Szabad Újság, 1992. október (2. évfolyam, 220-245. szám)

1992-10-09 / 227. szám

1992. október 9. Külföld Szabad ÚJSÁG 3 Területcsere volt Boszanszki Brod elfoglalása ? Túszokat szedtek Szarajevóban Boszanszki Brod, amikor a szerb csapatok megszállták. A stratégiai fontosságú kisvárost sikerült a szerbek által uralt kelet- és nyugat-boszniai területhez csatolni (Telefotó: ÖSTK/AP) Antall—Vranitzky találkozó Tegnapra virradóra is folytatódtak a harcok Szartüevóban. A szerb nehéz­tüzérség a város minden részét lőtte. A szerb gyalogság támadást kísérelt meg, de visszaverték. Bijjana Plavsicsova, a boszniai szer­­bek vezetőségének tagja levelet írt az ENSZ főtitkárának, amelyben azzal vá­dolja a muzulmán csapatokat, hogy 220 szerb családot ejtettek túszul Szarajevó Pere Koszoricse terének környékéről. A szerbek szerint a muzulmánok azzal fe­nyegetőznek, hogy a polgári személye­ket agyonlövik, ha a szerb csapatok tá­madást indítanak. Más hírek szerint a polgári lakosok szabadon bocsátásáért azt követelik, hogy a városnak ezt a ré­szét a szerb csapatok adják fel. Folytatódtak a harcok az ország több más frontszakaszán is, bevetették a légi­erőt és bombázták Tesanj községet. A Borba című lap szerint meglehet, hogy Boszanszki Brod eleste a szerbek és a horvátok között kötött egyezmény eredménye a muzulmánok számlájára. A feltételezést a lap szerint csak az cá­folná, ha a szerbek tovább folytatnák az előrenyomulást olyan horvát területek ellen is, amelyeket a horvátok stratégia­ilag fontosnak tekintenek. A Borba dip­lomáciai forrásokra hivatkozik, amikor azt állítja, hogy Boszanszki Brod feladá­sa teriiletcseréről kötött megállapodás eredménye. Osztrák közvetítéssel Bősről? Franz Vranitzky osztrák kancellár és Antall József magyar kormányfő szerdán este az eisenstadti Esterházy-kastélyban találkozott A magyar kormányfő meggyőződését fejezte ki, hogy Ausztria és Svédország belé­pésére az Európai Közösségbe 1995-ig sor kerül. Ezután következnek az Európai Szabadkereskedelmi Társulás többi tagállamai, s csak azután kerülhet sor Magyarország, Lengyelország és Csehszlovákia felvételére. Csehszlovákiával kapcsolatban An­tall óvatosan nyilatkozott és hangoztat­ta, hogy nem híve Szlovákia elszigetelő­désének. „Az ilyen politika rossz és té­ves lenne” — mondta a magyar minisz­terelnök. Az önálló Szlovákiának meg kellene találnia helyét az európai nemze­tek családjában, mondta a magyar kor­­máynfő. Bőssel kapcsolatban Antall megismételte, hogy Magyarország a há­gai Nemzetközi Bírósághoz fordul és azt szorgalmazza, hogy a kérdést az EK munkabizottsága vizsgálja meg. Az oszt­rák kancellár a bősi kérdést európai vo­natkozásban értékelte és felajánlotta, hogy hazája kész mindkét félnek nemzet­közi alapot biztosítani a kérdés megtár-Megfigyelők a határokon Magyarországra érkezett az Európai Közösség megfigyelőinek első csoport­ja, amely arra felügyel majd, hogy a bu­dapesti kormány betartja-e a Jugoszlá­via elleni ENSZ-embargót. A következő hónapokban 9 megfigyelő teljesít szol­gálatot a magyar—jugoszláv határon. További megfigyelőcsoportok érkeztek ezekben a napokban Romániába és Bul­gáriába is. Egy külön csoport a dunai hajózást ellenőrzi. Egyes jelzések sze­rint ugyanis a dunai hajóúton a szerb— montenegrói Jugoszláviába külföldi árut szállítanak. H É T e heti (41.) számának tartalmából □ Gál Sándor Nemzedékek D Mel»ü Erzsébet Teaház — gésák nélkül □ Oaogány Érni A fizikus felelősé­ge (Teller Edéről) □ T&sér Árpád: Keszthelyi jegyze­tek □ Településied kon — Érsekújvári járás □ Bek* István: Mikor verték meg utoljára? □ G. Kovács László-. Kolumbusz Kristóf álma________________^ StuüiiimNitiiimiHinmmiiiHiQ MC 4» I A kajali községi hivatal | m október 11-én 09 MC | búcsúval egybekötött | | kirakodóvásárt rendez | SX B W MC a helyi sportpályán, MC M | ahova minden érdeklődőt g MC «* és árusítót várunk » MC 8.00 órától. SZÚM-419 | iiiiiuiiiiiiiiiiiiiuiiiiiniiiiiiitiiiál gyalására. Vranitzky a kisebbségi kér­désről szólva hangoztatta, hogy az orszá­goknak közösen kellene gazdálkodniuk és akkor sokkal kevésbé hajlamosak egy­mással szemben erőszakot alkalmazni. Hóm Gyula, a magyar parlament kül­ügyi bizottságának elnöke kijelentette, hogy a bősi vízerőmű befejezése hosszú távon terheli meg Budapest és Pozsony viszonyát. Módi Ferenc tárcanélküli mi­niszter hangoztatta, hogy Magyaror­szágnak nem szabad beleegyeznie a Du­na medrének megváltoztatásába. Megis­mételte, hogy a Duna elterelése az ál­lamhatár megváltoztatását jelenti. Han­goztatta, hogy a C variáns befejezése környezeti katasztrófát okozhat és kb. 5 millió ember ivóvízkészletét veszélyez­teti. Július Binder minapi nyilatkozatá­ra több más vezető politikus is reagált Magyarországon. A nemrég Pozsony­ban tárgyalásokat folytató parlamenti bizottság azt sürgeti, hogy hozzanak lét­re háromoldalú szakértői bizottságot, amelyben részt vesznek az Európai Kö­zösség képviselői is. Knazko Párizsban Miko Kóaíkn szlovák külügymi­niszter sajtóértekezletet tartott Párizs­ban az ország új államjogi elrendezésé­ről. Kilaáko közölte, hogy a csehszlová­kiai helyzetet feleslegesen dramatizál­ják és a válás helyett inkább arról kelle­ne beszélni, hogyan alakítsák át a cse­hek és szlovákok közti viszonyt az ide­jét múlt szövetségi rendszer felszámo­lása után. A csehek és a szlovákok „ar­ra ítéltettek”, hogy továbbra is szoro­san együttműködjenek. Az Európai Közösséggel kötött társulási szerző­désről a szlovák miniszter azt mondta, hogy az lenne a leghelyesebb, ha ez a válás után is érvényben maradna és a cseh, valamint a szlovák fél egymás közt állapodna meg a rájuk háruló kö­telezettséget teljesítésérői. Külön-kü­­lön szerződések megkötését időpocsé­­kolásnak nevezte. KAaflco a tervek sze­rint ma találkozik Roland Dumas francia külügyminiszterrel. Két nap múlva parlamenti választások Grúziában Háború Grúzia és Oroszország között? Vasárnap lesznek Grúziában a parlamenti választások, amelyek látszólag kevésbé fontosak, mint a háborús helyzet, amely az országban kialakult Valójában azonban arról van szó, hogy a jelenlegi hatalom legitimitást nyeljen, hiszen az ország vezetésébe Gamszah urdiu elnök előzésével kerü It A választási kampányba 36 politikai vül minden politikai erő úgy véli, hogy párt és tömörülés kapcsolódott be, me­lyek közül ötnek van esélye bejutni a 234 tagú parlamentbe. A közvélemény­kutatások szerint a legnagyobb esélye az Október 11. nevű négypárti koalíciónak van, amely a centrista pártokat tömöríti. Ezt támogatja az értelmiség is. Érdekes, hogy ezt a tömörülést a grúz monarchis­­ták is támogatják. Jelentős teret nyer a Zöldek Pártja, amelyre főleg azok sza­vaznak, akik csalódtak az eddigi fejlődés láttán. A választásokon közvetlenül vá­lasztják meg a parlament elnökét, akit rendkívüli hatáskörrel ruháznak fel és így gyakorlatilag az ország elnökévé vá­lik. A Nemzeti Függetlenségi Párton kí­erre a posztra Eduard Sevardnadze ke­rül. Sevardnadze számysegédje, Tejmu­­raz Sztyepanov a Csehszlovák Sajtóiro­da tudósítójának kijelentette: „Nem az abházokkal, hanem Oroszországgal har­colunk”. Véleménye szerint az abház parlament elnöke szorosan együttmű­ködik az orosz reakciós Szojuz tömörü­léssel, az orosz tábornokokkal, akik se­gítik az észak-kaukázusi fegyvereseket. A szerdán lefolytatott éles hangú Se­vardnadze—Jelcin telefonbeszélgetés részleteit ez idő szerint még titokban tartják. Grúz vélemény szerint ugyanis Oroszországnak nincs joga csapatokat Elhalasztották a New York-i járatot küldeni a vasútvonalak védelmére, mert ezt csak közös grúz—orosz egységek te­hetik meg. Sevardnadze állítólag egye­nesen megkérdezte Jelcintől, tisztelet­ben szándékozik-e tartani Grúzia terü­leti sérthetetlenségét. Tegnapi jelentések szerint Szuhumi­­ban még nyugalom volt. Kitűnt, hogy a helyi repülőtérre egy motoros sárkány­­repülőből dobtak egyetlen bombát. A sárkányrepülő a tenger fölé távozott, ahol egy csónak várt rá. A városban a nemzeti gárda véde­lemre rendezkedik be. A csapatok fel­szerelése hiányos és a hadműveletek összehangolásában is fogyatékosságok vannak. A Gagrában vereséget szenve­dett grúz katonák közül sokan nem men­tek át orosz területre, hanem két csoport­ra oszlottak és partizánharoot folytatnak. Szuhumiban tartózkodik Tengiz Kitova­­nl is, aki az ország védelmi minisztere­ként a város védelmét szervezi. Csak egy áldozat azonosítható Az izraeli légitársaság, az El A1 elha­lasztotta New York-i járatát, mert Boe­ing 747 típusú repülőgépén felfedezte, hogy a hajtóművet a szárnyhoz erősítő rész kilazult. Közben Amszterdamban közölték és az El A1 is megerősítette, hogy annak a repülőgépnek, amely a na­pokban zuhant le Amszterdamban, már júliusban is motorhibája volt. Akkor a 2-es számú motor gyulladt ki, de a be­épített tűzoltószerkezet a tüzet eloltot­ta. A szakértők szerint ennek a géphibá­nak semmi köze sincs a mostani kataszt­rófához, a vasárnapi szerencsétlenséget ugyanis a 3-as és a 4-es számú hajtómű­vek leállása okozta. (E helyen kéijük ol­vasóink elnézését, hogy tegnapi szá­munkban két helyen közöltünk erről hírt. A szlovák sajtóiroda helyesbített hírét a „Megtalálták a fekete dobozt” című tudósítás tartalmazza a 3. oldalon — a szerk. megj.) A légiszerencsétlenség színhelyén ed­dig már 49 holttestet emeltek ki a romok és roncsok közül. Az áldozatok közt 16 férfi, 11 nő és 6 gyermek van. További 15 áldozat nemét, sem korát nem sikerült megállapítani. Az utolsó kiemelt holttes­tet sikerült csak azonosítani. Amsterdam polgármestere kijelentette, hogy az áldo­zatok valós száma valószínűleg némileg kevesebb lesz, mint a feltételezett 250. A mentési munkálatokban két tűzoltó kö­­nyebben megsebesült. A mentési munká­latokat már ma befejezik. A városi pszi­chiáter szerint több mint ezer személy szorul az elkövetkező két évben orvosi segítségre az átélt sokkhatás miatt. Jelcin bosszúja Gumibotokkal és pisz­tolyokkal felszerelt rendő­rök akadályozták meg a moszkvai Nemzetközi Szociális és Politikai Ku­tatási Alap dolgozóinak a belépést munkahelyükre. Az intézetet Mihail Gor­bacsov alapította. Jelcin orosz elnök az épületet szerdán az orosz kormány pénzügyi akadémiájának adta át igazgatásra. Gor­bacsov felháborodottan nézte a rendőrök akcióját és kijelentette, hogy ez Borisz Jelcin politikai bosszúja. „Szégyenkezem az orosz hatóságok és Oroszország miatt” — mondta Gorbacsov. Gor­bacsov intézete az épület­ben a jövőben ezer négy­zetméternyi területet bé­relhet. Külföldi megfigyelők megjegyzik, hogy a Gor­­bacsov-intézet „kilakolta­tása” két nappal azután történt, hogy a volt szov­jet elnök újból elutasítot­ta a tanúskodást az alkot­mánybíróságon. /. gondterhelt Sevardnadze. Nyilatkozata szerint az abháziai helyzet békés rendezé­sének minden lehetőségét kihasználták, de az igyekezet eredménytelen maradt Grúziában most a fegyvereké a szó (Telefotó: TK SR/EPA) EMETORSZAGBAN a parlament tegnap tárgyalta a maastrichti szerződés­hez való csatlakozás kérdését. A képvise­lők támogatják az Európai Unió gondo­latának. A kormánykoalíció azt szeretné, ha az egyesítési dokumentumokat már idén jóváhagynák. Az ellenzéki szociál­demokraták, bár kifogásaik voltak a ma­astrichti dokumentumok egyes fejezetei­hez, ugyancsak támogatták a szerződést. Bírálták Kohl kancellárt, hogy túl hosz­­szadalmasan intézkedik az idegengyűlölő hullám megfékezésére. D erek WALCOTT kapta az idei irodalmi Nobel-díjat. A 62 éves költő, drámaíró, publicista és festő a karib-ten­­geri St. Lucia szigetéről származik, jelen­leg Trinidadban él és az USA bostoni egyetemén irodalmat ad elő. Jelcin orosz elnök televíziós nyi­latkozatában kijelentette, hogy a négy Kurill-sziget közül kettőt az 1956-ból származó egyezmény alapján vissza le­hetne adni Japánnak. Kató Koicsi, a ja­pán kormány titkárságának vezetője a nyilatkozatra azt válaszolta, hogy Japán továbbra is mind a négy sziget visszaadá­sát követeli. ElIE WIESEL Nobel-békedíjas tegnap a La Repubblica című olasz lap­ban azt javasolta, hogy rendezzenek vi­lágméretű csúcsértekezletet a fajgyűlölet ellen. A csúcsértekezlet résztvevőinek foglalkozniuk kellene az antiszemitiz­mussal, a faji és nemzetiségi gyűlölkö­déssel és hasonló jelenségekkel, amelyek évezredünk utolsó évtizedét még söté­tebbé tehetik, mint amilyen a második világháború volt. Es ./SZAK -IRAKBAN az ottani kur­­dok harcra keltek „török testvéreik” el­len, akik az észak-iraki támaszpontokról szervezik a török rendőrség elleni harcu­kat. Az összetűzésekben legkevesebb öt­­venen vesztették életüket. Az iraki kur­­dok nyilván attól tartanak, hogy őket is eléri a török kormány bosszúja. A török légierő már harmadik napja bombázza a kurd állásokat Irak területén. Azerbajdzsán kilép a Függet­len Államok Közösségéből. Erről az azerbajdzsáni parlament 43:1 arányban döntött. Elcsibcj elnök szerint országa el akar szakítani minden szálat, amely a volt Szovjetunióhoz fűzi. A FÁK-ban Azerbajdzsán ezentúl csak megfigyelő lesz. He LONECKER volt kelet-német ve­zető egészségi állapota súlyosbodott. Ke­zelőorvosa a jövő héten nyújtja be jelen­tését a berlini bírósághoz. Feltételezik, hogy a védelem ennek alapján eléri, hogy Honeckert kiengedjék a vizsgálati fog­ságból. Közben hír érkezett arról, hogy Honecker belépett az újjáalakult Német Kommunista Pártba. A NEMZETKÖZI VÖRÖSKE­RESZT idén 100 millió svájci frank költ­ségvetési hiánnyal küzd. A humanitárius szervezetnek idén túl nagyok voltak a kiadásai, hiszen segítséget nyújtott Bosz­nia-Hercegovinában, Szomáliában és a világ több más részén is. Az idei kiadások tervezett összegét 800 millió svájci frank­kal (16,8 milliárd koronával) lépték túl. Egyes államok pótolták a hiányt, de a költségvetés kiegyenlítéséhez még 100 millió frankra van szükség. PeRUBAN Abimael Guzmant, a Fényes Ösvény nevű maoista terroiszer­­vezet vezérét a bíróság életfogytiglani szabadságvesztésre ítélte. Guzmant ha­zaárulással vádolták és felelőssé tették 25 ezer emberéletért, továbbá 20 milli­árd dolláros kár okozásáért. ALBÁNIÁBAN Skadar város köze­lében több tucatnyi holttestre bukkantak egy tömegsírban. A kutatást a tömegsír után a volt politikai foglyok szervezete kezdeményezte. Most folytatják a holt­testek azonosítását. A tömegsír feltárá­sának nagy jelentőséget tulajdonítanak, mert bizonyítja, hogy a kommunista rendszerben a rendőrség több ezer em­bert végzett ki. A rendőrségi levéltárak elpusztultak és így ez az egyetlen mód a bűntény bizonyítására. A GAZA-ÖVEZETBEN több mint kilencven palesztint sebesítettek meg az izraeli katonák, amikor a többezres tün­tető tömegbe lőttek. A tüntetők az izraeli börtönökben éhségsztrájkot folytató pa­lesztinokkal vállaltak szolidaritást. A hí­rek szerint az éhségsztrájkban 10 ezer palesztin fogoly vesz részt. Hasonló meg­mozdulások már egy nappal korábban is voltak. OROSZORSZÁG azzal fenyegette meg a volt szovjet tagköztársaságokat, hogy leállítja az energetikai nyersanya­gok, főleg a kőolaj szállítását, amennyi­ben nem egyenlítik ki adósságaikat. Az orosz energiatermelőknek összesen 640 milliárd rubellel tartoznak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom