Szabad Újság, 1992. november (2. évfolyam, 246-270. szám)
1992-11-05 / 249. szám
Közéleti és gazdasági napilap A hidegháború utáni problémák állnak előtte A Csallóköz Városai és Falvai Egyesülése Tanácsának FELHÍVÁSA Jelentsék a károkat A Csallóköz Városai és Falvai Egyesülésének Tanácsa, amely 93 várost és községet egyesít, 1992. november 3-án megtartott ülésén árterülete helyzetével foglalkozott a Duna elrekesztését követően. Megállapította, hogy megnyilvánultak a Duna elrekesztésének első kedvezőtlen következményei. A bősi vízerőmű felvízcsatornája környékén a lakosok kútjaiban kiapadt a víz. A Duna-ágak rendszerében is annyira megapadt, hogy a Kis-Csallóközben a polgárok vödrökben mentették át a halakat olyan helyekre, ahol még van víz. Egyes ágak teljesen kiszikkadtak és a halak elpusztultak. Ezért felszólítjuk a Csallóköz polgárait, kövessék figyelemmel az ehhez hasonló kedvezőtlen változásokat, és azokat jelentsék a községi hivatalokon. PÁSZTOR ISTVÁN mérnök, az egyesülés elnöke Bill Clinton győzött az amerikai elnökválasztáson gük. Egy mandátumot független képviselő tudhatott magáénak. Bili Clinton új amerikai elnök tegnap Little Rockban, Arkansas államban kijelentette, hogy megválasztásával az amerikaiak kifejezték elhatározásukat, miszerint megbirkóznak a századvég új fela(Folytatás a 3. oldalon) A DBP közös közleménye az MKDM-mel és az Együttélés Politikai Mozgalommal Készség a párbeszédre Az USA 47 államának választási eredményei szerint Bili Clinton 30 államban az elektorok 353 szavazatát nyerte eL Bush jelenlegi elnök 17 államban győzött, összesen 168 elektor szavazatával. Ross Pemt az elektoroktól egyetlen szavazatot sem kapott Az amerikai elnökválasztási rendszer szerint az elnök megválasztásához legalább 270 elektori szavazatra van szükség Elmondható tehát, hogy Clinton nagy előnnyel nyerte meg a választásokat Az elnökválasztásokkal egyidőben tartották meg a kongresszusi választásokat is. A CNN televízió bejelentette, hogy a Demokrata Párt a szenátusban 58 mandátumot, a republikánusok 40-et szereztek. Eddig a demokratáknak 57 mandátumuk volt a szenátusban. A Demokrata Pártnak még két képviselő megválasztására van szüksége ahhoz, hogy eredményesen elháríthassák a republikánus ellenzék esetleges akadékoskodását a törvényjavaslatok megtárgyalásakor. A szenátusban öt nőt is megválasztottak, köztük Carol Moseley Braunt Illinois államból, aki az első néger képviselőnő a szenátusban. A CNN becslései szerint a Demokrata- Párt a képviselőházba 251 képviselőt juttat, ami 17-tel kevesebb az eddiginél. A képviselőház összesen 435 tagból áll és mindeddig 268:166 arányban a demokratáknak volt többsé-1992. november 4-én Pozsonyban találkozott a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom és a Demokratikus Baloldal Pártjának vezetése. Véleményt cseréltek a Szlovák Köztársaság jelenlegi belpolitikai helyzetéről. Kifejezték azon közös érdeküket, hogy a nemzetiségileg vegyes területeken békésen éljenek egymás mellett az emberek, és hogy megakadályozzák a szlovák—magyar kapcsolatok további kiéleződését. A felek készek részt venni egy széles körű dialógusban a nemzetiségi politika gyakorlati kérdéseiről. Megegyeztek abban, hogy ezentúl rendszeres megbeszéléseket folytatnak a pártvezetőségek és a parlamenti klubok. (Folytatás a 2. oldalon) Napirendre került a vagyon megosztása Tegnap Prágában Jan Strásky szövetségi miniszterelnök megnyitotta a szövetségi kormány ülését. A tanácskozás fő napirendi pontja a Cseh Köztársaság, illetve a Szlovák Köztársaság közti vagyonmegosztásról és a közös vagyon e két köztársaságra való átruházásáról szóló alkotmánytörvény javaslatának megvitatása volt. Ehhez kötődően a kormány pontosította a csehszlovák szövetségi szervek vagyonáról szóló adatokat. Több más törvényjavaslat mellett a kormány tagjai foglalkoztak a Cseh és a Szlovák Szövetségi Köztársaság ügyészségével kapcsolatos törvénytervezettel is. Duray Miklós prágai sajtótájékoztatója Biztonságpolitikai kérdés Tekintettel arra, hogy az Együttélés Politikai Mozgalom Csehszlovákia valamennyi kisebbségének nézeteit képviseli, kommunikációs, vagyis hivatalos nyelve a szlovák nyelv — egyebek között ezt mondotta Duray Miklós, az Együttélés elnöke a mozgalom parlamenti klubjának tegnap Prágában megrendezett sajtótájékoztatóján. Szólt svájci és svédországi útjáról, arról, hogy ott a nemzeti kisebbségek helyzetével és jogaival ismerkedett, illetve tájékoztatott a CSSZSZK és főleg Szlovákia kisebbségeinek helyzetéről. — Tudatosítanunk kell — mondotta —, hogy a kisebbségek kérdése túlnőtt az emberi és a kollektív jogok keretén, és biztonságpolitikai kérdő lett. Svájci tapasztalatai alapján többek között megállapította, hogy Nyugat-Európa elegendő információval rendelkezik a volt szocialista tömb etnikai problémáiról. A Genfben október 18-án megtartott sajtókonferenciájával kapcsolatban Duray Miklós megjegyezte: — Az újságírók megkérdezték tőlem, hogy vajon a gazdasági, a szociális és az etnikai problémák kiéleződése polgárháborút okozhat-e. Ezt a lehetőséget nem zárhattam ki... Arra a kérdésre, hogy vajon az esetleges konfliktus etnikai jellegű lenne-e, úgy válaszolt, az etnikai probléma csak az egyike azoknak, amelyek konfliktust idézhetnek elő. Úgy fogalmazott, hogy ehhez hozzájárul a konfliktusos szlovákiai kormánypolitika is, amelynek következtében rosszabbodnak a kapcsolatok a szomszédos államokkal. Balta István, a Szövetségi Gyűlés képviselője a sajtótájékoztatón kifejtette azt a gondolatát, hogy a problémák megoldásához változtatni kell a kisebbségek iránti alapvető magatartáson. A kisebbségi jogokat az általános törvények keretein túl külön jogszabályokban kell rögzíteni. Jegybank és a rossz emlékű amatőrizmus Ismerőseim közül, feltehetőleg, nagyon sokan kapnának röhögőgörcsűt, ha azzal állnék eléjük, pénzügyi szakember vagyok, gondjaikkal, vitás kérdéseikkel nyugodtan forduljanak hozzám. Bevallom őszintén, én akkor kapnék röhögőgörcsöt, ha kiderülne, hogy a szlovák jegybank működésének kérdéskörében Vladimír Meciar döntő szót kapna. De, jaj! Olvasom a Csehország és Szlovákia között megkötött 16 szerződés egyikét, amely éppen a pénzzel, a monetáris együttműködéssel, a két nemzeti jegybanknak és a pénz értékének szabályozásával függ össze, s olvasom, hogy ... éppenséggel röhögőgörcs is kerülgethetne. A két országrész politikai reprezentációja arra az időre, amikor már nem országrészek lesznek, hanem teljes értékű, nemzetközi szubjektivitású köztársaságok, a látszat megőrzése érdekében, valamint az időhiány miatt olyan pénzügyi együttműködést talált ki, amely sok mindenben is-is megoldást talál. Ilyen például az is, amely szerint rövidesen — de nem tudni, mikor — elválik egymástól a cseh és a szlovák korona, két jegybank jön létre. Ám a két jegybankot összeköti majd egy tanács, amelynek hellyel-közzel határozati joga is lesz, s amely paritásos alapon három szlovák és ugyanennyi cseh nemzetiségű képviselőből fog állni. A szerződés értelmében, amennyiben nem hogy amennyiben párt- vagy nemzeti érdekekből nem jönne létre pénznemünk kapcsán konszenzus, illetve a szavazás eredményeként patthelyzet alakulna ki, közbeléphet a két nemzeti kormány feje, azaz a jelenlegi állapotok szerint Václav Klaus és Vladimír Meőiar. Döntési joggal avatkozhatnának be a jegybank, azaz a mo Hatalom, hatalom, hatalom... jön létre konszenzus a két partner között, szavazás dönt. Erre viszont inkább ne is gondoljunk, hiszen már a szövetségi kormány is bebizonyította az ilyen paritásos alapon működő, nem konszenzust tartalmazó szavazás eredményességét, illetve gyakorlati hatásait az esetleges konfliktusos kérdés megoldására. Amikor ezt a kormány bebizonyította, éppen be akarta jelenteni a demissziót, azaz le akart mondani. A szerződés a jegybankkal kapcsolatban azonban már az olyan alternatívával is számol, netáris avagy pénzügyi politika legfelsőbb szakmai köreinek munkájába, hogy minden egyenesbejöjjön. Röhögőgörcsöt kaphatna minden ismerősöm, ha most azt kezdeném magyarázni, miből áll a jegybankrendszer működésének apolitikussága, s a jegybankrendszernek miért kell a politikai pártok (sőt, a politika) felett állnia. Meőiar kormányfő viszont minden bizonnyal bele fog beszélni a jegybank-politikába, mert kizártnak tartom, hogy éppen ebben a kérdésben ne okozzon a paritás bármikor olyan helyzetet, amikor is a győztes politikai erőknek, illetve a kormányoknak kell közbelépniük és kompromisszumot kötniük, hogy elkerüljük a konfliktust. A szerződés értelmében ez így van, s nekem állampolgárnak legfeljebb annyi lehetőségem maradt, hogy nem megyek el ratifikálni ezt a szerződést. Ha egyáltalán ezt ratifikáltatni akarják. Mert nem akarok röhögőgörcsöt kapni attól, ki fogja eldönteni a rettenetesen bonyolult, igen szűk értelemben vett szakmai, pénzügyi kérdést Más kérdés, hogy elmennék népszavazni, ha arra a kérdésre kellene válaszolnom, egyetértek-e azzal, hogy Szlovákiában egy és ugyanaz az ember legyen a parlamentben egyszerű többséggel bíró politikai erő elnöke, a köztársasági elnök jogkörét gyakorló politikus, a kormányfő és a jegybank abszolút jogkörrel bíró felügyelője is. A szavazáson, természetesen, nemmel szavaznék! Hacsak addig nem kapnék sírógörcsöt... NESZMÉRI SÁNDOR A szövetségi kormány ülése
