Szabad Újság, 1992. október (2. évfolyam, 220-245. szám)
1992-10-03 / 222. szám
4 Szabad ÚJSÁG Gazdaság 1992. október 3. Továbbra is lefelé a lejtőn... MMK A helyzet változatlan 0 - A satorozoktol - összegez Penke Hajnalka - az idén már mindössze 4416 koronát kasszíroztunk Szlovákiában tavaly a mezőgazdasági üzemek és vállalatok 11,6 milliárd korona mínusszal zárták az évet. Sajnos, 1992-ben a helyzet tovább rosszabbodott, amiről az I. félév „eredményei“ is tanúskodnak: a veszteség a reszortban meghaladta a 9 milliárd koronát. S az előrejelzések végképp nem biztatóak, sót mi több, a szakemberek véleménye szerint katasztrofális évet zár az idén a szlovákiai mezőgazdaság. A részletes kimutatások és elemzések valóban aggasztóak. Az idei első félévben a mezőgazdasági üzemek és vállalatok vesztesége 2,4 milliárd koronával volt több, mint az elmúlt esztendő hasonló időszakában. S ami talán még ennél is megdöbbentőbb, az, hogy mindössze 8 (!) vállalat mutathatott ki nyereséget 1992 első hat hónapjára vonatkozólag. Egy hektár mezőgazdasági földterületre átvetítve a jobb természeti feltételek közepette gazdálkodó mezőgazdasági üzemekben a veszteség értéke 5152 korona, míg a rosszabb viszonyok, körülmények között termelő üzemekben 4064 korona. Ilyen vonatkozásban is jelentős mértékű visszaesés tapasztalható a tavalyi évhez viszonyítva - mégpedig mindenekelőtt a rosszabb feltételek között gazdálkodó üzemek esetében (1192 koronával egy hektár átlagában). A szövetkezetek és állami gazdaságok helyzetét manapság az is módfelett nehezíti, hogy a terményfelvásárlók, valamint a feldolgozóüzemek nem mindenért tudnak idejében fizetni. Ennek a ténynek a következményeként az idei első félév végén összesen 3 milliárd koronával tartoznak a felvásárlók a mezőgazdasági üzemeknek. Csakhogy mindez fordított sorrendben is érvényes, azzal a különbséggel, hogy a szövetkezetek és az állami gazdaságok tartozása a különböző üzemeknek és vállalatoknak csaknem 7 és fél milliárd korona! Nagyon sok helyütt problémák vannak a fizetőképességgel. Az 1032 mezőgazdasági szövetkezet és állami gazdaság közül - ugyancsak az első félév végére vonatkozólag - négyszázhetvenhét volt fizetésképtelen. Az ágazatban jelentős mértékben csökkent a termelés - méghozzá 10,6 milliárd koronával (21,7 százalék). Egy további elgondolkodtató mutató: a reszort üzemeiben és vállalatainál az idei első félév folyamán 57 ezer 600-zal csökkent az állandó alkalmazottak száma, a közeljövőre pedig további létszámcsökkentést jeleznek az illetékesek. Nem is beszélve már ezek után a keresetekről. Valamennyi nemzetgazdasági ágazat közül ugyanis éppen a mezőgazdaságban várhatók a legkisebb mértékű fizetésemelések. Úgy vélem, a felsorolást nem szükséges folytatni... (susla) Kint vannak a vízből? A pénz „kitalpalása" nem ment könynyen! A dokumentáció birtokában a falu vezetői „ráfúrattak" a már meglévő kútra. S nem kis meglepetés ért mindenkit: 400 méter mélyen 28 Celsiusfokos volt a víz. A munkálatok a télutón, februárban fejeződtek be. Ekkor már csak gyémánt fúrófej tudott áthatolni a különösen kemény kőzeten. Lehet, még mélyebben még értékesebb s melegebb vizre bukkannának a kutatók. Csakhogy... Csakhogy, ehhez már tőkeerős beruházó, vállalkozó kellene. A községi hivatal ilyen nagy beruházásokra már nem képes... A kút hozama 5 liter másodpercenként. A kút Szlovákia egyharmadát elláthatná palackozott szénsavdús ásványvízzel. A polgármester tudja is a megoldást:- Valahol a faluban palackozóüzemet kellene létesíteni. De, mint már említettem is, nekünk erre nincs keretünk. A legolcsóbb gépsor is mintegy hat és fél millió koronába kerül. A meglévő vezetékeken „le lehetne hozni“ a fürdőtől az üzemhez - bárhol A polgármesternek meggyőződése, hogy a község lakói akár társadalmi munkában is bekapcsolódnának az üzem beindításába. Mint ahogy kivették részüket a fürdő építéséből is. No de kanyarodjunk kicsit vissza a fürdőhöz még egyszer. A forgalmat jelentősen megcsappantotta a rendszerváltás. Megszűnt az NDK, a volt keletnémet turisták elmaradtak, és az idén kevés üdülővendég érkezett Csehországból is. Most már, bizonygatta a polgármester, oda mennek az emberek, ahol nem csupán pihenni lehet, hanem „látni is valamit." Ipolynyéken viszont egyelőre nem sok látnivaló akad... A strand környékén rendkívül tiszta a levegő, a területet húsz hektár erdőség fogja körül, és szinte érintetlen a gyönyörű természet, de úgy látszik, ez ma már az emberek legtöbbjének kevés. Az ipolynyéki fürdő most még jellegzetesen nyári fürdő. Mint Penke Hajnalkától, a strand gazdasági ügyeinek kezelésével megbízott közalkalmazottól megtudtam, a belépőjegyekből az idény alatt 30 307 korona folyt be. A fürdő fölött megkondult a vészharang. Az üzemeltetése ráfizetéses. • Terebessy Zoltán: „A vizünkkel elláthatnánk Szlovákia egyharmadát“ is lenne - a vizet. Ideiglenesen akár valamelyik üresen álló házban is beindíthatnánk a termelést. Ha akadna vállalkozó a beruházások fedezésére és a reklámhadjárat megszervezésére, bele is vághatnánk az akcióba. Ellenkező esetben a kút vizét bekötik a medencébe Kong a vészharang A víz az eddigi elemzések és a szakvéleményezés alapján legfőképpen bizonyos gyomorbántalmak enyhítésére a legalkalmasabb. A strandon fúrt kút vizének hasznából azonban jutna pénz a fürdő felújítására, átépítésére, talpraállítására is. Akár fedett csarnok is épülhetne a Patincsa-dúlöben, s az év bármelyik hónapjában fogadhatná az üdülni, pihenni, gyógyulni vágyó vendégeket. De addig még bizony sok hektoliter víz megy veszendőbe a föld alatti rétegek között. Sajnos! Kár, nagy kár. A lehetőség ugyanis adott, csak élni kellene vele! ZOLCZER LÁSZLÓ KINCS A FALU ALATT Ipolynyék alatt valóságos kincset rejt a föld mélye: mintegy 400 méter mélységben, gyémántkemény kőzetkoporsóba zárva 28 Celsius-fokos, fontos elemekben gazdag ásványvíz található. A megoldás kézenfekvőnek látszik, magától adódik hát: okos gépekkel felszínre kell hozni az egészségjobbító folyadékot. Ezután a fúrás mentén palackozóüzem is épülhetne, s egycsapásra megoldódnának a község önkormányzatának anyagi gondjai. Jutna pénz falucsinosításra meg egyéb községfejlesztő akciókra is. Ipolynyék rövid időn belül ismert és gazdag településsé válhatna! Igen ám, de az „okos" gépek, berendezések milliókba kerülnek, pénze pedig nincs túl sok a községi hivatalnak. Egyelőre a cégek vagy magánvállalkozók: a beruházók, a szponzorok sem ölik magukat a kitermelési jogok megszerzéséért. Persze az is lehet, hogy akadnának is vállalkozók, csak ez idáig nem tudtak a kiváló lehetőségről? Az értékes víz pedig tovább csordogál föld alatti börtönében háborítatlanul ... Mindennek az óvoda az oka? A föld egyébként már a hetvenes évek elején elárulta féltve őrzött titkát. Az óvoda részére ivóvizet kerestek a kútfúrók, s tizenkilenc Celsius-fokos ásványvízre bukkantak. A víz jó minőségű, állapították meg vegyelemzéssel a szakemberek, s bármiféle dúsítás, netán egyéb „pancsolás“ nélkül is fogyasztható. S a benne taláíható ásványi anyagok meg nyomelemek szerencsés kombinációja folytán több betegség csillapítására is használható. Ha nem felel meg ivóvíznek, hát jó lesz fürdésre, határozta el Michal Lekyr, az akkori helyi nemzeti bizottság elnöke, s hozzá is látott (egyébként rendkívül okos és jónak látszó) terve megvalósításához. Ipolynyéken egyébként már az ötvenes években is volt fürdő. Elek Lajos plébános a mai Bucina fafeldolgozó üzem helyén saját költségén és a község költségvetéséből lecsípett pénzzel fürdőmedencét építtetett. Hogy miért?- A válasz kézenfekvő - jegyezte meg Terebessy Zoltán, a település agilis, szülőfaluját féltő, szerető polgármestere, akitől a történetet hallottam -, szerette „nyáját“, s szívügyének tartotta, hogy a lakosok közül • A nyári fürdő vize hideg minél többen megtanuljanak úszni. A plébános úr elsősorban a gyerekek kedvéért vágott bele a merész és sokak számára talán haszontalannak tűnő vállalkozásba. Az emberek közül többen megmosolyogták. Mások meg dohogtak, zsörtölődtek:- Nem érünk mi rá strandolni - ágáltak -, a magára valamit is adó parasztember a határban meg a mezőn, a saját verejtékében fürdik. No és este odahaza, a nagy „családi" lavórban ... A fürdő azért csak elkészült. A víz a Malomárokból jutott el a strandra, átfolyt a medencén és ismét szabadeséssel visszakerült az Ipoly felé inaló patakba... Elek Lajos előrelátó, okos ember lehetett: a falusiakat rászoktatta a strandfürdőzésre, a gyermekek megtanultak úszni, és sikerült elérnie a majdnem lehetetlent is: egy idő után az idősebb lakosok sem idegenkedtek már a pancsolástól. Új „gazdag szegények’ ? Az óvodakút fúrásakor feltárt víz jó volt, csak hideg volt. Az új fürdő építése csurrant-cseppent pénzekből kezdődött. Michal Lekyr lótott-futott, kilincselt, v<=gül is előteremtette a munkálatok folytatásához szükséges összeget. A strand dombtetőn, a falu mentén, a község és a közeli Zsobrák szőlőhegy között félúton, a Patincsa-dűlöben épült. A földterületet a földművesszövetkezet biztosította a fürdő és a település számára. Ez most újabb konfliktusok, feszültségek forrása lehet. A tulajdonosok ugyanis kártérítést követelhetnek, pénz meg aligha lesz az igénylők kártalanítására! Az erdők karéjában húzódó mintegy három hektár terület az akkori verdikt szerint nagyüzemi művelésre alkalmatlan volt. A víz föld alatti csőrendszeren jut a falu közepén lévő kútból a medencékhez. Terebessy Zoltán azt mondja, hiába a csodálatos környezet, ha hideg a víz, a fürdőt még kánikulában sem látogatja túl sok ember... A baj nem jár egyedül: a fémekre „agresszív" víz rövid időn belül szétmarja a vezetékek falát meg a búvárszivattyú vízben álló részeit. A falu vezetői tavaly, melegebb víz reményében, kutat fúrattak a fürdő területén. A szakemberek háromszáznegyven méter mélységben már 22 fokos vizet találtak. A szénsavas, „asztali víz“ szén-dioxidot, klórt, kalciumot, magnéziumot, káliumot, nátriumot és szilícium-dioxidot is tartalmaz. Vállalkozó kerestetik A polgármester úgy határozott, tanulmányt készíttet a víz felhozatalára és hasznosítására. A tanulmány a szlovák kereskedelmi és idegenforgalmi minisztérium segítségével el is készült. A fúrás és a tervek elkészítése másfél millió koronába került. (A szerző felvételei)
