Szabad Újság, 1992. október (2. évfolyam, 220-245. szám)
1992-10-30 / 244. szám
Ill 1992. OKTÓBER 30.______________ __________________ árat viszont megtudtam: egy negyed kilós tasak ára 7 korona 90 fillér lesz. A termék csemegeként önállóan, vagy egytálételekhez körítés gyanánt egyaránt fogyasztható. A szövetkezet mintegy 350 tonna szemet Zólyomban „bérhűtőben” tárol. A termés egy részét eladták, s csupán egy bizonyos mennyiséget dolgoznak fel saját maguk. — Egyelőre nem győzzük a feldolgozást — adta tudtomra Okolenszki Árpád agronómus is —, ezért is adtuk el a készletből ömlesztve valamenynyit. Az ipolynyéki vákuumcsomagolású csemegekukorica unikum a hazai piacon. Az áru az elnök szavai szerint kifogástalan minőségű, s az ínyenceket is kielégíti. A termék keresetté vált. Most még csak a hazai boltokba kerül, ám érdeklődtek már iránta külföldi szont, némi szülői segédlettel, tudok néhány koronát keresni. Morvay Péter Ipolyságról járt ideiglenes munkahelyére. — Már a múlt évben is részt vettem a feldolgozásban — említette többek között. — Ságon szinte lehetetlen munkát találni, itt viszont ismét szívesen fogadtak. Az idénymunkások teljesítménybérben dolgoztak. Fontos vitaminforrás A lakosság egészségi állapota egyúttal táplálkozási kultúránk hű tükörképe. Az úgynevezett civilizációs betegségeket pedig legegyszerűbben éppen a racionális táplálkozással előzhetjük meg. Az egészséges táplálkozás lényege a szakemberek szerint a kellő mennyiségű zöldség fogyasztásában rejlik. Európa nyugati felében és az Egyesült Államokban éppen a csemegekukoricának köszönhetően sikerült a zöldségfogyasztást növelni. Amerikában a csemegekukorica már régóta nem csupán csemege, s nem idényzöldség, hanem alapvető zöldségfélének számít, s az év minden szakában fogyasztják. A termény cukrok, fehérjék, fontos vitaminok, s többek között ásványi anyagok forrása is. A szem ezeket a szervezetépítő elemeket éppen tejeséréskor tartalmazza a legkedvezőbb arányban. A csemegekukorica elősegíti az emésztést, de a káros anyagoknak a szervezetből való eltávolításában is fontos szerepet játszik. Mélyhűtéssel a szóban forgó anyagok szinte alig vesztenek értékűkből. A tejesérésben leszedett mag nyersen és főzve, frissen és tartósítva egyaránt fogyasztható. A csemegekukorica nem hiányozhat egyetlen vegetáriánus étrendjéből sem! A sós lében tartósított szemeket cukorbetegek is ehetik... A gond most az, hogy a vezetők nagyszabású terveit a transzformáció megbéníthatja, sőt teljesen romba is döntheti... Zolczer László Napjainkban, tudjuk: ijesztően csökkent a talajba juttatott vegyszer-, főleg a műtrágyamennyiség. Sajnos, nem a „bioszemlélet” diadalmaskodott, hanem a pénzszűke kényszerítette ki ezt a változást, amely semmiképpen sem az integráció jegyében zajlik. Mitagadás: egyelőre tanácstalanul áll a mezőgazdaság, sok esetben úgy, mint a szélárnyékba keveredett vitorlás hajó. Csak abban bízhatunk, hogy hamarosan föltárnád valamilyen égi vagy földi fuvallat. Talán ismét felénk fordul a társadalom jelenleg sokkal jelentéktelenebb csatározásokban szétszóródó figyelme. S akkor mi is tovább vitázhatunk, hogy merrefelé irányítsuk a hajót, bio-kemo- vagy integrált áramlatokon. Navigare necesse est — hajózni szükséges, mondták a régi rómaiak. Nekünk pedig, a mezőgazdaságban, haladnunk kell, kikeverednünk a szélárnyékból. Sárkőzy Péter Megnevezés Kemizált üzemek Integrált üzemek A szántóföld aránya az összterületből a lehető' legnagyobb az ésszerűség határáig A takarmányterület aránya a lehető legkisebb amennyit az állatállomány indokol Fó' termények búza, árpa, cukorrépa, kukorica, repce búza, árpa, zab, kukorica, rozs, burgonya, répa, repce, takarmány- és zöldtrágyanövények stb. A gabonaneműek aránya lehetőleg 100% legföljebb 70% Az állattartás jellege ipari telep természetszerű Takarmányalap túlnyomóan táp túlnyomóan gazdasági takarmány Tápanyagpótlás; szerves trágya hígtrágya istálló- és zöldtrágya Műtrágyaadag feltöltésig amennyi feltétlenül kell Növényvédőszer-adag a teljes biztonságig csak a szükséges mértékben Mechanikai növényvédelem alig-alig a lehető legtöbb esetben Talajművelési szemlélet minél kisebb ráfordítás, minél nagyobb hatás talajkímélet, a forgatás lehető mellőzése Tervezett hozam a lehető legnagyobb az ésszerűség határáig Környezetvédelem amennyit a törvény feltétlenül megkövetel a fenntartáson kívül az állag javítására törekedve üzletemberek is. A lefagyasztott szemeket négyrétegű fólia védi. A fólia, amely remekül bírja a hevítést, a megadott körülmények között két esztendeig megtartja az állagát. Korcsog Lászlótól megtudtam még, hogy amennyiben az elkövetkező néhány esztendőben legalább 400 hektáron sikerűi a kukoricafajta termesztését megoldaniuk, 4—5 év múlva még átlagtermés esetén is megtérül a befektetésük. A gépeket, berendezéseket természetesen csakis jelentős állami hitellel, támogatással tudták megvásárolni. A teljes technológia (a már említett kombájnnal és a vákuumcsomagolóval egyetemben), hozzászámítva a fluidfagyasztó berendezést is, 75 millió koronát emésztett fel. A vákuumcsomagolás Korcsog mérnök szerint rendkívül előnyös csomagolási mód. A védőfólia sterilizálható, a termék a különféle műveletek során is megőrzi eredeti ízét, zamatét A fluidfagyasztás A szövetkezet hűtőháza 600 tonna áru befogadására alkalmas. A készletet 15 kilogrammos csomagokban tárolják. A konténerekben tartott termékből annyit emelnek csak ki, amennyire megrendelés érkezett, s amennyit fel tudnak dolgozni. A munkafolyamat lényegét az elnök tollba is mondta: — A fagyasztás folyamán a szem néhány másodpercig a légáramban lebeg, ezalatt megfagy a felülete, majd fokozatosan megfagyasztják az egész magot, így a sejtekben parányi vízkristályok alakulnak ki, s ezáltal a szem megőrzi eredeti alakját. A gyorsfagyasztás eredménye akkor mutatkozik meg, ha a szemek a kiolvasztás után is megőrzik eredeti alakjukat, s az úgynevezett vegetációs víz nem folyik ki belőlük. A géppel más egyéb gyümölcs vagy zöldség is tartósítható. Á feldolgozáskor jártam a munkacsarnokban is. Többnyire fiatalok serénykedtek a gépek, szállítószalagok kürűl. Közülük kettővel váltottam is néhány szót. — Gyermekgondozási segélyen vagyok — mondta például Pásztor Henrietta —, kizárólag délutáni műszakokra járok. Míg dolgozom, anyu vigyáz a gyermekre. Ipolynyéki vagyok, itt lakunk, örülök, hogy bejuthattam a csapatba, a kicsi miatt másutt, a falun kívül nem vállalhatok munkát, nem ingázhatok, itthon vikutatóműhelyekből Szagtalanított kanmalacok A dán sertéstenyésztés egyértelműen sikerágazatnak számít. Ez a siker azonban nem önelégültségre, hanem további kutatómunkára, a minőség javítására ösztönzi a dánokat. A termelési költségek csökkentése és a termékbó'vítés, valamint a jobb mlnó'áég a fő cél. Egyik központi témája kutatásuknak — az említettekből adódóan — a kandisznók vágósertésként való értékesítése. A kandisznó-hús emberi fogyasztásra való alkalmasságának gyakori gátja az, hogy melegítéskor némely egyedek húsa kellemetlen bűzt áraszt. Ez ellen szigorú előírások védik a fogyasztót több országban is. Például az Egyesült Államokban a „gyenge szagot árasztó” húsok csak egyes készítményekben használhatók fel, míg az „erős szagú” húsokat meg kell semmisíteni. Kanadában már a gyenge szagú húsokra is ez a sors vár. A Közös Piac ma érvényes, a kasztrálatlan kandisznókkal foglalkozó előírásai csak az exportra vonatkoznak. Az 1993. január 1-jén érvénybe lépő úgynevezett nyershúsdirektíva azonban jelentős változást hoz, ami a belföldi forgalmazásra is vonatkozik. A jövőben a 80 kilogrammnál kisebb vágótömegű kanokat nem kezelik kandisznóként, csak az ennél nagyobbakat. A kis vágótömegű kanoknál a kanszag ugyanis csak ritkán fordul elő. E kategória alól azonban kivételt képezhetnek azok a kanok, melyek bár elérték a 80 kilogrammot, húsuk bizonyos szabványvizsgálatokkal garantálhatóan nem kanszagú. Mi az oka? A kanszag megelőzésére általános gyakorlat és hatékony megoldás a kanmalaccK ivartalanítása. Azonban számos kutatási eredmény azt mutatja, hogy a kasztrálatlan kandisznók hizlalása több szempontból előnyösebb, mint az ártányoké. Azonos súlyú állatokat összehasonlítva a kasztrálatlan kanok az ártányokkal szemben akár 8—10 százalékkal is több és soványabb húst adnak, takarmányhasznosításuk is 12—15 százalékkal jobb lehet. Gyarapodási mutatójuk is kedvezőbb. A kasztrálás munkaigényes, és ellene szólnak etológiái (stressz) és állatvédelmi megfontolások is. Igény van tehát a szag biokémiai okainak tisztázására és a szag kialakulását befolyásoló genetikai és tartástechnológiai tényezők feltárásóra. A kutatók egy része úgy véli, hogy elsősorban bizonyos, a herékben termelődő és a zsírszövetben raktározódó szteroidok felelősek a szagért. A dán kutatók más utakon járnak. Nemzetközileg elismert, ma már ipari méretekben alkalmazott módszerük van a szagos húsok kiszűrésére, ami a nyers hús szkatoltartalmának mérésén alapul. (Egyebek között ez az a vegyület, ami a széklet szagát okozza. Szkatol = a fehérjék emésztése során a triptofón nevű aminosav lebomlik és indollá illetve szkatollá alakul.) A módszer azt a felismerést használja fel, hogy a hátszalonna szkatoltartalma egyenesen arányos a kanszag intenzitásával. A dán vágóhidak kutatóintézete vezetésével kidolgozott analizálóberendezés-sort az angol PA International cég gyártja. A forgó csőkés segítségével vett mintát az állat azonosítási számával ellátott csészébe helyezik, majd a fogadóállomáson automatikus mérés következik. A minta csőpostán érkezik egy laboratóriumba, ahol az azonosítási szám automatikus leolvasása és a fedő eltávolítása után oldószert adagolnak a csészébe. A mintát homogenizálják és lehűtik körülbelül 5 Celsiusfokra, majd 1 milliliter szűrletet egy kémcsőbe töltenek. Egy színreagens hozzáadása és 3 perc várakozás után spektrofotométer segítségével meghatározzák a minta szkatoltartalmát. A vógóhídról a termelőnek küldött számlán feltüntetik minden egyes kasztrálatlan kandisznó szkatolszintjét és állományának átlagértékeit. Ez lehetőséget ad a termelőnek, hogy folyamatosan ellenőrizze állományának állapotát. Hogy a leszállított kanok között milyen arányú a magas szkatolszintű, jelentősen befolyásolja a termelő nyereségét. Ugyanis a termelő által fizetett 30 DKr analízisköltséget 20 DKr-val megemelik, ha 4 héten át a szállított kanok több, mint 9,9 százaléka túl magas szintet mutat. Ez bizony fölemésztheti a kandisznóhizlalás extra nyereségét. Dániában 1991-ben a kanok átlagosan 4,7 százalékánál a szaguk miatt kiselejtezett kanok aránya nem érte el az 5 százalékot. A jövő év végéig szeretnék elérni, hogy a termelők 95—100 százalékának disznói e szint alá kerüljenek. így a kandisznóhizlalás 6,3 millió leszállított kannal és átlagosan 25 DKr többletnyereséggel számolva, évente mintegy 157,5 millió DKr-val többet hozna az ágazatnak. A „bűnös” fajta A kanhús szagnívóját számos tényező befolyásolja és ezek közül is sok még a tisztázatlan — ez széles körű kutatási programot tesz szükségessé. A dón kutatás célja vizsgálni az összefüggést a kanszag, a különböző, a húsban és a szalonnában jelenlévő vegyületek között. Ezenkívül ezen anyagok átalakulását, raktározódósát és lebomlását a szervezetben, illetve e folyamatok hormonális szabályozását (az itt szerzett ismeretek a szakanyagok a húsból való eltávolításának technikájához vezethetnek). Azt is, hogy milyen mikroorganizmusok felelősek a bélben keletkező szkatolért és hogyan lehet ennek képződését, véráramba való felvételét, illetve a húsban, szalonnában való raktórozódását gátolni. Milyen fajta különbségek tapasztalhatók a szkatolszintben (keresztezési programok alkalmazhatósága), milyen mértékű a szkatolszint örökíthetősége (azaz lehet-e a szelekciós programokban felhasználni), illetve milyen mértékű a korreláció más fontos termelési tulajdonságokkal. Milyen hatással van a „kandisznó” jelzésűek arányára a kutricák be-, illetve elrendezése, a takarmányozás és más tartástechnológiai tényezők, a szállítás és a vágóhídon való bánásmód. Valamint milyen eljárásokkal állapítható meg a hús, a szalonna, a máj, a vese, a vizelet és az ürülék szaganyagtartalma. A termelők érdeke Már több területen rendelkezésre állnak (rész)eredmények. így például határozott különbséget találtak a fajták között: a lapály kanok körülbelül 50 százalékkal magasabb szkatolszintet mutatnak, mint a Yorkshire kanok. Itt persze érdemesebb vonalakról beszélni. A szagos kanok aránya nagy eltérést, mutat országonként. Az Egyesült Államokban és Kanadában egyes becslések alapján a 66 százalékot is elérheti, a magyar irodalom 20—30-at említ, míg Dániában ez csupán körülbelül 5 százalék. Az állatok kora és a takarmányozás is hatással van a „kandisznók” arányára: az ad libitum száraztakarmóny, a borsó és a napraforgó-olajpogácsa nagyobb mennyiségű etetése növeli, míg a hígtakarmány, kókuszpogácsa, író és bizonyos zsírtípusok etetése, Virginiamycin, Avotan és extra réz adagolása csökkenti azt. Nagy jelentőségű az állatok folyamatos ellátása friss ivóvízzel. Az ólak berendezése, ventilóciója, zsúfoltsága, s így a levegő minősége, a hőmérséklet és az ólban tapasztalható általános stressz is komoly jelentőségű. A vágóhídra való szállítás, illetve az ottani várakozási idő nincs hatással a fentiekben jelzett arányra. Viszont kiderült, hogy ha a kanokat a szállítás előtti (legfeljebb) 12 órában nem etetik, az kedvezően befolyásolja a szkatolszintet. Az eddigi kutatási eredmények tehát arra utalnak, hogy a termelőnek lehetősége van kedvező irányba befolyásolni a magas szkatolszint miatt küíönválasztott kanok arányát. Ez közvetlen érdeke, hiszen a „kandisznó” jelzésű állatok értékesítése számára kedvezőtlen, ugyanúgy, mint a korábban említett megemelt analízisköltség. Amint az összes dániai vágóhídon felszerelik az analizáló-berendezéseket, az analízisköltségként felszámolt összeget várhatóan csökkenteni fogják. Mivel a helyzet mind a termelőnek, mind a vágóhidaknak új, folyamatos párbeszédre van szükség. A kasztrálás Dániában 1993 végére várhatóan teljesen kivonul a seríéstenyésztési gyakorlatból Körösvölgyi Tamás
