Szabad Újság, 1992. november (2. évfolyam, 246-270. szám)

1992-11-28 / 269. szám

1992. november 28. Külföld Szabad tJSÁG 3 Zbigniew Brzezinski: Új Pentagonálét! Zbigniew Brzezinski politológus (korábbi amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadó) a Wprost című lengyel hetilapnak adott nyilatkozatában úgy vélekedik, hogy új regionális csoportosulást kellene létrehozni. Ezt Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Magyarország és Ukrajna képezné. Az új Pentagonále segítene meg­gyorsítani annak az elszigeteltségnek a legküzdését, amely most Ukrajnát körülveszi — Nyugat-Európa szem­szögéből nézve. Lengyel lapvélemé­nyek szerint Brzezinski továbbra is megtartotta befolyását a Demokrata Párt berkeiben. Véleménye szerint nem várható egy új Manshall-terv Közép-Európa számára, most ugyanis Közép-Európában a szabad­kereskedelmet az alapjaitól kezdve kell kiépíteni. Lantos Tamás ígérete Valamit valamiért „Igyekszem meggyőzni a washingtoni kormányt arról, hogy a szlovák segély­kéréseknek olyan mértékben tegyen ele­get, amennyire Szlovákia hajlandó lesz együttműködni Magyarországgal a bősi kérdés megoldásában és amennyire ga­rantálja a kisebbségi jogokat” — közöl­te a Szlovák Sajtóügynökség budapesti tudósítója Tóm Lantos amerikai szená­tornak a tévében elhangzott szavait, hozzáfűzve, hogy Lantos magyar szár­mazású. Keserű szájízzel idézi a tudósító Lan­tos véleményét a Dunáról: „Az Egyesült Államok véleménye szerint olyan fon­tos nemzetközi folyót, mint a Duna, nem szabad elterelni medréből”. A Lantos-látogatással kapcsolatban a tudósító ismerteti Jeszenszky Géza külügyminiszter véleményét a szenátor szlovákiai látogatásáról. A magyar dip-Nicolae Vacaroiu román kormányfő miniszterei közül három-négy személy ellen több parlamenti párt talál kivetni­valót. Domokos Géza, az RMDSZ el­nöke elsősorban LIviu Maoir tanügymi­­niszter személye ellen emelt szót, kije­lentve, hogy Liviu Maoir történész a Vatra Romaneasca szélsőséges kötelé­kéhez tartozik, így a magyarságnak nem lehet bizalma iránta. Ugyanígy a szintén valrás Vasile Mois (a parlamenti kap­csolatokért felelős miniszter helyén) sem számíthat az RMDSZ szavazatára. Erősen megkérdőjelezhető Iulian Mincu egészségügyi miniszter személye is, hiszen azt tartják róla, hogy Nicolae Ceausescu kezelőorvosa volt, de Domo­kos Géza szerint nem is ez lenne a na­gyobb „bűne”, hanem az, hogy annak idején részt vett az „ésszerű, tudo­mányos táplálkozás programjának” ki­dolgozásában, amely program közis­merten a kommunizmus utóbbi éveiben tomboló nincstelenségre, a hús- és tej­termékexport miatti rossz közélel­mezésre építette „tudományos” elveit. Iulian Mincu orvosprofesszor viszont határozottan tagadja, hogy ő a diktátor állandó kezelőorvosa, vág; háziorvosa Modern monarchia Királyt a lengyelnek(?) Lengyelországnak királyra van szük­sége — ez a lengyen monarchisták alap­vetőjelszava, anélkül, hogy tudnák, ki is lenne az, aki trónra léphetne. A lengyel Monarchista Mozgalom élén bizonyos Leszek Wierzchowski újságíró áll, aki büszke nemesi múltjára. Szavai szerint pátja korszerűen akar uralkodni. Ami­kor monarchiáról beszél, azt nem a „ré­gi stílusban” képzeli el. Az azonban nem mellékes, hogy a mozgalom bár nincs a parlamentben, de bizonyos parlamenti körök támogatását élvezi. Közülük az egyik Jan Zamoyski, mmmmmmmmmmmmmmmmmm A tömbök között évtizedekig élelmesen ingázó Ju­goszlávia évi költségvetéséből több száz millió dollárt fordított a katonai kiadások fedezésére. Ennek kö­szönhetően a háborút követő évtizedekben, főleg saját hadiiparára támaszkodva a délszláv állam a Balkán és Közép-Európa legjelentősebb katonai tényezője lett. lomácia vezetője a Népszabadságnak adott interjújában úgy nyilatkozott, hogy a demokrata párti szenátor szlová­kiai útjáról a sajtóból értesült. Örült, hogy Szlovákia vezető politikusai is megtudhatták Lantostól, milyenek Amerika szándékai a közép-európai ré­gió vonatkozásában, s annak is, hogy „ez az ismert emberjogi harcos Pozsonyban járt”. Megnyugtató az a tengerentúli szándék, miszerint nagyobb figyelmet szentel majd Amerika e térségnek—vé­li Jeszenszky Géza. Budapesti hír, hogy Kálmán György magyar főügyész javaslatot tett Szabad Györgynek, az országgyűlés el­nökének, hogy vonják vissza Szűrös Mátyás házelnökhelyettes képviselői mentelmi jogát a „guruló dollárok” ügyében folytatott eljárás eredménye­ként. Szűrös Mátyás is nyilatkozott, s szavai szerint jelen volt ugyan több­ször, amikor az MSZMP „pénzét” át­adták a szovjet elvtársaknak, azonban ő azzal nem értett egyet. Szűrös, akit vád­lottként akarnak kihallgatni, egyetért azzal, hogy az ügyet tisztázni kell. Ceausescu volt kezelőorvosa is... Kérdőjeles román miniszterek lett volna. Elmondotta, hogy annak ide­jén egy tíz-tizenöt főnyi orvoscsoport tagjaként részt vett Nicolae Ceausescu kivizsgálásában és a diktátor cukorbe­tegségének pontos diagnosztizálásában, de később igyekezett távoltartani magát Ceausescutól, többek között azért is, mert amaz nem fogadta el az általa ja­vallott inzulinos kezelést. Mincu doktor ugyancsak cáfolta a vádakat, miszerint ő részt vett volna az említett program ki­dolgozásában, sőt, állítása szerint a tézi­sek tartalma miatt bírálta, amikor — egy alkalommal — kikérték a vélemé­nyét. Mincu azzal érvel, hogy ő a nem­zetközi élelmezési világszervezet nor­máinak megfelelő programot dolgo­zott ki és jelentetett meg nyomtatás­ban, s most rosszakarói ezt tévesztik össze Ceausescu abszurd étkezési prog­ramjával. A Nemzeti Kereszténydemokrata Parasztpárt is Iulian Mincu és Vasile Mois, valamint George loan Danescu belügyminiszter személyét kérdőjelezi meg, a Polgári Szövetség Pártja és a Nemzeti Liberáls Párt fiatal szárnya pe­dig elsősorban Vasile Mois meg Iulian Mincu ellen emel kifogást. Veszélyben az etnikai összetétel Aggodalmak Kárpátalján Ukrajna nem ellenségeket, nem konfrontációt keres, hanem az európai népek közösségébe vezető utat A hadsereg fenntartása fokozott terheket ró az amúgy is nehéz helyzetben levő gazdaságra, s az egyetlen logikus lépés a túlméretezett haderő létszámának ésszerű csökkentése lenne. Jelenleg szinte mindegyik kárpátaljai városban állomásoznak katonai egysé­gek, s egész városrészek épültek részük­re. így van ez Beregszászon is, ahol most újabb lakóházakat terveznek építeni a hadsereg számára. A Kárpátaljai Ma­gyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) El­nöksége ennek kapcsán nyílt levelet in­tézett Leonyid Kravcsuk ukrán elnök­höz, amelyben kettős aggodalmának ad hangot. Egyrészt amiatt aggódik, hogy szó sincs a katonaság létszámának esetleges csökkentéséről, hiszen a tervezett 250 tiszti lakás 2-3 év alatt építhető fel. Más­részt félti Begerszász etnikai összetéte­lét, fél a mindenfajta betelepítés termé­szetes következményeként fellépő foko­zott politikai feszültségtől. Kárpátalja egyetlen magyar többségű városa nem­zetiségi összetételének betelepítés általi megváltoztatása — fejti ki a kárpáti Igaz Szóba közzétett nyűt levelében a KMKSZ elnöksége — ellentmond azok­nak a nemzetiségi-politikai elveknek, melyeket az ukrán állam a nemzetiségi törvényben, s több nemzetközi doku­mentumban deklarált. Mindez a nemze­tiségi ellentétek kiéleződéséhez vezet­het. Félő, hogy a nehéz gazdasági helyzet, a munkanélküliek magas száma, a be­vándorlók okozta túlnépesedés, a föld­kérdés megoldatlansága, egy szűk réteg­nek a zugprivatizáció általi gyors meg­gazdagodása és a tömegek általános el­szegényedése, valamint a hatalom tehe­tetlensége e tényezőkkel szemben a fe­szültségnek olyan szintjét eredményezi, amely rövid időn belül túllépi a kezelhe­tőség határát — fejti ki aggodalmát a KMKSZ elnöksége. Kárpátalján valamennyi felelősen gondolkodó ember tudatában van an­nak, hogy a feszültséget okozó minden cselekmény, a katonaság betelepítése pedig kétségkívül ilyen, egy lépést jelent a társadalmi robbanás felé. A KMKSZ elnöksége ezért kéri az ukrán elnököt, adjon tájékoztatást, milyen létszámú ka­tonaság állomásozik jelenleg a területen és mennyi betelepítését tervezik, illetve arról, hogy milyen katonai-politikai koncepció alapján kívánják szabályozni az itt tartózkodó haderő létszámát és összetételét. (-j-g) Megvalósuló nagyromán álmok Idén még nem... aki egy korábban jelentős nemesi család sarja, amely kutyabőrét még a XV. szá­zadban szerezte. Wierzchowski pártelnök legutóbbi sajtóértekezletén úgy nyilatkozott, hogy Lengyelországban egész sor potenciális „trónjogosult” él. Köztük 12 hercegi család utódai, csaknem 100 grófi, s 13 bárói család saljai lehetnének alkalma­sak a koronára. Egy 40 éves „herceg­nek” egészen komoly esélyei lennének, ha e kérdés felmerülne. Kiléte felől azonban nem hajlandók nyilatkozni a monarchisták. Kisinyovban, Moldávia fővárosában a két ország parlamenti elnökei tegnap megállapodást írtak alá arról, hogy összehangolják a törvényhozás munká­ját. Az Adrian Nastase és Alexandru Mosanu kézjegyével ellátott dokumen­tum az aláírók szerint „első lépés a két román (!) állam egyesítéséhez”. A talál­kozó után kiadott közös közleményben hangsúlyozzák, hogy az újraegyesítés nem történhet meg nagyon rövid időn Puccs? Mára talán már kiderült, vajon mi is a helyzet Venezuelában. Tegnap ugyanis napközben többször egymásnak ellent­mondó híreket kaptunk Caracasból. Az egyik szerint katonai hatalomát­vétel történt, s a katonák közölték a té­vében, hogy átvették a hatalmat. Ezt kö­vetően Carlos Perez elnök környezeté­ből adták tudtul, hogy az elnök ura a helyzetnek. Majd kétszer is bombatalá­lat érte az elnöki palotát, a második ak­kor, amikor az elnök rádió- és tévébe­szédet intézett az ország népéhez. ,.....................mmmmmmm szerb kézbe került fegyverzet kétes érdemeket szerzett Eszék, Vukovár, majd Mosztar és Szarajevó földig rombolásával, véráztatta éket verve ezzel az egykor testvéri egyetértésben élő népek közé. A volt Jugoszlávia és a Jugoszláv Néphadsereg rom­jain öt új állam és legkevesebb hét új hadsereg létesült. Az állandóan i * • * * , , . Jugoszlávia a térség legjelentősebb katonai tényezője volt Fegyverarcú szocializmus hangoztatott kül­ső fenyegetettség örve alatt a fel­fegyverzett nép lenini tanításának megfelelően a polgárok százezreit részesítették katonai kiképzésben, és hosszú önvédelmi háborúra készülődve hatalmas fegyvertartalékokat halmoztak fel. A testvérháború ki­törésekor a Jugoszláv Néphadsereg raktáraiban és lak­tanyáiban több száz millió töltény, több ezer harckocsi és lövészpáncélos, több mint 1500 nehézágyú, valamint körülbelül 600 harci repülőgép várt bevetésre. Mindazonáltal a méregdrága arzenált külső ellenség ellen egyszer sem alkalmazták. A „fegyverarcú” szocia­lizmus titói modellje — élén a mondvacsinált érdemei­től megrészegült néphadsereggel — csupán a véres polgárháborúban esett át a tűzkeresztségen. A főleg A stratégiai kutatások szerint a legnagyobb katonasága Kis-Jugoszláviának van. A szövetségi hadsereg egysé­geiben 135 ezer aktív és 400 ezer tartalékos katona szolgál. A lövészpáncélosok és harckocsik száma két­ezerre tehető, míg a légierő kötelékébe 480 repülőgép tartozik. Haderejét és létszámát tekintve a második helyen Horvátország hadseregét kell megemlíteni. A harce­dzett Horvát Gárda tartalékosokkal együtt mintegy 200 ezer harcost számlál. A kiskapukon importált fegy­verzet ellenére a horvát hadsereg ütőerejét máig is a Néphadseregtől zsákmányolt haditechnika alkotja. Az ENSZ által elismert, de egységes államként nem létező Bosznia-Hercegovinában három hadse­reg harcol egymás ellen. A legnagyobb haderőt a Ra­dovan Karadzsics vezette 67 ezer fős szerb milícia képviseli, amely megörökölte a Bosznia területén ál­lomásozó jugoszláv hadsereg teljes felszerelését. A Bosznia területé­nek több 70 száza­­lékát ellenőrző szerb erők kötelé­kébe 300 nehéz­harckocsi, 180 lö­vészpáncélos és 480 nagy kaliberű tüzérségi löveg tartozik. A boszniai horvátok fegyveres alakulataiban 50 ezer katona harcol, laza szövetségben a boszniai mohame­dánok 30-50 ezer fős egységeivel. A legfejlettebb dél­szláv állam, Szlovénia & az elmaradott, nevéért hada­­kodó Macedónia mind ez idáig távol maradt a legádá­zabb összetűzésektől, ezért ez a két parányi állam keve­sebbel áldoz katonai gépezetének fejlesztésére. A szlo­vén fegyveres erők békeállománya mindössze 15 ezer főt számlál, míg a macedón hadsereg létszámát 20 ezerre becsülik. Szabad Károly BoNNBAN azt írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung, hogy Borisz Jelcin veszélyes politikát folytat, olyat, ami szemlátomást hasonlít az utolsó szovjet elnök, Gorbacsov politikai lavírozásai­­ra. A hasonlóság nemcsak a reform­ellenes erők előtti állandó meghátrálás­ban, hanem a diktatúra folytonos emle­getésében is megnyilvánul. Borisz JELCIN orosz elnök el­rendelte valamennyi állami kőolajipari vállalat privatizálását. A rendelet sze­rint valamennyi olyan vállalatnak, amely kőolajkitermeléssel, -feldolgo­zással és a kőolajtermékek szállításával foglalkozik, részvénytársasággá kell válnia. LONDONBÓL érkezett jelentések szerint a szerdai írországi választások arról tanúskodnak, hogy csökkent a kormánypárt népszerűsége. Szakértők szerint Albert Reynolds eddigi minisz­terelnök nyilvánvaló vereségét jelenti az ír voksolás, hiszen az eddigi erővi­szonyokkal szemben több mint 5 száza­lékkal kevesebbet kapott a kormány­párt, s csak 70 képviselője lesz az eddigi 77-tel szemben a parlamentben. Berlinben közölték, hogy Erich Honecker perének bírósági tárgyalását az egykori kommunista pártvezér rosszulléte miatt félbeszakították és azt hétfőn folytatják. Azt is a német fővá­rosban közölték, hogy 1953 és 1989 között az egykori NDK belügyminiszté­riumának börtöneiben legalább 2500 személy halt meg, ma azonban már ne­héz lenne megállapítani, hogy közülük hányán erőszakos halál következtében. SzÖULBAN eredménytelenül vég­ződtek a két Korea vezetői közötti meg­beszélések. Dél-Korea, amely indokol­tan tart az északiak atomfegyvereitől, azt követelte, hogy engedélyezzék az északi alomarzenál teljes ellenőrzését. Moszkvában adta hírül a ria hírügynökség, hogy már csaknem 60 ezer tadzsik menekült, elsősorban nők, gyerekek és idős emberek tartózkod­nak az afgán határ térségében. A hírek szerint a menekültek az iszlámellenes fegyveresekkel vannak körülvéve, akik­nek vezetői azt állítják, hogy a mene­kültek között bujkálnak olyan iszlám fegyveresek is, akik a civil lakosság kö­rében elkövetett mészárlással gyanúsít­­hatók. DuSANBÉBAN a tadzsik parla­ment megszüntette az elnöki rendszert és Tádzsikisztánt parlamenti köztár­sasággá nyilvánította. A honatyák dön­tése arra utal, hogy a volt kommunis­tákból álló parlamenti többség nem mond le egykönnyen a hatalom birtok­lásáról. PÁRIZSBAN közölték, hogy az USA, Franciaország és Nagy-Britannia újabb megtorló intézkedéseket fogana­tosít Tripolis ellen a Lockerbie-ügy mi­att. Mint ismeretes, e város fölött 1988- ban felrobbant egy Boeing típusú ame­rikai repülőgép, s a merényletet líbiai terroristák követték el. BELFASTBAN bejelentették, hogy négy brit katona életét vesztette két helikopter katasztrófájakor. A brit ka­tonai vezetés szerint a két gép összeüt­között a levegőben, s kizárt, hogy az IRA keze lenne a dologban. Münchenben nyilvánosságra hozták a legutóbbi közvélemény-kuta­tás eredményeit, s ennek alapján a né­met férfiaknak csaknem a fele úgy gon­dolja, hogy el tudná képzelni életét Franciaországban, vagy Franciaország­ban óhajtana dolgozni. Valamennyi többi nyugat-európai ország messze le­maradva követi frankhont. CaRACASBAN lehet, hogy egy vi­lágszépe lesz az egyik városkerület pol­gármestere. Irene Saez, a 30 éves, 1981-es Miss Universe a Chacao város­kerület polgármesteri tisztségéért de­cember 6-án lép „szorítóba”. Szavai szerint azért, hogy minél többet tudjon segíteni az arra rászorulókon. belül, mert erre nincsenek Moldovában felkészülve és azt fokozatosan akarják végrehajtani. Ahhoz, hogy a két ország törvényeit összehangolják, egy parlamentközi bi­zottságot hoznak létre. A parlamentek minden területen koordinálni fogják a törvényhozást, s ebben az évben aláír­hatják még a „barátsági szerződést”. Mircea Druc, a moldovai Keresz­ténydemokrata Népfront elnöke, aki je­löltette magát a romániai elnökválasztá­son is, a házelnökök találkozóját köve­tően sajtóértekezletet tartott. Ezen el­mondta, hogy Moldova és Románia sokkal közelebb áll az egyesítéséhez, mint egy évvel ezelőtt, de ez idén erre még nem kerül sor. Szerinte „a meg­szállt román területek minden unionista mozgalmának, tehát Észak-Bukoviná­­ban, Ukrajna ogyesszai körzete egy ré­szében és a Prut folyó túloldalán fekvő ősi román területeken működőknek is egyesíteniük kell erőiket, s ez lényege­sen meggyorsítja Moldova és Románia egyesülését”.

Next

/
Oldalképek
Tartalom