Szabad Újság, 1992. szeptember (2. évfolyam, 194-219. szám)
1992-09-22 / 212. szám
Mai számunkban SPORIVIlflG 9--------12. oldal Andrejcák Norvégiában Johan Jörgen Holst norvég védelmi miniszter meghívására tegnap Imrich Andrejcák csehszlovák védelmi miniszter négynapos hivatalos látogatásra Oslóba utazott. A Védelmi Minisztérium tájékoztatása szerint Imrich Andrejőák szerdán megnyitja a norvégjai Dombasban sorra kerülő nemzetközi ökológiai konferenciát. A tervek szerint ellátogat az észak-norvégiai katonai parancsnokságra és egy légitámaszpontra is. Václav Klaus cseh miniszterelnök a Bush-javaslatról Bős ügyében Szimbolikus jelentőségű kezdeményezés NYÍLT LEVÉL Václav Klaus cseh kormányfő szerint jelen pillanatban még nincs pontosan kidolgozva George Bush amerikai elnöknek az Egyesült Államok, Csehszlovákia, Lengyelország és Magyarország között létrehozandó szabadkereskedelmi övezet kialakítására vonatkozó javaslata, de pszichológiai és szimbolikus jelentősége van. Ezt a cseh miniszterelnök tegnap délelőtt, röviddel az Egyesült Államokból történt megérkezése után mondta a prágai repülőtéren. Klaus közölte, vasárnap Washingtonban többek között tárgyalt Philipp Maystadt belga pénzügyminiszterrel, akinek még nem volt tudomása a Bush-tervezetről. Ezzel összefüggésben a cseh kormányfő „kijavította” néhány politikus azzal kapcsolatos mérlegelését, hogy az amerikai elnök felhívása jelzés lehet az Európai Közösség számára. A cseh miniszterelnök szavai szerint az utóbbi hetek alátámasztották azokat a kétségeket, hogy vajon az európai nemzetek kívánják-e a maastrichti megállapodáso(Folytatás a 2. oldalon) A Polgári Demokrata Unió kérdezi: „Mi történik Szlovákiában?” „A Meéiar-kormány tettei saját hatalmának a megszilárdítása felé irányulnak. A Szlovák Nemzeti Párt és a Demokratikus Baloldal Pártja — amelynek képviselői jelentős arányban vannak a parlamentben — támogatja a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom eddigi lépéseit” — áll a Mi történik Szlovákiában? című dokumentumban, amelyet a Polgári Demokrata Unió tegnapi pozsonyi sajtóértekezletén hoztak nyilvánosságra. Martin Porubjak, a PDU elnöke a szlovák kormány jellemző vonásának minősítet^, hogy hatalmi és politikai szempontból egyaránt magához kívánja ragadni az állami bürokráciát. Véleménye szerint a közpon(Folytatás a 2. oldalon) Borotvaélen táncolt a francia népszavazás Az Európai Közösség országaiban többnyire parlamenti úton ratifikálták-ratifikálják a politikai, gazdasági és pénzügyi unió létrehozására vonatkozó maastrichti megállapodást, Franciaországban azonban Mitterand elnök kezdeményezésére úgy döntöttek, hogy az ügyet népszavazással rendezik. Erre a ma már ismert eredménnyel szeptember 20-án került sor. A népszavazás mintegy 70 százalékos részvétellel az „Európa-pártiak ” nagyon szoros győzelmével végződött. A francia népszavazásnak nemcsak belföldi, hanem európai, sőt világméretű jelentősége is volt, emellett nem csekély kockázattal is járt, mivel az előzetes felmérések szerint nagyon kiegyensúlyozott volt az arány az „igenlők” és a „nemet mondók” között, s habár Mitterand környezetében és pártjában, s ban bizakodó vöt a hangulat, az Európai Közösség pénzügyi válsága inkább az ellenzők táborát erősítette. Maga az elnök így viszonyult a helyzethez; „ Tudom, hogy a népszavazás rendkívül nagy kockázatot jelent Kockázatot Európa, köztársaságaik kormánya és elnöke számára Nagy kockázat nélkül azonban nagy esélyek sem létezhetnek.. ” A kockázat főleg abból következett, hogy a francia képpen Európa további sorsa volt a tét. Emellett nemcsak a „tizenkettek” belső ügyéről volt szó, hiszen a kívülálló országok, köztük a piacgazdálkodás irányában fejlődő közép-európai államok is érdekeltek voltak a népszavazás kimenetelében. A francia polgárnak a követekezö kérdésre kellett válaszolnia: „Egyetért Ön azzal a törvényjavaslattal, amelyet a köztársasági el(Folytatás a 3. oldalon) a csehszlovák, a szlovák és a magyar kormányhoz Több csehszlovákiai környezetvédelmi szervezet — köztük a Föld Gyermekei, a Greenpeace, a Szivárvány mozgalom — nyílt levelet intézett a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság, a Szlovák Köztársaság és a Magyar Köztársaság kormányához. A levélben ez áll: „Sajnálkozással állapítjuk meg hogy a szocializmus nagy sztálini építkezéseinek a maradványa, a természet és az emberek szükségleteit figyelmen kívül hagyó technokratikus gondolkodás emlékműve — a bősi erőmű — a befejezés előtt áll, éspedig a lehető legrosszabb formájában, az úgynevezett pótmegoldás keretében, amely a Duna elterelésével számol a Szlovák Köztársaság területén: a határfolyó vizét a mesterséges felvízcsatomába terelik Felszólítjuk önöket, hogy halaszthatatlanul álljanak el minden egyoldalú lépéstől, beleérne a folyó elterelését is, s a nemzetközi szakértői közvélemény részvételével kezdjenek azonnal szeriózus csehszlovák—magyar tárgyalásokat a megkezdett vízlépcső további sorsáról A megbeszélések alapjának továbbra is a szlovákiai természetvédők megoldási javaslatát tekintjük, amelyet a Dunai Felhívás című, 1988. szeptember 27-én kelt felhívás tartalmaz, s amelyet támogatásáról biztosított a Csehszlovák Tudományos Akadémiai Biológiai Társaságának ökológiai csoportja 1988. november 14-én jóváhagyott állásfoglalásában, amelyet a kommunista rendszer szembehelyezkedése és repressziói ellenére több tízezer ember írt alá, ugyamígy, mint a magyar természetvédők hasonló javaslatait. A Bőssel kapcsolatos magatartásukat kulcsfontosságúnak tekintjük, hiszen a természet és az emberek semmibe vétele minden politikai totalitarizmus jellemző vonása. ” A DP a lusztrálási törvényről Nem elvetni, módosítani A Demokrata Pártban aggodalmat kelt a szlovák kormány magatartása, amellyel figyelmen kívül hagyja a feddhetetlenségi törvény végrehajtását. A jogszabály hatályon kívül helyezésével aktivizálódhatnak a régi rendszer kiszolgálói, s jogelleír:::::::::::::;:;:::::::::::;:::;:::::::::::;:::::;:::::;:::::;:::;:;:::;:::;:!:;:;:;:::;:::;: Csehszlovákiában, Mavgyarországon és Lengyelországban észlelhető legutóbbi fejlemények óvatos derűlátásra adnak okot, hogy a három ország gazdasági teljesítményének a csökkenése hamarosan véget ér — állapítja meg a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank előrejelzése, amely a világgazdaság jövő évi kilátásaival foglalkozik. A múlt héten nyilvánosságra hozott tanulmány egyebek között rámutat, hogy Magyarországon, Csehszlovákiában és Lengyelországban jelentősen előrehaladt a gazdasági stabilizálás, az árreform, a kereskedelem liberalizálása, illetve kisebb mértékben a szerke-Óvatos derűlátás Pozitív példa a vagyonjegyes privatizálás termelés csökkenése nagyobb és a kilátások is kevésbé kedvezőek. A térségben a termelés zsugorodása a vártnál nagyobb mértékű, és egyre világosabb, hogy a gazdasági stabilizálás és a szerkezetváltás csak párhuzamosan lehetséges — olvas-1991-ben pedig 15,9 százalékkal csökkent. Magyarország esetében a visszaesés aránya 4,1, illetve 11 százalék volt, Lengyelországéban pedig 11,7 és 7 százalék. így megállapítható, hogy a három ország jobb helyzetben van a térség többi államánál. tikák szinte bizonyosan eltúlozzák a csökkenést, mivel a valósnál magasabban tartják számon az állami nagyvállalatok korábbi termelését, és csak részben tükrözik a magángazdaság fejlődését. A térségben fokozottan törekszenek az átalakítás gyorsítására vatizálás kuponos rendszerét, amely használható modell lehet más ország számára is. A három visegrádi országban (és részben Romániában) jelentős haladás a privatizálásban, amely eddig főként a kiskereskedelemre és a szolgáltatásokra terjedt ki, de a közepes és nes lusztrálásokra is sor kerülhet. Mindezt a DP tegnapi pozsonyi sajtóértekezletén jelentette ki Ivan Brndiar alelnök. A Demokrata Párt véleménye szerint hasznos volna a jogszabály (Folytatás a 2. oldalon) nagyüzemeknél a folyamat kevésbé sikeres. A nemzetközi pénzintézet a továbbiakban így vélekedik: á tömeges privatizálás esetében életképessé kell tenni a nehéz helyzetben levő cégeket, mivel bezárásuk negatív helyi következményekkel járna. Az üzleti alapra helyezett állami vállalatoknál is lehet elvben szigorúbb költséggazdálkodást alkalmazni, de a bolgár, a magyar és a lengyel tapasztalatok szerint az ilyenfajta átalakítás nem sokat segít, ha párhuzamosan a vezetést nem ösztönzik anyagilag, és nem teszik világossá, hogy nem számíthatnak automatikus állami hitelekre — hangzik az IMF-vélemény. — mutat rá a továbbiakban a tanulmány, pozitív példaként emelve ki a csehszlovákiai nri-Az IMF véleménye szerint a drámai gazdasági zsugoroható a jelentésben, amely szerint a csehszlovákiai gazdaság teljesítménye 1990-ben 0,4, zeti reform. Ezzel szemben Kelet-Európa más országaiban a haladás mérsékeltebb, a
