Szabad Újság, 1992. november (2. évfolyam, 246-270. szám)

1992-11-25 / 266. szám

1992. november 25. Külföld Szabad ÚJSÁG 3 Az EK szóvivője Bősről Az Európai Közösség brüsszeli bizottságában most tanulmányozzák annak a szakértői csoportnak a jelentését, amely november 21-éig Bősön vizsgálta a dunai gát problémáját. Az EK bizottság szóvivője sem a tanácskozás következtetéseiről, sem a szakértők ajánlásairól nem volt hajlandó semmit sem közölni. Az ered­ményre péntekig kell várni, amikor Brüsszelben megtartják Csehszlovákia, Ma­gyarország és az Európai Közösség következő fordulóját a bősi kérdésről. A bizottság adatai bizalmasak és csak az érdekelt feleket tájékoztatják róluk. Arra a kérdésre, hogy Csehszlovákia leállította-c a munkálatokat a Dunán november 21-én, ahogy azt a londoni megállapodás feltételezte, a szóvivő azt mondta, hogy ezt hivatalosan ebben a percben nem tudja megerősíteni. Nem hivatalosan azon­ban kijelenthetem, hogy Brüsszel nem rendelkezik olyan információkkal, ame­lyek az ellenkezőjét bizonyítanák — mondta a szóvivő. Harcok Szarajevóban és Eszak-Boszniában Nehézségek a segélyszállítmányokkal Az ENSZ segélyszervezete leállította a segélyszállítmányokat Kelet-Boszniába. Erre azért került sor, mert a térséget megszállva tartó szerbek nem teszik lehetővé az élelmiszer-szállítások továbbjutását Srebrenica és Gorazsde ostrom­lott muzulmán városokba. Szarajevóban ismét lövöldözés volt. A történelmi óvárost aknavetőkkel lőt­ték. Egyes negyedek ellen a nehéztüzér­séget is bevetették. Harcok folytak a többi boszniai vál­ságtérségben is. A hétfőn fellángolt har­cok sok helyütt tegnap is folytatódtak. Legújabban a boszniai központi terüle­teken is fegyverek ropognak, főleg Kun­­jice térségében. Hercegovinában to­vábbra is nyugalom van, de ez nyilván nem tart sokáig, mert a horvát alakula­tok a napokban erősítést kaptak. Ratko Mladics, a boszniai szerb csa­patok parancsnoka úgy véli, hogy külföl­di katonai beavatkozás Bosznia-Herce­govinában nagy kaland és hatalmas ka­tasztrófa lenne. Kijelentette, hogy nem tart a külföldi katonai beavatkozástól, mert a külső erőknek nem az lenne a problémájuk, hogyan jussanak Bosznia- Hercegovinába, hanem az, hogyan jus­sanak ki innen. A harcias tábornok sze­rint a béke feltétele, hogy a Horvát Köz­társaság csapatait kivonják Boszniából és Izetbegovics bosnyák elnök vonja vissza a boszniai szerbek ellen meghir­detett háborút. Megállapította, hogy Milosevics szerb államfő esetleges le­mondása semmit sem változtatna a hely­zeten, mert neki ehhez nincs köze. Orosz katona Vlagyika vkazban, Észak- Oszétiában egy férfit motoz, akit azzal gyanúsíta­nak, hogy egy elhagyott házat rabolt ki (Tclefotó: ŐTK/EPA) Törökország hivatalosan is tiltakozott A politikusok elítélik, az erőszakhullám tovább tart Törökország a bonni hatóságoknál hivatalosan is tiltakozott az észak­németországi Möltnben lezajlott incidens miatt, amely során három török származású ember vesztette életét Az ankarai külügyminisztéri­umba hivatták Németország nagykövetét Törökország felszólította Bonnt, hogy hozzon olyan törvényeket, amelyek lehetetlenné tennék az újnácik tevékenységét és a Németországban élő szeparatista kurdok tö­rökellenes cselekedeteit A török fél szerint hiányzik a politikai akarat, hogy felszámolják a militáns jobboldali radikalizmust német földön. Sevardnadze megkeresztelkedett A szovjet peresztrojka egykori vezető politikusa, aki ma a Grúz Köztársaság államfője, nemrég megkereszteltette ma­gát és a Georgij nevet vette fel Eduard Sevardnadze egykor Grúzia Kommunis­ta Pártja Központi Bizottságának első titkára volt. Keresztelése a pravoszláv egyház templomában zajlott le. Erről maga Sevardnadze számolt be a rádió­ban Szent György napján, ami Grúziában egyházi és állami ünnep, mert Szent Györgyöt Grúzia védőszentjének tartják. Sevardnadze azt is elmondta, hogy munkaszobájában a falon Szűz Mária képet tart. Arra a kérdésre, hogy hívő-e, azt válaszolta, hogy „hosszú világnézeti fejlődési folyamatról van szó”. Megfi­gyelők úgy vélik, hogy Sevamadze meg­­keresztelkedése hozzájárulhat az etnika­ilag szétzilált Grúzia egyesítéséhez Pénzt, vagy éhen halok Dél-Szomáliában az ENSZ egyik re­pülőgépét fegyveresek támadták meg és a kis gép utasaitól elvették pénzüket és személyi vagyontárgyaikat. A hét utas közül senki sem sebesült meg. A táma­dók eltorlaszolták a kifutópályát, a leve­gőbe lövöldöztek és arra kényszerítették az utasokat, hogy leadják pénzüket. Összesen 4 ezer dollárt vittek el az uta­soktól. Azt magyarázták, hogy éheznek és ezért kényszerültek rá a rablásra. A humanitárius szervezetek becslése szerint az idén Szomáliába juttatott 220 ezer tonna élelmiszer felét szétlopkod­ták. Az emberiség történelmének e legnagyobb éhínsége során ENSZ- adatok szerint legkevesebb 300 ezer ember halt éhen és további 2 milliót fe­nyeget az éhhalál. Kamionblokád Tegnapra virradóra a magyar-román határon fekvő Biharkeresztesen a kami­onsofőrök 6 órára blokád alá vették a határátkelőhelyet. Az MTI közlése sze­rint így tiltakoztak az ellen, hogy a vá­mosok hosszadalmasan intézik az átke­lést, amely gyakran 16 óránál hosszabb ideig is tart. Az átkelőhelyet 7 kamion torlaszolta el, köztük 4 holland és 1—1 francia, osztrák és román kocsi. Tegnapra virradóra 60 külföldi be­vándorlót kellett kitelepíteni a szászor­szági Flöha város menekültszállásáról. Egy névtelen telefonáló szerint az épü­letben bombát helyeztek el. A vizsgálat kiderítette, hogy a helyszínen nem volt bomba, de az eset jellemzi azt a feszült­séget, amely az NSZK-ban a fajgyűlölő terror miatt kialakult. Németországban idén már 1800 eset­ben támadtak külföldiekre, s a támadá­soknak legkevesebb 14 halálos áldozata volt. Helmut Kohl szövetségi kancellár elítélte a möllni támadást, és azt mond­ta, hogy ez szégyent hoz egész Németor­szágra. Azt követelte, hogy az illetékes szervek a legsziugorúbban járjanak el az ügyben. A zsidó közösség elnöke Ignatz Bubis a hétfői eseményekkel kapcso­­latbna bírálta a bonni politikusokat, és azt követelte, hogy fejezzék be a végte­len vitákat a menekültügyi törvényről. „Ha a demokratikus pártok sürgősen nem egyeznek meg, ott leszünk, ahol We­imar idején voltunk” — mondta Bubis. Németországban 1,8 millió török él. A török nagykövet televíziós nyilatkoza­tában követelte, hogy a hatóságok bizto­sítsák a törökök biztonságát, mert az utóbbi két évben 139 esetben támadták meg honfitársait. Több mint 300 rendbontó baltákkal és botokkal felszerelve tegnapra virra­dóra Berlinben megtámadta a rendőr­ség egyik őrszobáját, és megrongálta a rendőrségi gépkocsikat. A támadás során 41 rendőr megsebesült A szélsőségesek be nem jelentett tüntetést kezdtek a jobb­oldali kilengések ellen és a rendőrség fel­szólítása után a rendőröket kövekkel és gyújtópalackokkal támadták meg. Az idegenek elleni kegyetlen táma­dások és különösen a möllni eset felhá­borította a német közvéleményt. A leg­nagyobb politikai pártok a vétkesek szi­gorú megbüntetését követelik. Erre szó­lított fel Richard von Weizsäcker ál­lamfő is a ZDF televízióban. A külföldi­ek ügyeit intéző kormánymegbízott azt követelte az államhatalmi szervektől, hogy az eddiginél jobban őrizzék azokat a házakat, ahol bevándorlók élnek. A lübecki rendőrség, amely a möllni esetet vizsgálja, még nem talált a tette­sek nyomára. Az újnáci gyújtogatók el­fogására 50 ezer márkás díjat tűztek ki. A General-Anzeiger című lap megálla­pítja, hogy Németország a legújabb neo­náci támadás után szükségállapotba ke­rült. Ralph Giordano zsidó író a Bild című lapban közölte, hogy a németor­szági zsidóknak, úgy tűnik, fel kell fegy­verkezniük. „Elvesztettük hitünket és reményünket, hogy a szövetségi kor­mány képes eredményesen megvédeni bennünket” — mondta Giordano. Olaszországban is sürgettik az újfa­sizmus elleni törvények kidolgozását. Az igazságügyminiszter felszólította a parlementet, hogy sürgőségi eljárással fogadjon el olyan törvényeket, amelyek lehetővé tennék a hatékony beavatko­zást az újfasiszta és fajgyűlölő jelensé­gek ellen. Ezt követeli a közvélemény és a sajtó is, mert egyre több az össze­tűzés, amelyet a fajgyűlölők provokál­tak ki. A bíróságokhoz 20 ügyészség ké­rése futott be, hogy indítsanak eljárást az újfasiszta csoportok ellen. A jelenlegi törvények nem teszik lehetővé a beavat­kozást a fasiszta megnyilvánulások ellen. Hétfőre virradóra Nápolyban a zsidó temetőben 3 sírt gyaláztak meg. A rasszizmus átterjedt a sportrendezvé­nyekre is és a futballmérkőzések során is fajgyűlölő megnyilvánulásokra kerül sor. Az AC Milan csillaga, Ruud Gullit azt követelte, hogy fajgyűlölő megnyil­vánulások esetén a játékosok ne folytas­sák a mérkőzést. Antall tájékoztatója Antall József magyar kormányfő teg­nap meghívta az Európai Közösség tag­államainak nagyköveteit és az EK nagy­követét, hogy tájékoztassa őket a kor­mány álláspontjáról több kérdésben. A miniszterelnökség sajtóhivatala közölte, hogy a diplomaták kérésére Antall tájé­koztatta őket a bősi gáttal kapcsolatos magyar álláspontról. Véleményt mon­dott Csehország és Szlovákia politikai magatartásáról ebben a térségben. A hi­vatalos közlemény az értékelés jellegé­ről nem közölt részleteket. A politikai párbeszédről a találkozó résztvevői ked­vezően nyilatkoztak, és hangsúlyozták a Magyarországhoz fűződő kapcsolatok továbbfejlesztésének szükségességét. A kormányfő ismertette a diplomatákkal a belpolitikai helyzetet és reményét fejez­te ki, hogy rövidesen meghatározzák a feltételeket ahhoz, hogy Magyarország megkezdhesse a teljes jogú EK-tagság­­ról a tárgyalásokat. Hangsúlyozta a NA­TO jelentőségét Európában. „Elég volt” feliratokkal tüntetett Berlinben több ezer ember az újnácik bevándorlók elleni támadásai miatt. A közvetlen okot a tüntetésre a két török asszony és egy tízéves török kislány elleni halálos kimenetelő merénylet adta (Telefotó: CTK/AP) ZzIELENIEC cseh külügyminiszter franciaországi látogatása során tárgyalt Dumas francia külügyminiszterrel, továb­bá a francia nemzetgyűlés elnökével és befejezte hivatalos útját. Sajtóértekezleten kijelentette, hogy tájékoztatta francia partnereit a cseh állam létrehozásáról és az állam jellegéről. Látogatását sikeresnek minősítette. Amerikai szenátorok kijevi tárgya­lásaik után közölték, hogy Ukrajna a stra­tégiai atomfegyverek korlátozásáról kö­tött START egyezmény ratifikálása után 150 millió dollárt kap az atomfegyverek felszámolására. A szenátorok meglátogat­nak minden olyan volt szovjet köztár­saságot, amelynek területén atomfegyve­reket tárolnak. z\ BRIT kormány bejelentette, hogy megtérítik a windsori kastélyban pénteken kitört tűzvész által okozott károkat. Az ellenzék azt követelte, hogy a károkat a királyi család térítse meg. Ezzel szemben a kormány véleménye szerint a kastély a brit nemzeti örökség legdrágább és legszere­­tettebb része, s ezért a károkat a kormány­nak kell térítenie. A legújabb felmérések szerint a kastélyban keletkezett károk 60—100 millió dollárra tehetők. Az EGYESÜLT ÁLLAMOK szakér­tői szerint idén a világban 553 millió tonna búza termett. Ez 11 millió tonnával több, mint tavaly és a második legnagyobb ter­més a történelemben. Eddig a legnagyobb termés 1990-ben volt, amikor 588 millió tonna búzát arattak le. Ennek következté­ben a búzakereskedelem várhatóan 7 mil­lió tonnával csökken. IVlOCK osztrák külügyminiszter tö­rök kollégájának meghívására Isztambul­ba utazik a balkáni államok külügyminisz­teri értekezletére. Az értekezlet célja, hogy megtárgyalják, hogyan akadályozható meg a volt Jugoszlávia területén dúló konflik­tus kiteijcdése más államokra is. A talál­kozóra meghívták Magyarország képvise­lőjét is. ROMÁNIÁBAN szabadon engedték Nicu Ceausescut, a volt román diktátor fiát. Három évet töltött börtönben és most egészségi okok miatt elhagyhatja a fegyhá­­zat. Jelcin orosz elnök arra szólította fel az Orosz Föderáció elnöki tanácsának tagjait, hogy a stabilizációs időszak tartal­mára kössenek politikai békét. A politikai erők összetűzései a hatalmi szervekkel ki­meríthetik és zsákutcába terelhetik az or­szágot, mondta Jelcin. Az elnöki tanács, amelyet Jelcin idén hozott létre, megtár­gyalja a szövetségi szerződést és az állami költségvetést is, amely a helyi szervek anyagi eszközeit növelné. KlNÁBAN lezuhant egy Boeing 737 típusú utasszállító repülőgép, a CAAC lé-Ömi társaság tulajdona. A gép fedé­­lévő 133 utas és a 8 tagú személy­zet életét vesztette. A szemtanúk szerint a célrepülőtér előtt a gép nekiütközött egy szakadéknak és felrobbant. HoNECKER védőügyvédje arra számít, hogy védencét az év végéig sza­badlábra helyezik. A volt német vezetőt december elején újabb orvosi vizsgálatnak vetik alá, s ennek ereménye alapján a vé­dőügyvéd szerint a bírósági eljárást felfüg­gesztik. Oroszországban a pénzver­dék abbahagyták a kopejkák gyártását Az aprópénz a növekvő infláció miatt teljesen értéktelen letL A kopejka most hiánycikk, mert csak ennek segítségével lehet pénz­bedobós automatákból telefonálni. Az ut­cai árusok a 15 kopejkás érméket 5 ubelért árusítják. Az ANGLIAI Suffolk grófság high­­pointi börtönében tegnap reggel lázadás tört ki. A börtönőrök egy szökött rab után kutattak, és a zűrzavart kihasználta 140 fogoly, akik az épület egyik szárnyában elbarikádozták magukat. A rendfenntartó erők a börtönt bekerítették és a lázadók fele állítólag már megadta magát. A jelen­tés szerint a lázadásnak nem volt sem halá­los, sem sebesült áldozata. MaJOR brit kormányfő brüsszeli lá­togatása után megkezdte körútját az Eu­rópai Közösség tagállamaiban. A brit kor­mányfő, aki az EK soros elnökének tisztjét tölti be, a tizenkettek gazdasági növekedé­sének esélyeit akarja felmérni. A leendő EK csúcstalálkozón ugyanis a gazdasági kérdések kerülnek előtérbe. A gazdasági növekedés lassulása az utóbbi hónapok­ban komoly problémát okoz. Pakisztánban Karacsiból elin­dult az a vonat, amelyen Benazir Bhutto utazik országos kőrútjára, hogy kormány­­ellenes tüntetésekre szervezze meg az el­lenzék híveit. A vonat indulásnál 5 ezres tömeg éltette a volt kormányfőt. A tiltako­zó körút 1600 kilométer hosszú, és attól tartanak, hogy a rendőrség bármely állo­máson feltartóztathatja a tiltakozókat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom