Szabad Újság, 1992. október (2. évfolyam, 220-245. szám)

1992-10-01 / 220. szám

/ / Közéleti és gazdasági napilap csnöKiökEBBaDBi "• a in Vi-ii Zsidózás és felfordulás a kassai városházán Lesz új polgármester? Amint arról lapunk tegnapi számában hírt adtunk, kedden összeült a kassai önkormányzat, hogy döntsön néhány fontos kérdésben. A hangulat már eleve feszült volt, mivel a szeptember 11-én tartott tanácskozáson — amelyet Ján Kopnicky (volt) főpolgármester törvénytelennek minősített, mert nem ő, hanem helyettese hívta össze (de azért részt vett az ülésen) — a képviselőtestület bizalmatlansági indítványt nyújtott be ellene, amelyet meg is szavazott. A főpolgármester azzal „védekezett”, hogy levelet küldött a szlovák miniszterelnöknek, s ebben egyebek között leírta, hogy hány ellenzéki képviselő van az önkormányzatban (KDM: 18, PDU: 14), és azt, hogy kik milyen rokonsággal rendelkeznek. Ezen kívül általános politikai helyzetje­lentést is írt. A tegnapelőtti ülés elején a főpolgármester tiltakozását fejezte ki az előző tanácskozás miatt, közötte, hogy az ügyészséghez fordul. Erre a képviselők módosították a napirendet, mondván, hogy csakis Kopnicky személyével akarnak foglalkozni. A vitában éles kirohanások, támadások zajlottak le. A legbotrányosabb kijelentést Jozef Krizán, az egyik kassai városrész pol­(Folytatás a 2. oldalon) Prágában tegnap a hatásköri törvények módosításának a megvitatásával folytatódott a Szö­vetségi Gyűlés kamaráinak negyedik együttes ülése. A novellizálás értel-A kamarák délután folytatták a fö­deráció megszűnésének a módját rög­zítő alkotmánytörvény kormányjavas­latáról kedden kezdett, majd késő es­te megszakított általános vitát. A Szövetségi Gyűlés együttes ülése Az ország sorsáról döntenek Pillanatkép a Szövetség Gyűlés üléséről: van, aki alszik, van, aki ébren figyel (Fotó: ÓSTK) mében további, eddigi föderális jog­köröket ruháznak át a nemzeti köz­társaságokra. Amint azt Milan Cic szövetségi miniszterelnök-helyettes (DSZM) kiemelte, a módosítások egyik fon­tos célja, hogy „karcsúsítsák” a köz­ponti államigazgatási szerveket. Ami a minisztériumokat illeti, a 15- ből 5 marad meg, a többi hatáskörét a köztársaságok veszik át. Lotar Indruch (Baloldali Blokk) az esetleges válás kapcsán megje­gyezte, hogy az ország alkotmányel­lenes útra lépett, és szavai szerint ezen a kormánytervezet elfogadása sem változtat. Hasonlóan, mint teg­napelőtt több ellenzéki képviselő, Zdenék Klanica (BB) tegnap is sík­­raszállt az államjogi népszavazás megtartása mellett. A szlovák nem­­folytatás a 2. oldalon) GaSparoviő elfelejtette Lejárt a határidő Tegnap telt le a Cseh Nemzeti Tanács és a Szlovák Nemzeti Tanács között a két köztársaság jövőbeli együttéléséről tervezett megállapo­dás elfogadásának a határideje, amelyről még júniusban a Polgári Demokrata Párt és a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom egyezett meg. Akkor az első reagálásokban a külföldi és a hazai sajtó úgy minősí­tette ezt a dátumot, hogy az a közös állam megszűnésének napja lesz. Milan Uhde, a CSNT elnöke teg­nap nem kommentálta a tényt, hogy még mindig nem született meg a nemzeti parlamentek megállapodá­sa. Ivan Gaäparovii, az SZNT elnö­ke a Csehszlovák Sajtóiroda munka­társának úgy nyilatkozott, hogy szeptember 30-át „nem tűzték ki pontosan, csak ajánlották”, majd hozzáfűzte: „Ha nem emlékeztetett volna, akkor nem is jutott volna eszembe ez a dátum.” Saj tóközlemény az MDF-frakció és a Coexistentia tárgyalásairól A Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselőcsoportjának meghívására háromnapos budapesti látogatáson tartózkodott a cseh­szlovák Szövetségi Gyűlés Coexistentia parlamenti klubjának, valamint az Együttélés és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom SZNT-beli klubjainak küldöttsége. A delegációt Duray Miklós vezette. A három nap gazdag programjának keretén belül beszélgetőre került sor Szabad Györggyel, a magyar Ország­­gyűlés elnökével, valamint Antall Jó­zsef kormányfővel. A küldöttség eszmecserét folyta­tott Kádár Bélával, a nemzetközi gaz­dasági kapcsolatok miniszterével, Entz Géza címzetes államtitkárral, a Határontúli Magyarok Hivatalának elnökével és Wollart Jánossal, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hiva­tal elnökével. Találkozott Kónya Im­rével, az MDF frakcióvezetőjével, Csáti Györggyel, a külügyi bizottság alelnökivel, a külügyi, a környezetvé­delmi, az emberijogi bizottság több tagjával és rövid látogatást tett az MDF frakcióülésén. A küldöttség tagjai részt vettek a parlament plenáris ülésén a nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló tör­vénytervezet előterjesztése alkalmá­ból, és meghallgatták a parlamenti frakciók vezérszónokainak vélemény­­nyilvánítását a törvénytervezetről. A programon kívül rövid eszme­cserére került sor a Szabad Demokra­ták Szövetségének frakcióvezetőjével, Tardos Mártonnal és néhány további SZDSZ-képviselővel — elsőísorban a (Folytatás a 3. oldalon) A cél szentesíti a törvénymódosítást A tévé igazgatója még maradt Tegnapelőtt este a Szlovák Nemzeti Tanács 6. ülése elfogadta a tévéstanácsról szóló törvény módosítását, tegnap hasonlóképpen a rádióstanács összetételére vonatkozó ÚJ törvénycikkelyeket Az egyszerű többséget igényelő mó­dosítások az ellenzéki pártok kemény támadásai ellenére elfogadtattak, s a tegnapi nap legnagyobb érdeklődéssel várt eseménye, a Szlovák Televízió igaz­gatójának visszahívása ezúttal még el­maradt. A tévétanács a jövőben kilenc­tagú lesz, tagjait a parlament választja meg a „független” jelöltek sorából. A KDM hiába hívta fel a figyelmet, hogy e törvények módosítása lehetőséget te­remt a kormánypártnak, hogy megkapa­rintsa az elektromos médiákat és rajtuk keresztül egyoldalúan tájékoztassa, il­letve vezesse félre a közvéleményt, még a Szlovák Nemzeti Párt képviselői is támogatták, holott a mostani tanács el­nökének tisztéről éppen az ő képviselő­jük, Vladimír Mlákovskf mondott le a DSZM egyeduralkodói törekvése miatti tiltakozása jeléül. A parlamenti folyosó­kon még arról is pletykáltak, hogy a tévéigazgatónak és a híradó főszerkesz­tőjének lemondása fejében a DSZM el­tekintett volna a törvény módosításától. A tegnapi ülés további napirendi pont­jai során az SZNT jóváhagyta a kárpótlási törvény módosítását, melynek értelmében most már 60 ezer koronáig fizethető ki a kárpótlás összege a törvény által jogosul­taknak (korábban ez harmincezer korona volt). Jóváhagyta a parlament az adóhiva­talokról szóló törvényt, mely mostantól kezdve újra kétszintű lesz, s az adóhivata­lokat ezentúl egy központi államigazgatási szerv, a központi adóigazgatóság irányítja majd. Az eddigi hét regionális igazgatósá­got felszámolják, mely által a döntési jog újra egyetlen központban összpontosul és az állami végrehajtó hatalmat erősíti. A parlament elfogadta az 1991. évi költségvetés zárszámadásáról szóló je­lentést, és megszavazta, hogy a költség­­vetési hiány fedezésére állami kötvénye­ket bocsásson ki a kormány. Ezt követő­en a parlament elnöksége több mint egy órán át tanácskozott arról, a hatályos törvények értelmében hogyan válthatná le a tévé igazgatóját. Mivel azonban a törvények erre egyelőre nemigen adnak módot, az ülés folytatását mára halasz­tották. -ts-Csak ült és mesélt Talán Így lehetne jellemezni Meéiar miniszterelnöknek a keddi kormányülést követő sajtótájékoztatóját Meéiar dinamizmusában, feltartózhatatlanul hömpöly­gő lávafolyamot idéző vehemenciájában van valami lenyűgöző. Olyan ragyogó formában levő tenoristára emlékeztet, aki három magas cé kiéneklése után sem fullad ki, sőt, úgy tűnik, kimeríthetetlen erőtartalékai vannak, könnyedén képes „leénekelni’’ a színpadról az összes kollégát. Meéiarból ömlik a szó, és szemmel láthatóan maga is élvezi azt, amit mond, miközben jobb szájsarkának jellegzetes félmosolyával előre jelzi a poénL Vagy legalábbis azt, amit 0 annak tart Stílusában van valami a népi mesemondókéból, ahogy előadja a dolgokat, szinte megelevenedik előttünk az egész jelenet Különösen a Majna—Rajna-csatoma megnyitása alkalmából rendezett nürnbergi ünnepség Antall-epizódjának elbeszélé­se során érezhettük ezt Ahogy előadta, a magyar miniszterelnök beszéde alatt olyan _______________________________________________(Folytatás a 2. oldalon)^ Az MDF-frakció és a Coexistentia klub találkozója Budapesten Az értelmes párbeszédhez mindig Hétfő óta hivatalos látoga­táson Budapesten tartóz­kodott a prágai Szövetségi Gyűlés Coexistentia képviselői klubjának küldöttsége, melyet a Magyar De­mokrata Fórum országgyűlési frakciója látott vendégül. A tör­vényhozás képviselői a csehszlo­vák-magyar viszonyról, a kap­csolatok lehetséges alakításának módjáról tanácskoztak, érintve minden olyan kérdést, amely a két — a közeljövőt tekintve pedig a három — ország érintkezésében kényes pontként jelentkezhetnek. A Coexistentia küldöttségébe be­kerültek a szlovák parlament ma­gyar koalíciójának képviselői is; Du ka Zólyomi Árpáddal és Csáky Pállal arról beszélgettünk, milye­nek voltak a benyomásaik az első tárgyalási fordulókat követően. □ Nem a legkedvezőbb időpont­ban érkezett Budapestre a szlovákiai magyar kisebbség politikai képviselete. A két or­szág viszonya feszült; Szlová­kia vezető politikusai a szep­tember eleji budapesti Meíi­­ar-látogatás ellenére a „ma­gyarok álnokságáról” beszél­nek, egyaránt felróják nekik és nekünk, kisebbségieknek, hogy a magyarországi politi­kai vezetés kisebbségi ügyek­ben Szlovákia ellen lobbyzik szerte a világban; hogy a hősi erőmű kérdését Antall József Nürnbergben is felvette; hogy a Slovan—Fradi meccsen tör­téntekből nemzetiségi ellenté­tet fabrikálnak. Sőt, katonai felderítő repülésekről, kém­históriákról regélnek egyes szlovák lapok és politikusok. Vannak aggályoskodók a mi sorainkban is, akik szerint ez a látogatás csak tovább ronfja a magyar—szlovák viszonyt és a szlovákiai magyar kisebbség belpolitikai helyzetét Önök is így látják? DUKA ZÓLYOMI ÁRPÁD: Lehet, hogy az időpont nem a legkedvezőbb, de egy régen terve­zett találkozóra került most sor a csehszlovákiai magyar koalíció­nak és a magyar kormánykoalíció legerősebb pártjának, az MDF- nek a parlamenti frakciói között. Talán jobb lett volna, ha a talál­kozó korábban valósult volna meg, de mi most is jónak tartjuk. Az első napon a magyar parla­ment környezetvédelmi bizottsá­gával találkoztunk, s a megbeszé­lésen természetesen Bős kérdése is szóba jött; utána részt vettünk az MDF-frakció ülésén, majd pe­dig a külügyi bizottsággal folytat­tunk megbeszéléseket. CSÁKY PÁL: Elsősorban a két partner kell szlovák—magyar viszonyról vál­tottunk szót, beszéltünk a kiala­kult feszült helyzetről, arról, hogy mi, kisebbségi magyarok mit tud­nánk tenni mindkét oldalon a fe­szült viszony enyhüléséért. S lé­nyegében abban .tudtunk csak megegyezni, hogy nem sokat, mert akkor, amikor az, akivel meg kellene egyezni, nem partner a feszültségcsökkentő törekvé­sekben, nagyon nehéz bármit is elérni. Megkaptuk az Antall Jó­zsef által a Duna—Majna—Raj­na-csatoma megnyitóján elmon­dott beszéd teljes szövegét is, és véleményem szerint — egyáltalán nem bántóan és sértően — csak azokat a problémákat ismételte meg a magyar miniszterelnök, amelyeket már hosszú ideje mond a magyar kormány. Mi helyt adunk annak a magyar ér­telmezésnek, amely szerint a probléma felvetése egy ilyen fó­rumon azt jelzi, hogy valóban na­gyon komoly kérdésről van szó, mely továbbiakat vethet fel a jö­vőben, mint például a Duna elte­relése. Vannak visszajelzések, hogy több nyugati ország vezetői csak most figyeltek fel e problé­mára, és hogy többen máris fel­ajánlották, hajlandók a kérdésben közvetíteni a két ország között. (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom