Szabad Újság, 1992. november (2. évfolyam, 246-270. szám)
1992-11-04 / 248. szám
I ai szamunkban: NYOLCOLDALAS MŰSORMELLÉKLET tjQVg HETI TÉVÉ- ÉS RÁDIÓMŰSORJ Maratoni ülés várható a Szövetségi Gyűlésben „Válás” és vagyonelosztás Közéleti és gazdasági napilap SZERDA 1992. november 4. 248. szám Ára 2,30 korona Tegnap Prágában megkezdődött a Szövetségi Gyűlés két kamarájának 5. együttes ülése. A napirend jóváhagyásakor a képviselők úgy döntöttek, a jövő hétre is kiterjesztik az ülést, hogy megtárgyalják a Csehszlovák Szövetségi Köztársaság megszűnéséről, illetve az államszövetség vagyonának felosztásáról szóló alkotmánytörvény-javaslatokat is, melyeket csütörtökön ad át a kormány a parlamentnek. (Folytatás a 2. oldalon) Clinton és az StB Irányított informálás? A gazdaság lesz a döntő Tegnapi pozsonyi sajtóértekezletén a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom képviselői a szlovákiai külügyi aktivitások értékelésével foglalkoztak elsősorban, de Bárdos Gyula sajtótitkár a bevezetőben közölte: mozgalmuk elégedetlen azzal, ahogy a tőlük szerzett információk nagy részét nem közli a szlovák nyelvű sajtó. Elsősorban a bősi erőművel kapcsolatos állásfoglalás elhallgatását kifogásolta, hangsúlyozva: miközben sok részletkérdésben kikérik véleményüket egyes lapok, magáról az egész problémáról papírra vetett Véleményüket nem tolmácsolják a szlovák közvéleménynek. Ismertette az újságírókkal az MKDM memorandumát, mely lényegében a kisebbségi kérdés megoldásának lehetséges módjait tartalmazza, felsorolva annak indokait is. Elmondta, rövidesen nyilvánosságra hozzák a kisebbségek helyzetének alkotmányos és jogi rendezésére tett javaslatukat, melyet mind a kormány, mind a szlovák parlament elé is beterjesztenek. Csáky Pál, a szlovák parlament képviselője értékelte a visegrádi csoport londoni találkozóját az Európai Közösség vezetőivel. Elmondta, az MKDM mindig is ellenezte azt, hogy a szlovák vezetés az erő pozíciójából politizáljon és konfliktusokat támaszszón mind itthon, mind külföldön, mivel ez a magatartás a mi ígéretes régiónkból egyre veszélyesebbet teremt, mely elriasztja a potenciális partnereket. Csáky Pál véleménye szerint a Bős-ügy is csak arra jó, hogy elterelje a figyelmet a sokkal fontosabb gazdasági és a belőlük fakadó szociális problémákról. Az 1993-as szlovák költségvetés ugyanis mindenképpen hordoz magában olyan kockázatokat, amelyek miatt nem lehet támogatni, ráadásul — ha nem változik — az alapkérdéseket nem oldja meg. Bőssel kapcsolatosan kifejtette: egy régi rendszer, egy régi gondolkodásmód tükrözője; ma már nincs létjogosultsága ilyen építményeknek, ezért kell a kompromisszumot, a mindkét fél számára elfogadható megoldást keresni. A szlovák újságíró kollégák kérdéseire, hogy miért nem állnak ki a szlovákiai magyar politikai erők az önállósuló Szlovákia közös érdekei mellett, miért nem hagyják „jobb időkre” saját problémáik megoldását, Csáky kellő türelemmel igyekezett megmagyarázni, hogy ezeket a problémákat együtt és egyszerre kell megoldani, mert az alaptörvények most születnek, s a későbbiekben éppen ezek a törvények határozzák majd meg a polgárok jogállását... Hogy megértésre találtak-e szavai, nehéz lenne előre megmondani. A nap témája tegnap Bős volt, kicsit mintha az MKDM is felelős lenne a kérdés megoldatlanságáért. Csáky azonban rámutatott a szövetségi Csehszlovákia felelősségére e kérdésben, melyet Csehország igazában csak most kezd tudatosítani, hogy egyértelmű jelzést kapott: a világ fejlettebb része a bősi vízlépcső kérdését nem tekinti kizárólag szlovák ügynek. „Mi mindkét oldal — tehát mind a magyar, mind a csehszlovák fél — erőműpárti és erőműellenző érveit is ismerjük, így természetes, hogy a mi véleményünk ebben a kérdésben eltér a hivatalos szlovák véleménytől. Tudjuk azt is, milyen gazdasági terheket ró országunkra ez az építmény. Arra pedig John Major és Jacques Delors is figyelmezetetett, az Európához való csatlakozás során elsősorban a gazdaságot fogják vizsgálni, azt, hogy mennyire képes kapcsolódni Szlovákia gazdasági rendszere a nyugatihoz” — hangsúlyozta. És újra megismételte, hogy az egyoldalú lépések politikája nem vezet sehol kompromisszumhoz, sem megoldáshoz.-gyurkovits-Wolfgang Schüssel (balról) osztrák szövetségi gazdasági miniszter és Vladimír Dlouhy tárgyalásain az is szóba került, hogy a két ország közötti árucsere 1,2 százalékkal részesedik a teljes osztrák külkereskedelemből Ez a szám azonban rövidesen akár 5 százalékra nőhet, mert „ Csehország és Ausztria jelentős közös múlttal rendelkezik” (Fotó: ÉSTK) Szlovákia külpolitikai stratégiája Egyelőre Zárt ajtók mögött Tegnap ülést tartott Pozsonyban a Szlovák Köztársaság Nemzetí Tanácsa külügyi bizottsága. Napirendjén a törvényhozási választói törvény módosításának javaslata szerepelt, melyet képviselői kezdeményezésként Ivan Gasparovic (DSZM), az NT elnöke, Peter Weiss (DBP) és Jozef Prokes (SZNP), az NT alelnökei terjesztettek be. E módosító javaslat tenné lehetővé, hogy összhangba kerüljön a jelenlegi választói törvény az önálló szlovák alkotmánnyal, mely szerint nem lehet a törvényhozás képviselője az, aki tagja a kormánynak. A módosító javaslat értelmében a miniszterré váló képviselő mandátuma nem szűnik meg, csak szünetel mindaddig, amíg tagja a kormánynak. Ha lemond, vagy leváltják, újra visszaülhet képviselői székébe. Minisztersége alatt pártja a pótképviselő-jelöltek listájáról delegálhat a helyére képviselőt. Ahogy Ivan Laluha, a külügyi (Folytatás a 2. oldalon) Újévtől ismét viteldíjemelés A könyörtelen kór bizony alaposan megtámadta Csehszlovákia nemzetgazdaságát. És néhány ágazatát már kegyetlenül kikezdte. Sőt mi több, olyannyira, hogy az orvoslás, a hatékony gyógyítás szinte elképzelhetetlen. No de azért mégis akadnak csodagyógyírek... Már jó ideje szenved honi közlekedésünk is. Egyik „reszortja” sem dicsekedhet, hogy jobban áll a másiknál, de a vasúti közlekedés az, amelyik igencsak leszakadva kullog a sor végén. A tavalyi évben a Csehszlovák Államvasutak összbevétele meghaladta a 24 milliárd koronát. Eddig, ugye minden rendben is lenne. Csakhogy ezen bevétel jelentős részét mindenekelőtt a teherszállításért könyvelhették el a vasutasok. A személyszállítás ezúttal is magasan ráfizetéses volt. Valamivel több mint két és fél milliárdot hozott a konyhára — de hétmilliárdot felemésztett. Mindenekelőtt a különböző szociális kedvezményekre, juttatásokra „fáztak rá” a szóban forgó közlekedési ágazat dolgozói. Hiszen azokat más-más formában a vasúti közlekedést igénybe vevőknek jelenleg (még) kétharmada élvezi. Szóval: eddig! Mert a jövő év elejétől hathatós változások várhatók ilyen vonatkozásban is. A vasút számára ugyanis nem jelentett megoldást a két évvel ezelőtti, 100 százalékkal történt viteldíjár-emelés sem. Miért? A tárca illetékesei szerint egyrészt azért, mert a legutóbbi határozat értelmében a gyerekek nem négy-, hanem hatéves korig utazhatnak díjmentesen a vonaton. Ez szinte az egész világon így van. Más a helyzet azonban — Csehszlovákia határain kívül — a féljegyeket illetően. Általában tízéves korig élhetnek ezzel a lehetőséggel másutt, míg a CSSZSZK-ban a felső korhatár 16 év. S ugyancsak a két évvel ezelőtti módosításokból kifolyólag utazhatnak a vasúton kedvezményesen a nyugdíjasok. Hetvenéves korig féljeggyel, hetvenen felül pedig teljesen ingyenesen. Mindent egybevetve nemrégiben összegzést végeztek a Csehszlovák Államvasutak illetékesei. Egyértelműen arra a következtetésre jutottak, hogy a százszázalékos viteldíjár-emelés ellenére csupán mintegy 20 százalékkal emelkedtek a bevételek a személyszállítás viszonylatában! Kérdés, hogy a jövőben az állam miképpen érvényesíti majd szociálpolitikáját. Ha továbbra is dotálni tudja —vagy hajlandó, legalábbis részben — a vasúti V akvágányon közlekedést, nem várhatók drasztikus áremelések. De ha az állam megvonja a vasúttól a támogatást, az, mint önálló jogi személy képtelen lesz elviselni a vállára nehezedő óriási terhet — s akkor bizony komoly változásokra lehet számítani. Köztudott, hogy a viteldíj — egyelőre — a szabályozott árak közé tartozik. A Szövetségi Pénzügyminisztérium adja közre, a Szövetségi Közlekedési Minisztériummal való megegyezést követően. Annak ellenére, hogy ezek a minisztériumok idővel megszűnnek, helyénvaló a kérdés, hogy a vasúti viteldíjárak megszabása a Csehszlovák Államvasutak hatáskörében marad-e. A viteldíjárak emelését Prágában, a Csehszlovák Államvasutak Központi Igazgatóságán készítik elő. Több mint valószínű, hogy a szövetségi szervek ez év végéig nyilvánosságra hozzák az új tarifákat. De ha ez nem történne meg, akkor jövőre a már két különálló köztársaság illetékesei szabnák meg a viteldíjakat. Jelenleg még nem ismeretesek konkrét adatok. Javában tartanak a megbeszélések, az előkészületek, több variáció is lehetséges. A gyermekek esetében minden bizonnyal nem változnak a viteldíjak. Kérdéses azonban, hogy maradnak-e az eddigi felső korhatárok, vagy pedig változtatnak azokon. Elképzelhető, hogy némelyest csökkentik a felső határt. Több mint valószínű, hogy a nyugdíjasok január elsejétől nem utaznak ingyen. Persze, azonnal hozzáfűzendő, hogy azért továbbra is élvezhetnek bizonyos kedvezményeket. A diákjegyekről egyelőre nagy a hallgatás. Ha ilyen téren lenne viteldíjáremelés, a különbözetet az oktatási minisztériumnak kellene fedeznie. Csak hát miből? Mert köztudott, hogy ez a tárca is alaposan kínlódik az utóbbi időben... A Csehszlovák Államvasutak Központi Igazgatósága olyan javaslattal állt elő, hogy a személyi közlekedés viteldíjait a jövő év elejétől 50 százalékkal emeljék. Ez a hír — Prágából. Igen ám, de szlovák részről legújabban olyan hírek szivárogtak ki, hogy mindez nem elegendő. Pozsony egyértelmű elképzelése: ismét százszázalékos viteldíjáremelés! Ami talán a legszomorúbb az egészben: a munkásjegyek időszaka ez év végén lejár. Legalábbis a vasúti közlekedésben mindenképpen. Tény, hogy lesznek továbbra is kedvezmények, de valóban csak minimálisak. Még ez az ügy sincs teljes mértékben tisztázva, lezárva... Az előjelek azonban egyáltalán nem biztatóak. Sajnos, ez van! Mind több a vakvágány az országban... SUSLA BÉLA —helyettünk is ufók Jönnek...
