Szabad Újság, 1992. szeptember (2. évfolyam, 194-219. szám)
1992-09-28 / 217. szám
1992. szeptember 28. Belföld Szabad ÍIJSÁG 5 Kisebbségi lét — közoktatás — művelődés Magyarországon tanulhatnak Szabó Tibori, a kezdeményezés létrejöttéről és további sorsáról kérdeztem:- Egyszerűen abból a tényből indultunk ki, hogy egyértelművé vált: a szlovákiai magyar iskolák pedagógusellátása - a jelenlegi képzési szinten - távlatilag kétséges. Az ottani iskolák olyan szomoritó pedagógushiánynak néznek elébe, ami egy idő után bizonytalanná teheti fennmaradásukat is. • Úgy tudom, a magyar felsőoktatás más országokban is próbálkozik hasonló módon, ahol jelentős számú magyar kisebbség él.- A rendszerváltás után nappali tagozatos oktatással, illetve a pályán lévők továbbképzésével próbált a magyar állam segíteni. Az 1989/90-es tanévben vagy ezer diák özönlött a környező országokból különféle magyarországi főiskolákra és egyetemekre. Rengeteg problémát okoztak, hiszen viszonylag szervezetlenül érkeztek. A Művelődési Minisztérium alapítványok segítségével próbálta megteremteni a képzésük és magyarországi tartózkodásuk anyagi fedezetét. Mára ez az oktatási forma szabályozottá vált - előzetesen kiválasztott diákokat fogadunk, bizonyos számban. Úgy egyeztünk meg a pedagógusszövetségekkel, hogy az ún. hiányszakokra vagy olyan szakokra irányítsanak hozzánk hallgatókat, amelyek náluk nincsenek, vagy - mint a szlovákiai alsótagozatos pedagógusképzés esetében - olyanra, amely létszámban nem tudja kielégíteni az ottani igényeket. A segítség másik formája a pályán lévők átképzése, illetve szabadegyetemek és speciális tanfolyamok szervezése számukra, amelyeken megismerkedhetnek a magyar felsőoktatás eddigi eredményeivel. Ezenkívül létezik még az úgynevezett ,,C-kategóriás“ hallgatók képzése. Ez azt jelenti, hogy a nem magyar állampolgárságú egyén felsőoktatási tanulmányokat folytathat önköltséges áron. Ehhez az oktatási intézmények állami támogatást nem kapnak, viszont saját hatáskörükben dönthetik el, hogy honnan és hány hallgatót vesznek fel. • • Ha jól sejtem, nem csak azért próbálnak önök eljutni a határokon túli magyarsághoz, mert az számukra előnyösebb, hanem mert Magyarország felsőoktatási rendszerét is megterhelné külföldi hallgatók nagyfokú beáramlása.- Egy ilyen jelenség nem is annyira az oktatás-képzés, hanem inkább az elhelyezés terén jelentene problémát. Valamennyi felsőoktatási intézmény kollégiumi gondokkal küszködik. A magyar állam művelődéspolitikájának az a célja, hogy. minél több érett-1992. szeptember 19-én megkezdődött a tanév a győri Apáczai Csere János Tanítóképző FőisKola levelező tagozatán. Számunkra, szlovákiai magyarok számára azért fontos esemény, mert ez évben 105 felvidéki magyar kezdheti meg tanulmányait a főiskola levelező tagozatán. Ennek kapcsán beszélgettem Szabó Tibor adjunktussal, az iskola főigazgató-helyettesével, Pukkai Lászlóval, a Szlovákiai Magyar Pedagógus Szövetség elnökével, Duray Miklóssal, az Együttélés Politikai Mozgalom elnökével, valamint néhány frissen felvett hallgatóval és a szülőkkel. ségizett jusson be főiskolára, egyetemekre - már ebben az évben is 30 százalékkal emelte a magyarországi hallgatók számát. Ahhoz, hogy ide még külföldi hallgatók nagy tömegét befogadjuk, sem anyagi, sem tárgyi feltételekkel nem rendelkezünk. Ezenkívül távlati elképzeléseink olyanok, hogy az értelmiségit az államban kellene képezni. • Térjünk vissza az önök főiskolájához és Szlovákiához. Milyen konkrétumokkal érkeztek Komáromba és Dunaszerdahelyre? Mit takar a levelező képzés fogalma?- A követelmények ugyanazok, mint a nappali tagozaton, hiszen a diplomán semmi sem jelzi, hogy nappali vagy levelező tagozaton szerezte-e az illető. Az általános iskola első négy osztálya számára képezünk tanítókat. Ez hároméves kurzus, amely felkészít valamennyi alsótagozatos tantárgy tanítására. Konzultációkat minden félévben öt alkalommal tartunk, amelyekre oktatóink Komáromba mennek. Ezenkívül megpróbáljuk ellátni hallgatóinkat szakirodalommal és mindazokkal az instrukciókkal, amelyek az egyéni felkészülésükhöz szükségesek - nagyban alapozunk ugyanis a hallgatói önállóságra, az önálló tanulásra. • Néhány héttel ezelőtt lezajlottak a felvételi vizsgák. Mekkora volt az érdeklődés? Elégedett a pályázók felkészültségével?-Az érdeklődés nagy volt, hiszen több mint,240-en jelentkeztek. A felvételiken 119-en vettek részt, s közülük választottuk ki a legjobb 45-öt. A jelentkezők mind előképzettségüket, mind életkorukat tekintve heterogén csoportot alkottak, s ez megmutatkozott az eredményeiken is. Az a véleményem, hogy a felzárkózás sok gondot fog okozni. • Nem tartanak a színvonal viszszaesésétől a nappali képzéshez viszonyítva?- Általános tapasztalatunk, hogy különösen a képzés elején jelentkeznek problémák. Mi a színvonalból nem kívánunk engedni - csak azok juthatnak tovább, akik a tantervi követelményeknek legalább elégséges szinten megfelelnek. • Tervezik a jövőben a levelező tagozatos hallgatóik számának növelését?- Figyelembe véve a kollégák itteni leterheltségét, jelen pillanatban nem tudunk többet vállalni. A továbbiakban néhány hallgatójelölttöl érdeklődtem aziránt, honnan értesült a lehetőségről és milyen reményekkel érkezett a főiskolára. BERÉNYI RENÁTA, Nagymegyer:-Az újságokból tudtam meg, úgy döntöttem, hogy megpróbálom. Már odahaza is többször próbálkoztam bejutni a főiskolára, de a felvételi vizsgáim sajnos sorra sikertelenek voltak. Lehetőséget láttam ebben az iskolában, s nem utolsósorban az is vonzó volt számomra, hogy egy magyarországi főiskola diákja lehetek. Ettől az iskolától elsősorban színvonalas képzést remélek, és nagyon boldog vagyok, hogy bekerülhettem. PÉK SÁNDOR, szülő, Pozsonypüspökiből: • Mint szülőnek, miiyen elvárásai vannak az iskolával szemben?- A főiskola jónevű intézmény hírében áll, tehát remélem, hogy jó pedagógust nevelnek a lányunkból. • önök ajánlották hogy ide jelentkezzen?- Igen. Sajnos, már másodízben nem vették őt fel a pozsonyi Komensky Egyetem Bölcsészkarára. Úgy éreztük, ez az utolsó lehetőség a számára, örülünk, hogy sikerült, hiszen magam is pedagógus vagyok, s remélem, hogy a kislányom továbbviszi majd ezt a családi hagyományt. A tanévnyitó ünnepség után, az iskola folyosóján sikerült röviden beszélgetni Duray Miklóssal, az Együttélés Politikai Mozgalom elnökével: • Milyen érzések fogalmazódtak meg önben, miközben részt vett ezen az ünnepségen?-Természetesen örömmel töltött el, hogy ez a kezdeményezés megvalósult, hiszen én is azon sokak közé tartozom, akik iskolaépítéssel foglalkoznak - ez is egyik módja az iskolaépítésnek. Most sok tíz sorstársamnak adódott meg a lehetőség, hogy pedagógussá váljanak, s tovább építsék az iskola szellemi épületét szülőhelyükön. Nagyon fontosnak tartom, hogy azokat a hiányosságokat, amelyeket a csehszlovák, illetve szlovák kormány hibájából nem tudunk pótolni, azt legalább így, Magyarország segítségével helyrehozhassuk. Pukkai Lászlótól, a Szlovákiai Magyar Pedagógus Szövetség elnökétől kérdeztem, milyen lépéseket tettek annak érdekében, hogy segíthessenek az égető pedagógushiány megszüntetésében.- A Magyarországgal való kapcsolatteremtés közvetlenül a 89-es novemberi események után felerősödött. Tudatosítottuk, hogy szükségünk van jól képzett tanítókra, akik képesek magas színvonalon oktatni. Ettől azt várhatjuk, hogy a szülők bátran magyar iskolába adják majd gyerekeiket, s így elejét vehetjük a mesterséges elnemzetlenítés folyamatának. A pedagógusszövetség vezetősége személyesen kereste fel a győri Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskolát, valamint a sárospataki főiskolát. A következő lépésben az illetékes magyar minisztériummal tárgyaltunk, amely erkölcsi támogatásáról biztosított bennünket. • ön szerint mikorra várható, hogy Szlovákiában megvalósul a megfelelő szintű pedagógusképzés? ■ - Ezen a téren szeretnénk együttműködni a leendő komáromi magyar egyetemmel. Amennyiben a szlovákiai politikai helyzet kedvezően alakul, akkor bízom benne, hogy a probléma 4-5 éven belül megoldódik. PINTÉR ATTILA A győri városháza... ...és a megyeháza - szökőkúttal (Módi Sándor felvételei) Hol a b o m o r mostanában, a a g y Kassa a demokrácia védelmében PETER SCHUTZ, fiatal kassai publicista, tagja annak a csoportnak, mely kezdeményezte, hogy Kassa mint önálló városállam biztosítsa önkormányzati függetlenségét. Megkérdeztük, mi késztette a polgári kezdeményezés tagjait arra, hogy ezzel a nem mindennapi ötlettel álljanak elő?- Kezdetben csupán arról volt szó, hogy néhány ember szükségét érezte annak, hogy görbe tükröt tartson a mai politikai helyzetről a társadalom elé. Ez az ironikus felhívás a kassai Domino c. hetilap idei 4. számában jelent meg. Konkrétan a szuverén Szlovákiáról szóló deklaráció paródiája volt. Ezt több lap is átvette Minket lepett meg legjobban az az óriási visszhang, amelyet ez a kis írás kiváltott. Nem feltételeztük az ilyen hatalmas láncreakciót. Elsősorban a Koridor c. napilap reagált hisztérikusan. Sőt, hasábjain Hofbauer miniszter is hozzászólt - és mellébeszélt, mivel nem értették meg a szöveg mögött rejtőző humort, összességében olyan kritikát kaptunk, amelyből az derül ki, a kassaiak megbolondultak. A tömegtájékoztató eszközök „viselkedése“ okozta azt, hogy az ügynek folytatása lett.- Az önálló Kassa utópiának tűnik, de a régiók Európájában, elképzelésük nem is annyira abszurd..-Ha a mai helyzetet nézzük, amelyet az űj alkotmány szentesít, minden jel arra utal, a fővárosban fognak dönteni olyan kérdésekben, amelyekről a régiókban, lent kellene határozni. Az új alkotmány egyértelműen a nemzetet tette meg, államalkotó tényezővé. Pedig az önrendelkezés a polgárt illeti meg. A nyugati áramokban a befizetett adó 70-80 %-a helyben marad. Ez nálunk nincs így. Kassai közgazdászok már több ízben megerősítették, a városból kiáramló pénzmennyiség nagyobb, mint az érkező. Az a humoros helyzet jellemzi a jelenlegi állapotokat, hogy az önkormányzat kasszájában i 60 korona található. Még az előző kormány idejében, a pozsonyi tömegközlekedés támogatására többszázmilliós támogatást utaltak ki, Kassa csak 16 milliót kapott. Ez súlyos aránytalanság. Ugyanez mondható el a műemlékvédelemről is. Kassa erre a célra, tudomásom szerint, egy vasat sem kapott. És ez a helyzet nem korlátozódik csupán e két területre.-A parlamenti választásokat nálunk a baloldal nyerte meg. Csak Kassán tértek el a választási eredmények a szlovákiai összképtől. A városban egyfajta egyensúly alakult ki a jobb- és a baloldali erők között...- Ez is egyik ösztönzője volt kezdeményezésünknek. Kassa demográfiai és etnikai viszonyai elütnek Szlovákia többi részétől. Bizonyos szerepet játszik Kassa nagysága is. így tehát nagyobb ambíciói vannak. Egy centralista, nemzeti államban városunk háttérbe szorulna. Sokkal egészségesebb lenne, ha Szlovákiának két központja lenne. Ezek és egyéb megfontolások vezettek minket a második szöveg megfogalmazásához, mely egy héttel később jelent meg ugyanabban a lapban ,,A kezdeményezés három dimenziója“ c. alatt. Ez az írás egyrészt kommentálta a már említett reakciót, másrészt megfogalmazta azt a gondolatot, hogy az önállóság hirdetése kihívást jelent a jelenlegi államhatalom számára Szlovákiában és egyértelművé teszi, milyen mértékben veszi komolyan a demokrácia játékszabályait. Ha kezdeményezésünk tömeges támogatást élvezne, újabb próbatétel elé állíthatnánk a kormányt. A Domino 6. számában jelentettük meg a „Felhívás Kassa polgáraihoz“ c. írást. Ezzel vette kezdetét aláírási akciónk: kb. 10 nap alatt kétezer aláírás gyűlt össze.- Ebben a pillanatban kérdéses, mi lesz a demokrácia sorsa Szlovákiában. Azt el tudják képzelni, hogy az önkormányzati választásokon mozgalmunk sikeresen indulhatna?- A Meciar vezette új kormánynak nem lesz könnyű dolga, ígéreteit nem tudja beváltani. És mi azok közé tartozunk, akik nem kívánjuk megkönnyíteni a munkáját. Ő élezte ki a helyzetet a csehekkel, amely még tovább fog romlani. A viszonylag békés magyar kisebbséget sikerült felháborítani az új alkotmánnyal és a miniszterelnök, valamint környezete meggondolatlan kijelentéseivel. A jelenlegi kormányzat az önkormányzatok kárára kíván részesülni a hatalomból. A jelenlegi állapotot Meciar még belügyminiszter korában készítette elő, így 6 a felelős azért, hogy az állam és az önkormányzatok közötti hatalommegosztás nem felel meg a modern igényeknek.- Mi a realitása annak, hogy meg tudják valósítani elképzeléseiket?-Tudjuk, Hamburg, Lübeck és Bréma városa szövetségi államot alkot Németországon belül. San Marino Olaszország része is, meg nem is. A regionalizmus megfelel a kor szellemének. A nemzeti államok elveszítik jelentőségüket. A gazdasági szféra központosodik, a régiók, az önkormányzatok Európa szerte erősödnek, örülnénk, ha a világ tudomást szerezne Kassáról, s arról is, hogy Szlovákiában nem csupán Pozsony létezik. Ez a város erős kulturális és gazdag történelmi hagyományokkal rendelkező központ. Ez a város, ha nem megy másképp, egyedül vág neki a polgári társadalom felépítésének. BALASSA ZOLTÁN
