Szabad Újság, 1992. október (2. évfolyam, 220-245. szám)

1992-10-02 / 221. szám

Mai számunkban: MEZŐGAZDASÁGI MELLÉKLET Luxemburgi külügyminiszteri csúcs Jozef Moravcík is ott lesz Közéleti és gazdasági napilap péntek EEZZSESS^B II- am ír« A Szövetségi Külügyminisztérium saj­tóosztályának tegnapi tájékoztatása sze­rint Jozef Moravf ík, a csehszlovák diplo­mácia vezetője október 5-én részt vesz a visegrádi hármak és az EK-tagállamok külügyminisztereinek luxemburgi csúcsta­lálkozóján. Az előzetes program szerint a tanácskozás résztvevői értékelik, hogyan teljesülnek a társulási megállapodások rendelkezései, illetve áttekintik az esetle­ges módosítás lehetőségeit, mégpedig el­sősorban arra vonatkozóan, hogy az Eu­rópai Közösség részéről miképp növelhe­tő a kereskedelem liberalizálása. A parlament nem hagyta jóvá a válási törvényt Négy szavazat hiányzott A Szövetségi Gyűlés képviselői tegnap délután nem hagyták jóvá a föderáció felszámolásának módját rögzítő alkotmánytörvény kor­mányjavaslatát A tervezet a parlament egyik részében sem szerezte meg a szükséges szavazatokat A kormányjavaslattal kapcsolatos módosításokról tartott szavazás során a képviselők csak egy indítványt hagytak jóvá, mégpedig Lubomír Voleník (PDP) javaslatát, amellyel módosul a jelenlegi népszavazási törvény. E javas­lat értelmében a népszavazás nem volna az egyedüli mód arra, hogy döntsenek az egyik vagy a másik köztársaságnak a föderációból való kilépése ügyében. Az eddigi szabályozás szerint a népszavazás során az állampolgárok a csehszlovák állam elrendezési formájával kapcsola­tos kérdésre „válaszolhattak volna”. Az új változat szerint lehetővé válna, hogy a lakosság referendum útján dönt­het a föderáció két önálló államra való felosztására vonatkozó javaslatról. Az államfő ebben az esetben egyidejűleg írna ki népszavazást mindkét köztár­saságban, amennyiben a nemzeti taná­csok „véleményezése” után a Szövetségi Gyűlés javasolja, mégpedig ezen javas­lat kézhez vételétől eltelő 15 napon be­lül. Amennyiben a népszavazás során legalább az egyik köztársaságban a vá­lasztópolgárok többsége a válási javas­lat mellett száll síkra, akkor elfogadják. Csehszlovákia a népszavazás eredmé­nyeinek kihirdetését követő 2 hónapon belül szűnne meg, nem pedig egy év elteltével, ahogyan azt a jelenleg érvé­nyes népszavazási törvény rögzíti. A kamarák egyebek között nem fo­gadták el Ivan Fiáéra (CSSZDP) és Ofga Pavúková (SZNP) módosító ja­vaslatát. A szociáldemokrata képviselő indítványa szerint „ratifikációs referen­dumot” kellene tartani az összes java­solt megszűnési forma esetében. A szlovák nemzeti párti képviselő szerint Csehszlovákia a nemzeti taná­csok által kiadandó alkotmánytörvény­­nyel vagy az egyik köztársaságnak a ki­lépésével szűnhetne meg. (Folytatás a 2. oldalon) Szerdán a késő éjszakai órákig ülé­sezett az akkor még Szlovák Nem­zeti Tanács (akkor még) Elnöksége. Egyetlen programpontja a Szlovák Te­levízió igazgatójának, Marián Kleisnek a leváltása volt. A tanácskozás nem volt egyszerű, mivel a televíziós tanácsról és a televízió igazgatójáról szóló törvény — mely jelenleg még hatályos —, nem biz­tosít lehetőséget sem parlamentnek, sem kormánynak vagy más állami szerv­nek az igazgató leváltására. Végül az el­nökségben ülő tizenöt honatya közül ti­zenkettő megszavazta, hogy menjen az igazgató. (Hogy miképp, és ez milyen Szlovákia új időszámítása * Életbe lépett az alkotmány visszhangot váltott ki, ahhoz egy másik cikkünkben térünk vissza.) A honatyák szerdán kézhez kapták még a Törvénytár azon kötetét, amely az önálló Szlovák Köztársaság alkotmá­nyát tartalmazza, így ez egy tjén azt is jelentette, hogy a közlönyön feltüntetett napon, vagyis október elsején életbe lé­pett az új alkotmány. A tudósítónak tegnap reggel része volt abban a szeren­csében, hogy két szemével láthatta, ho­gyan cserélik ki a cégtáblát a régi vár­­megyeházán, ahol ezentúl már nem a Szlovák Nemzeti Tanács, hanem a Szlo­vák Köztársaság Nemzeti Tanácsa szé­kel. Az a Nemzeti Tanács, amelynek tegnap óta — a hatályos új alkotmány értelmében — már nincs elnöksége, csak elnöke és három alelnöke, s amely­nek jogfolytonos képviselőjeként a je-Veszélyben a demokrácia! lenlegi honatyáknak az is feladatuk lesz, hogy megválasszák a szlovák köztár­sasági elnököt. Hogy erre mikor kerül sor, az más kérdés. Az alkotmány hatályba lépésének következményeiről Szabó Rezső jogászt kérdeztem, elsősorban azért, mert az alkotmány szerint a köztársasági elnöki jogköröket — néhány kivételével — mindaddig a kormány, illetve a kor­mány megbízásából a kormányfő gyako­rolja, amíg valamilyen oknál fogva nincs (Folytatás a 2. oldalon) A. Nagy: Husáki időket élünk Kétéves „bizalmas” dokumentum Közép-Európa német—szovjet felosztása 1990 szeptemberében Genfben „titkos” tanácskozást tartottak szovjet és német szakértők rész­vételével „Közép-Európa föld­rajzi-politikai problémáiról”. A csehországi Politika című, ma­gánkézben levő politikai és gaz­dasági hetilap 1991. november 20-án közölte a találkozóról ké­szült bizalmas információkat. La­punk tegnap jutott hozzá a Német Szövetségi Köztársaság és a volt Szovjetunió szakértői által össze­állított dokumentumhoz, amelyet az alábbiakban teljes terjedelem­ben közlünk: • A Német Szövetségi Köztár­saság (a továbbiakban NSZK — a szerk. megj.) kompenzálást kö­vetel a Szovjet Szocialista Köztár­saságok Szövetségétől (a továbbiak­ban Szovjetunió — a szerk. megj.) az annektált Kelet-Poroszországért és az Odera—Neissetől keletre levő tér­ségért; • Az NSZK követeli a szovjet befolyás visszaszorítását a cseh-morva régióban. A Szovjetunió nem hajlandó elviselni határai köze­lében az új csehszlovákiai rezsimet, amely nem fogadta el a szovjet gesz­tust, s ezzel hagyta megbukni a Hu­­sák-rendszert. A Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság kormánya nem hagyott fel a Szovjetunió elleni agitálással, s nehezíti a szovjet kor­mány és elnök pozícióját. Mindez pe­dig a lengyel és a magyar kormány­tól eltérően történik; • A Szovjetunió nem fogja akadályozni Csehszlovákia felbomlását, mégpedig amiatt, hogy nincs elég garancia a közép­­európai politikai egyensúlyra, illet­ve amiatt, hogy nincs elegendő fel­tétel Csehszlovákia nemzeteinek államalkotó tényezőként való elis­meréséhez; • A Szovjetunió egyetért azzal, hogy a cseh-morva régió a jö­vőben, 12-15 éven belül bekerül az NSZK gazdasági érdekszférájába, valamint e régiónak Németországba történő politikai irányításával; • Az NSZK az új csehszlovák vezetés népszerűségének esetleges csökkenése miatt a Szov­jetunió számára is elfogadható, Né­metország felé hajló garnitúrát készít elő, alternatívaként a baloldali pár­tokból is, de a politikai erők profiláló­­dásába való szembetűnő beavatko­zás nélkül; • Tekintettel arra, hogy ha Magyarország hajlandó vol­na megőrizni a politikai és gazda­sági stabilitást a Duna menti régi­óban, a Szovjetunió és az NSZK nem fogja akadályozni a trianoni szerződésig érvényes eredeti ma­gyar határok visszaállítását. Az NSZK növeli a Magyarországnak nyújtandó gazdasági segítséget, hogy a magyarországi életszínvo­nalat a szlovákiai fölé emelje, hogy ezzel a Magyarországhoz történő csatlakozás a szlovákok számára Is vonzó legyen; • A Szovjetuniónak nincsenek ellenvetései, hogy német egyetemeket és középiskolákat ala­pítsanak a cseh-morva régióban, s ezeket az oktatási intézményeket Né­metország finanszírozza; • A Szovjetuniónak nincsenek ellenvetései Jugoszlávia fel­osztásával szemben, egyetért Hor­vátországnak és Szlovákiának az NSZK gazdasági érdekszférájába történő átkerűlésével; • A Szovjetuniónak nincsenek ellenvetései a politikai desta­­bilizáció eszközeinek a felhasználá­sával szemben; • Az NSZK nem kötelezi el ma­gát Ukrajna, Litvánia, Lettor­szág és Észtország kérdésében, s ezeket a térségeket nem tekinti az el­viselhető mértéken felüli gazdasági érdekszférának; • A Szovjetunió nem fogja aka­dályozni Kárpát-Ukrajna le­szakadását az ukrán nacionalisták destabilizáló tevékenysége eseté­ben, és azt sem, hogy Kárpát-Ukraj­na a Magyar Köztársasághoz csatla­kozzon; • A Szovjetuniónak nincsenek ellenvetései a cseh határvi­dék szovjetek és németek általi foko­zatos kolonizálásával szemben. A Magyar Polgári Párt tegnapi pozsonyi sajtótájékoztatóján A. Nagy Lász­ló elnök a kormány eddigi tevékenységének elemzésével foglalkozott, illet­ve Petőcz Kálmán külügyi titkár a Fidesz-delegáció szerdai pozsonyi láto­gatásáról szólt. Petőcz Kálmán kijelentette, hogy az MPP szeretne továbbra is együttmű­ködni a fiatal demokratákkal, hiszen az európai integrációs törekvések, az em­beri jogok, a privatizáció terén és más egyéb kérdésekben is nagyon hasonló nézeteket vallanak. Mindkét politikai erő folytatni kívánja olyan politikai erők keresését Szlovákiában és Magyarorszá­gon egyaránt, amelyek a meglevő fe­szültségek ellenére is képesek együtt­működni. Hangsúlyozta: a magyar— szlovák kapcsolatokat tágabban ér­telmezett európai viszonylatban kell felfogni és tovább alakítani. A. Nagy László mindehhez hozzátette, hogy a Fidesz vezetősége támogatni fogja a (Folytatás a 2. oldalon) A szlovák sajtóiroda napokban Ukrajnában járt fbtóriponere a Kassa vidéki járásban kapta lencsevég-e, hogy Zádiel község „végét” kizárólag magyar nyelvű tábla jelzi De aztán rájött, hogy a külföldi turisták által is kedvelt völgyben fekvő falut azért meg lehel találni hiszen közvetlenül a község „kapujában” szlovák nyelvű felirat is van. Mindez azonban nem akadályozta meg abban, hogy „ közhírré tegze ” teljesen ELFOGULA TLAN fotóját (S. PÍSECKÍ felvétele — TK SR) || MARLON BRANDO, a zsírpacni kasszát robbant A fejfogás nem alaptalan (Fotó: TK SR)

Next

/
Oldalképek
Tartalom