Szabad Újság, 1992. november (2. évfolyam, 246-270. szám)

1992-11-17 / 259. szám

6 Szaluul ÚJSÁG Mozaik 1992. november 17. r Agrárvilág v A svájciak így csinálják Van mit tanulnunk... Svájc kiterjedését tekintve nem tartozik Európa nagy országai közé. Területe mindössze 41 ezer 293 km2. Ennek 26 százaléka mezőgazda­­sági földterület (1 071 300 hektár), 25 százaléka erdő, 21 százaléka pedig rét és legelő. Érdemes megjegyezni, hogy a mezőgazdasági földterületek hatvan százaléka alpesi rét és legelő. Az ország egy lakosára valamivel több mint ezerhatszáz négyzetkilométernyi kihasznál­ható mezőgazdasági terület jut. Ezerkilencszázhatvan óta állandóan csökken a mezőgazdaságban dolgozók száma. Amíg az említett évben a munkaképes lakosság 13,3 százaléka dolgozott az agrárreszortban, jelenleg ez az arány mindössze 5 százalék (167 ezer férfi és 94 ezer nő). Az élelmiszer-termelés és -fogyasztás Svájcban az utóbbi tíz év folyamán hat százalékkal nőtt az élelmiszer­fogyasztás. Ez mindenekelőtt azzal függ össze, hogy az említett időszak­ban öt százalékkal emelkedett a lakosok száma. De tíz év alatt - egy lakosra átszámítva - egy százalékkal emelkedett a fogyasztás is. Az arány a növényi és az állati eredetű élelmiszerek között a szóban forgó időszakban nem nagyon változott, de 1987-1990 között viszonylag nagy mértékben csökkent a húsfogyasztás. Egy átlagcsalád évi bevételének valamivel több mint tizenkét százalékát költi élelmiszerre. Figyelemre méltó a következő adat is: megengedhetik maguknak, hogy üdülésre és művelődésre többet költsenek, mint élelmiszerre. Gondoljunk csak bele, milyenek valójában honi viszonyaink ilyen vonatkozásban... Egyébként ami az élelmiszerekből való önellátottságot illeti, a mutató: 65 százalék. Az egyes termékeket illetően viszonylag nagyok az eltéré­sek. Például tejből és tejtermékből 100 százalékban önellátóak, húsból nyolcvan, gabonából pedig több mint hatvan százalékban. A mezőgazdaság szerkezete A svájci mezőgazdasági üzemeket tulajdonképpen két nagy csoportba sorolhatjuk. Az egyikbe azok tartoznak, amelyek főképpen a mezőgazda­­sági termelésre összpontosítanak (évente több mint 1500 munkaórát), míg a másik csoportot azon üzemek alkotják, amelyekben a mezőgazda­ság csak másodlagos, mondhatni melléküzemági termelés. 1975 óta állandóan csökken a mezőgazdasági üzemek száma Svájc­ban. Ezerkilencszázkilencvenben összesen 108 ezer mezőgazdasági üzemet tartottak nyilván az országban (ebből 63 ezerben a fő tevékeny­ség a mezőgazdaság), ami 1,3 százalékkal kevesebb, mint 1975-ben volt. A részletes elemzésekből kitűnik, hogy a csökkenés mindenekelőtt a 15 hektárig terjedő farmokra vonatkoztatható. A húsz hektárnál nagyobb farmok száma azonban az említett időszakban emelkedő tendenciát mutat. A mezőgazdasági földterületeknek az 59 százalékát a tulajdonosok művelik meg. A 20-50 hektáron gazdálkodó üzemek jelenleg a mezőgazdasági összterületnek a harmincnégy százalékát művelik meg. (1975-ben ez 24 százalék volt.) Mindenképpen említést érdemel a farmerek életkora; jellemző, hogy a tíz hektárig terjedő farmokat főképpen idősek irányítják, vezetik. Ebből az a következtetés vonható le, hogy tíz-húsz év múlva valószínűleg ezek a kis farmok megszűnnek. A farmoknak csaknem a 90 százalékán szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkoznak. Egy farmon átlagosan 26 szarvasmarhát (ebből 12 tehe­net), továbbá 66 sertést tenyésztenek. A farmoknak csaknem tíz százalé­kán egyáltalán nem tenyésztenek gazdasági állatokat. 1978 óta fokozato­san csökkentik a gazdasági állatállomány számát. Ezzel szemben 29 százalékkal emelkedett a brojlercsirkék száma, s úgyanúgy emelkedő tendenciát mutat a lótenyésztés is (7 százalék). Az utóbbi húsz év során jelentős előrelépést könyvelhettek el a fejési átlagot illetően. Míg 1970-ben az évi fejési átlag egy tehénre vonatkoz­tatva 3518 liter, tavaly már 5020 liter volt. Egyébként az utóbbi tíz év folyamán a tejtermelés 20, a marhahústermelés 18, a sertéshústermelés pedig 23 százalékkal emelkedett. Érdekességképpen megemlíthető, hogy a svájci polgár napi átlagban 1,2 liter tejet fogyaszt! Nem csupán az állattenyésztésben értek el az utóbbi két évtizedben kimagasló eredményeket Svájcban. Előreléptek a növénytermesztésben is. 1970-ben őszi búzából hektáronként átlagban mindössze 3,6 tonna termést takarítottak be, tavaly már 6,19 tonnás átlagos hozamokat is elértek. Őszi árpából: 3,89 (1970) - 5,58 (1991); kukoricából: 5,56 - 8,35; burgonyából: 43,3 - 43,9; cukorrépából: 45,7 - 62,8. 1981 óta Svájcban átlagosan 1,1 millió tonna gabonát termesztenek évente, ebből negyven­hét százalék a búza. A mezőgazdaság az ország behozatalából 7 százalékot „emészt fel“, ugyanakkor a kivitelhez nem egész 3 százalékkal járul hozzá. Svájc legjelentősebb üzleti partnere természetesen az Európai Közösség. Behozatalra elsősorban nyersanyagokból (zöldség, gyümölcs, kávé, tea stb.) szorul, míg elsősorban tejtermékeket, főképpen sajtot exportál. (feldolgozta: susla) Tilos a holland sertés exportja Járványos megbetegedések miatt az Európai Közösség (EK) brüsszeli bizottsága leállította az EK-tagállomokba irányuló holland sertések és sertéshús exportját. Hollandia az EK második legnagyobb sertéstenyésztője. Az első, vírus okozta megbetegedést még júliusban észlelték az ország déli részén, majd az Olaszországba exportált állatokon is jelent­keztek a tünetek. A holland sertésállományt 14 millióra becsülik, amelyből 1,2 milliót exportálnak az EK tagállamaiba. Elképzelhető, hogy az eset következtében emelkedik a sertés világ­piaci ára. (MTI) Rejtélyes küldemény Reggel a postaládában rejté­lyes küldeményre bukkantam. Egy paksaméta volt a címem­mel, nevemmel, feladója a prá­gai Quelle Kft. A hírneves cég őszi ruha- és ajándékajánlatát tartalmazó színes és ízléses in­gyenkatalógusnak igazán meg­örültem. Éppen úgy, mint nem­régiben a küszöbömön talált reklámcsomagolású Persil mo­sópornak... Aztán szöget ütött a fejembe: honnét tudja a Quelle a címemet? A telefonkönyvben nem szerepelek, s másutt sem tettem közzé adataimat. Csa­ládtagjaimat, még tíz éves fiamat is faggatóra fogtam, netán nem ők rendelték-e meg titokban a magazint. Persze, az ő kezük sem volt benne a dolog­ban. Akkor viszont ki lehet az a titokzatos valaki, aki lakcíme­ket bocsát cégek, vállalkozók rendelkezésére. S ez nem első esetben történt. Ha belegondo­lok, már legalább három alka­lommal kaptam (kaptunk szom­szédaimmal együtt) hasonló postai küldeményt, reklámanya­got, s mindannyiszor más válla­lattól. Arról nem is beszélve, hogy a választási kampány ide­jén egyes vokskolduló pártok is magánlevéllel fordultak hoz­zánk. Nem vagyok jogtudor, de úgy érzem, hogy valami nem stim­mel a dologban. Mert ma még csak reklámügynökségeknek, vállalkozóknak adják ki a tisztes lakó címét, de vajon milyen ada­tokat, s kinek adják rendelkezé­sére holnap ? Roz-Pénz helyett nyugalom A hatvanegy éves ausztráliai Wally Taylor huszonnyolc évvel ezelőtt elvált feleségétől, azóta lakókocsiban él a tengerparton. Az utóbbi óvek-évtizedek során csak akkor ment dolgozni, amikor nagy szüksége volt a pénzre, egyébként horgászott, gyümölcsöt szedett, leginkább azonban csak üldögélt a pálmák alatt. Az idilli élet azonban veszélybe került, mer Wally több mint egymilliót nyert a lottón, s már a nagy összeg elköltéséhez is fel kellett volna áldoznia megszokott életmódját. Wally azonban erre nem volt hajlandó, ezért a pénz egy részét rokonai és barátai között osztotta ki, másik részét jótékony célú alapítványoknak adta, s most, hogy újra olyan szegény lett, mint volt, ismét a régi életét folytatja. Rod Stewartnak pechje volt... Rod Stewart amerikai éne­kes-sztárt 17 ezer dollár kártérí­tésre kötelezte a bíróság. Az történt ugyanis, hogy a sztár 1989- es michigani koncertjén egy fut­ball-labdába rúgott, amely peches módon egyik rajongója, Patricia Boughton felemelt ujjára esett. 17 ezer dollár egy eltört ujjért Eltiltva a telefontól Az amerikai Memphis városa érdeklődve figyeli, mit fog tenni a negyvenhat éves Timothy Mullins, hogy ismét kiszaba­duljon. Timothy műkincslopás miatt ült börtönben, amikor a rabok számára rendszeresített telefo­non felhívta a börtön igazgatóját. Bírónak adta ki magát, s mint vizsgálóbíró utasította az igazga­tót a Timothy Mullins nevű rab - tehát saját maga - azonnali szabadlábra helyezésére. Az- első hallásra soknak tűnik. A bí­róság azonban figyelembe vett bizonyos körülményeket. Minde­­nekfölött azt, hogy Patríciát az incidens után elhagyta a férje, mondván, felesége balesete után „igen megnehezült“ nemi életük. f-zs igazgató - a kapott utasításnak megfelelően - szabadon is bocsá­totta a foglyot, aki még aznap újabb lopást követett el, és né­hány órán belül ismét elfogták. Az igazgató - akit nagyon bosz­­szant, hogy fegyelmi eljárást indí­tottak ellene - teljes telefontilal­mat rendelt el. Nem tudni, lesz-e valami új ötlete Timothynak, de az már ismeretessé vált, hogy embe­ri jogainak megsértése - a tele­fontól való eltiltása - miatt pa­naszt emelt a börtönigazgató ellen. Szokatlan büntetés A kaliforniai Boy Scott már kora gyermekkorától kétségbe­esésbe kergette a szüleit kisebb­­nagyobb lopásaival és hazudo­­zásával. Amikor tizenöt éves lett, és az iskolatársától száz dollárt lopott, a szigorú apa a követke-Rendorségi hírek j * • • A hét végén az eperjesi rendőrség letartóztatta azt a 19 éves romát, aki betört a helyi Mukacev utcai alapiskola épüle­tébe, és kb. 150 ezer korona értékű zsákmánnyal távozott. Az ellopott holminak mintegy két­harmadán sikerült túladnia, a maradék 50 ezer korona értékű lopott holmit a rendőrök elfog­lalták. • Ugyancsak a múlt héten a kassai rendőröknek sikerült azonosítaniuk és letartóztatniuk azt a többszörösen büntetett 32 éves férfit, aki a hónap elején megerőszakolt egy rimaszom­bati diáklányt. ző büntetést eszelte ki: vissza­adatta az ellopott száz dollárt, és még tíz százalék kamatot is fizet­tetett Boyjal, utána alsónadrág­ban, táblával a nyakában kiállítot­ta a fiút a ház előtti utcasarokra. A táblán a következő felirat volt olvasható: „Tolvaj vagyok! Meg­loptam a barátomat!“ A kaliforniai kisváros rendőrsé­ge néhány óra után elrendelte Boy Scott felöltöztetését, és a családi házba történő beenge­dését. Mozik in ti sora POZSONY • HVIEZDA: Tökéletes katona (ame­rikai) (15.30; 18.00; 20.30) • YMCA: A gyepmester (amerikai) (15.30; 18.00; 20.30) • TATRA: Jöttem, lát­tam, beköltöztem (amerikai) (15.00; 17.30; 20.00) • SLOVAN: Doc Holly­wood (francia-angol) (11.00; 13.00; 15.00; 17.30; 20.00) • MIER: Férfias játékok (amerikai) (15.00; 17.30; 20.00) • MIER NON-STOP: Huncut­ka (amerikai) (9.00-13.00) • OB­­ZOR: Szebb az élet gazdagon és egészségesen, mint szegényen és betegen (szlovák) (16.30; 19.00) • NÁDEJ: A hullámok hercege (ame­rikai) (17.30; 20.00) • OVSIŐTE KULTÚRHÁZ: A végső megoldás: Halál (amerikai) (19.07) • LÚKY KULTÚRHÁZ: Kolumbusz, a felfede­ző (amerikai) (18.30) • ISTROPOLIS: Utánunk az özönvíz (olasz) (20.00) • CHARLIE CENTRUM: K 2 (angol) (17.00; 19.30) • Jön a sátán! (ameri­kai) (18.15; 20.15) •Micsoda nő (amerikai) (14.30; 16.15) »Fekete csuha (kanadai-ausztrál) (18.00) • Férfias játékok (amerikai) (22.00) • Paprika (olasz) (22.15) c KASSA J • DRUZBA: A gyepmester (amerikai) (16.00; 18.15; 20.30) • ELÁN: A gyil­kos tánc (francia) (18.00) • IMPULZ: Valaki van az ajtó mögött (francia) (16.15; 18.15; 20.15) • SLOVAN: Utánunk az özönvíz (olasz) (15.45; 18.00; 20.15) TATRA: Csapd le csa­csi! (magyar) (17.45; 20.00) • ÚS­­MEV: Tom és Jerry (amerikai) (16.00; 18.00; 20.00) f SZÍNHÁZAK MŰSORA77^) • THÁLIA SZÍNHÁZ (Pozsony): Ágacska (11); A régi nyár (19) ( Filmvilág ) Azt mondják, Oscarhoz juttatja Michelle Pfeiffer többször volt már Oscar-díjas jelölt. Az élet fintora, ha minden igaz, akkor épp a Batman­­szerep juttatja majd hozzá. Hogy miért pont ez a film? A szak­emberek szerint a művésznő sokkal jobban illik a denevéremberhez, mint az első filmben Kim Basinger. Michelle Pfeiffer egy macskaasszonyt játszik rendkívül meggyőzően. Karmol, ha­rap, csókol, dorombol. Batman sebeit nyalogatja - szó ami szó, Amerikában jó kis botrányt kavar Főszerkesztő: MÉSZÁROS JÁNOS. Fészerkesztő-hetyettesdc BARANYAI LAJOS és NÉMA LÁSZLÓ. Tele­fon: 210-39-98, 210-39- 94. Kiadásvezető: MAD1 GÉZA. Szer­kesztőség: 81911 Bratislava, Pribinova 25, 12 emelet. Telefon; kulturális rovat - 210- 39-89, sportrovat - 210-39-91. Telefax: 210-39-92 Telex: 92516. Hirdetési iroda magánszemélyeknek és közüJeteknek 210-39-89,210-39-91, Bratislava, Pribino­va 25,12 emelet. AG KÖZÉLETI ÉS GAZDASÁGI NAPILAP Kiadja a Madách—Poso­­nium Kft, Michalská 9, 811 01 Bratislava. Készül a Danubiaprint á. v. 02-es üzemében. Nyomja a Da­nubiaprint á. v., 851 80 Bratislava, Pribinova 21. Teíjcszti a Postai Hírlap­szolgálat és a Mediaprint—KAPA Előfi­zethető minden postán és kézbesítőnél. Külföldi megrendelések: PNS, Ústredná expedícia a dovaz ilaőe, 813 81 Bratislava, Nám. slobody 6. Kéziratokat nem őri­zünk meg és nem küldünk vissza. Index 48 081 Különös válóok

Next

/
Oldalképek
Tartalom