Szabad Újság, 1992. november (2. évfolyam, 246-270. szám)
1992-11-30 / 270. szám
A cseh—szlovák határon Lesznek vámhivatalok Miroslav Téra cseh pénzügyminiszter-helyettes szerint lesznek vámhivatalok a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között, de hogy miképp fognak működni, arról még nem született döntés. „Mindez idővel kiderül, s a vámhivatalok létesítése attól is függ, hogy mennyi áru vándorol át az egyik köztársaságból a másikba, illetve attól, hogy milyen nehézségek merülnek majd fel az árucikkek eredetének a megállapítása során” — mondta a cseh pénzügyi tárca helyettes vezetője annak a brünni tárgyalásnak a szünetében, amelyen a cseh és a szlovák pénzügyminisztérium, valamint a vámigazgatóság képviselőiből álló szakértői csoport folytatott megbeszéléseket az e téren felmerült kérdésekről. Téra megjegyezte, hogy mindkét fél különféle okokra hivatkozva sürgeti a határon történő ellenőrzés szükségességét. Egyúttal azonban azt szorgalmazzák, hogy a legnyitottabb vám- és adóhatár jöjjön létre, amely nem gátolja a kereskedelmet és az állampolgárok mozgását sem. A továbbiakban rámutatott, hogy bizonyos esetekben az ellenőrzés terén felmerülő „technikai” bonyodalmak miatt különlegesen kell eljárni, legalábbis bizonyos ideig. Erről viszont részletesebben nem nyilatkozott, mivel csak 14 napon belül készül el az ide vonatkozó cseh—szlovák megállapodás. Mint mondta, e szerződés nélkül gyorsan összeomolhat a két köztársaság közötti árucsere-forgalom. Az MKDM 6. országos közgyűlésének NYILATKOZATA A Szövetségi Gyűlés által elfogadott törvény alapján 1993. január 1-jével létrejön az önálló Szlovák Köztársaság. Mozgalmunk a Csehszlovák Szövetségi Köztársaság fennmaradását támogatta. Az állam megszűnéséről nem az állampolgárok döntöttek, hanem a két győztes politikai erő, ezért az MKDM nem vállalhatja magára a felelősséget és a szétesés következményeit, mert nem ezzel bízták meg választói, Illetve támogatói. A kialakult helyzet arra kényszerít bennünket, hogy új alternatívákban gondolkozzunk. A Szlovák Köztársaság 1993. január elsejétől teljesen érvénybe lépő alkotmánya nem biztosítja a kisebbségi jogokat európai szinten, sőt még az eddigi szinten sem. Nem vonjuk kétségbe a szlovák nép önrendelkezési jogát, de elvárjuk, hogy a kisebbségi jogokat valamennyi területen európai szinten biztosítsák — sajtószabadság, oktatásügyi és kulturális önigazgatás, kétnyelvűség. Kisebbségi jogok nélkül nincs demokrácia! Pozsony, 1992. november 28. Háromoldalú brüsszeli tanácskozás a dunai erőműről Folytatás a héten Budapesten Július Binder: „Amíg meg nem tiltják, építjük Bőst!” Csehszlovákia és Magyarország megállapodott abban, hogy az Európai Közösségrészvételével a bősi erőműről tartott pénteki tárgyalások a héten folytatódnak Budapesten, majd 14 napon belül a felek ismét tárgyalóasztalhoz ülnek Brüsszelben. Ezt tartalmazza az EK Bizottsága által szombaton nyilvánosságra hozott közlemény, amely megállapítja, a pénteki találkozón a felek ismét megerősítették, hogy Bős ügyét a Hágai Nemzetközi Bíróság elé viszik, mégpedig teljes Tanácskoztak a hazai magyar kereszténydemokraták egészében, azaz elsősorban a jogi, pénzügyi és ökológiai kérdésekre helyezve a hangsúlyt. A pénteki brüsszeli tárgyalásokról nyilatkozva Martonyi János, a budapesti külügyminisztérium államtitkára, a háromoldalú megbeszéléseken részt vevő magyar küldöttség vezetője a Népszabadság tudósítójának elmondta: Magyarország álláspontja lényegében arra irányul, hogy a szlovák fél hagyjon fel a C variáns kivitelezésével és függessze fel a Duna elterelését. Martonyi János a továbbiakban elmondta, hogyha ezt nem sikerül elérni, akkor a második legjobb lehetséges megoldás az, amit a londoni megállapodás ír elő, azaz: Magyarország kapja vissza a Duna eredeti medrében a vízmennyiség 95 százalékát. A brüsszeli megbeszélések kapcsán még megjegyezte, hogy bár nem elégedett, de lényegében számolt az eredményekkel. Hangsúlyozta, hogy mindkét félnek nagy erőfeszítéseket kell tennie, ha el akarja érni a kitűzött célokat, de szavai szerint az Európai Közösség részéről is további lépésekre van szükség, hogy a jövőben energikusan tudja bátorítani mindkét felet a megfelelő megoldás ke(Folytatás a 2. oldalon) Uj feltételek között politizálni Pozsonyban szombaton rendezték a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom 6. országos közgyűlését, amelynek jelentőségét aláhúzta, hogy az idei parlamenti választások óta először, mégpedig lényegesen más politikai helyzetben került arra sor, mint azt a júniusi választások idején feltételezni lehetett volna. A hazai magyar kereszténydemokraták tanácskozását köszöntötte a Magyar Demokrata Fórum küldöttsége Farkas Gabriella alelnök vezetésével, Újvári Ferenc és Kelemen Kálmán, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt képviseletében, Baranyi László, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége nevében. A hazai magyar politikai mozgalmakat Du ka Zólyomi Árpád (Együttélés, alelnök) és A. Nagy László (MPP, elnök) képviselte. Köszöntötte a tanácskozást Ján Petrík, a KDM parlamenti képviselője is. Bugár Béla, az MKDM elnöke beszámolójában értékelte a februári országos közgyűlés óta eltelt időszakot. Megállapította, hogy különösen a választások óta nőtt az MKDM politizálásának súlya, s nemcsak belföldön, hanem külföldön is. A mozgalom egyre inkább olyan politikai erővé válik, amelynek tevékenységére és véleményére odafigyel a közvélemény. A választási előkészületek idejéről szólva fontosnak tartotta elmondani, hogy a koalíciós tárgyalások során az EPM-mel meglehetősen gyorsan jutottak közös álláspontra, míg a Magyar Polgári Párttal hiába folytattak kilenc ízben is megbe(Folylatás a 2. oldalon) Prosperáló Csehszlovákiáért Polgári Kezdeményezés: Választásokat az utódállamokban A Prosperáló Csehszlovákiáért Polgári Kezdeményezés a jogállamépítés egyedüli demokratikus, alkotmányos és legális módjának azt tekinti, ha a válás után mindkét köztársaságban új parlamenti választásokat imák ki. Ezt az a nyilatkozat tartalmazza, amelyet Lubos Olejár, a kezdeményezés szóvivője tegnap juttatott el a Cseh Sajtóirodához. A dokumentum rámutat, hogy Csehszlovákia december 31-i különválásával megszűnik a Szövetségi Gyűlés is, s tagjai elvesztik képviselői mandátumukat. „Ebből adódóan törvényileg, jogilag vagy másképp semmi sem indokolja, hogy átkerüljenek egy teljesen más törvényhozó testületbe (Cseh Nemzeti Tanács, Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa), amelynek esetében viszont nincs legitim indok arra, hogy december 31-e után az egyik vagy a másik önálló köztársaságban működjön” — áll a nyilatkozatban. Találkozott két kormányzó párt Valami elkezdődött Pozsonyban szombaton tartották a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom és a Magyar Demokrata Fórum vezetőinek találkozóját. Ezen szlovák részről Vladimír Meciar mellett részt vett mindhárom alelnöke: Michal Kováé, Augustin Marián Llúska és Milan Knazko is. Az MDF delegációját Farkas Gabriella, a párt alelnöke vezette. A tanácskozás után kérdeztük őt, mi ösztönözte a találkozó létrejöttét? — Minden lehetséges eszközt meg kell ragadni ahhoz, hogy két szomszédos ország párbeszédet tudjon egymással folytatni. Még akkor is, ha egy alatti konfliktus — mint Bős — jelen van, és nehezíti a jószomszédi viszonyt. Különösen azért van erre szükség mert mi átérezzük annak felelősségét, hogy amikor a szomszédos országokkal politikai párbeszédben vagyunk, akkor nekünk mindig gondolnunk kell az illető országban élő magyarság érdekeire is. Tehát nem hozhatjuk őket nehezebb helyzetbe, mint amilyenben vannak, hanem éppen arra kell törekednünk, hogy az ö helyzetükön is javítsunk. Ennek pedig elengedhetetlen feltétele a párbeszéd • Igen, a párbeszéd... Bőst Ön említette — arról csak „süketek párbeszéde” folyt. Mit tapasztalt Ön a tanácskozás során? — Most én úgy érzem, hogy ezen a tárgyaláson sikerült egy olyan utat találni, amelyen szét tudtuk választani ezt az akútt feszültséget okozó problémát a többitől. Tudomásul véve közben, hogy a feszültséget teljesen feloldani most nem képes a két ország ellenben elkezdődött ennek a folyamata. Viszont elértük, hogy az egyéb kérdésekben — gazdasági, kulturális, nemzetiségi —, valamint a demokratikus átalakulás kérdéseit tekintve ezt az ellentétet félretéve tudjunk tárgyalni. • Ez mennyire sikerült? — Úgy néz ki, hogy erre van esély. A szlovák partnerban is olyan készség mutatkozott, ami a további párbeszédes viszonyt lehetővé teszi, és azt hiszem, a két kormányzó párt felelősen politizál, akkor ezt kell tennie. Mindkét ország érdekei ezt követelik meg. Én még egy nagyon fontos dolgot tudok sikerként elkönyvelni: én javasoltam, és Meéiar úr ezt el is fogadta, hogy mind a két kormányzó erő törekedjék arra, hogy az egymás elleni hisztériakeltő hangulatot oldja, fogja magát vissza, amikor megnyilatkozik, nehogy félelem keltődjék mindkét ország lakóiban, ne érezzenek fenyegetettséget. Ne keltsünk álhíreket, nehogy azok a „feltupírozott” téves információk nyomán rémhírekké váljanak. (Folytatás a 2. oldalon) Duray Miklós és Flórián László november 26—28-án Hollandiában — Hágában és Arnheimben — folytatott megbeszéléseket. Az Együttélés Politikai Mozgalom vezetői részt vettek a Cligendael külügyi intézet által a szlovák— magyar kapcsolatokról szervezett konferencián, amelyen jelent voltak szlovák szakemberek is. A tanácskozáson előadást tartott Popély Gyula, a Magyar Néppárt elnöke is. Hozzászólásában Duray Miklós kitért a helsinki folyamat értékelésére. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet jelentőségét abban jelölte meg, hogy a második világháború óta e folyamat keretében történt meg az első komoly kísérlet arra, hogy békés úton teremtsék meg az európai stabilitást. Elmondta, hogy ez korszakalkotó változást hozott az etnikai problémák megítélésében is. Hangsúlyozta: a helsinki záróokmány mondta ki a második világégés után először, hogy a kisebbségi kérdés nem az egyes országok belügye, hanem nemzetközi kérdés. Sajnálatát fejezte ki, hogy az ebben a folyamatban elfogadott elveket mindeddig nem lehetett beiktatni sem a csehszlovák, sem pedig a szlovák jogrendbe. Ez a tény csökkenti a közép-európai stabilitás kialakulásának a lehetőségét. Rámutatott arra is, hogy sok esetben zavar mutatkozik a kisebbség meghatározása körül, mivel így nevezik a letelepedett vendégmunkásod csoportjait, a gyarmatokról betelepült tömegeket és az 1918 után akaratuk ellenére kisebbségi sorsra jutott őslakosokat is. Kiemelte, hogy az utóbbiak esetében helyesebb volna kialakítani a társnemzeti viszonyokat. Ebben az esetben a kisebbség csupán mennyiségi fogalommá válna. Az említett kérdésekről Duray Miklós és Flórián László külön is tárgyalt a holland külügyminisztérium munkatársával, Rob Zaagmannal is, s tájékoztatták őt a társnemzeti viszony kialakításának elvi és gyakorlati feltételeiről. Szombaton az Együttélés két vezetője Arnheimbe utazott. Itt tartotta kongresszusát az ország legerősebb kormánypártja, a Kereszténydemokrata Párt. Duray Miklós és Flórián László megbeszélést folytatott Arie Oostlanderrel, aki pártján belül a nemzeti kisebbségek önrendelkezésének a szószólója, ő képviseli pártját az Európa Parlamentben és ő készített jelentést a boszniai válságról. A magyar politikusok részletesen informálták a szlovákiai viszonyokról, illetve a magyarság és a többi kisebbség helyzetéről. A beszélgetés során kiderült, hogy Arie Oostlandernek mindeddig csak egyoldalú ismeretei voltak, amelyeket a szlovák kereszténydemokratáktól szerzett. Duray Miklósnak és Flórián Lászlónak sikerült megtörnie ezt az egyoldalúságot, s ez pozitívan hathat a kérdés hivatalos megítélésére is a holland kormány részéről. (sze) Duray Miklós és Flórián László hágai és arnheimi tárgyalásai Hollandiában a magyar kisebbségről JI4 tengerfenéken 259 milliárd dollárja van Csehszlovákiának T T
