Szabad Újság, 1992. szeptember (2. évfolyam, 194-219. szám)

1992-09-22 / 212. szám

1992. szeptember 22. Gazdaság Szabad ÚJSÁG s Legnagyobb kereskedelmi kedvezmény FELTÉTEL: az emberi jogok tiszteletben tartása Az amerikai szenátus pénzügyi bizottsága vitára érdemesnek ta­lálta a Kína számára nyújtandó legnagyobb kereskedelmi ked­vezmény elvének (MN) jövő évi meghosszabbítását korlátozó tör­vényjavaslatot. Ezzel kezdetét vette az immár éves rendszeres­séggel ismétlődő „kálvária“ a kí­nai MFN-státus meghosszabbítá­sáról - vélekedett a kérdésről Ro­bert Dole, a szenátus republiká­nus frakciójának vezetője. A képviselöház által már elfo­gadott törvényjavaslat értelmében az Egyesült Államok csak akkor adja meg a következő évre is Kínának a legnagyobb kedvez­ményt, ha Peking tiszteletben tart­ja az emberi jogokat, és bizonyítja jó szándékát az 1989. évi Tien An-men téri vérengzés után be­­börtönzöttek szabadon bocsátása ügyében. Emellett véget kell vet­nie a tisztességtelen kereskedel­mi gyakorlatnak, és be kell tarta­nia a nukleáris fegyverek terjesz­tésének korlátozását előíró nem­zetközi egyezményeket. Kína ugyanis előszeretettel ad el M-9- es és M-11-es típusú rakétákat Szíriának, Pakisztánnak vagy Iránnak. Amennyiben Kína nem tenne eleget a fenti feltételeknek, akkor az Egyesült Államok magasabb vámokat ró a kínai állami vállala­tok által készített termékekre, el­lenben a kínai magánszektorból vagy egyes vállalatoktól szárma­zó áruk bevitelét nem sújtaná büntetővámokkal. Ebben külön­bözik a mostani javaslat a tavalyi­tól, amely válogatás nélkül szank­ciókat helyezett kilátásba. A szenátus demokrata frakció­jának vezetője, George Mitchell valószínűleg két héten belül napi­rendre tűzi a tervezet vitáját. Ezt megerősítette Dole is: a demok­raták nyilván kihasználják a re­publikánusok küszöbön álló el­nökjelölő konvenciója előtti idő­szakot arra, hogy támadhassák Bush elnök Kína-ügyben tanúsí­tott „bűnös engedékenységét“. Dole szerint a republikánusok nem fogják támogatni Kína meg­büntetését. Amennyiben a szená­tus mégis elfogadná a javaslatot, Bush a forgatókönyvnek megfele­lően megvétózza azt. A kör ezzel bezárult, ugyanúgy mint koráb­ban, ezért teljességgel érthetet­len, miért kell újra és újra felmele­gíteni a Kína-ügyet - panaszko­dott a szenátor. Véleménye szerint egyébként a határozat életbe lépése 300 ezer amerikai munkahely meg­szűnését idézné elő, csökkentené az Egyesült Államok befolyását a pekingi vezetésre, és veszé­lyeztetné a készülőiéiben lévő új amerikai-kínai gépkocsiegyez­ményt. Mitchell másfajta számokkal riogat: ha folytatódik a jelenlegi tendencia, akkor az év végére már 200 miliárd dollárra fog rúgni az amerikaiak kereskedelmi defi­citje Kínával szemben. Szerinte a pekingi vezetés - az elnéző amerikai politikának köszönhető­en - elszemtelenedett az utóbbi időben, és most már Washington tekintélye forog kockán. (Reuter) Jó befektetés Amerikában Bankok a tőzsdén Kevés befektetés volt olyan kifizetődő az Egyesült Államokban az utóbbi másfél évben, mint a bankrészvénye­seké: indexük 123 szá­zalékkal emelkedett ez idő alatt, míg az S & P 500 általános tőzsdeindex csak 35 százalékkal. Az USA-n kívül már nem ilyen ró­zsás a kép - olvasható a The Economistban. A legtöbb Amerikán- kívüli tőzsdén abszolút értékben esett a bankrészvé­nyek ára, és teljesítményük elmaradt a piac átlagától. Jóllehet, a bankszek­tor egyre globálisabb ágazattá válik, a bankrészvények piaci megítélése országonként és régiónként különbö­ző. A befektetők mindig eltérő mód­szereket használtak az egyes bankok teljesítményének megítélésére, ez azonban változhat, mivel egyre inkább előtérbe kerül az amerikai és brit szabványok szerinti mérés. Noha a részvényárfolyamok nem fognak kö­zelíteni egymáshoz (a nemzeti gazda­ságok teljesítménye mindig eltéríti azokat), értékelésük módja minden­képpen hasonló lesz. Nagy-Britanniában, az Egyesült Ál­lamokban és még néhány európai or­szágban a bankrészvények árnyere­ség hányadosa általában alacsonyabb a piacon szereplő többi papírénál, és az átlagosnál magasabb osztalékho­zamot kínál. A befektetők úgy vélik, hogy a bankok kockázatosabbak más befektetéseknél. Németországban és Japánban ezzel szemben az árnye­reség hányados az átlagnál maga­sabb. A német bankok nagy részese­déssel rendelkeznek az ország ipari vállalataiban, bár az innen származó részvények közvetlen vásárlása he­lyett is vesznek bankrészvényeket. Japánban a bankok és az ipari vállala­tok között hagyományosan jellemző kölcsönös részvénycserék támasztják alá a bankrészvények értékét. Különbség van az egyes piacok között abban is, mekkora hányadát teszik ki a bankrészvények az összes papír értékének. Japánban ez az arány 19 százalék, Németországban pedig 15, tehát meglehetősen magas. Az Egyesült Államokban, ahol az összes részvénynek mindössze 3 százalékát teszik ki a bankpapírok vagy Nagy-Britanniában, ahol 6 szá­zalék ez az arány, a bankrészvények árfolyama sokkal függetlenebb a piac egészének állapotától. A nemzeti jellegzetességek ellené­re léteznek olyan erők, amelyek a bankrészvények árfolyamát egy­máshoz közelebb hozzák. Japánban a nagy kereskedelmi bankok, az úgy­nevezett „citybankok“ részvényeinek ára 1987-ben még a nyereség 130- szorosát tette ki. Mára az ár/nyereség mutató 44-re zuhant vissza, ez azon­ban még mindig háromszorosa az USA-ban jellemző hányadosnak. A ja­pán vállalatok, amelyeknek tulajdoná­ban van Japánban a bankrészvények 60 százaléka, kezdik átalakítani port­foliójukat, ami a bankrészvények el­adását jelenti. A tökeéhes japán ban­kok új részvénykibocsátásai tovább nyomják lefelé az árfolyamokat. Ahogy az árak a piacra jellemző átlag­hoz közelítenek, és a bankok fokoza­tosan emelik osztalékukat, a japán bankrészvények kereskedelme egyre inkább hasonlítani kezd az amerikaia­kéhoz. (Vg) EK — volt szovjet c^*ócfáffamofc ECU-hitel gabonavásárlásra Nyolc volt szovjet köztársaság nemrég középlejáratú hitelről írt alá szerződést az Európai Közösséggel (EK), de a 499 millió ECU-s hitel végső részleteit csak később tisztázzák. A kereskedők azonban már most előterjesztik ajánlataikat. Az üzletkötés el fog húzódni, mert a köztársa­sági hivatalnokoknak nincs tapasztalatuk. Az egykori Szov­jetunióban az Exporthieb külkereskedelmi vállalatnak mono­poljoga volt a gabonabeszerzésre. Belorusz 102 millió ECU-élelmi­­szerhitelt kapott az EK-tól, és 18,2 millió ECU értékű árpára és 7,5 millió ECU értékű kukoricára írt ki tendert. Ez körülbelül 200 ezer tonna takar­mánybúzát, 150 ezer tonna árpát és 50 ezer tonna kukoricát jelent. A Belo­rusznak nyújtott hitelből ezenkívül vá­sárolnak 14,5 millió ECU értékű cuk­rot, 14,5 millió ECU értékű növényola­jat és 25,5 millió ECU értékű gyógy­szert és más egészségügyi cikket. Moldova 27 millió ECU-hitelt ka­pott, és ebből 6 milliót fordít takar­mánybúzára, 4 milliót kukoricára, 3 milliót árpára és 5 milliót rizsre. Ezenkívül vásárolhat 5 millió ECU-ért napraforgómagot és 4 millióért egész­ségügyi termékeket, illetve gyógysze­reket. Grúzia július 28-án írt ki tendert 500 ezer tonna takarmánybúzára, de ezt a kiírást bizonytalan időre elhalasztot­ták. A függetlenné vált ország 70 millió ECU-t kapott. Ukrajna összesen 138 millió ECU- hitelt kapott, és még nem írt ki tendert. A köztársaság úgy döntött, hogy 62 millió ECU-ért takarmánybúzát, 11 millióért kukoricát és árpát, 26 millióért gyógyszert és egészségügyi cikket, 20 millióért pedig szállítóeszközöket vá­sárol. Türkmenisztán 45 millió ECU hite­léből 11,5 millió ECU értékben takar­mánybúzát, 4 millióért lisztet, 2,5 mil­lióért cukrot kíván vásárolni kereske­delmi források szerint. Az Európai Közösség a 12 hajdani szovjet köztársaság számára nyújtott ECU-hitelkeretből kölcsönegyez­ményt írt alá Tádzsikisztánnal 55 mil­lióról, Örményországgal 38 millióról és Kirgizisztánnal 32 millióról. Oroszországnak, mivel nem volt hajlandó érvényteleníteni a szuvereni­táson alapuló mentességi klauzulát, amely megvédené külföldi bírósági ítélet ellen nem fizetés esetén, az Európai Közösség 150 millió ECU elő­leget nyújtott kizárólag egészségügyi cikkekre és gyógyszerekre. A hitelfo­lyósítás végrehajtója a francia állami Crédit Lyonnais bank. Világgazdasági mozaik Állástalanság a keleti tartományokban A gazdasági és vámunió bevezetése óta az „új tartományok" polgá­rainak negyven százaléka vesztette el munkahelyét - derült ki a német gazdasági intézet (IW) adataiból. Még ennél is rosszabb a helyzet az ipar és a mezőgazdaság területén: itt a foglalkoztatottak kétharmada került utcára. Noha a jelek arra mutatnak, hogy a válság már elérte a mélypon­tot, a foglalkoztatáspolitika számára ez még nem jelent kézzelfogható eredményeket. A hivatalosan bejelentett 1,3 millió munkanélküli mellett további kétmillió fő foglalkoztatása csak az állam által folyósított segélyek révén oldható meg - emlékeztet az IW jelentése. A munkanélküliség mértéke szükségessé teszi a befektetési alap bevetését. Jelentős az állami intézkedéseket igénybe vevő munkavállalók száma. 800 ezren választották a korkedvezményes nyugdíjazást, összesen 900 ezer főt érintettek a képesítési és foglalkoztatási intézkedések, valamint 225 ezer teljes foglalkoztatott munkaidejében alkalmaznak a keleti tartományokban részmunkaidősöket. További 50 ezer fő szerepel emel­lett különböző cégek várólistáin, félmillió munkavállaló ingázik a régi és az új tartományok között. Kuponlopás Romániában Romániában eddig a jogosultak körülbelül 40 százaléka váltotta ki a száz lej befizetése ellenében kapható, gyakorlatilag ingyenes vagyonjegyeket, de még azt sem tudni, melyek lesznek a privatizá­landó vállalatok és mennyiért adják ókét. Az utcai valutaüzérek mindenesetre már 2000-5000 lej között adják-veszik a kuponokat. A tévé és a kormánypárti sajtó propagandakampánya egyelőre nem tudja meggyőzni az embereket, hogy a kuponok a feketepiaci árnál sokkal többet is érhetnek. Több megyében betörtek az elosztóköz­pontokba, s ellopták a vagyonjegyeket, ezek sorozatszámát folya­matosan közli a sajtó. A vagyonjegyek kiadása egyébként szeptem­ber végéig tart. Sorozatgyártás októbertől Az első magyar autógyár (hiszen Szentgotthárdon csak összeszerelés folyik) megkezdte a próbagyártást Esztergomban, a Magyar Suzuki Rt. székhelyén. A gyártók élesben próbálják ki a gépeket, a technológiát, az elkészült végtermék, az 1000 és 1300 köbcentis, ötajtós Suzuki Swift egyelőre nem kerül forgalomba. Ez az első igazi próbatétel a Japán kiképzett magyar szakmunkások számára, miként a magyar alkatrész-beszállítók tesztelése is most kezdődik. A szerdai sajtótájékoztatón elmondták, hogy három hónapos, probléma nélküli beszállítás után kerülhetnek a Suzuki hivatalos szállítói listájára a magyar cégek, s erre már most többtucatnyi vállalkozás jó eséllyel pályázhat. A sorozatgyártás a terveknek megfelelően októberben kezdődik, induláskor - a gyártási műveletekkel együtt - 34-40 százalék lesz a magyar beszállítás aránya, jövőre pedig felerészben már magyar lesz az új népautó. Jól halad a márkakereskedők hálózatának kiépítése: több mint 50 helyen kezdik el árulni a hat színben készülő Szuzukikat az őszi induláskor. Azt végre sikerült megtudni, hogy a legegyszerűbb, legkisebb típus ára mindenképpen 700 ezer forint alatt lesz. A kormány és a Magyar Suzuki Rt. között a sajtó hasábjain folyó polémia újabb állomásaként Lepsény István vezérigazgató elmondta: a japán és a magyar Suzuki eddig mindent megtett az új iparág megteremtése érdekében, és változatlanul jogosnak érzi azt az igényt, hogy a nemzetközi gyakorlathoz hasonlóan központi segítséggel támo­gassák a magyar beszállítókat. Ráadásul a használt kocsikat illetően Magyarország lassan Európa szemétdombjává válik, s ez nemcsak az iparvédelem, hanem a közlekedésbiztonság és a környezetkárosodás miatt is tarthatatlan. Osztrák tudományos támogatás Az osztrák kormány tavaly 138,9 millió.schilling támogatást adott a közép-kelet-európai országoknak tudományos célokra, 55 száza­lékkal többet, mint 1990-ben. Az összeg legnagyobb részét 30,3 százalékát Csehszlovákia, 24,9 százalékát Magyarország, 14,5 szá­zalékát a volt Szovjetunió, 14,2 százalékát Jugoszlávia, 10 százalé­kát Lengyelország, 4 százalékát Bulgária, 1,9 százalékát Románia kapta. A támogatás legnagyobb része, 74,3 millió schilling egyete­meknek, különböző tudományos intézeteknek, valamint diákszerve­zeteknek jutott, kutatásra 47 millió schillinget fordítottak. Visszaesés a finomítótevékenységben A francia Total olaj- és vegyipari óriás első fél évi nyereségeinek drasztikus visszaeséséről tett jelentést. A cég a profitvisszaesést a világ­méretű recesszióval, az alacsony árakkal és a dollár gyengeségével indokolta. ' A Total cég nyeresége az év első hat hónapjában 47 százalékkal, 1,91 milliárd frankra esett az egy évvel korábbi 3,61 milliárd frankról. A tavalyi év második felében 2,2 milliárd frank nyereséget értek el. A cég alaptevékenységből származó jövedelme 3,4 milliárd frankra csökkent az egy évvel korábbi 5.,77 milliárd frankról; a visszaesés elsősorban a fino­mító- és marketingtevékenységben volt tapasztalható. Egy európai finomító átlagos árrése barrelenként 2,10 dollár az egy évvel korábbi 5,20 dollár helyett. A Total hangsúlyozza, hogy a bevételek visszaesését - amely egyébként az olajipar egészére jellemző - az öböl­válság összefüggéseiben kell vizsgálni. A válság nyomán, mint ismert, az olajárak az égbe szöktek. A cég gáztermelése 7 százalékkal emelkedett, míg olajtermelése 12 százalékkal, napi 154 ezer barrelre. Eközben az olaj és a gáz ára 8, illetve 6 százalékkal csökkent. EK-támogatás Szlovéniának Az Európai Közösség (EK) Szlovéniára is kiterjesztette a Phare­­programot, amely a közép-kelet-európai országokat hivatott támo­gatni gazdaságuk átalakításában. A brüsszeli döntés szerint Szlové­nia 9 millió ECU-t, hozzávetőleg 12,5 millió dollárt kap, ebből közel 9,3 millió dollárt szánnak az állami vállalatok átszervezésére, illetve privatizálására. A támogatás fennmaradó részét egyetemi csere­programok finanszírozására fordítják. (A Világgazdaság, a HVG és a Napi nyomán) V___________________________________________________________

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom