Szabad Újság, 1992. szeptember (2. évfolyam, 194-219. szám)

1992-09-28 / 217. szám

1992. szeptember 28. Belföld Szabad ÍIJSÁG 5 Kisebbségi lét — közoktatás — művelődés Magyarországon tanulhatnak Szabó Tibori, a kezdeményezés lét­rejöttéről és további sorsáról kér­deztem:- Egyszerűen abból a tényből in­dultunk ki, hogy egyértelművé vált: a szlovákiai magyar iskolák pedagó­gusellátása - a jelenlegi képzési szin­ten - távlatilag kétséges. Az ottani iskolák olyan szomoritó pedagógushi­ánynak néznek elébe, ami egy idő után bizonytalanná teheti fennmara­dásukat is. • Úgy tudom, a magyar felsőokta­tás más országokban is próbálkozik hasonló módon, ahol jelentős számú magyar kisebbség él.- A rendszerváltás után nappali ta­gozatos oktatással, illetve a pályán lévők továbbképzésével próbált a ma­gyar állam segíteni. Az 1989/90-es tanévben vagy ezer diák özönlött a környező országokból különféle ma­gyarországi főiskolákra és egyete­mekre. Rengeteg problémát okoztak, hiszen viszonylag szervezetlenül ér­keztek. A Művelődési Minisztérium alapítványok segítségével próbálta megteremteni a képzésük és magyar­­országi tartózkodásuk anyagi fedeze­tét. Mára ez az oktatási forma szabá­lyozottá vált - előzetesen kiválasztott diákokat fogadunk, bizonyos szám­ban. Úgy egyeztünk meg a pedagó­gusszövetségekkel, hogy az ún. hi­ányszakokra vagy olyan szakokra irá­nyítsanak hozzánk hallgatókat, ame­lyek náluk nincsenek, vagy - mint a szlovákiai alsótagozatos pedagó­gusképzés esetében - olyanra, amely létszámban nem tudja kielégíteni az ottani igényeket. A segítség másik formája a pályán lévők átképzése, illetve szabadegyetemek és speciális tanfolyamok szervezése számukra, amelyeken megismerkedhetnek a ma­gyar felsőoktatás eddigi eredményei­vel. Ezenkívül létezik még az úgyne­vezett ,,C-kategóriás“ hallgatók kép­zése. Ez azt jelenti, hogy a nem ma­gyar állampolgárságú egyén felsőok­tatási tanulmányokat folytathat önkölt­séges áron. Ehhez az oktatási intéz­mények állami támogatást nem kap­nak, viszont saját hatáskörükben dönthetik el, hogy honnan és hány hallgatót vesznek fel. • • Ha jól sejtem, nem csak azért próbálnak önök eljutni a határokon túli magyarsághoz, mert az számukra elő­nyösebb, hanem mert Magyarország felsőoktatási rendszerét is megterhel­né külföldi hallgatók nagyfokú be­áramlása.- Egy ilyen jelenség nem is annyira az oktatás-képzés, hanem inkább az elhelyezés terén jelentene problémát. Valamennyi felsőoktatási intézmény kollégiumi gondokkal küszködik. A magyar állam művelődéspolitikájá­nak az a célja, hogy. minél több érett-1992. szeptember 19-én megkezdődött a tanév a győri Apáczai Csere János Tanítóképző FőisKola levelező tagoza­tán. Számunkra, szlovákiai magyarok számára azért fontos esemény, mert ez évben 105 felvidéki magyar kezdheti meg tanulmányait a főiskola levelező tagozatán. Ennek kapcsán beszélgettem Szabó Tibor adjunktussal, az iskola főigaz­gató-helyettesével, Pukkai Lászlóval, a Szlovákiai Magyar Pedagógus Szövetség elnökével, Duray Miklóssal, az Együttélés Politikai Mozgalom elnökével, valamint néhány frissen felvett hallgatóval és a szülőkkel. ségizett jusson be főiskolára, egyete­mekre - már ebben az évben is 30 százalékkal emelte a magyarországi hallgatók számát. Ahhoz, hogy ide még külföldi hallgatók nagy tömegét befogadjuk, sem anyagi, sem tárgyi feltételekkel nem rendelkezünk. Ezen­kívül távlati elképzeléseink olyanok, hogy az értelmiségit az államban kel­lene képezni. • Térjünk vissza az önök főiskolá­jához és Szlovákiához. Milyen konkré­tumokkal érkeztek Komáromba és Du­­naszerdahelyre? Mit takar a levelező képzés fogalma?- A követelmények ugyanazok, mint a nappali tagozaton, hiszen a dip­lomán semmi sem jelzi, hogy nappali vagy levelező tagozaton szerezte-e az illető. Az általános iskola első négy osztálya számára képezünk tanítókat. Ez hároméves kurzus, amely felkészít valamennyi alsótagozatos tantárgy ta­nítására. Konzultációkat minden félév­ben öt alkalommal tartunk, amelyekre oktatóink Komáromba mennek. Ezen­kívül megpróbáljuk ellátni hallgatóin­kat szakirodalommal és mindazokkal az instrukciókkal, amelyek az egyéni felkészülésükhöz szükségesek - nagyban alapozunk ugyanis a hall­gatói önállóságra, az önálló tanulásra. • Néhány héttel ezelőtt lezajlottak a felvételi vizsgák. Mekkora volt az érdeklődés? Elégedett a pályázók fel­­készültségével?-Az érdeklődés nagy volt, hiszen több mint,240-en jelentkeztek. A felvé­teliken 119-en vettek részt, s közülük választottuk ki a legjobb 45-öt. A je­lentkezők mind előképzettségüket, mind életkorukat tekintve heterogén csoportot alkottak, s ez megmutatko­zott az eredményeiken is. Az a véle­ményem, hogy a felzárkózás sok gon­dot fog okozni. • Nem tartanak a színvonal visz­­szaesésétől a nappali képzéshez vi­szonyítva?- Általános tapasztalatunk, hogy különösen a képzés elején jelentkez­nek problémák. Mi a színvonalból nem kívánunk engedni - csak azok juthat­nak tovább, akik a tantervi követelmé­nyeknek legalább elégséges szinten megfelelnek. • Tervezik a jövőben a levelező tagozatos hallgatóik számának növe­lését?- Figyelembe véve a kollégák itteni leterheltségét, jelen pillanatban nem tudunk többet vállalni. A továbbiakban néhány hallgatóje­­lölttöl érdeklődtem aziránt, honnan ér­tesült a lehetőségről és milyen remé­nyekkel érkezett a főiskolára. BERÉNYI RENÁTA, Nagyme­­gyer:-Az újságokból tudtam meg, úgy döntöttem, hogy megpróbálom. Már odahaza is többször próbálkoztam be­jutni a főiskolára, de a felvételi vizsgá­im sajnos sorra sikertelenek voltak. Lehetőséget láttam ebben az iskolá­ban, s nem utolsósorban az is vonzó volt számomra, hogy egy magyaror­szági főiskola diákja lehetek. Ettől az iskolától elsősorban színvonalas kép­zést remélek, és nagyon boldog va­gyok, hogy bekerülhettem. PÉK SÁNDOR, szülő, Pozsony­­püspökiből: • Mint szülőnek, miiyen elvárásai vannak az iskolával szemben?- A főiskola jónevű intézmény híré­ben áll, tehát remélem, hogy jó peda­gógust nevelnek a lányunkból. • önök ajánlották hogy ide jelent­kezzen?- Igen. Sajnos, már másodízben nem vették őt fel a pozsonyi Ko­­mensky Egyetem Bölcsészkarára. Úgy éreztük, ez az utolsó lehetőség a számára, örülünk, hogy sikerült, hiszen magam is pedagógus vagyok, s remélem, hogy a kislányom tovább­viszi majd ezt a családi hagyományt. A tanévnyitó ünnepség után, az iskola folyosóján sikerült röviden be­szélgetni Duray Miklóssal, az Együtt­élés Politikai Mozgalom elnökével: • Milyen érzések fogalmazódtak meg önben, miközben részt vett ezen az ünnepségen?-Természetesen örömmel töltött el, hogy ez a kezdeményezés megva­lósult, hiszen én is azon sokak közé tartozom, akik iskolaépítéssel foglal­koznak - ez is egyik módja az iskola­­építésnek. Most sok tíz sorstársamnak adódott meg a lehetőség, hogy peda­gógussá váljanak, s tovább építsék az iskola szellemi épületét szülőhelyü­kön. Nagyon fontosnak tartom, hogy azokat a hiányosságokat, amelyeket a csehszlovák, illetve szlovák kor­mány hibájából nem tudunk pótolni, azt legalább így, Magyarország segít­ségével helyrehozhassuk. Pukkai Lászlótól, a Szlovákiai Ma­gyar Pedagógus Szövetség elnökétől kérdeztem, milyen lépéseket tettek annak érdekében, hogy segíthesse­nek az égető pedagógushiány meg­szüntetésében.- A Magyarországgal való kapcso­latteremtés közvetlenül a 89-es no­vemberi események után felerősödött. Tudatosítottuk, hogy szükségünk van jól képzett tanítókra, akik képesek ma­gas színvonalon oktatni. Ettől azt vár­hatjuk, hogy a szülők bátran magyar iskolába adják majd gyerekeiket, s így elejét vehetjük a mesterséges elnem­­zetlenítés folyamatának. A pedagó­gusszövetség vezetősége személye­sen kereste fel a győri Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskolát, valamint a sárospataki főiskolát. A következő lépésben az illetékes magyar minisz­tériummal tárgyaltunk, amely erkölcsi támogatásáról biztosított bennünket. • ön szerint mikorra várható, hogy Szlovákiában megvalósul a megfelelő szintű pedagógusképzés? ■ - Ezen a téren szeretnénk együtt­működni a leendő komáromi magyar egyetemmel. Amennyiben a szlovákiai politikai helyzet kedvezően alakul, ak­kor bízom benne, hogy a probléma 4-5 éven belül megoldódik. PINTÉR ATTILA A győri városháza... ...és a megyeháza - szökőkúttal (Módi Sándor felvételei) Hol a b o m o r mostanában, a a g y Kassa a demokrácia védelmében PETER SCHUTZ, fiatal kassai publicista, tagja annak a cso­portnak, mely kezdeményezte, hogy Kassa mint önálló város­állam biztosítsa önkormányzati függetlenségét. Megkérdeztük, mi késztette a polgári kezdeményezés tag­jait arra, hogy ezzel a nem mindennapi ötlettel álljanak elő?- Kezdetben csupán arról volt szó, hogy néhány ember szük­ségét érezte annak, hogy görbe tükröt tartson a mai politikai helyzetről a társadalom elé. Ez az ironikus felhívás a kassai Domino c. hetilap idei 4. számában jelent meg. Konkrétan a szuverén Szlovákiáról szóló deklaráció paródiája volt. Ezt több lap is átvette Minket lepett meg legjobban az az óriási visszhang, amelyet ez a kis írás kiváltott. Nem feltételeztük az ilyen hatalmas láncreakciót. Elsősorban a Koridor c. napilap reagált hisztériku­san. Sőt, hasábjain Hofbauer miniszter is hozzászólt - és mellébeszélt, mivel nem értették meg a szöveg mögött rejtőző humort, összességében olyan kritikát kaptunk, amelyből az derül ki, a kassaiak megbolondultak. A tömegtájékoztató eszközök „viselkedése“ okozta azt, hogy az ügynek folytatása lett.- Az önálló Kassa utópiának tűnik, de a régiók Európájában, elképzelésük nem is annyira abszurd..-Ha a mai helyzetet nézzük, amelyet az űj alkotmány szentesít, minden jel arra utal, a fővárosban fognak dönteni olyan kérdések­ben, amelyekről a régiókban, lent kellene határozni. Az új alkotmány egyértelműen a nemzetet tette meg, államalkotó tényezővé. Pedig az önrendelkezés a polgárt illeti meg. A nyugati áramokban a befizetett adó 70-80 %-a helyben marad. Ez nálunk nincs így. Kassai közgazdászok már több ízben megerősí­tették, a városból kiáramló pénzmennyiség nagyobb, mint az érkező. Az a humoros helyzet jellemzi a jelenlegi állapotokat, hogy az önkormányzat kasszájában i 60 korona található. Még az előző kormány idejében, a pozsonyi tömegközlekedés támogatá­sára többszázmilliós támogatást utaltak ki, Kassa csak 16 milliót kapott. Ez súlyos aránytalanság. Ugyanez mondható el a műem­lékvédelemről is. Kassa erre a célra, tudomásom szerint, egy vasat sem kapott. És ez a helyzet nem korlátozódik csupán e két területre.-A parlamenti választásokat nálunk a baloldal nyerte meg. Csak Kassán tértek el a választási eredmények a szlovákiai összképtől. A városban egyfajta egyensúly alakult ki a jobb- és a baloldali erők között...- Ez is egyik ösztönzője volt kezdeményezésünknek. Kassa demográfiai és etnikai viszonyai elütnek Szlovákia többi részétől. Bizonyos szerepet játszik Kassa nagysága is. így tehát nagyobb ambíciói vannak. Egy centralista, nemzeti államban városunk háttérbe szorulna. Sokkal egészségesebb lenne, ha Szlovákiának két központja lenne. Ezek és egyéb megfontolások vezettek minket a második szöveg megfogalmazásához, mely egy héttel később jelent meg ugyanabban a lapban ,,A kezdeményezés három dimenziója“ c. alatt. Ez az írás egyrészt kommentálta a már említett reakciót, másrészt megfogalmazta azt a gondolatot, hogy az önállóság hirdetése kihívást jelent a jelenlegi államhata­lom számára Szlovákiában és egyértelművé teszi, milyen mérték­ben veszi komolyan a demokrácia játékszabályait. Ha kezdemé­nyezésünk tömeges támogatást élvezne, újabb próbatétel elé állíthatnánk a kormányt. A Domino 6. számában jelentettük meg a „Felhívás Kassa polgáraihoz“ c. írást. Ezzel vette kezdetét aláírási akciónk: kb. 10 nap alatt kétezer aláírás gyűlt össze.- Ebben a pillanatban kérdéses, mi lesz a demokrácia sorsa Szlovákiában. Azt el tudják képzelni, hogy az önkormányzati választásokon mozgalmunk sikeresen indulhatna?- A Meciar vezette új kormánynak nem lesz könnyű dolga, ígéreteit nem tudja beváltani. És mi azok közé tartozunk, akik nem kívánjuk megkönnyíteni a munkáját. Ő élezte ki a helyzetet a csehekkel, amely még tovább fog romlani. A viszonylag békés magyar kisebbséget sikerült felháborítani az új alkotmánnyal és a miniszterelnök, valamint környezete meggondolatlan kijelenté­seivel. A jelenlegi kormányzat az önkormányzatok kárára kíván részesülni a hatalomból. A jelenlegi állapotot Meciar még belügy­miniszter korában készítette elő, így 6 a felelős azért, hogy az állam és az önkormányzatok közötti hatalommegosztás nem felel meg a modern igényeknek.- Mi a realitása annak, hogy meg tudják valósítani elképzelése­iket?-Tudjuk, Hamburg, Lübeck és Bréma városa szövetségi államot alkot Németországon belül. San Marino Olaszország része is, meg nem is. A regionalizmus megfelel a kor szellemé­nek. A nemzeti államok elveszítik jelentőségüket. A gazdasági szféra központosodik, a régiók, az önkormányzatok Európa szerte erősödnek, örülnénk, ha a világ tudomást szerezne Kassáról, s arról is, hogy Szlovákiában nem csupán Pozsony létezik. Ez a város erős kulturális és gazdag történelmi hagyományokkal rendelkező központ. Ez a város, ha nem megy másképp, egyedül vág neki a polgári társadalom felépítésének. BALASSA ZOLTÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom