Szabad Újság, 1992. október (2. évfolyam, 220-245. szám)

1992-10-03 / 222. szám

1 1992. október 3. Színes Szabad ÚJSÁG 7 Hat embernek adott új életet Paula Moss tíz évet élt boldo­gan válófélben lévő édesanyjá­val az angliai Bradford váro­sában. Ismeretes, hogy Angliában sok embernek a levél tárcájában ott lapul egy kis kártya, melyet,,Do­nor Card“-nak hívnak. Magyarra lefordítva, talán úgy hangzik a legjobban - adományozó kár­tya. Ez azt jelzi, hogy tulajdonosa, hirtelen halála esetén, a szívét, tüdejét, máját, veséjét, hasnyál­mirigyét a szemszaruhártyáját fel­ajánlja olyan valakinek, akinek er­re szüksége van. A kártyán szere­pel még az illető teljes neve, aláí­rása, a dátum és annak a hozzá­tartozónak az adatai, akit halál esetén értesíteni kell. Amikor a kis Paula tudomást szerzett erről a kártyáról, szólt édesanyjának: ha egyszer vele valami baj történne, ő is boldogan odaadná testéből azt, amire vala­kinek szüksége lenne. Édesanyja megsimogatta kislánya fejét, gon­A HŐS KISLÁNY dolván, ugyan, hol van az ő gyer­meke még a haláltól! Ám kiszámíthatatlan a sors! Paula a tizedik születésnapján még boldogan ugrándozott együtt a gyerekekkel, és azt mondta az egyik barátnőjének, ha felnő, ruhatervező szeretne lenni. Másnap összeesett, be­vitték a kórházba, ahol az orvo­sok agydaganattal megoperál­ták, de a kislány eszméletlen ma­radt. Mesterségesen tartották életben pár napig, aztán édesany­ja kérésére kikapcsolták a gépet. A kislány akaratának eleget téve, felajánlották a kis test szerveit átültetésre. Egy nyolc hónapos birmingha­mi kislány kapta meg a máját, a híres szívkórházban, acambridge­­shire-i Harefieldben szívét be­operálták egy 57 éves ember mellkasába, a veséit egy 16 és egy 17 éves fiú és lány kapta, két szemének szaruhártyája pedig visszaadta a látását további két embernek. Összesen hatan él­nek új szerveikkel a kis Paula Moss végrendeletének jóvol­tából. Édesanyja, a 33 éves Jane Moss, természetesen bánatos kis­lánya elvesztése miatt, de boldog­ság tölti el, hogy gyermeke akara­tából hat ember kapott új életet. Paula nem halt meg hiába - mondta könnyes szemmel az anya. Híresek és hírhedtek - viaszban Moszkva és Szentpétervár, úgy tűnik, versenyre kel Londonnal és Párizzsal. A két orosz nagyvárosban ugyanis nemrégiben panoptikum nyílt. A kiállítás értékeli a jelenkor ismert politikusait is. Jelcin elnök például a beteg Oroszországon hajt végre szívműtétet, Gorbacsov Lenin és Nagy Péter mellett ül, akik Oroszország térképén rulet­­teznek. A viaszfigurák között ott van szinte mindenki, aki Oroszország hosszú és viszontagságos történelmében híres, illetve hírhedt volt. A mai megítélések szerint az utóbbi csoportba tartozik Lenin, Sztálin, Hruscsov, Brezsnyev, Trockij, Berija, Rettegett Iván és Jurovszkij, a Bolsevik, aki katonáival együtt lemészárolta II. Miklós cárt és családját. A nagyrabecsült történelmi alakok között látható Szaharov, Puskin, I. és II. Katalin, Nagy Péter, II. Miklós és I. Pál. A moszkvai múzeumban külföldiek is „vendégeskednek“, így Hitler és Napóleon hasonmása. Rabszolgaságtól a prostitúcióig Gyermekek milliói kénysze­rülnek úgy pénzt keresni, hogy valóságos rabszolgamunkát végeznek, vagy pedig testüket bocsátják áruba. Erre a követ­keztetésre jutott a genfi székhelyű Nemzetközi Munka Szervezet (MOP) abban a minap kiadott je­lentésében, amely ,,így dolgoztak a világon 1992-ben“ címet viseli. Eszerint a hatéves cselédek, a tíz­­esztendős építómunkások vagy szőnyegszövök igazán nem tar­toznak a ritkaságok közé. Egyre csak növekszik azoknak a szá­ma, akiknek már gyermekko­rukban keményen meg kell küz­deniük a túlélésért. Az afrikai országokban pél­dául a dolgozók húsz százalé­kát a kiskorúak teszik ki. Dél- Amerikában a 11-14 év közötti gyermekek 18 százaléka kény­szerül rendszeres munkavég­zésre, hogy hozzájáruljon család­ja létfenntartásához. Az európai országok közül elsősorban Olaszországban és Spanyolor­szágban találkozunk hasonló jelenséggel. A gazdagnak hitt Észak-Amerikában sem fenékig tejfel az élet, hiszen főleg a ki­vándorolt családok találják meg nehezen a helyüket, gyermeke­ik többsége farmokon és ültet­vényeken végez bérmunkát. A MOP értékelése szerint en­nek az egyre szembetűnőbb mé­reteket öltő szegénység az oka. A szülők - és nem is minden alap nélkül - szinte ugyanazt szajkóz­zák: „a gyerekek jövedelme nél­kül éhen halna a családunk.“ Dél-Ázsiában a gyerekek tá­vol a családtól végzik verejté­kes munkájukat, hogy szüleik így törleszthessék az államtól felvett kölcsöneiket. Iskolába nem jár­hatnak a kiskorú rabszolgák. A gyerekkorban elviselt, testi és lelki megpróbáltatások nyomai életük végéig elkísérik ezeket a szerencsétleneket. És még jó azoknak, akik megérik a felnőtt­kort, hiszen életüket nem vigyáz­zák a féltő szülői szavak, tekinte­tek. A munkaadók gyakran a leg­veszélyesebb feladatokkal bízzák meg ezeket a gyerekeket. Nincse­nek biztonságban a serdülőkorba lépő kislányok sem, akik közül egyre többen találják magukat nyilvánosházakban. A gazdag tu­risták pedig lelkiismeret-furdalás nélkül használják ki azt, miért fi­zetnek ... A MOP évtizedek óta harcol azért, hogy sehol a világon ne dolgoztathassanak kiskorúakat. Eddig eredmény nélkül. Bár a leg­több országban hivatalosan tilos a 14 év alattiak foglalkoztatása, de ez csupán papíron létezik. S egyelőre még csak remény sincs változásra. g-A jordániai Akaba szom­szédságában, a Vörös­tenger közelében húzódó siva­tagban érdekes leletre buk­kantak a régészek. Donald Whitcomb professzor, a chica­gói egyetem tanára, az expe­díció vezetője bejelentette: fel­tárták egy zarándok sírját, MESÉLŐ SÍR aki feltehetőleg a tizenegye­dik század elején élt Nem­csak útiholmijait temették el vele, de szétporladt zsákjában harminckét aranypénzt is talál­tak. Az érméket 1020 körül, a Szahara peremén fekvő, ma­rokkói Szijilmaszában verték, jó 3200 kilométernyire Akabá­­tól. A használati tárgyak is azt igazolták, hogy a jövevény messziről érkezett. A feltevé­sek szerint Mekkába készült, az úton oda vagy vissza érte a halál, s azért érintette Akaba környékét, mert a ma sivata­gos területeken akkortájt még gazdag vízforrások, virágzó te­lepülések voltak. Várandós babák Van már mindenféle játékbaba: olyan, amelyik sír vagy nyáron lebarnul. Amerikában most olyan babát találtak ki, amely csecsemőt szül. The mother-to­­be-doll névre hallgató (leendő mama) baba 28 centiméter ma­gas, és pici, kerek hasa van. Ez a has felhajtható lapocska, amely Japán öregszik A legújabb statisztikák szerint Japán lakosságának 13 százaléka, azaz mintegy 16,2 millió ember 65 éven felüli. A nők 3 millióval van­nak többen a férfiaknál. Ha ez a folyamat tovább tart, akkor az előrejelzések sze­rint 2020-ra Japán lesz a vi­lág legöregebb országa. Je­lenleg a svédek állnak a lista élén 18 százalékos ,, öregsé­gi aránnyal“. mögött egy pici csecsemő - kí­vánságra fiú vagy lány látható. Az „újszülött“ kivétele után a mama hasa normálissá válik. Az új játé­kot anyák napjára dobták piac­ra a pihent agyú tervezők, s azóta dúl körülötte a vihar. A New York-i családtervező liga elnöke szerint a baba remek lehe­tőséget nyújt ahhoz, hogy a szü­lök a születés problémájáról be­szélhessenek gyermekeiknek. A szkeptikusok azonban hozzáte­szik: igen ám, de ezt a csecsemőt „császármetszéssel“ hozzák vi­lágra. Földrengés, tűzvész, öngyilkossági hullám VILÁGVÉGE OKTÓBERBEN? Október 28-ra jósolják dél-koreai szekták a világvégét. Több ezer dél-koreai felmondja állását, elhagyja otthonát és család­ját, hogy kellőképpen felszabadulva várja az Úr újbóli eljövete­lét. Úgy gondolják, hogy lesz vízözön, harmadik világháború, földrengés, tűzvész, az emberek egymást fogják megölni. Mind­addig megy ez, amíg a világból nem lesz semmi. Többen attól félnek, ha nem következik be a világvége, akkor csalódásukban olyan öngyilkossági hullám keletkezhet, ami­lyen még nem volt. A dél-koreai rendőrség nagy razziákat végez, hogy felfedezze a szektákat, és elejét vegye a hisztériá­nak. Jóslat a régmúltból Különös urnára bukkantak nemrégen az amerikai archeo­lógusok a Bahama-szigetek környékén. A korallokkal vasta­gon borított edény korát szénizo­tóp segítségével határozták meg: eszerint négy-négy és fél ezer éves leletre találtak. A kornál na­gyobb jelentősége van annak, hogy a hermetikusan lezárt ur­nában egy hieroglifákkal írt te­kercs rejtőzött. Az írás az em­beriség töiténetét jósolja meg, 2055-ig. Újra egészséges az Öböl! Hihetetlennek tűnhet, de mégis igaz: az Dböl partvidéke a háborús szennyeződés ellenére ma már több helyen tisztább, mint a konfliktus előtt! Ezt a megállapítást tette az a monacói kutatócso­port, amely beható vizsgálódásainak eredményeit a Nature című neves brit tudományos folyóiratban tette közzé. Mindannyian emlékszünk még az égő kuvaiti olajkutak képeire, s arra, hogy Szaddam Husszein a szó szoros értelmében égő olajat öntött a habok­ra, ezzel próbálva megakadályozni a szövetsége­sek partraszállását. Mi lehet ennek a bámulatos újjászületésnek, illetve tisztulásnak a titka? A tudó­sok két tényezőben találják meg a magyarázatot: az egyik az, hogy az Öbölben minimálisra csökkent az olajszállító tartályhajók forgalma, s ezzel mér­séklődött az újabb környezetszennyezés. A másik, hogy az öböl meleg vizében tenyésző baktériu­mok szokatlan gyorsasággal bontották le a fel­színen terjeszkedő olajat. A kutatóexpedíciót vezető Mark Bauer archeológus megfejtette az írást: ezek szerint már 4500 évvel ezelőtt tudtak Kolumbusz felfe­dezéséről, az amerikai polgár­­háborúról, sőt egy francia jós­ról is. Az óegyiptomiak feltehető­leg Nostradamusra gondoltak. A tekercs beszél egy újkori vé­res kezű diktátorról, s egy tö­megpusztító vírusról is. Talán ez az AIDS?! Konkrét adatokat is közöl a Weekly World News cikkében a professzor: 1969-re datálja a tekercs az ember Hold-hódító útját, s szól egy hatalmas föld­rengésről 1989-ben. (Valóban ekkor volt San Franciscóban a ka­tasztrófa.) 2015-re azt jósolják a hieroglifák, hogy az ember repülő autókon fog közlekedni. Sót, említést tesz arról is, hogy olyan minikomputert építenek az agyunkba, amely tartalmazza a világ összes könyvtárának ada­tát, nem kell majd az iskolapado­kat koptatnunk, mi több, általa képesek leszünk a telepatikus kommunikációra is. Ezt 2052-re jósolják az óegyiptomiak. S ad­dig? Addig megszületik a zseni, képesek leszünk az időjárás szabályozására, felfedezik az életelixírt. Jó lesz megjegyezni ezt az időpontot: 2043, mert aki ezt megéli, nem lesz gondja jó ideig a temetési költségekre. Idő­közben felfedeznek egy még pusztítóbb fegyvert, de nem fog­ják használni, s egy új találmány­ról is tudósít a tekercs: a műnö­vényről. Mert a jóslatok szerint 2055-re kihal a növényzet a Földön. Talán éppen ezért ez a te­kercsbéli jóslások utolsó időpont­ja? Ekkor lesz a világvége? Vagy eddig tartott a hely a különös dokumentumon? Ezt már csak az urnát elvesztő óegyiptomiak tud­nák megmondani. A tudósok mindenesetre most azt kutat­ják, hogy került a Bahamák közelébe az egyiptomi agyage­dény? Sz. É. T T

Next

/
Oldalképek
Tartalom