Szabad Újság, 1992. október (2. évfolyam, 220-245. szám)
1992-10-03 / 222. szám
Szövetségi Gyűlés: folytatás csütörtökön / m m Közéleti és gazdasági napilap SZÓNKAT 1992. október 3. II. évfolyam 222. szám Ára 2.30 korona Ismét nem volt elnökjelölt Miután a Szövetségi Gyűlés csütörtökön nem hagyta jóvá a föderáció felszámolásának módjairól szóló alkotmánytörvényt, napirendre került az a javaslat, amelyet MiloS Zeman (CSSZSZD) terjesztett elő. Lényege, hogy a Szövetségi Gyűlés képviselői határozatikig felszólítják a parlament elnökségét, hozzon létre egy olyan bizottságot, amely kidolgozza mqjd a csehszlovák föderáció úgynevezett csehszlovák unióvá való átalakításáról szóló alkotmánytörvény-javaslatoL Az előzmények után nem számított nagyobb szenzációnak az, hogy a képviselők nagy többséggel, 143 szavazattal 47 ellenében elfogadták az előteijesztést. A parlament még az esti órákban foglalkozni kezdett az úgynevezett kis illetékességi törvénnyel, illetve az azzal kapcsolatos módosításokkal. Ezek közül egyet sem fogadott el. A PDP klubja ezután azt javasolta, hogy a két illetékességi törvény megvitatását halasszák jövő hét csütörtökére. Jozef Stank, az SZGY alelnöke ezzel kapcsolatban figyelmeztetett arra, hogy erről a parlamentnek pénteken szavaznia kell. A Szövetségi Gyűlés pénteki tanácskozása kezdetén megállapították, hogy nem tarthatják meg a szövetségi köztársasági elnök választásának hatodik menetét, mégpedig elnökjelölt hiányában. A két kamara ezután november 26-át tűzte ki a további elnökválasztás napjául. Az ezzel kapcsolatos előterjesztéseket a képviselőknek november 22-én 24 óráig kell benyújtaniuk. (Folytatás a 2. oldalon) Zantovsky« a bérbeadó Állandó Közép-Európa-konferencia ? Havel—Duray találkozó 1989 decembere után először került sor magánjellegű találkozóra Václav Havel és Duray Miklós között A találkozót az Együttélés Politikai Mozgalom elnöke még Václav Havel lemondásának bejelentése előtt kezdeményezte. Megbeszélésükön elsősorban Csehszlovákia szétválásáról, e folyamat módozatairól és Szlovákia belső helyzetéről volt szó. Duray Miklós ismertette, s írásban is átadta vendéglátójának az Együttélés PM állásfoglalását az új szlovák alkotmányhoz. Véleményt cseréltek a közép-európai térségben tapasztalható destabilizációról, arról, hogy ez a veszélyes fejlődés egyre közelebb jut a Kárpát-medencéhez, s félő, hogy Magyarországnak nem lesz elegendő ereje e fejlődés megfelelő ellensúlyozására. E probléma kapcsán Duray Miklós újból felelevenítette Václav Havelnak azt a kezdeményezését, hogy hasznos lenne egy állandó jellegű Közép-európai Konferenciát létrehozni, amelynek keretében politikusok, ismert közéleti személyiségek és szakemberek figyelemmel követnék a válságjelenségeket, különösen a demokrácia és a kisebbségi kérdés szempontjából. Erre az Együttélés PM elnökének véleménye szerint a visegrádi hármak és a Közép-európai Kezdeményezés keretében nyílna lehetőség. Václav Havel megértéssel reagált erre a javaslatra, egyetértve azzal, hogy ezt a kérdést más politikusokkal is meg kell tárgyalni. Szóba került a Coexistentia parlamenti képviselői klub budapesti látogatása is, illetve a szlovákiai magyar politikai pártok vezetőinek jövő heti látogatása a magyar fővárosban, amelyre Antall József magyar kormányfőnek, az MDF elnökének a meghívására kerül sor. Duray Miklós elmondta Václav Havelnak, hogy a fentebb említett kezdeményezésről eszmecserét folytatott a magyar politikusokkal is. Václav Havel és Duray Miklós a Cseh Köztársaság készülő új alkotmányával összefüggésben véleményt cserélt arról is, hogy az alaptörvény kidolgozásával együtt kell megoldani a Cseh Köztársaságban élő nemzeti és etnikai kisebbségek jogállását. Az Együttélés elnöke arra kérte Václav Havelt, kísérje figyelemmel ezt a kérdést. Figyelmébe Tegnap egyórás rendkívüli ülést tartott a CSSZSZK kormánya. Az SZGY két kamarája gazdasági bizottságainak előterjesztése alapján jóváhagyta azt a képviselői javaslatot, amely a csőd- és a kényszeregyezségi törvény szerinti eljárást ideiglenesen korlátozza. A kormány ezt követően azzal a politikai helyzettel foglalkozott, amely a föderáció megszűnésének módjairól szóló alkotmánytörvény parlamenti elutasítása után alakult ki. Tekintetbe vette, hogy ez milyen hatással lesz a szövetségi kormány tevékenységére, továbbá előkészítés alatt álló bővített programnyilatkozatára, amelyet jóváhagyásra a közeli napokban terjesztenek a Szövetségi Gyűlés elé. ajánlotta a magyar Országgyűlés által alkotott nemzetiségi törvényt, amelynek cseh fordítását rövidesen megküldik Václav Havelnak. Megkérte Václav Havelt, tekintélyével hasson oda, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai európai szinten legyenek rögzítve az új cseh alkotmányban. A közel egy órás találkozón szó volt arról is, hogy Václav Havel a jövőben rendszeresíteni kívánja találkozóit a hazai politikusokkal, közöttük a többi magyar politikai mozgalom, illetve párt vezetőivel is. A Coexistentia képviselői klub sajtószolgálata Prága, 1992. október 2. Jan Strásky, a szövetségi kormány elnöke tegnap a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítójának nyilatkozott az említett körülmények által előidézett bonyodalmakról. Úgy fogalmazott, hogy a kormány valamennyi tagjának a jövő hét derekáig végérvényesen és világosan ki kell fejteniük álláspontjukat a csehszlovák unió gondolatával kapcsolatban. Ennek azután tükröződnie kell a szövetségi kormány bővített programnyilatkozatában is. Maga a kormányelnök az unió gondolatát elutasította. Szerinte a többi kormánytagnak három lehetősége van: elfogadhatják, elutasíthatják ezt az elképzelést vagy tudomásul sem veszik. A szövetségi kormány „röpgyűlése3 Új politikai helyzet A volt vezető belügyi tisztségviselők perében Véget ért a tanúk megluillgatasa Jiff Bernát, a Tábori Felsőbb Katonai Bíróság tanácselnöke tegnap a Szövetségi Belügyminisztérium volt három vezető tisztségviselőjével, Frantisek Kindle!, Alojz Lorenccel és Karel Vykypéllel folyó perben befejezettnek nyilvánította a bizonyítási eljárást és bejelentette, hogy az október 20-ra kitűzött tárgyaláson sor kerül a perbeszédekre. A három belügyi tisztségviselőt a közéleti tényező jogkörével való visszaéléssel vádolják, s ezen túlmenően Alojz Lorencet azzal is, hogy jogtalanul parancsot adott a Szövetségi Belügyminisztérium politikai rendőrsége anyagainak megsemmisítésére. Az említett tisztségviselők számláját terhelő tény az, hogy 1988 második felében, egészen 1989. november 17-ig számos személyt vettek jogtalanul őrizetbe. Václav Klaus szerint: A baloldal obstrukciója Hogy mennyire váratlanul érte Prágában a honatyákat a csehszlovák Szövetségi Gyűlésben az államszövetség megszűnésének módozatairól szóló törvényjavaslat szavazásának eredménye, arról az ülés befejezését követő nyilatkozatok árulkodnak leginkább. Václav Klaus cseh miniszterelnök „valósággal összetört”. Legalábbis így nyilatkozott az őt megrohamozó újságíróknak. Nem csoda, hiszen ez a helyzet valószínűleg azt hozza magával, hogy újabb hosszú tárgyalásokra lesz szükség, amíg valami érdemlegesre jutnak ebben a kérdésben. Klausnak ugyanis meggyőződése, hogy az államszövetség menthetetlen, már jó ideje ez a törvény megadta volna a lehetőséget arra, hogy a szétválás folyamatát legitimmé tegyék. Ez azonban megbukott a baloldal obstrukcióján. Ezzel szemben Peter Weiss, a szlovákiai Demokratikus Baloldal Pártjának elnöke éppen Klaust és pártját okolta a sikertelen szavazás miatt, mert szerinte az ellenzéki pártok képviselőinek ilyen viszonyulását éppen a Polgári Demokrata Párt intoleráns erőszakos politikája váltotta ki. Szerinte a PDP figyelmen kívül hagyta, hogy az ilyen kényes kérdésben, mint az államszövetség felbomlása, nagyon körültekintően kell eljárni és a megoldásban a természetes folyamatosság elvét kellene alkalmazni. Amikor ezek a kijelentések elhangzottak, akkor még nem tette meg javaslatát Miloí Zeman csehországi szociáldemokrata képviselő, hogy a parlament elnöksége állítson össze egy bizottságot, amely kidolgozna egy alkotmánytör(Folytatás a 2. oldalon) Szlovákok Magyarországon A találkozón nem vettek részt vák írók szervezetének elnöke, a Magyarországi Szlovákok De- vagy Anton Paulik, a szlovák ifjúmokratikus Szövetségének képvi- sági szervezet vezetői kaptak, selői, s mint később kiderült Ezek a szervezetek a rendtámogatást kap náluk. Gregor tását kérjék a szülők, annak a Papuíek felvázolta, milyen a ma- bizonyossága kell, hogy lesznek gyarországi szlovák kisebbség tu- iskolák is, ahová majd a gyerekek dati állapota ma, s arra a kérdés- járhatnak. Lapunk munkatársának arra a kérdésére, milyen szerepet játszik a kisebbség asszimilálásában szerintük, ha felszámolják az anyanyelvű iskolahálózatát, elmondták, hogy alapvetőt. Tudomány sincs politika nélkül A Matica slovenská külföldi szlovák kisebbségekkel foglalkozó intézete és a kisebbségi szlovákok múzeuma első alkalommal rendezett tudományos konferenciát a kisebbségben élő szlovákok sorsáról. Mivel az intézet vezetője, Ján Bobák szerint a kisebbségi szlovákok közül a legrosszabb helyzetben a Magyarországon élők vannak, először az ő sorsuk alakulásával foglalkoztak. A tegnapi pozsonyi sajtótájékoztatón Bobák azt állapította meg, a magyarországi szlovákok helyzete 1918 óta nem változott s napjainkra sem lett jobb. Egyetlen biztató jel van csupán, hogy a magyar Országgyűlés most tárgyalja a kisebbségi törvényt. Ha az elkészül, talán megváltozik a szlovák kisebbség helyzete is. azért, mert nem mindennel értettek egyet. Alapvetően azt kifogásolták, hogy a konferencián több volt a politika, mint a tudományosság, nem akarták ezt továbbiakkal tetézni. Vladimír Repka vezette a sajtóértekezletet, s gyakran érezte úgy, neki kell válaszolnia azokra a kérdésekre, melyeket a vendégek, Alexander Kormoá, a Szlovákok Szabad Szervezete (SOS) elnöke, Gregor Papuéek, a magyarországi szloszerváltást követően jöttek létre, hogy ellensúlyozzák a legnépesebb, de a múlt rezsimben kompromittálódott MSZDSZ tevékenységét. Alexander KormoS elmondta, nem kapnak elég támogatást SME című folyóiratuk megjelentetésére, sem tevékenységükhöz. Sajnos, beleestek abba a hibába, amibe mi, kisebbségiek gyakran beleesünk: azt kárhoztatták, hogy az MSZDSZ jóval több állami re, ha a magyar Országgyűlés megszavazza a kisebbségi törvényt, élni tudnak-e majd a kulturális autonómiával, nem adott biztató választ. Beismerte, a szlovák kisebbség már annyira asszimilálódott, hogy identitása viszszanyeréséhez fontos szükségleteinek megfogalamazásában is segítségre szorul. Leginkább az anyanyelvű iskolák és óvodák létesítésének szükségét hangsúlyozták. Ahhoz, hogy óvodák nyi-Azt is kifejtették, nem az anyanemzet feladata, hogy nemzeti kisebbségeik identitásmegőrzésének feltételeit biztosítsa, hanem azé az országé, amelynek adófizető állampolgárai. E ponton ellentmondásba kerültek a magyarországi szlovák vendégek vendéglátóikkal, így Ján Bobákkal is, aki ugyanezen kérdés kapcsán megpróbálta megmagyarázni, nem lehet egy állam kötelessége, hogy adófizető állampolgárai pénzéből ráfizetéses lapokat, intézményeket tartson fel, s azt is megpróbálta megértetni a kérdezőkkel, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben a kisebbségek nem várhatnak támogatást anyanemzeteiktől. A tájékoztató kellemetlen mellékzöngéje volt, hogy egy nem éppen józan újságíró — sajnos, magyar, de hál’ istennek csak önmagát képviselte a rendezvényen — többször is szót kért és figyelmeztette a vendégeket, hogy nem tudnak rendesen szlovákul... Ahelyett, hogy elgondolkozott volna azon, hogyan jutottak idáig és tisztelte volna igyekezetüket: menteni, újraépíteni, ami még menthető. — gyurkovits — |l Beszélgetés MOLDOVA GYÖRGGYEL
