Szabad Újság, 1992. november (2. évfolyam, 246-270. szám)
1992-11-25 / 266. szám
1992. november 25. Külföld Szabad ÚJSÁG 3 Az EK szóvivője Bősről Az Európai Közösség brüsszeli bizottságában most tanulmányozzák annak a szakértői csoportnak a jelentését, amely november 21-éig Bősön vizsgálta a dunai gát problémáját. Az EK bizottság szóvivője sem a tanácskozás következtetéseiről, sem a szakértők ajánlásairól nem volt hajlandó semmit sem közölni. Az eredményre péntekig kell várni, amikor Brüsszelben megtartják Csehszlovákia, Magyarország és az Európai Közösség következő fordulóját a bősi kérdésről. A bizottság adatai bizalmasak és csak az érdekelt feleket tájékoztatják róluk. Arra a kérdésre, hogy Csehszlovákia leállította-c a munkálatokat a Dunán november 21-én, ahogy azt a londoni megállapodás feltételezte, a szóvivő azt mondta, hogy ezt hivatalosan ebben a percben nem tudja megerősíteni. Nem hivatalosan azonban kijelenthetem, hogy Brüsszel nem rendelkezik olyan információkkal, amelyek az ellenkezőjét bizonyítanák — mondta a szóvivő. Harcok Szarajevóban és Eszak-Boszniában Nehézségek a segélyszállítmányokkal Az ENSZ segélyszervezete leállította a segélyszállítmányokat Kelet-Boszniába. Erre azért került sor, mert a térséget megszállva tartó szerbek nem teszik lehetővé az élelmiszer-szállítások továbbjutását Srebrenica és Gorazsde ostromlott muzulmán városokba. Szarajevóban ismét lövöldözés volt. A történelmi óvárost aknavetőkkel lőtték. Egyes negyedek ellen a nehéztüzérséget is bevetették. Harcok folytak a többi boszniai válságtérségben is. A hétfőn fellángolt harcok sok helyütt tegnap is folytatódtak. Legújabban a boszniai központi területeken is fegyverek ropognak, főleg Kunjice térségében. Hercegovinában továbbra is nyugalom van, de ez nyilván nem tart sokáig, mert a horvát alakulatok a napokban erősítést kaptak. Ratko Mladics, a boszniai szerb csapatok parancsnoka úgy véli, hogy külföldi katonai beavatkozás Bosznia-Hercegovinában nagy kaland és hatalmas katasztrófa lenne. Kijelentette, hogy nem tart a külföldi katonai beavatkozástól, mert a külső erőknek nem az lenne a problémájuk, hogyan jussanak Bosznia- Hercegovinába, hanem az, hogyan jussanak ki innen. A harcias tábornok szerint a béke feltétele, hogy a Horvát Köztársaság csapatait kivonják Boszniából és Izetbegovics bosnyák elnök vonja vissza a boszniai szerbek ellen meghirdetett háborút. Megállapította, hogy Milosevics szerb államfő esetleges lemondása semmit sem változtatna a helyzeten, mert neki ehhez nincs köze. Orosz katona Vlagyika vkazban, Észak- Oszétiában egy férfit motoz, akit azzal gyanúsítanak, hogy egy elhagyott házat rabolt ki (Tclefotó: ŐTK/EPA) Törökország hivatalosan is tiltakozott A politikusok elítélik, az erőszakhullám tovább tart Törökország a bonni hatóságoknál hivatalosan is tiltakozott az északnémetországi Möltnben lezajlott incidens miatt, amely során három török származású ember vesztette életét Az ankarai külügyminisztériumba hivatták Németország nagykövetét Törökország felszólította Bonnt, hogy hozzon olyan törvényeket, amelyek lehetetlenné tennék az újnácik tevékenységét és a Németországban élő szeparatista kurdok törökellenes cselekedeteit A török fél szerint hiányzik a politikai akarat, hogy felszámolják a militáns jobboldali radikalizmust német földön. Sevardnadze megkeresztelkedett A szovjet peresztrojka egykori vezető politikusa, aki ma a Grúz Köztársaság államfője, nemrég megkereszteltette magát és a Georgij nevet vette fel Eduard Sevardnadze egykor Grúzia Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára volt. Keresztelése a pravoszláv egyház templomában zajlott le. Erről maga Sevardnadze számolt be a rádióban Szent György napján, ami Grúziában egyházi és állami ünnep, mert Szent Györgyöt Grúzia védőszentjének tartják. Sevardnadze azt is elmondta, hogy munkaszobájában a falon Szűz Mária képet tart. Arra a kérdésre, hogy hívő-e, azt válaszolta, hogy „hosszú világnézeti fejlődési folyamatról van szó”. Megfigyelők úgy vélik, hogy Sevamadze megkeresztelkedése hozzájárulhat az etnikailag szétzilált Grúzia egyesítéséhez Pénzt, vagy éhen halok Dél-Szomáliában az ENSZ egyik repülőgépét fegyveresek támadták meg és a kis gép utasaitól elvették pénzüket és személyi vagyontárgyaikat. A hét utas közül senki sem sebesült meg. A támadók eltorlaszolták a kifutópályát, a levegőbe lövöldöztek és arra kényszerítették az utasokat, hogy leadják pénzüket. Összesen 4 ezer dollárt vittek el az utasoktól. Azt magyarázták, hogy éheznek és ezért kényszerültek rá a rablásra. A humanitárius szervezetek becslése szerint az idén Szomáliába juttatott 220 ezer tonna élelmiszer felét szétlopkodták. Az emberiség történelmének e legnagyobb éhínsége során ENSZ- adatok szerint legkevesebb 300 ezer ember halt éhen és további 2 milliót fenyeget az éhhalál. Kamionblokád Tegnapra virradóra a magyar-román határon fekvő Biharkeresztesen a kamionsofőrök 6 órára blokád alá vették a határátkelőhelyet. Az MTI közlése szerint így tiltakoztak az ellen, hogy a vámosok hosszadalmasan intézik az átkelést, amely gyakran 16 óránál hosszabb ideig is tart. Az átkelőhelyet 7 kamion torlaszolta el, köztük 4 holland és 1—1 francia, osztrák és román kocsi. Tegnapra virradóra 60 külföldi bevándorlót kellett kitelepíteni a szászországi Flöha város menekültszállásáról. Egy névtelen telefonáló szerint az épületben bombát helyeztek el. A vizsgálat kiderítette, hogy a helyszínen nem volt bomba, de az eset jellemzi azt a feszültséget, amely az NSZK-ban a fajgyűlölő terror miatt kialakult. Németországban idén már 1800 esetben támadtak külföldiekre, s a támadásoknak legkevesebb 14 halálos áldozata volt. Helmut Kohl szövetségi kancellár elítélte a möllni támadást, és azt mondta, hogy ez szégyent hoz egész Németországra. Azt követelte, hogy az illetékes szervek a legsziugorúbban járjanak el az ügyben. A zsidó közösség elnöke Ignatz Bubis a hétfői eseményekkel kapcsolatbna bírálta a bonni politikusokat, és azt követelte, hogy fejezzék be a végtelen vitákat a menekültügyi törvényről. „Ha a demokratikus pártok sürgősen nem egyeznek meg, ott leszünk, ahol Weimar idején voltunk” — mondta Bubis. Németországban 1,8 millió török él. A török nagykövet televíziós nyilatkozatában követelte, hogy a hatóságok biztosítsák a törökök biztonságát, mert az utóbbi két évben 139 esetben támadták meg honfitársait. Több mint 300 rendbontó baltákkal és botokkal felszerelve tegnapra virradóra Berlinben megtámadta a rendőrség egyik őrszobáját, és megrongálta a rendőrségi gépkocsikat. A támadás során 41 rendőr megsebesült A szélsőségesek be nem jelentett tüntetést kezdtek a jobboldali kilengések ellen és a rendőrség felszólítása után a rendőröket kövekkel és gyújtópalackokkal támadták meg. Az idegenek elleni kegyetlen támadások és különösen a möllni eset felháborította a német közvéleményt. A legnagyobb politikai pártok a vétkesek szigorú megbüntetését követelik. Erre szólított fel Richard von Weizsäcker államfő is a ZDF televízióban. A külföldiek ügyeit intéző kormánymegbízott azt követelte az államhatalmi szervektől, hogy az eddiginél jobban őrizzék azokat a házakat, ahol bevándorlók élnek. A lübecki rendőrség, amely a möllni esetet vizsgálja, még nem talált a tettesek nyomára. Az újnáci gyújtogatók elfogására 50 ezer márkás díjat tűztek ki. A General-Anzeiger című lap megállapítja, hogy Németország a legújabb neonáci támadás után szükségállapotba került. Ralph Giordano zsidó író a Bild című lapban közölte, hogy a németországi zsidóknak, úgy tűnik, fel kell fegyverkezniük. „Elvesztettük hitünket és reményünket, hogy a szövetségi kormány képes eredményesen megvédeni bennünket” — mondta Giordano. Olaszországban is sürgettik az újfasizmus elleni törvények kidolgozását. Az igazságügyminiszter felszólította a parlementet, hogy sürgőségi eljárással fogadjon el olyan törvényeket, amelyek lehetővé tennék a hatékony beavatkozást az újfasiszta és fajgyűlölő jelenségek ellen. Ezt követeli a közvélemény és a sajtó is, mert egyre több az összetűzés, amelyet a fajgyűlölők provokáltak ki. A bíróságokhoz 20 ügyészség kérése futott be, hogy indítsanak eljárást az újfasiszta csoportok ellen. A jelenlegi törvények nem teszik lehetővé a beavatkozást a fasiszta megnyilvánulások ellen. Hétfőre virradóra Nápolyban a zsidó temetőben 3 sírt gyaláztak meg. A rasszizmus átterjedt a sportrendezvényekre is és a futballmérkőzések során is fajgyűlölő megnyilvánulásokra kerül sor. Az AC Milan csillaga, Ruud Gullit azt követelte, hogy fajgyűlölő megnyilvánulások esetén a játékosok ne folytassák a mérkőzést. Antall tájékoztatója Antall József magyar kormányfő tegnap meghívta az Európai Közösség tagállamainak nagyköveteit és az EK nagykövetét, hogy tájékoztassa őket a kormány álláspontjáról több kérdésben. A miniszterelnökség sajtóhivatala közölte, hogy a diplomaták kérésére Antall tájékoztatta őket a bősi gáttal kapcsolatos magyar álláspontról. Véleményt mondott Csehország és Szlovákia politikai magatartásáról ebben a térségben. A hivatalos közlemény az értékelés jellegéről nem közölt részleteket. A politikai párbeszédről a találkozó résztvevői kedvezően nyilatkoztak, és hangsúlyozták a Magyarországhoz fűződő kapcsolatok továbbfejlesztésének szükségességét. A kormányfő ismertette a diplomatákkal a belpolitikai helyzetet és reményét fejezte ki, hogy rövidesen meghatározzák a feltételeket ahhoz, hogy Magyarország megkezdhesse a teljes jogú EK-tagságról a tárgyalásokat. Hangsúlyozta a NATO jelentőségét Európában. „Elég volt” feliratokkal tüntetett Berlinben több ezer ember az újnácik bevándorlók elleni támadásai miatt. A közvetlen okot a tüntetésre a két török asszony és egy tízéves török kislány elleni halálos kimenetelő merénylet adta (Telefotó: CTK/AP) ZzIELENIEC cseh külügyminiszter franciaországi látogatása során tárgyalt Dumas francia külügyminiszterrel, továbbá a francia nemzetgyűlés elnökével és befejezte hivatalos útját. Sajtóértekezleten kijelentette, hogy tájékoztatta francia partnereit a cseh állam létrehozásáról és az állam jellegéről. Látogatását sikeresnek minősítette. Amerikai szenátorok kijevi tárgyalásaik után közölték, hogy Ukrajna a stratégiai atomfegyverek korlátozásáról kötött START egyezmény ratifikálása után 150 millió dollárt kap az atomfegyverek felszámolására. A szenátorok meglátogatnak minden olyan volt szovjet köztársaságot, amelynek területén atomfegyvereket tárolnak. z\ BRIT kormány bejelentette, hogy megtérítik a windsori kastélyban pénteken kitört tűzvész által okozott károkat. Az ellenzék azt követelte, hogy a károkat a királyi család térítse meg. Ezzel szemben a kormány véleménye szerint a kastély a brit nemzeti örökség legdrágább és legszeretettebb része, s ezért a károkat a kormánynak kell térítenie. A legújabb felmérések szerint a kastélyban keletkezett károk 60—100 millió dollárra tehetők. Az EGYESÜLT ÁLLAMOK szakértői szerint idén a világban 553 millió tonna búza termett. Ez 11 millió tonnával több, mint tavaly és a második legnagyobb termés a történelemben. Eddig a legnagyobb termés 1990-ben volt, amikor 588 millió tonna búzát arattak le. Ennek következtében a búzakereskedelem várhatóan 7 millió tonnával csökken. IVlOCK osztrák külügyminiszter török kollégájának meghívására Isztambulba utazik a balkáni államok külügyminiszteri értekezletére. Az értekezlet célja, hogy megtárgyalják, hogyan akadályozható meg a volt Jugoszlávia területén dúló konfliktus kiteijcdése más államokra is. A találkozóra meghívták Magyarország képviselőjét is. ROMÁNIÁBAN szabadon engedték Nicu Ceausescut, a volt román diktátor fiát. Három évet töltött börtönben és most egészségi okok miatt elhagyhatja a fegyházat. Jelcin orosz elnök arra szólította fel az Orosz Föderáció elnöki tanácsának tagjait, hogy a stabilizációs időszak tartalmára kössenek politikai békét. A politikai erők összetűzései a hatalmi szervekkel kimeríthetik és zsákutcába terelhetik az országot, mondta Jelcin. Az elnöki tanács, amelyet Jelcin idén hozott létre, megtárgyalja a szövetségi szerződést és az állami költségvetést is, amely a helyi szervek anyagi eszközeit növelné. KlNÁBAN lezuhant egy Boeing 737 típusú utasszállító repülőgép, a CAAC lé-Ömi társaság tulajdona. A gép fedélévő 133 utas és a 8 tagú személyzet életét vesztette. A szemtanúk szerint a célrepülőtér előtt a gép nekiütközött egy szakadéknak és felrobbant. HoNECKER védőügyvédje arra számít, hogy védencét az év végéig szabadlábra helyezik. A volt német vezetőt december elején újabb orvosi vizsgálatnak vetik alá, s ennek ereménye alapján a védőügyvéd szerint a bírósági eljárást felfüggesztik. Oroszországban a pénzverdék abbahagyták a kopejkák gyártását Az aprópénz a növekvő infláció miatt teljesen értéktelen letL A kopejka most hiánycikk, mert csak ennek segítségével lehet pénzbedobós automatákból telefonálni. Az utcai árusok a 15 kopejkás érméket 5 ubelért árusítják. Az ANGLIAI Suffolk grófság highpointi börtönében tegnap reggel lázadás tört ki. A börtönőrök egy szökött rab után kutattak, és a zűrzavart kihasználta 140 fogoly, akik az épület egyik szárnyában elbarikádozták magukat. A rendfenntartó erők a börtönt bekerítették és a lázadók fele állítólag már megadta magát. A jelentés szerint a lázadásnak nem volt sem halálos, sem sebesült áldozata. MaJOR brit kormányfő brüsszeli látogatása után megkezdte körútját az Európai Közösség tagállamaiban. A brit kormányfő, aki az EK soros elnökének tisztjét tölti be, a tizenkettek gazdasági növekedésének esélyeit akarja felmérni. A leendő EK csúcstalálkozón ugyanis a gazdasági kérdések kerülnek előtérbe. A gazdasági növekedés lassulása az utóbbi hónapokban komoly problémát okoz. Pakisztánban Karacsiból elindult az a vonat, amelyen Benazir Bhutto utazik országos kőrútjára, hogy kormányellenes tüntetésekre szervezze meg az ellenzék híveit. A vonat indulásnál 5 ezres tömeg éltette a volt kormányfőt. A tiltakozó körút 1600 kilométer hosszú, és attól tartanak, hogy a rendőrség bármely állomáson feltartóztathatja a tiltakozókat.