Szabad Újság, 1992. november (2. évfolyam, 246-270. szám)

1992-11-30 / 270. szám

A cseh—szlovák határon Lesznek vámhivatalok Miroslav Téra cseh pénzügyminiszter-helyettes szerint lesznek vámhivata­lok a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között, de hogy miképp fognak működni, arról még nem született döntés. „Mindez idővel kiderül, s a vámhiva­talok létesítése attól is függ, hogy mennyi áru vándorol át az egyik köztár­saságból a másikba, illetve attól, hogy milyen nehézségek merülnek majd fel az árucikkek eredetének a megállapítá­sa során” — mondta a cseh pénzügyi tárca helyettes vezetője annak a brünni tárgyalásnak a szünetében, amelyen a cseh és a szlovák pénzügyminisztérium, valamint a vámigazgatóság képviselői­ből álló szakértői csoport folytatott megbeszéléseket az e téren felmerült kérdésekről. Téra megjegyezte, hogy mindkét fél különféle okokra hivatkoz­va sürgeti a határon történő ellenőrzés szükségességét. Egyúttal azonban azt szorgalmazzák, hogy a legnyitottabb vám- és adóhatár jöjjön létre, amely nem gátolja a kereskedelmet és az ál­lampolgárok mozgását sem. A továb­biakban rámutatott, hogy bizonyos esetekben az ellenőrzés terén felmerü­lő „technikai” bonyodalmak miatt kü­lönlegesen kell eljárni, legalábbis bizo­nyos ideig. Erről viszont részleteseb­ben nem nyilatkozott, mivel csak 14 napon belül készül el az ide vonatkozó cseh—szlovák megállapodás. Mint mondta, e szerződés nélkül gyorsan összeomolhat a két köztársaság közötti árucsere-forgalom. Az MKDM 6. országos közgyűlésének NYILATKOZATA A Szövetségi Gyűlés által elfogadott törvény alapján 1993. január 1-jével létrejön az önálló Szlovák Köztársaság. Mozgalmunk a Csehszlovák Szövetségi Köztársaság fennmaradását támo­gatta. Az állam megszűnéséről nem az állampolgárok döntöttek, hanem a két győztes politikai erő, ezért az MKDM nem vállalhatja magára a felelősséget és a szétesés következményeit, mert nem ezzel bízták meg választói, Illetve támogatói. A kialakult helyzet arra kényszerít bennünket, hogy új alternatívákban gondolkozzunk. A Szlovák Köztársaság 1993. január elsejétől teljesen érvénybe lépő alkotmánya nem biztosítja a kisebbségi jogokat európai szinten, sőt még az eddigi szinten sem. Nem vonjuk kétségbe a szlovák nép önrendelkezési jogát, de elvárjuk, hogy a kisebbségi jogokat valamennyi területen európai szinten biztosítsák — sajtószabadság, oktatásügyi és kulturális önigazgatás, kétnyelvűség. Kisebbségi jogok nélkül nincs demokrácia! Pozsony, 1992. november 28. Háromoldalú brüsszeli tanácskozás a dunai erőműről Folytatás a héten Budapesten Július Binder: „Amíg meg nem tiltják, építjük Bőst!” Csehszlovákia és Magyarország megál­lapodott abban, hogy az Európai Kö­zösségrészvételével a bősi erőműről tar­tott pénteki tárgyalások a héten folyta­tódnak Budapesten, majd 14 napon be­lül a felek ismét tárgyalóasztalhoz ülnek Brüsszelben. Ezt tartalmazza az EK Bizottsága ál­tal szombaton nyilvánosságra hozott közlemény, amely megállapítja, a pénte­ki találkozón a felek ismét megerősítet­ték, hogy Bős ügyét a Hágai Nemzetkö­zi Bíróság elé viszik, mégpedig teljes Tanácskoztak a hazai magyar kereszténydemokraták egészében, azaz elsősorban a jogi, pénz­ügyi és ökológiai kérdésekre helyezve a hangsúlyt. A pénteki brüsszeli tárgyalásokról nyilatkozva Martonyi János, a buda­pesti külügyminisztérium államtitkára, a háromoldalú megbeszéléseken részt vevő magyar küldöttség vezetője a Nép­­szabadság tudósítójának elmondta: Ma­gyarország álláspontja lényegében arra irányul, hogy a szlovák fél hagyjon fel a C variáns kivitelezésével és függessze fel a Duna elterelését. Martonyi János a továbbiakban elmondta, hogyha ezt nem sikerül elérni, akkor a második legjobb lehetséges megoldás az, amit a londoni megállapodás ír elő, azaz: Ma­gyarország kapja vissza a Duna eredeti medrében a vízmennyiség 95 százalékát. A brüsszeli megbeszélések kapcsán még megjegyezte, hogy bár nem elégedett, de lényegében számolt az eredmények­kel. Hangsúlyozta, hogy mindkét félnek nagy erőfeszítéseket kell tennie, ha el akarja érni a kitűzött célokat, de szavai szerint az Európai Közösség részéről is további lépésekre van szükség, hogy a jövőben energikusan tudja bátorítani mindkét felet a megfelelő megoldás ke­­(Folytatás a 2. oldalon) Uj feltételek között politizálni Pozsonyban szombaton rendezték a Ma­gyar Kereszténydemokrata Mozgalom 6. országos közgyűlését, amelynek jelentő­ségét aláhúzta, hogy az idei parlamenti választások óta először, mégpedig lénye­gesen más politikai helyzetben került ar­ra sor, mint azt a júniusi választások idején feltételezni lehetett volna. A hazai magyar kereszténydemok­raták tanácskozását köszöntötte a Ma­gyar Demokrata Fórum küldöttsége Farkas Gabriella alelnök vezetésével, Újvári Ferenc és Kelemen Kálmán, a Romániai Magyar Kereszténydemok­rata Párt képviseletében, Baranyi Lász­ló, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége nevében. A hazai magyar poli­tikai mozgalmakat Du ka Zólyomi Árpád (Együttélés, alelnök) és A. Nagy László (MPP, elnök) képviselte. Köszöntötte a tanácskozást Ján Petrík, a KDM parla­menti képviselője is. Bugár Béla, az MKDM elnöke be­számolójában értékelte a februári or­szágos közgyűlés óta eltelt időszakot. Megállapította, hogy különösen a vá­lasztások óta nőtt az MKDM politizálá­sának súlya, s nemcsak belföldön, ha­nem külföldön is. A mozgalom egyre inkább olyan politikai erővé válik, amelynek tevékenységére és véleményé­re odafigyel a közvélemény. A választási előkészületek idejéről szólva fontosnak tartotta elmondani, hogy a koalíciós tárgyalások során az EPM-mel megle­hetősen gyorsan jutottak közös állás­pontra, míg a Magyar Polgári Párttal hiába folytattak kilenc ízben is megbe­­(Folylatás a 2. oldalon) Prosperáló Csehszlovákiáért Polgári Kezdeményezés: Választásokat az utódállamokban A Prosperáló Csehszlovákiáért Pol­gári Kezdeményezés a jogállamépítés egyedüli demokratikus, alkotmányos és legális módjának azt tekinti, ha a válás után mindkét köztársaságban új parla­menti választásokat imák ki. Ezt az a nyilatkozat tartalmazza, amelyet Lubos Olejár, a kezdeménye­zés szóvivője tegnap juttatott el a Cseh Sajtóirodához. A dokumentum rámutat, hogy Csehszlovákia decem­ber 31-i különválásával megszűnik a Szövetségi Gyűlés is, s tagjai elvesztik képviselői mandátumukat. „Ebből adódóan törvényileg, jogilag vagy másképp semmi sem indokolja, hogy átkerüljenek egy teljesen más törvény­hozó testületbe (Cseh Nemzeti Ta­nács, Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa), amelynek esetében viszont nincs legitim indok arra, hogy decem­ber 31-e után az egyik vagy a másik önálló köztársaságban működjön” — áll a nyilatkozatban. Találkozott két kormányzó párt Valami elkezdődött Pozsonyban szombaton tar­tották a Demokratikus Szlo­vákiáért Mozgalom és a Magyar Demokrata Fórum vezetőinek ta­lálkozóját. Ezen szlovák részről Vladimír Meciar mellett részt vett mindhárom alelnöke: Michal Ko­váé, Augustin Marián Llúska és Milan Knazko is. Az MDF delegá­cióját Farkas Gabriella, a párt al­elnöke vezette. A tanácskozás után kérdeztük őt, mi ösztönözte a talál­kozó létrejöttét? — Minden lehetséges eszközt meg kell ragadni ahhoz, hogy két szomszédos ország párbeszédet tudjon egymással folytatni. Még akkor is, ha egy alatti konfliktus — mint Bős — jelen van, és nehezíti a jószomszédi viszonyt. Különösen azért van erre szükség mert mi át­­érezzük annak felelősségét, hogy amikor a szomszédos országokkal politikai párbeszédben vagyunk, akkor nekünk mindig gondolnunk kell az illető országban élő magyar­ság érdekeire is. Tehát nem hoz­hatjuk őket nehezebb helyzetbe, mint amilyenben vannak, hanem éppen arra kell törekednünk, hogy az ö helyzetükön is javítsunk. En­nek pedig elengedhetetlen feltétele a párbeszéd • Igen, a párbeszéd... Bőst Ön említette — arról csak „sü­ketek párbeszéde” folyt. Mit tapasztalt Ön a tanácskozás során? — Most én úgy érzem, hogy ezen a tárgyaláson sikerült egy olyan utat találni, amelyen szét tudtuk választani ezt az akútt fe­szültséget okozó problémát a töb­bitől. Tudomásul véve közben, hogy a feszültséget teljesen felolda­ni most nem képes a két ország ellenben elkezdődött ennek a fo­lyamata. Viszont elértük, hogy az egyéb kérdésekben — gazdasági, kulturális, nemzetiségi —, valamint a demokratikus átalakulás kérdé­seit tekintve ezt az ellentétet félreté­ve tudjunk tárgyalni. • Ez mennyire sikerült? — Úgy néz ki, hogy erre van esély. A szlovák partnerban is olyan készség mutatkozott, ami a további párbeszédes viszonyt lehe­tővé teszi, és azt hiszem, a két kor­mányzó párt felelősen politizál, ak­kor ezt kell tennie. Mindkét ország érdekei ezt követelik meg. Én még egy nagyon fontos dolgot tudok si­kerként elkönyvelni: én javasoltam, és Meéiar úr ezt el is fogadta, hogy mind a két kormányzó erő töreked­jék arra, hogy az egymás elleni hisztériakeltő hangulatot oldja, fogja magát vissza, amikor megnyi­latkozik, nehogy félelem keltődjék mindkét ország lakóiban, ne érez­­zenek fenyegetettséget. Ne keltsünk álhíreket, nehogy azok a „feltupíro­­zott” téves információk nyomán rémhírekké váljanak. (Folytatás a 2. oldalon) Duray Miklós és Flórián László november 26—28-án Hollandiában — Hágában és Arnheimben — folytatott meg­beszéléseket. Az Együttélés Politikai Mozgalom vezetői részt vettek a Cligendael kül­ügyi intézet által a szlovák— magyar kapcsolatokról szer­vezett konferencián, ame­lyen jelent voltak szlovák szakemberek is. A tanácsko­záson előadást tartott Po­­pély Gyula, a Magyar Nép­párt elnöke is. Hozzászólásában Duray Miklós kitért a helsinki folya­mat értékelésére. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet jelentőségét abban jelölte meg, hogy a második világháború óta e folyamat ke­retében történt meg az első komoly kísérlet arra, hogy bé­kés úton teremtsék meg az európai stabilitást. Elmondta, hogy ez korszakalkotó válto­zást hozott az etnikai problé­mák megítélésében is. Hang­súlyozta: a helsinki záróok­mány mondta ki a második vi­lágégés után először, hogy a kisebbségi kérdés nem az egyes országok belügye, ha­nem nemzetközi kérdés. Saj­nálatát fejezte ki, hogy az eb­ben a folyamatban elfogadott elveket mindeddig nem lehe­tett beiktatni sem a csehszlo­vák, sem pedig a szlovák jog­rendbe. Ez a tény csökkenti a kö­zép-európai stabilitás kialaku­lásának a lehetőségét. Rámu­tatott arra is, hogy sok eset­ben zavar mutatkozik a ki­sebbség meghatározása kö­rül, mivel így nevezik a letele­pedett vendégmunkásod cso­portjait, a gyarmatokról bete­lepült tömegeket és az 1918 után akaratuk ellenére kisebb­ségi sorsra jutott őslakosokat is. Kiemelte, hogy az utóbbiak esetében helyesebb volna ki­alakítani a társnemzeti viszo­nyokat. Ebben az esetben a kisebbség csupán mennyisé­gi fogalommá válna. Az említett kérdésekről Du­ray Miklós és Flórián László külön is tárgyalt a holland kül­ügyminisztérium munkatársá­val, Rob Zaagmannal is, s tá­jékoztatták őt a társnemzeti vi­szony kialakításának elvi és gyakorlati feltételeiről. Szombaton az Együttélés két vezetője Arnheimbe uta­zott. Itt tartotta kongresszusát az ország legerősebb kor­mánypártja, a Keresztényde­mokrata Párt. Duray Miklós és Flórián László megbeszélést folytatott Arie Oostlanderrel, aki pártján belül a nemzeti ki­sebbségek önrendelkezésé­nek a szószólója, ő képviseli pártját az Európa Parlament­ben és ő készített jelentést a boszniai válságról. A magyar politikusok részletesen infor­málták a szlovákiai viszo­nyokról, illetve a magyarság és a többi kisebbség helyze­téről. A beszélgetés során kide­rült, hogy Arie Oostlandernek mindeddig csak egyoldalú is­meretei voltak, amelyeket a szlovák kereszténydemokra­táktól szerzett. Duray Miklós­nak és Flórián Lászlónak si­került megtörnie ezt az egyol­dalúságot, s ez pozitívan hat­hat a kérdés hivatalos megíté­lésére is a holland kormány részéről. (sze) Duray Miklós és Flórián László hágai és arnheimi tárgyalásai Hollandiában a magyar kisebbségről JI4 tengerfenéken 259 milliárd dollárja van Csehszlovákiának T T

Next

/
Oldalképek
Tartalom