Szabad Újság, 1992. november (2. évfolyam, 246-270. szám)

1992-11-02 / 246. szám

/ / Közéleti és gazdasági napilap hétfő EE353291»• ■«un im Holnapi számunkban: SPORTVIUÍG Négyoldalas sportmelleklet Orvosok Dubcekról A Életveszélyben Amikor tegnap a szlovák sajtóiroda — később ugyan számos alka­lommal tévedésre hivatkozott — közölte Alexander Dubcek nekrológjá­nak egy részét, már-már a legrosszabbra gondolhattunk, igaz, a Szö­vetségi Gyűlés korábbi elnökének súlyos állapotáról időről időre jelent meg közlemény. A téves közlést követően nyilatkoztak Alexander Dub­cek orvosai a prágai Na Homolce-i kórházból. Az orvosok szerint Dub­cek állapota nagyon súlyos, életveszélyes, néhány létfontosságú szerve ^felmondta a szolgálatot. A szlovákiai magyarok ügye az ENSZ előtt? „Bős” tegnap is épült Biztonságpolitikai Duray Miklós, az Együttélés elnöke az elmúlt napokban Genfben több ENSZ nagykövettel, szaktanácsadóval és tisztségviselővel tárgyalt, valamint tájékoztatta a nyugati sajtó képviselőit is a szlovákiai poli­tikai helyzetről. Jelentés — szépséghibákkal Annak ellenére, hogy az Európai Közösség 5 tagú szakértői bizottságá­nak az eredeti tervek szerint még szombaton délben be kellett volna fejeznie tanácskozását, s a szakértői véleményt is ki kellett volna dolgoz­nia, még október utolsó napján késő este sem fejezte be munkáját A Csehszlovák Sajtóiroda munkatársának mindössze annyit sikerült meg­tudnia egy magát megnevezni nem akaró személytől, hogy „bizonyos komplikációk is előfordultak”. Találkozott Ulrich Rosengarten­­nel, az NSZK állandó képviseleté­nek jelenlegi vezetőjével, aki az Em­beri Jogok Bizottságában is képvise­li országát. Rosengarten egyetértett azzal, hogy a nemzeti kisebbségek Csehszlovákia megszűnésével ve­szélyeztetve lehetnek Szlovákiában. Ann Marie Pennegard, Svédor­szág ENSZ képviseletének emberi jogi szakembere főleg az iránt ér­deklődött, hogy mennyiben tartják be a csehszlovákiai kisebbségek ese­tében a helsinki folyamat elveit. Ez a kérdés főleg amiatt érdekelte őt, hogy 1993 júniusától Svédország ve­szi át a Nemzetközi Helsinki Bizott­ság soros elnökének tisztségét, és már ez év decemberében megren­dezik a helsinki folyamatban részt vevő országok külügyminisztereinek tanácskozását Stockholmban. Az ENSZ Emberi Jogok köz­pontjában nem zárják ki annak a le­hetőségét, hogy a szlovákiai kisebb­ségek kérdését napirendre tűzzék az Emberi Jogok Bizottságának jövő év februárjában és márciusában tar­tandó ülésén. Ennek a feltétele az, hogy 56 tagország közül valamelyik­nek a képviselete fölvállalja a kér­dést, ezzel kapcsolatban határozati javaslatot nyújtson be és valamelyik képviseleti testület — a nem kor­mányzati szervezetek közül — felve­gyen a résztvevőinek névsorába leg­alább egy személyt a szlovákiai ma­gyarok közül. Kérdés, hogyan reagál majd erre Csehszlovákia, amely tag­jai ennek a bizottságnak, illetve a megszűnő Csehszlovákia helyét me­lyik utódállam veszi át. A bizottság­ban ugyanis a nemzeti kisebbségek kérdésének Közép-Európában ugyanilyen elbírálás alá kell esnie, mint a bennszülött lakosság kérdé­sének és a területhez — a lakóterü­let és a földvagyon — való jogukat az ősiség jogán kell érvényesíteniük. Ronald Alfréd Walker, Ausztrá­lia ENSZ-nagykövete rámutatott, hogy rendkívül fontos a szlovákiai kisebbségek ügyében lépéseket ten­ni. Addig, amíg nem késő, mert még talán nem következnek be visszafor­díthatatlan folyamatok. Ez a meg­előzési módszer, amely Duray Mik­lós tárgyalására is jellemző volt, a szlovákiai magyar kisebbség politi­kusainak nagy erkölcsi és humanista elkötelezettségéről tanúskodik — mondta. Felajánlotta, hogy bármi­kérdés... kor forduljunk hozzá a kisebbségek ügyében, annál is inkább, mert ő Ausztrália bécsi nagyköveti tisztsé­gének várományosa, és emiatt a szlovákiai ügyek is hozzá fognak tar­tozni, mert Ausztrália nem szándé­kozik külképviseletet nyitni Szlová­kiában. A kisebbségi kérdésben az ausztrál politika elkötelezettsége abból ered, hogy a bennszülött la­kosság jogainak elismertetésében is kezdeményező szerepet vállalt. Edrien-Claude Zoller, az Embe­ri Jogok Nemzetközi Szolgálatának igazgatója egyértelműen úgy érté­kelte a közép-európai nemzeti ki­sebbségek helyzetét, hogy az már túlnőtt az emberi jogok kérdéskö­rén és azt egyértelműen bizton­ságpolitikai kérdésként kell kezelni. Duray Miklós tárgyalópartnerét megismertette a Csehszlovákia megszűnését követő várható hely­zettel. Részletesen elemezte a ki­sebbségek eddigi hátrányos meg­különböztetését gazdasági és jogi téren, valamint Szlovákia alkotmá­nyának jogkorlátozó kitételeit. Felhívta a tárgyalófelek figyelmét, hogy a bősi vízerőmű üzembe he­lyezése rendkívül veszélyes mind a környezet károsodása, mind a ré­gió lakosságának biztonsága szem­pontjából. Ezekről a kérdésekről tartott saj­­(Folytatás a 2. oldalon) Egyébként a szakértői jelentést a ta­nácskozás befejezése után azonnal el kel­lett volna küldenie a bizottságnak Brüsszelbe. A hazai hivatalos szervek — a szombati jelentés szerint — csak azután nyilatkoznak a jelentés mibenlétéről. Függetlenül attól, hogy a szakértői bi­zottság még szombaton éjfél előtt meg­küldte jelentését Brüsszelbe, Dominik Ko­­cinger kormánybiztos meglehetősen lako­nikusan nyilatkozott annak tartalmáról. Szerinte a bizottság jelentésében a bőisi vízlépcső jelenlegi valós állapotát határozta meg. Megállapította azt is, hogy mely mun­kálatokat kell feltétlenül folytatni árvízvé­delmi szempontból és milyen feltételek mellett kell néhány tevékenységet félbe­szakítani. Ez a jelentés szolgál majd alapul az egész BŐÍs—Nagymarosi Vízlépcső­rendszer részletes elemzéséhez és elbí­rálásához, amit rövid időn belül egy másik vegyes bizottság fog elvégezni. Ennek munkájához — Kocinger szerint — mintegy 15 napra lesz szükség. Ezzel szemben a Csehszlovák Sajtói­roda beszámolt arról, hogy Dunacsúny­­ban szombaton mintegy 350 környezet­­védő tiltakozott a vízlépcsőépítők mun­kája ellen, azonban a tiltakozókat a rendőrség csak alig 200 méternyire en­gedte az építkezés színhelyéhez. Július Binder, a Vízgazdálkodási Építővállalat igazgatója tegnap olyan kijelentést tett, hogy a munkálatok az eredeti harmonogramnak megfelelően vasárnap is tovább folytatódtak. Ennek célja — Binder szerint — a folyamme­der stabilizálása... Benzinár-növekedés Amint arról már szombati számunkban beszámoltunk, november elsejétől drágább lett az üzemanyag. A szakemberek szerint a benzináremelés a jövőben általában havonta változhat, attól függően, miként alakulnak a világpiaci árak.Prágából és Pozsonyból nagyjából azonos mértékű üzemanyagár-emelésről kaptunk jelentést. A Slovnaft részvénytársaság, valamint a Benzina állami válla­lat új árai: . A BA 91 Spedál az eddigi 16 koronáról 17,30-ra, a BA 96 Super 18 koronáról 19,30-ra, a BA 95 Natural 18 koronáról 19,10-re drágul. A Benzina BA 98 Super plus benzinjének eddig 21 koronás árát nem emelte, s maradt a dízelolaj eddigi 18 koronás ára is. Az áremelés oka a forgalmi adó növekedése. Véget ért egy fejezet... Nem tudom, ködös volt-e Albion szerdán, október 28- án, amikor először találkozott Londonban a visegrádi cso­port az Európai Közösség szű­­kebb vezetésével, John Ma­jorral és Jacques Delorsszal az élén, de azt tudom, hogy a Londonra figyelők lelke igen­csak áprilisi időjárási viszonyo­kat tükrözött. Hogy is ne, ami­kor a Nyugat — saját bevallá­sa szerint — a visegrádiakba fektette összes bizalmát Ke­let—Közép-Európát illetően, e térség lakossága — és politi­kai reprezentációja — pedig az Európai Közösséghez csat­lakozásban látta végső meg­szabadulását valamitől, ami megfoghatatlan, ami szorít és felszabadít egyszerre, ami meggyaláz, de biztonságot ad párhuzamosan, ami rossz és mégsem lehet tőle egyszerűen megszabadulni. Persze, hiszen a lelkűnkről van szó, az érze­lem- és érzésvilágunkról, amely az igazságot, a szere­­tetet, az őszinteséget egyszer­re dolgozza fel a kiszolgálta­tottsággal, a sérelmekkel, a kis és nagy hazugságokba burkolt tényismertetéssel, s negyven­­egynéhány év után ez csak „veri az ördög a feleségét” napsütötte-esőverte zűrzavart okozhat. Persze, remegett a lelkünk és igencsak albioni ködbe bo­rult. Hiszen meghívott ben­nünket — politikai reprezen­tációnkat — a nagy Nyugat, s mi tudtuk, mivel állhatunk ki. Azzal, hogy Lengyelország költségvetési deficitje kataszt­rófával fenyeget, s a Nyugat ezt a lengyel kormány tehetet­lenségének tudja be. A Nyu­gat — az európai tizenkettek — roppantul megértőén — önmagukkal szemben — azt tanácsolja, a szociális, a kultu­rális, az egészségügyi, az ál­lamhatalmi kiadásokat csök­kentse a lengyel kormány, szi­lárdítsa meg helyzetét, hozza mozgásba gazdaságát és nö­velje kivitelét, hogy... Igen, meghívott bennünket a nagy „Ő”, és mi tudtuk, csak azt mondhatjuk, a konverzió Szlovákia iparát megöli, társa­dalmilag feszültségeket okoz, esetleg kezelhetetleneket, minthogy az ütem, amelyet a fegyvergyártás leépítése kap­csán kérnek tőlünk, húsz-hu­szonöt százalékos munkanél­küliséget eredményez, ez pe­dig kezelhetetlen. Ráadásul válunk Csehországtól, és ki tudhatja milyen lesz ez a folya­mat, hiszen a válásnak — egyelőre — nincsenek meg a jogi feltételei. S eközben nem tisztázott a Szudéta-kérdés — hiába állítja bárki is, hogy az —, Bős esetében pedig csak annyit tudni, az egyik oldal számára a kérdés politikai és presztízs jellegű — bár egé­szen mást állít önmagáról —, a másik oldal kezelésében pe­dig csupán ökológiai — ami a halandó ember számára értel­metlenül érthetetlen szűkítés. Remegett hát a lelkünk, hi­szen a nagy „Ő” nagyvonalú volt és segítőkész. Csak azt akarta, hogy szilárdítsa meg a két különváló or­szág a hely­zetét, kiegyensúlyozott költ­ségvetési tervvel dolgozzon, minthogy az EK országai kö­zül ez senkinek sem sikerült ed­dig az utóbbi években, fejlessze iparát a konverzió rovására úgy, hogy növelje kivitelét, és... Lüktető lélekkel figyeltünk Londonra, hiszen Expo lesz Magyarországon 1996-ban. Micsoda perspektíva ahhoz képest, hogy Magyarország élelmiszeripara méltó partne­re Európának, s a vele kapcso­latos egészségügyi előírásai felülmúlják az EK-országok követelményeit. Igen, igen, de mit tud nyújtani? Hiszen kifü­tyülték a köztársasági elnököt; Csurkája is van az országnak, a bőrfejűek pedig rend­szeresen bántják az idegene­ket. Jő, jó, hát Németországban is felgyújtottak néhány, vietna­miak és román cigányok által la­kott házat, és Le Paint is mond ezt-azt Franciaországban. Az írek robbantanak is. Nem ez a gond! Fontos a megbízható költségvetés, az exporttermé­kek kiváló színvonala, s akkor Magyarország növelheti kivite­lét Nyugatra, hogy... Londonban véget ért egy fejezet. Végre találkozott az (Folytatás a 2. oldalon) Mikor kezdődik az új? Popély Gyula: Münchentől Komáromig - V.

Next

/
Oldalképek
Tartalom