Szabad Újság, 1992. október (2. évfolyam, 220-245. szám)

1992-10-16 / 233. szám

1992. október 16. Tallózó Szabad ÚJSÁG 5 Embriókorában gyógyították meg Szaúd-Arábiában, ahol a sivatag lakói évek óta elszigeteltségben élnek, hagyo­mány a rokonok közötti házasság. Ez az oka annak, hogy az országban bizonyos öröklődő betegségek előfordulása ötszörte­­tizszerte haladja meg a világátlagot. Ilyenek azok a betegségek is, amelyek már a mag­zatban kialakulnak, annak következtében, hogy nem teremtődnek bennük kellő meny­­nyiségben olyen enzimek, amelyek az anyagcsere hulladékait lebontják. Ébeteg­ségek közé tartozik a Tay-Sachs, a Mor­quio-, a Sanfilippo- vagy a Sandhoff-féle kór. Az ez utóbbiban szenvedő gyermekek­ből hiányzik a hexóz-aminidáz nevű enzim egyik fele. Minthogy emiatt a szervezetük nem bont le bizonyos cukortartalmú mole­kulákat, azok az agyba vándorolnak, a gyermek egyéves korára megvakul, szel­lemileg elmaradottá válik s nagy valószínű­séggel két- és négyéves kora között meghal. The Economist Voltak próbálkozások, hogy az ezzel a betegséggel világra jövő gyermekeket csontvelő-átültetéssel gyógyítják meg. Egy ilyen műtét és kezelés 100 000 dollárba kerül, s bizonyítottan eredményes eljárását még nem dolgozták ki. Ellenben sikeresnek- és olcsóbbnak - ígérkezik két egyesült államokbeli orvosnak a módszere. Ók - ál­latokon végzett kísérleteiket követően- a terhességmegszakítás során szerzett magzat májából magvas sejteket emeltek ki, s befecskendezték őket egy ilyen beteg­ségben szenvedő embrió vérébe, körülbelül a terhesség tizenkettedik hetében. A mag­zat fejlődése során ezeket a vörösvérteste­­ket képző sejtek a májból átterjedtek a csontvelőbe, onnan valamennyi szervbe, beleértve az agyat. így most már a magzat szervezete kellő mennyiségben termeli e létfontosságú enzimeket. Hasonló módon látszik gyógyíthatónak valamennyi olyan betegség, amelynek effé­le enzimhiány az oka, csupán a magzatba beültetendő enzim fajtáját szükséges kellő­en megválogatni. Sajnos, minthogy Szaúd- Arábiában tilos az abortusz, ott ez a gyógy­­eljárás aligha lesz alkalmazható. Legfeljebb akkor, ha a magvas sejteket fagyasztva Európából vagy Amerikából repülőgépen juttatják el a sivatagi királyságba - amely­nek illetékes orvosetikai bizottsága egyéb­ként alkalmazásához még nem adta bele­egyezését. A kelet-európai változások némi reményt adtak a térség volt uralkodóinak, hogy aki erre törekszik, az előbb vagy utóbb visszatérhet ha­zájába, esetleg úgy is, mint koronás fő. A tényleges valószínűsége ennek azonban vajmi csekély; a köztársasá­gokra aligha veszélyesek e „trónköve­telők!" Kezdjük mindjárt házunk táján, hiszen él még a legutolsó magyar király, IV. Károly fia, Habsburg Ottó. Habsburg Ottó az Európa Parlament tagja, a Nemzetközi Páneurópai Moz­galom elnöke, német állampolgár. HABSBURG OTTÓ Egy sajtónyilatkozatában azt mondotta, hogy szívesen lenne Magyarország elnöke. Hogy miért nem lehet Habsburg Ottó Ma­gyarország királya? Azért, mert 1961-ben lemondott a trónról. Habsburg Ottót Ma­gyarországon igen népszerűvé teszi a róla készült sikeres film és az, hogy kitűnően beszéli nyelvünket. Az utolsó magyar király fia Németországban állandóan fenntartott egy magyar titkárságot, és még az 50-es 60-as nehéz időkben is képviselte a kelet­európai népeket az Európa Parlamentben. Nagyon valószínű, hogy miután a parla­menti és elnökválasztáson Habsburg Ottó nem indult - bár egyesek szerint erre jogilag lett volna lehetősége - vezető szerepet a magyar közéletben a jövőben sem fog játszani. De mint tudjuk, térségünk már szolgált egy-két csodával a világnak, tehát teljesen kizárni ezt sem lehet. /. MIHÁLY I. Mihály király tavaly karácsonykor több évtizedes száműzetés után hazatérési kí­sérletet tett. Ellentétben a magyarországi helyzettel keleti szomszédunknál a monar­­chista erőknek lényegesen nagyobb esélye van a királyság visszaállítására. Sokan az egyszerű emberek között is Mihályban a megmentöt látják, remélve, hogy hosszú nélkülözések után sorsukat jobbra tudja fordítani. 1947-ben egy Browning típusú pisztollyal kényszerítették, hogy aláírja a le­mondó nyilatkozatot. Ceausescu uralkodá­sának végnapjaiban a nagyvárosok falain megjelentek olyan feliratok, hogy „Kenyeret akarunk és Mihály királyt“. A Mihály köré vont nimbusz egyik táplálója, hogy a király 1944-ben bátran ellenállt a náci megszál­lásnak, amikor az országot a szövetsége­sek kezére adta. A király édesapja, II. Károly híres szoknyapecér hírében állt, fiá­nak azonban, úgy tűnik, hogy más az ér­deklődési köre. Száműzetésében a régi amerikai terepjárók szerelésével tölti idejét. I. LEKA A jelentős politikai fordulatok hatá­sára dél-afrikai száműzetéséből hirte­len Olaszországban termett I. Leka albán király is. Pedig az olasz kapcso­lat már a II. világháború alatt rossz Uralkodócsaládok - trón nélkül ómennek bizonyult Leka számára. Az olasz fasiszták 52 évvel ezelőtt lero­hanták Albániát, annak ellenére, hogy Leka édesapját az egyértelműen fa­siszta Olaszországgal kiépítendő jó viszonytól várta hazája felemelkedé­sét. Az ügynek magyar vonatkozása is van, mert I. Leka édesanyja Apponyi Geraldine grófnő. Mindössze kétéves volt a trónörökös, amikor az olasz támadás után családjával menekülni­ük kellett. I. Leka híres, mondhatni hírhedt fegyverkereskedővé vált. Emi­att több országban letartóztatták, de kiterjedt amerikai, francia és német kapcsolatai segítségével mindig ki­szabadult. Enver Hodzsa rendszere valószínűleg potenciális veszélyt látott a királyban, mert külföldön hat alka­lommal kíséreltek meg ellene merény­letet. A 2,05 m magas óriásnak azon­ban mindannyiszor sikerült üldözői karmaiból kicsúsznia. EXTRA II. SIMEON Bulgáriában II. Simeon cár rövid ideig uralkodott 1943-ban. Mindössze 6 éves volt, amikor trónra került, apjá­nak, III. Borisz cárnak a halála után. 1946-ban a kommunisták eltávolítot­ták. Az exkirály az Egyesült Államok­ban végzett katonai akadémiát, és életének nagy részét Madridban és Svájcban tölti. Bevallott célja, hogy hazatérjen, és ott ismét szerepet vál­laljon a közéletben. II. Simeon édes­apja, III. Borisz hiába jeleskedett a né­metekkel szembeni ellenállásban, fiát a kommunista hatóságok évtizedekig nem engedték be az országba. Pedig atyját minden bizonnyal személyesen Hitler parancsára ölték meg, mert ellenállt a német nyomásnak. A nem­zetközileg ismert II. Simeont, aki soha nem mondott le a bolgár trónról, spa­nyol felesége öt gyermekkel ajándé­kozta meg. Kiterjedt rokonsága van, hiszen János Károly spanyol királyt éppúgy hozzátartozói közé sorolhatja, mint például a belga Baldvint. ANJOU VAGY ORLÉANS-I ÁG? De nemcsak Kelet-Európábán szeretné­nek az egykori uralkodók ismét trónra ülni. Franciaországban a Bourbonok kései utó­dai is úgy gondolják, hogy joguk van elfog­lalni az ősi jussot. Többen is pályáznak erre: az Anjou-ágból Lajos Alfonz, az orleans­­iból Henri herceg. Franciaországban azon­ban kevés esélye van a monarchia vissza­állításának. A monarchisták utolsó lehető­sége 1965-ben volt, hogy királyukat hata­lomra ültessék. Ekkor azonban egy erős és határozott tábornok, De Gaulle, aki elévül­hetetlen érdemeket szerzett a II. világhábo­rú alatt, magához ragadta a hatalmat, és ezzel minden eldőlt. VLAGYIMIR ROMANOV Párizsban él egy férfi, aki azt a na­pot várja, melyen minden oroszok cár­ja lehet. A 72 éves Vlagyimir nagyher­ceg, a Romanov cári család feje nem­régiben elnökölt egy, az orosz ortodox egyház javára rendezett jótékonysági bálon, és miközben a zenekar az „Is­ten óvd meg a cárt“ játszotta, ő kije­lentette, hogy az orosz nép egész komolyan gondol a kormányzás mo­narchikus módjára, amelyért érdemes harcolni. FEHÉR PÉTER RU0EPRÁV0 | Mi a szilanizálás? ,,Sok avivációs szer létezik, de csak egy szilanizál - igen, ez a Silan“. Ezt ismétli fáradhatatlanul a szinkroni­zált fehérhajú osztrák úr a Henkel cég reklámjában. A minap kolléganőm találkozott a Henkel cég kereskedel­mi igazgatójával, aki éppen egy nagyszabású lézershow­­ban asszisztált a prágai Atrium Szállóban, ahol a cég egyéves felfutását ünnepelte nálunk. Megkérdezte tőle, mi is az a szilanizálás, mert még a műszaki szótárban sem találta meg a kifejezést. A válasz meglepő volt: a szilanizá­lás lényegében semmit sem jelent. Közönséges reklám­­trükkröl van szó. A néző önkéntelenül hallja az érthetetlen szót és éppen ezért megjegyzi. Rögvest rohan a boltba, megveszi a Silant, hogy szilanizálja fehérneműjét, amire a többi mosópor képtelen. Henkelék azt is bejelentették, hogy Prága mellett Rí­­canyban központi raktárát nyitnak egész Csehország szá­mára, s rövidesen a piacra dobják új slágerüket a gyapjú és finom fehérnemű mosására, a Perwoolt. Ez már nem trükk. (dik) Tamás Gáspár Miklós: semmi sem olyan internacionális, mint a nacionalizmus Ez még csak a hajnal Tamás Gáspár Miklós ma­gyar filozófus, egykori disz­­szidens, jelenleg a Szabad Demokraták Szövetségének, a legnagyobb magyar ellen­zéki pártnak az elnöke, inter­jút adott az Amerika Hangja prágai kirendeltsége vezető­jének, s egyben úgy vélte, jó lenne a beszélgetést közölni a Lidové Novinyban is. • Elképzelhetőnek tartja a ma­gyar-szlovák viszony gyors norma­lizálását, vagy úgy véli, a feszültség hosszú időszaka következik?- A legközelebbi jövőt illetően nem vagyok túl derűlátó. Először is itt van a dunai gát problémája. Magyarorszá­gon, úgy látszik, e kérdésben a kör­nyezetvédők vannak e kérdésben túl­súlyban, Szlovákiában pedig a mű­szaki fejlesztés hívei. Meggyőződé­sem, mint a többi magyaré, hogy a gát rossz dolog, de a szlovákok többségé­nek meggyőződése, hogy ez jó dolog. Mindkét kormány konokul elutasít minden kompromisszumot. Szlovákia nemzetközi jogi helyzete homályos, ezért a nemzetközi egyeztető bírásko­dás nem lehetséges. Az építömunkák folytatódnak és a feszültség nő. Másodszor: mindkét országban erősen nacionalista pártok vannak ha­talmon. Semmi sem olyan internacio­nális, mint a nacionalizmus, egyes országok nacionalistái úgyszólván szeretik egymást. Szlovákia azonban születőben van, most jön elő az ár­nyékból, s ez különleges helyzet. A szlovákok mögött egy évszázadnyi szorongás áll, attól tartanak, hogy má­sodrendű állampolgárok lesznek ha­zájukban, tartanak mind a csehektöl, mind a magyaroktól. Ehhez az érzés­hez kapcsolódik a dilemma, helyes lépés-e a válás a csehektöl. Mindez miatt érthetően nagyon idegesek, ér­zékenyek és indulatosak... Olyan ez, mint amikor fiatalon felnőtt akar lenni valaki, ott akarja hagyni szüleit, de egyúttal szorong, mert az élet túl ijesz­tőnek tűnik. Egyszeriben minden túl bonyolult, a világ hűvösnek és ellen­ségesnek tűnik. Szlovákia nyilván ezt éli meg - s én nagy szimpátiával és megértéssel figyelem ezt. Jómagam erdélyi magyar vagyok, aki harminc évet másodrendű állampolgárként élt át Romániában. Ezért úgy vélem, mindannyiunknak, a cseheknek, ma­gyaroknak és a lengyeleknek nagy türelemmel kellene lennünk Szlovákia iránt. Lengyelország ebben a vonatko­zásban igen fontos lehet, hiszen közte és a szlovákok közt nincs történelmi ellentét. Egy rosszul megválasztott ki­fejezés a parlamentben Budapesten, vagy Prágában komoly következmé­nyeket provokálhat. Azt hiszem Szlo­vákiának néhány évig joga van türel­münkre. • Miben különbözik az ön állás­pontja Szlovákiával kapcsolatban a Magyar Demokrata Fórumétól?-Tartózkodunk bármiféle beavat­kozástól a szlovákiai magyar kisebb­ség politikájába. Úgy véljük, hogy azok a pártok és szervezetek, amelye­ket a szlovákiai magyarok építettek maguknak, képesek maguk eldönteni, mit akarnak, anélkül, hogy a magyar­­országi pártok oda exportálnák vitái­kat. Egyúttal elvárjuk a szlovákiai ma­gyar kisebbség politikusaitól, hogy ók se exportálják vitáikat Budapestre. Ez egy új jelenség, amely egyre nagyobb méreteket ölt: szlovákiai magyar politi­kusok jönnek Budapestre és különféle politikai erők közt szövetségeseket keresnek. Egyetértünk dr. Antall kor­mányfővel és az MDF-fel, amikor az alkotmányra hivatkoznak és hangoz­tatják hogy a magyar állam felelőssé­get érez a külföldi kisebbségi magya­rok iránt. Ilyen felelősség létezik. Csakhogy mindkét fél ezt másképp értelmezi. Igen gondosan figyeljük a magyar kisebbségek helyzetét a szomszédos országokban. Ugyan­akkor komolyan vesszük Szlovákia, Lidové novlny vagy Románia szuverenitását. Mi arra törekszünk, hogy megértésre jussunk a szomszédos államok kormányaival és nem próbálkozunk a kisebbségek­kel e kormányok feje fölött tárgyalni. Tudatosítjuk, hogy a kisebbségi ma­gyarok Szlovákiában hazájuk lojális állampolgárai és hűségükre a szlovák állam igényt tart. Az ö kormányuk a szlovák kormány. Amennyiben tagjai leszünk a leendő, 1994. évi választá­sok utáni kormánykoalíciónak, abszo­lút mértékben tiszteletben tartjuk szomszédaink területi integritását. A kulturális kapcsolatok fontosak, és azt tartjuk, hogy folytatni kell őket. De az állampolgári kötelességek és köte­lezettségek saját államuk iránt a ki­sebbségek számára elsórendúek. A szabad demokraták nem tesznek semmi olyat, ami ezt a tényt elködösí­tené, nem tesznek kétértelmű kijelen­téseket arról, ki hová tartozik. A hűség alapvető tényezője az állampolgárság, s ebben álláspontunk egyértelműbb, mint a magyar kormányé. • Úgy véli, hogy Szlovákia túlél­het Kelet-közép-Európában?- Végül is ez egy kísérlet. Hiszem, hogy mind a szlovák, mind a cseh politikusok lesznek annyira előrelátók, hogy nyitva hagynak egy kiskaput. Amennyiben szlovák barátaink és kol­légáink a parlamentben és a kormány­ban hajlandók lesznek félretenni egy­némely fájó történelmi emléket a ma­gyarokról, barátokra lelnek bennünk. A hagyományos kapcsolatok, ha levá­lasztjuk róluk a magyar felsőbbrendű­séget és más mítoszokat, újra kiala­kulhatnak és Szlovákia valóban füg­getlen kis ország lehet Csehország és Magyarország között, olyan ország, amelynek megvan a maga súlya és közép-európai barátságos környeze­te... Persze, ez sok mindentől függ. Például: ha Közép-Európában is meg­jelenik a balkáni típusú konfliktus, semmit sem lehet megjósolni. Ha nem jön közbe valamilyen fatális dolog, nem tudom, miért ne élhetne túl... Igaz, jelenleg a szlovákok nyilván nem hangolódtak rá a megbékélésre a rea­litásokkal. Az idegengyűlölet és egyéb jelenségek nem éppen bizalomkeltó* * ek. De ez még csak a hajnal. Ha majd kiépülnek az új Szlovákia intézményei, az emberek megélik az új helyzetet, nyugodtabbak lesznek, mint ma. • Mit gondol, lehetséges komp­romisszum Bős ügyében? Más­részt, Szlovákia három légitámasz­pontot készül építeni harci repülő­gépek számára. Mindkét kérdés lét­­fontosságú Magyarország számára. Lehetséges e két kérdés valamelyi­kében mindkét fél részéről elfogad­ható megoldást találni?- Az első esetben, őszintén szólva nem látom a kompromisszum lehető­ségét. A látszólag megoldhatatlan probléma létezése azonban nem je­lent szükségszerűen ellenségeske­dést. Nagy-Britannia és Spanyolor­szág között már igen régen ott áll Gibraltár problémája, s ennek ellenére ezek baráti áilamok. Azt hiszem, Bős ügyében nyugalomra van szükség mindaddig, amíg nem kerülhet sor a nemzetközi elbírálásra. Úgy tűnik, a szlovák kormány csökönyös és megállítani csak olyan áron lehetne, amelyet a világ egyetlen folyója sem ér meg. A légitámaszpontokat illetően nem látom akadályát, hogy Magyarország és Szlovákia a jövőben fontolóra ve­gye szövetséges kapcsolatok létreho­zását. .. Minden a politikától függ, a repülőgépek csak egy halom fém és alkatrész. Hogy ezek fenyegetöek-e, vagy sem, az Meciar Magyarország­gal szembeni politikájától függ. Nem hiszem, hogy Magyarország Szlová­kia ellensége lenne, hogy Ausztria ellenség, vagy, hogy a csehek rá akar­nák vetni magukat Szlovákiára. Szlo­vákiát véleményem szerint senki sem fenyegeti. De tudja, a hadsereg és a fegyverek egy állam számára a fel­nőtt kor szimbólumai. Minden kor­mány fontosnak érzi, hogy legyen díszőrsége és valamiféle fegyvere... Természetesen üdvözölnénk, ha Szlovákia részéről hivatalos nyilatko­zat hangoznék el arról, hogy ezek a repülőgépek nem arra vannak, hogy ■’Magyarország fölött repkedjenek. Nem valószínű, hogy ilyen nyilatkozat elhangzik, de kellemes lenne hallani, mert lehűtené nálunk is a forró fejeket. A forrófejűség ugyanis nem szlovák specialitás, vannak nálunk Magyaror­szágon is. A magyar-cseh viszony vonatkozá­sában igen világosan ki kell mondani, hogy semmiféle szövetség, amely Szlovákia ellen irányulna, szóba sem jöhet. Mindenkinek, aki ilyesmiről ál­modik, fel kellene ébrednie. JOLYON NAEGELE, Amerika Hangja r

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom