­ti kőolajfinomítóinak teljesítőképességét azzal kapcsolatban, hogy az ingolstadti német—csehszlovák koaolajvezeték ki­bővítheti keleti piacait. A távvezetéknek azért is nagy a jelentőisége, mert Bajoror­szágot három további kőolajvezeték köti össze a földközi-tengeri kikötőkkel. Az USA az Atlanti óceán keleti vize­ire küldte hadihajóit, amelyek fedélzetü­kön tengerészgyalogosokat szállítanak. A Pentagon szerint ez a „kétéltű” harci csoport képes megfelelő választ adni minden eshetőség felmerülése esetén. A nyilatkozat nem említi ezzel kapcsolat­ban a nyugat-afrikai Libériát, de valószí­nű, hogy a flottademonstráció az ottani eseméynekkel van kapcsolatban. M gLDVAI katonák megkezdték az oktatást és kiképzést a romániai katonai iskolákban. Az első nyolcvan moldvai ka­tona tanévkezdésén jelen volt a román vezérkar főnöke is. A romániai tanfo­lyamra a moldvai védelmi miniszter is jelentkezett. A moldvai hadseregben ezentúl kötelező lesz az anyanyelvi okta­tás, mert a szovjet hadseregben a katonai szakkifejezéseket csak oroszul tanulták. Franciaország azt javasolja, hogy az atomhatalmak — Kína, Francia­­ország, Oroszország, az USA és Nagy- Britannia — a genfi leszerelési konferen­cia keretében kezdje meg a konzultáció­kat az atomfegyverekről. Dumas külügy­miniszter közölte, hogy Franciaország egy évre felfüggesztette az atomfegyver­kísérleteket és fontolóra veszi, hogy fel­újítsa-e őket. CtRÚZIÁBAN megkezdődött az ok­tóber 11-iki választásokon megválasztott parlament első ülése. Az ülésen megtár­gyalják az új grúz kormány összetételét, megválasztják a parlament szóvivőjét és meghatározzák a népképviselet jellegét. Az első parlamenti ülés az abháziai har­cok okozta feszültség jegyében folytató­dik. Azerbajdzsán parlamentje megfosztotta mentelmi jogától Mutali­­bov volt államfőt. A köztársaság főállam­ügyészsége nyomban kiadta Mutaübov ellen az elfogatási parancsot, mert azzal vádolják, hogy ő felelős az 1990. évi ba­­kui mészárlásért, amely során 130-an vesztették életüket és hétszázan megse­besültek. A NÉMET Siemens konszern a pil­­zeni Skoda Műveknek 1 milliárd korona nagyságrendű megrendelést helyezett ki­látásba azzal a feltétellel, hogy a legköze­lebbi napokban döntenek a Skoda Ener­­go és a Skoda Transport vegyesvállalatok létrehozásáról. A megrendelés 19 vonat­­szerelvényre szól, amely a szingapúri vá­rosi közlekedést szolgálná. A BRIT Pro-Sport Engineering Ltd. vállalat képviselői tegnap Londonban bejelentették, hogy új versenyautók gyártását tervezik Csehszlovákiában. Olyan sportkocsikat akarnak gyártani egy vegyesvállalat keretében, amelyek al­kalmasak az európai autóversenyekben való részvételre és elérik a 300 kilomé­teres óránkénti sebességet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom