Szabad Újság, 1992. október (2. évfolyam, 220-245. szám)
1992-10-23 / 239. szám
* / m m Mai számunkban: MEZŐGAZDASÁGI MELLÉKLET Meőiar biztosítékai ellenére A japánok tartózkodók A szlovák—japán együttműködés kérdéseivel foglalkozó parlamenti bizottság felállításáról született megállapodás az egyik legjelentősebb eredménye japán politikusok első szlovákiai látogatása alkalmából tartott megbeszéléseknek. Mindezt Vladimír Meciar szlovák miniszterelnök mondta azon a találkozón, amelyen a japán parlament Aszano Kacuhito liberális demokra(Folytatás a 2. oldalon) Nyilatkozatok a hősi erőmű „hasznosságáról* lyó dunacsúnyi tiltakozó megmozdulásokról. A sajtóiroda munkatársa szerint A karhatalmi szervek ez alkalommal sem engedték be a tüntetőket az építkezésre. Mint ismeretes, a Lipták Béla: „Jövünk többen is” ményeknek. Ezzel szemben viszont szintén nem is tett említést az immár több napja — magyarországi környezetvédők részvételével — fotegnap a szerdai résztvevőknek csupán az egytizede érkezett Magyarországról, hogy kifejezzék tiltakozásukat a beruházás kivitelezése ellen. környezetvédők élére a magyar származású amerikai állampolgár, Lipták Béla állt. ő tegnap elmond(Folytatás a 2. oldalon) Az aláírásgyűjtő akció nem járt sikerrel * Lesz-e népszavazás Ersekújvárott? Az MPP a belpolitikáról Nincs robbanásveszély A Magyar Polgári Párt tegnapi sajtótájékoztatóján a párt vezetői két, a közvéleményt és a politikusokat leginkább foglalkoztató kérdéssel kapcsolatban foglaltak állást Gyurovszky S. László elnökségi tag kijelentette: a tervezett ratifikációs népszavazás nem ad módot Szlovákia polgárainak arra, hogy kinyilvánítsák véleményüket a föderáció sorsának további alakulásáról. „A kérdés — amire az állampolgároknak igennel vagy nemmel kellene válaszolniuk — nem egyértelmű, ezért a Demokratikus Szlovákiáért Csanda András, Érsekújvár polgármestere a demokrácia győzelmének minősítette, hogy már háromnegyed éve magyar nyelvű utcanévtáblák is vannak a városban. Érsek- Január elseje után Még marad a korona A Csehszlovák Állami Bank azzal számol, hogy január elseje, azaz a föderáció szétesése után bizonyos ideig még forgalomban maradhat Csehszlovákia jelenlegi fizetőeszköze. Ezt Josef Toáovsky, a jegybank kormányzója nyilatkozta tegnap a Csehszlovák Sajtóiroda munkatársának. Hozzátette, hogy az említettek miatt az állami bank egységes pénzügyi politikát dolgoz ki, s továbbra is egységes gazdasági közeggel számol. Szavai szerint a tagköztársasági jegybankok legkorábban január elsején jöhetnek létre, s a létrehozandó közös pénzügyi szervnek kell döntenie az ország fiskális politikájáról. A központi pénzintézet kormányzója szerint ennek a szervnek a döntéseit a majdani cseh és szlovák jegybanknak teljes mértékben tiszteletben kellene tartania. újvárott tegnap azzal a céllal tartottak sajtótájékoztatót, hogy a magyar megjelölések elhelyezésének a szükségességéről tartandó népszavazás követelésével kapcsolatos „szlovák” aláírásgyűjtő akció eredményeit ismertessék. Róbert Polák és Kliment Kluc-Vonatonként 1 millió A cseh kormány legutóbbi ülésén javaslatot hagyott jóvá annak a kormányközi megállapodásnak a kidolgozásáról, amelyet Csehszlovákia, Oroszország és Ukrajna (ma alá a Németországban állomásozó (volt szovjet) nyugati hadseregcsoport vonatszerelvényeinek Csehszlovákián keresztül történő átengedéséről. Václav Klaus közlése szerint egy katonai szerelvény áthaladási díja megközelítené az 1 millió koronát. A pénzt aztán a szerelvények által megtett kilométerek szerint osztanák fel Csehország és Szlovákia között. ka, a referendum ügyében alakult petíciós bizottság tagja elmondta, hogy 347 érvényes petíciós lapot összesen 4285-en írták alá. Az információk szerint az érvényes aláírások száma a város szavazásra jogosult polgárainak csak a 14,1 százalékát (Folytatás a 2. oldalon) Baleset Bohunicében A Szlovák Rádió tegnapi jelentése szerint szerdán baleset történt a nem üzemelő bohunicei A—1-es atomerőmű áramelosztó részlegén. A szerencsétlenség következtében súlyosan megsérült egy villanyszerelő, akit azonnal kórházba szállítottak. További részletek nem ismeretesek, a baleset okát a Szlovák Villamosipari Művek helyi üzemének igazgatója által kinevezett speciális bizottság vizsgálja. A kiszivárogtatott információk szerint a tragikus esemény nem befolyásolja az atomerőművi berendezések működését. A cseh elnökválasztás módja Egyedül Václav Klaus? A Polgári Demokrata Párt tegnapi prágai sajtóértekezletén Václav Klaus cseh miniszterelnök, pártelnök a majdani cseh államfő megválasztása kapcsán ellenérveinek adott hangot a közvetlen elnökválasztás megtartását illetően. Az államfő közvetlen megválasztása azt jelenti, hogy nem a parlament, hanem a nép döntene az új cseh köztársasági elnök személy éről „A kormánykoalíción belül sohasem foglalkoztunk részletesen a közvetlen elnökválasztással. Olyan világban élünk, amelyben a közvetett államfőválasztások vannak többségben” — jegyezte meg Václav Klaus, s kiemelte, hogy a majdani cseh államfőt a Cseh Nemzeti Tanácsnak kellene megválasztania. A miniszterelnök-pártelnök a továbbiakban elmondta: nem tudja elképzelni, hogy Csehországban milyen (Folytatás a 2. oldalon) A SZABAD ÚJSÁG szerkesztősége azonnali belépéssel FELVESZ gépírónőt Jelentkezni lehet a szerkesztőségben telefonon (07/210-39-94; 07/210-39-98) vagy személyesen, naponta 8 és 18 óra között. Csehszlovákiai adalékok az 1956-os magyar forradalomhoz Tízezer évek előtt ha megölte az ember az embert éhe vezette megint vissza a tetthelyre ámde manapság már csak az ösztöne hozza ei újra állván a gyilkos a tett színhelyén és mosolyog (Babos László: Hruscsov Budapesten, 1956) Az 1956-os magyar forradalom — rövidsége ellenére — alapjaikban rázta meg a szocializmusba vetett hitet. Szabó Béla sztálinista szlovákiai magyar író szerint az SZKP XX. kongresszusának óriási visszhangja volt Csehszlovákiában; a tanácskozáson hangzott el Hruscsovnak az a titkos beszéde, amely a kelet-európai országokban társadalmi-politikai pezsgést idézett elő. E területen Lengyelország és Magyarország járt az élen. A cseh és szlovák írók egyike-másika a magyarországihoz hasonló hangot ütött meg, de azt az akkori párt- és állami vezetés még könnyedén leszerelte. Antonín Zápotocky akkori államfő a Csehszlovák írószövetség kongresszusán (1956 áprilisában) azzal torkollta le az egyik fiatal költőt, hogy a párt irányítja az írószövetséget és nem fordítva. (Szabó Béla: Napló 1956, Pozsony, 1961,170. o.) A sztálinisták értetlenül néztek az új helyzetre: „Ezt tapasztaltam a XX. szovjet pártkongresszus utáni pártgyűléseken és összejöveteleken — akit valaha sérelem ért, az a sérelmet remek érzékkel tudta kiszínezni és feleleveníteni. Csak ámultam a kifogyhatatlan panaszok áradatán.” (Uo. 165. o.) Csehszlovákia aránylag stabil gazdasági helyzete azt eredményezte, hogy a lengyelországi és magyarországi események nem vezettek nálunk is hasonló megmozdulásokhoz. 1956 őszén a prágai politbüró tagjai megdöbbentek a magyar forradalom hírén — írja Josef Frolík akkori államvédelmi tiszt. — Az állambiztonságot megbízták, naponta készítsen hangulatjelentéseket. (Josef Frolík: Spion vypovidá —A kém vallomása, Orbis, Prága, 1990, 66. o.) Magyar ősz Szlovákiában Vasil Bilak — akkoriban az eperjesi kerületi párttitkár — naponta összehívta a párt- és állami tisztségviselőket, hogy megtárgyalják a magyarországi eseményeket. Autóbuszvezetőket és jegykezelőket is berendeltek, hogy információkat szerezzenek az utasok hangulatáról. (Forrás: Paméti VasilaBilaka — VB. emlékiratai, Prága, 1991,51-5Z o.) Zdenék Mfynáf később így jellemezte az akkori párton belüli helyzetet: „Az emlékiratokból és elemzésekből általában kimarad vagy hangsúlyozottan nem szerepel bennük egy igen fontos mozzanat, amely 1956 végén a párton belül lehetővé tette, hogy fékezzék a kritikát: mi, kommunisták, akkor valóban féltünk!” (Zdenék Mfynáf: Prága 1968, Párizs—New Jersey, 1988, 37. o.) A szlovákiai magyarság hangulatát Szabó Béla örökítette meg, természetesen a saját szemszögéből. Kassán 1956. november 22-én, csütörtökön irodalmi est volt. „Biztos vagyok most már abban, hogy a hallgatók kilencven százaléka megérezte, hogy mi vonakodunk a magyarországi eseményekről beszélni, és semmiképp sem akarjuk, hogy a vita kirobbanjon. A kassaiak nemes vendéglátókhoz méltóan tiszteletben tartották szándékukat, és mintha a világon minden rendben volna, türelmesen végighallgatták verseinket, novelláinkat, anélkül, hogy az igazi mondanivalóra tett egyetlen utalással zavarba hoztak volna bennünket.” Szabó Béla idézett műve, 200. o.) Meg kell említenünk azt is, hogy a pozsonyi diákok szalagavatójukon nem zöld, hanem fekete szalagot tűztek föl, és a mottóul választott verset terjesztették, ami miatt a titkosrendőrség nyomozást folytatott. „A szlovák és a szlovákiai magyar újságíróknak tegnap (november 2-án — a szerk. meg.) aktívájuk volt az újságíró-szövetségben, ahol egyöntetű nyilatkozat hangzott el, amelyben Csehszlovákia dolgozóit egységes összefogásra és éberségre hívják fel. (...) A nyilatkozat hatása már érezhető Magyarországon. A Magyar Rádió ma délben meghívta a Rudé právo szerkesztőjét, győződjék meg személyesen, hogy nem ellenforradalomról, hanem a magyar nép megmozdulásáról van szó.” (Szabó Béla L m., 187. o.) Szabó Béla minden jel szerint a Magyar Honvéd című lapra gondolhatott, amelynek ilyen tárgyú cikkét a rádióban felolvasták: (Folytatás a 3. oldalon) HUNGAROLÓGIA: Szolgálni a magyarság megismerését A szlovák hírügynökség tegnap ismét nagy teret szentelt a Bős-melletti nyilatkozatoknak, véle-Mozgalom úgy értelmezheti a válaszokat, ahogyan az saját céljainak megfelel” — mondta. A polgári pártnak a népszavazással kapcsolatos álláspontjáról a párt elnöksége hétfőn tárgyal, a végső szót pedig majd az országos választmány mondja ki. A sajtótájékoztató másik fontos témája a bősi vízmű körül ki(Folytatás a 2. oldalon)
