Szabad Újság, 1992. november (2. évfolyam, 246-270. szám)
1992-11-02 / 246. szám
/ / Közéleti és gazdasági napilap hétfő EE353291»• ■«un im Holnapi számunkban: SPORTVIUÍG Négyoldalas sportmelleklet Orvosok Dubcekról A Életveszélyben Amikor tegnap a szlovák sajtóiroda — később ugyan számos alkalommal tévedésre hivatkozott — közölte Alexander Dubcek nekrológjának egy részét, már-már a legrosszabbra gondolhattunk, igaz, a Szövetségi Gyűlés korábbi elnökének súlyos állapotáról időről időre jelent meg közlemény. A téves közlést követően nyilatkoztak Alexander Dubcek orvosai a prágai Na Homolce-i kórházból. Az orvosok szerint Dubcek állapota nagyon súlyos, életveszélyes, néhány létfontosságú szerve ^felmondta a szolgálatot. A szlovákiai magyarok ügye az ENSZ előtt? „Bős” tegnap is épült Biztonságpolitikai Duray Miklós, az Együttélés elnöke az elmúlt napokban Genfben több ENSZ nagykövettel, szaktanácsadóval és tisztségviselővel tárgyalt, valamint tájékoztatta a nyugati sajtó képviselőit is a szlovákiai politikai helyzetről. Jelentés — szépséghibákkal Annak ellenére, hogy az Európai Közösség 5 tagú szakértői bizottságának az eredeti tervek szerint még szombaton délben be kellett volna fejeznie tanácskozását, s a szakértői véleményt is ki kellett volna dolgoznia, még október utolsó napján késő este sem fejezte be munkáját A Csehszlovák Sajtóiroda munkatársának mindössze annyit sikerült megtudnia egy magát megnevezni nem akaró személytől, hogy „bizonyos komplikációk is előfordultak”. Találkozott Ulrich Rosengartennel, az NSZK állandó képviseletének jelenlegi vezetőjével, aki az Emberi Jogok Bizottságában is képviseli országát. Rosengarten egyetértett azzal, hogy a nemzeti kisebbségek Csehszlovákia megszűnésével veszélyeztetve lehetnek Szlovákiában. Ann Marie Pennegard, Svédország ENSZ képviseletének emberi jogi szakembere főleg az iránt érdeklődött, hogy mennyiben tartják be a csehszlovákiai kisebbségek esetében a helsinki folyamat elveit. Ez a kérdés főleg amiatt érdekelte őt, hogy 1993 júniusától Svédország veszi át a Nemzetközi Helsinki Bizottság soros elnökének tisztségét, és már ez év decemberében megrendezik a helsinki folyamatban részt vevő országok külügyminisztereinek tanácskozását Stockholmban. Az ENSZ Emberi Jogok központjában nem zárják ki annak a lehetőségét, hogy a szlovákiai kisebbségek kérdését napirendre tűzzék az Emberi Jogok Bizottságának jövő év februárjában és márciusában tartandó ülésén. Ennek a feltétele az, hogy 56 tagország közül valamelyiknek a képviselete fölvállalja a kérdést, ezzel kapcsolatban határozati javaslatot nyújtson be és valamelyik képviseleti testület — a nem kormányzati szervezetek közül — felvegyen a résztvevőinek névsorába legalább egy személyt a szlovákiai magyarok közül. Kérdés, hogyan reagál majd erre Csehszlovákia, amely tagjai ennek a bizottságnak, illetve a megszűnő Csehszlovákia helyét melyik utódállam veszi át. A bizottságban ugyanis a nemzeti kisebbségek kérdésének Közép-Európában ugyanilyen elbírálás alá kell esnie, mint a bennszülött lakosság kérdésének és a területhez — a lakóterület és a földvagyon — való jogukat az ősiség jogán kell érvényesíteniük. Ronald Alfréd Walker, Ausztrália ENSZ-nagykövete rámutatott, hogy rendkívül fontos a szlovákiai kisebbségek ügyében lépéseket tenni. Addig, amíg nem késő, mert még talán nem következnek be visszafordíthatatlan folyamatok. Ez a megelőzési módszer, amely Duray Miklós tárgyalására is jellemző volt, a szlovákiai magyar kisebbség politikusainak nagy erkölcsi és humanista elkötelezettségéről tanúskodik — mondta. Felajánlotta, hogy bármikérdés... kor forduljunk hozzá a kisebbségek ügyében, annál is inkább, mert ő Ausztrália bécsi nagyköveti tisztségének várományosa, és emiatt a szlovákiai ügyek is hozzá fognak tartozni, mert Ausztrália nem szándékozik külképviseletet nyitni Szlovákiában. A kisebbségi kérdésben az ausztrál politika elkötelezettsége abból ered, hogy a bennszülött lakosság jogainak elismertetésében is kezdeményező szerepet vállalt. Edrien-Claude Zoller, az Emberi Jogok Nemzetközi Szolgálatának igazgatója egyértelműen úgy értékelte a közép-európai nemzeti kisebbségek helyzetét, hogy az már túlnőtt az emberi jogok kérdéskörén és azt egyértelműen biztonságpolitikai kérdésként kell kezelni. Duray Miklós tárgyalópartnerét megismertette a Csehszlovákia megszűnését követő várható helyzettel. Részletesen elemezte a kisebbségek eddigi hátrányos megkülönböztetését gazdasági és jogi téren, valamint Szlovákia alkotmányának jogkorlátozó kitételeit. Felhívta a tárgyalófelek figyelmét, hogy a bősi vízerőmű üzembe helyezése rendkívül veszélyes mind a környezet károsodása, mind a régió lakosságának biztonsága szempontjából. Ezekről a kérdésekről tartott saj(Folytatás a 2. oldalon) Egyébként a szakértői jelentést a tanácskozás befejezése után azonnal el kellett volna küldenie a bizottságnak Brüsszelbe. A hazai hivatalos szervek — a szombati jelentés szerint — csak azután nyilatkoznak a jelentés mibenlétéről. Függetlenül attól, hogy a szakértői bizottság még szombaton éjfél előtt megküldte jelentését Brüsszelbe, Dominik Kocinger kormánybiztos meglehetősen lakonikusan nyilatkozott annak tartalmáról. Szerinte a bizottság jelentésében a bőisi vízlépcső jelenlegi valós állapotát határozta meg. Megállapította azt is, hogy mely munkálatokat kell feltétlenül folytatni árvízvédelmi szempontból és milyen feltételek mellett kell néhány tevékenységet félbeszakítani. Ez a jelentés szolgál majd alapul az egész BŐÍs—Nagymarosi Vízlépcsőrendszer részletes elemzéséhez és elbírálásához, amit rövid időn belül egy másik vegyes bizottság fog elvégezni. Ennek munkájához — Kocinger szerint — mintegy 15 napra lesz szükség. Ezzel szemben a Csehszlovák Sajtóiroda beszámolt arról, hogy Dunacsúnyban szombaton mintegy 350 környezetvédő tiltakozott a vízlépcsőépítők munkája ellen, azonban a tiltakozókat a rendőrség csak alig 200 méternyire engedte az építkezés színhelyéhez. Július Binder, a Vízgazdálkodási Építővállalat igazgatója tegnap olyan kijelentést tett, hogy a munkálatok az eredeti harmonogramnak megfelelően vasárnap is tovább folytatódtak. Ennek célja — Binder szerint — a folyammeder stabilizálása... Benzinár-növekedés Amint arról már szombati számunkban beszámoltunk, november elsejétől drágább lett az üzemanyag. A szakemberek szerint a benzináremelés a jövőben általában havonta változhat, attól függően, miként alakulnak a világpiaci árak.Prágából és Pozsonyból nagyjából azonos mértékű üzemanyagár-emelésről kaptunk jelentést. A Slovnaft részvénytársaság, valamint a Benzina állami vállalat új árai: . A BA 91 Spedál az eddigi 16 koronáról 17,30-ra, a BA 96 Super 18 koronáról 19,30-ra, a BA 95 Natural 18 koronáról 19,10-re drágul. A Benzina BA 98 Super plus benzinjének eddig 21 koronás árát nem emelte, s maradt a dízelolaj eddigi 18 koronás ára is. Az áremelés oka a forgalmi adó növekedése. Véget ért egy fejezet... Nem tudom, ködös volt-e Albion szerdán, október 28- án, amikor először találkozott Londonban a visegrádi csoport az Európai Közösség szűkebb vezetésével, John Majorral és Jacques Delorsszal az élén, de azt tudom, hogy a Londonra figyelők lelke igencsak áprilisi időjárási viszonyokat tükrözött. Hogy is ne, amikor a Nyugat — saját bevallása szerint — a visegrádiakba fektette összes bizalmát Kelet—Közép-Európát illetően, e térség lakossága — és politikai reprezentációja — pedig az Európai Közösséghez csatlakozásban látta végső megszabadulását valamitől, ami megfoghatatlan, ami szorít és felszabadít egyszerre, ami meggyaláz, de biztonságot ad párhuzamosan, ami rossz és mégsem lehet tőle egyszerűen megszabadulni. Persze, hiszen a lelkűnkről van szó, az érzelem- és érzésvilágunkról, amely az igazságot, a szeretetet, az őszinteséget egyszerre dolgozza fel a kiszolgáltatottsággal, a sérelmekkel, a kis és nagy hazugságokba burkolt tényismertetéssel, s negyvenegynéhány év után ez csak „veri az ördög a feleségét” napsütötte-esőverte zűrzavart okozhat. Persze, remegett a lelkünk és igencsak albioni ködbe borult. Hiszen meghívott bennünket — politikai reprezentációnkat — a nagy Nyugat, s mi tudtuk, mivel állhatunk ki. Azzal, hogy Lengyelország költségvetési deficitje katasztrófával fenyeget, s a Nyugat ezt a lengyel kormány tehetetlenségének tudja be. A Nyugat — az európai tizenkettek — roppantul megértőén — önmagukkal szemben — azt tanácsolja, a szociális, a kulturális, az egészségügyi, az államhatalmi kiadásokat csökkentse a lengyel kormány, szilárdítsa meg helyzetét, hozza mozgásba gazdaságát és növelje kivitelét, hogy... Igen, meghívott bennünket a nagy „Ő”, és mi tudtuk, csak azt mondhatjuk, a konverzió Szlovákia iparát megöli, társadalmilag feszültségeket okoz, esetleg kezelhetetleneket, minthogy az ütem, amelyet a fegyvergyártás leépítése kapcsán kérnek tőlünk, húsz-huszonöt százalékos munkanélküliséget eredményez, ez pedig kezelhetetlen. Ráadásul válunk Csehországtól, és ki tudhatja milyen lesz ez a folyamat, hiszen a válásnak — egyelőre — nincsenek meg a jogi feltételei. S eközben nem tisztázott a Szudéta-kérdés — hiába állítja bárki is, hogy az —, Bős esetében pedig csak annyit tudni, az egyik oldal számára a kérdés politikai és presztízs jellegű — bár egészen mást állít önmagáról —, a másik oldal kezelésében pedig csupán ökológiai — ami a halandó ember számára értelmetlenül érthetetlen szűkítés. Remegett hát a lelkünk, hiszen a nagy „Ő” nagyvonalú volt és segítőkész. Csak azt akarta, hogy szilárdítsa meg a két különváló ország a helyzetét, kiegyensúlyozott költségvetési tervvel dolgozzon, minthogy az EK országai közül ez senkinek sem sikerült eddig az utóbbi években, fejlessze iparát a konverzió rovására úgy, hogy növelje kivitelét, és... Lüktető lélekkel figyeltünk Londonra, hiszen Expo lesz Magyarországon 1996-ban. Micsoda perspektíva ahhoz képest, hogy Magyarország élelmiszeripara méltó partnere Európának, s a vele kapcsolatos egészségügyi előírásai felülmúlják az EK-országok követelményeit. Igen, igen, de mit tud nyújtani? Hiszen kifütyülték a köztársasági elnököt; Csurkája is van az országnak, a bőrfejűek pedig rendszeresen bántják az idegeneket. Jő, jó, hát Németországban is felgyújtottak néhány, vietnamiak és román cigányok által lakott házat, és Le Paint is mond ezt-azt Franciaországban. Az írek robbantanak is. Nem ez a gond! Fontos a megbízható költségvetés, az exporttermékek kiváló színvonala, s akkor Magyarország növelheti kivitelét Nyugatra, hogy... Londonban véget ért egy fejezet. Végre találkozott az (Folytatás a 2. oldalon) Mikor kezdődik az új? Popély Gyula: Münchentől Komáromig - V.
