Szabad Újság, 1992. október (2. évfolyam, 220-245. szám)

1992-10-22 / 238. szám

Ülésezett a törvényhozási tanács Közelebb a váláshoz A szlovák kormány törvényhozási tanácsa tegnapi ülésén több olyan dokumen­tumtervezetet vitatott meg, amely nem szerepelt az eredetileg tervezett napi­renden. A testület áttekintette és jóváhagyta a szövetségi kormány által kidol­gozott törvényjavaslatot a csehszlovák föderáció megszűnéséről. A tervezet szerint 1992. december 31-én megszűnik a Cseh és Szlovák Szö­vetségi Köztársaság, s ezzel egyidejűleg az összes föderatív szerv is. A törvényja­vaslat feljogosítja a nemzeti parlamen­teket olyan döntések meghozatalára, amelyek okvetlenül szükségesek a szö­vetségi hatásköröknek köztársasági szintre való átruházásához. Ezenkívül mindkét köztársaság — még az állam­­szövetség hivatalos megszűnése előtt — önálló államként jogosult lenne nem­zetközi szerződések megkötésére is. A legiszlatív tanács egyetértett a szö­vetségi kormány döntésével, amelynek alapján létrehoznák a Cseh Nemzeti Bankot és a Szlovák Nemzeti Bankot: a két intézmény a jelenlegi Csehszlovák Nemzeti Bankból jönne létre. A Szlo­vák Nemzeti Bank a kővetkező felada­tokat látná el: meghatározná a pénzpo­litika irányelveit, szabályozná a fizetési kapcsolatokat, rendelkezne a pénzkibo­csátás jogával és felügyelné a többi bank működését. A testület jóváhagyta a Szlovák Biz­tonsági Hírszerző Szolgálat létrehozásá­ról szóló törvényjavaslatot is. Lényeges, hogy a szolgálatot teljes mértékben a szlovák parlamentnek rendelik alá, és különleges eszközöket (pl. lehallgatóké­szülékeket) pedig csakis bírósági enge­déllyel használhatnának a testületben szolgálatot teljesítők. (pintér) A visegrádi hármak (négyek) és Bős Varsó aggodalmai A szlovák Zöldek a D variáns mellett Abősi erőmű problémája Varsót is nyugtalanítja. Erről Jacek Ba­­luch, a Lengyel Köztársaság csehszlová­kiai nagykövete kedden délután tájékoz­tatta Jozef Moravcík szövetségi külügy­minisztert, aki a diplomatát saját kéré­sére fogadta. Ivan Buániaknak, a tárcavezető ka­binet főnökének a tájékoztatása szerint a lengyel nagykövet tolmácsolta Varsó aggodalmait, amelyek abban gyökerez­nek, hogy a Bős—Nagymarosi Vízlép­csőrendszer körül kialakult vita negatí­van hathat a visegrádi hármak együtt­működésére, amely fontos stabilizáló szerepet tölt be Közép-Európában. A diplomata kiemelte, hogy Lengyelor­szág sürgeti a Szlovákiával kifejtendő sokoldalú együttműködés fejlesztését, s emlékeztetett arra: Lengyelország vár­ja, hogy a visegrádi hármak csoportja hamarosan visegrádi négyekre bővül. Zdenka Tóthová, a Szlovákiai Zöl­dek Pártjának első alelnöke a párt teg­napi pozsonyi sajtóértekezletén kijelen­tette, hogy mindenképpen működtetni kell a vízlépcsőrendszert, mégpedig en­nek egyedüli útja a kompromisszum, amelynek a Szlovákiai Zöldek Pártja az (Folytatás a 2. oldalon) Támogatólag tudomásul vette... Zlocha szerint a C változat a legjobb Tiltakozás gumicsónakon (TK SR-felvétel) Interjú egy tüntetővel A rendőrök csak álltak... Kedd. Este nyolc óra. A Természet- és Tájvédők Szlovákiai Szövetségének pozsonyi városi titkárságán nagy a felfordulás, mivel néhány perccel korábban érkezett meg a Bős-ellenes tüntetők egyik csoportja. Angol, német, szlovák és cseh szavak hallatszanak az épület minden részéből. A telefonnál Petr Hlobil, a Greenpeace csehszlovákiai csoportjának a képviselője. Megpróbáljuk szóra bírni, mi történt velük, miután kikötöttek. g — Kimentünk a partra. Megjelent három fekete seriff néhány rendőr kísére­tében. Tanácstalanok voltak. Mi kibontottuk transzparenseinket, és megpróbál­tuk leállítani egy időre a forgalmat. • Nem bántalmaztak benneteket a rendőrök? — Eleinte tartózkodóan viselkedtek, csak később gorombultak be. Egyébként eléggé változó volt kedélyállapotuk, de nem dolgoztak a gumibotok. • Meddig voltatok a parton? — Késő délutánig. Hideg volt, s mi ott álltunk átázott ruhában. Két óra körül elhatároztuk, hogy lassan elvonulunk. Ekkor jelent meg a rendőri erősítés. Arra akartak rávenni bennünket, hogy szép lassan távozzunk a helyszínről, de ezt mi már úgyis elhatároztuk. • Nem féltetek ilyen hideg időben vízre szállni, ráadásul gumicsónakokkal? — Mindenkinek volt mentőöve. Veszélyt csak a motorcsónakok jelentettek. Volt egy — azt hiszem, az építőipari vállalaté —, amelyik majdnem keresztülhaj­tott rajtunk. És volt még egy forró helyzet, amikor részeg munkások jöttek oda, és késsel fenyegettek bennünket. A rendőröket azonban ez sem izgatta nagyon. • Elértetek valamit mai akciótokkal? — Szerintem fel kell rázni valahogy a közvéleményt. Fél órája mondta be a televízió, hogy a Duna elterelését november 7-éig elhalasztották... Talán kicsit miattunk is... (K. P.) Tegnap megtartotta elnapolt ülését a Szlovák Köztársaság Nemzeti Taná­csa környezetvédelmi bizottsága. Na­pirendjén a bős! erőmű befejezésének kérdése és a szlovák környezetvédelmi alap felhasználása volt Az első pont­hoz a bizottság tagjain kívül szakér­tőket is meghívtak, tekintettel arra, hogy ma Budapestre utazik a szlovák parlament környezetvédelmi bizott­ságának hattagú küldöttsége- A kor­mány lépéseit a bizottság támogatólag tudomásul vette. Jelen voltak a ta­nácskozáson a bősi vízlépcső tervezői­kivitelezői közül többen, megjelentek a szlovák környezetvédelmi miniszté­rium képviselői, valamint a Szövetsé­gi Gyűlés környezetvédelmi bizottsá­gából és a szlovák környezetvédők szervezetének vezetőiből néhányan. A vita arról folyt, vajon teljesítette-e a parlament és a két- illetékes kormány azokat a határozatokat, amelyeket ta­valy ősszel és decemberben feladatul kaptak a parlamenttől. Mint kiderült, az erőmű további finanszírozásáról szóló jelentést az SZNT akkori elnöke, Fran­­tisek Miklosko megkapta, csak nem ter­jesztette az illetékes bizottság, sem a parlament elé. Tekintettel arra, hogy Jozef Zlocha szlovák környezetvédelmi miniszter szerint legalább 30 milliárd koronába kerül majd az erőmű, vagy még többe, Szlovákia költségvetési kilá­tásai pedig nem rózsásak, egyáltalán nem mindegy, mennyibe kerül az ún. C változat. Az erőmű tervezői és kivitele­zői védték a maguk igazát, s velük együtt a kormányt képviselő miniszter is. Elmondták, szükséges a vízlépcső Pozsony árvízvédelme, a hajózás és az energia miatt. A környezetvédők képvi­selőjét arról biztosították, minden kör­nyezetvédelmi feltételt tiszteletben tar­tanak, amit most még nem lehet, azt majd folyamatosan korrigálják. Az ökológiai szempontból legelfo­gadhatóbb D változat ellen Zlocha mi­niszter szerint a tervezetek elbírálói lép­­(Folytatás a 2. oldalon) Meőiar Knazkónak „Milan, mit mondott már megint ez a Duray?” (Fotó: TK SR) Mit nyilatkozott Duray Miklós Genfben? Milan Knazko rémhírteijesztésről beszél Lapunk tegnapi számában röviden ismertettük a kül­földön tartózkodó Duray Miklós­nak, az Együttélés Politikai Moz­galom elnökének, a Szövetségi Gyűlés képviselőjének egy genfi sajtóértekezleten elhangzott nyi­latkozatát. Duray szavaira kedden reagálva Milan Kűaíko szlovák külügyminiszter ismét kihasználta a helyzetet, s éles kirohanást inté­zett az EPM vezetője ellen. A szlovák sajtó lényegében a Magyar Rádió információira hi­vatkozva, a szövegkörnyezetből kiragadott mondatokkal számolt be Duray Miklós genfi nyilatko­zatáról. A Magyar Nemzet októ­ber 20-i számában a brit Reuter információira hivatkozva a követ­kezőket közölte a svájci sajtóérte­kezleten elhangzottakról: A függetlenség felé haladó Szlovákiában etnikai válság kör­vonalai rajzolódnak ki — figyel­meztetett Duray Miklós, az Együttélés Politikai Mozgalom vezetője hétfői genfi sajtóértekez­letén, Duray — akit a Reuter a jelentős számú szlovákiai magyar­ság vezetőjeként említett — kö­zölte, hogy a nemzeti kisebbsé­geknek fokozódó diszkrimináció­val kell szembenézniük, s hogy a magyarok úgy látják: számukra az autonómia jelenti az egyedüli le­hetőséget érdekeik megvédésére. — A helyzet most, a demokrati­kusan megválasztott kormányok időszakában rosszabb, mint a kommunisták alatt — mondotta. A szlovákiai magyar vezető megemlítette: az új szlovák alkot­mány értelmében a magyarok im­már nem használhatják nyelvü­ket a hivatalos ügyek intézésé­ben, illetve az állami életben. A hatóságok nem adtak engedélyt, hogy visszaállítsák a kommunis­ta rendszerben a szlovák isko­lákkal összeolvasztott magyar is­kolarendszert, s elutasították a magyar egyetem létrehozására vonatkozó képviselői indítványt is. Míg az 1948 után szövetkeze­tekbe vont mezőgazdasági terü­leteket általában visszaadták ere­deti tulajdonosaikúak, a magya­roktól elkobzott földeket nem juttatták vissza. Úgy gondoljuk, hogy január elseje (Csehország és Szlovákia szétválása) után a hely­zet további romlására lehet szá­mítani — mondta Duray, hozzá­téve: bár a magyar kisebbség min­dent meg fog tenni a konfliktusok elkerülésére, de a provokációk le­hetőségét nem lehet kizárni. (A magyar politikus nem tartotta ki­zártnak egy polgárháború lehető­ségét sem.) Duray végezetül úgy vélte: a hivatalos politika a jelek szerint egyfajta etnikai tisztogatásra tö­rekszik. — Egy nemzeti államot akarnak létrehozni, ahol az etni­kai határok egyben államhatárt is jelentenek — mondotta. — Ha a szlovák kormánypolitika jelenlegi nacionalista jellege folytatódik, akkor a magyarok tömegesen ki fognak vándorolni. Számos szlo­vák ezt is akaija — közölte. Egyébként a sajtóértekezletről tudósító brit hírügynökség maga (Folytatás a 2. oldalon) jlHANS GUSTAV EDŐCS: Egy európai Burgenlandból

Next

/
Oldalképek
Tartalom