Szabad Újság, 1992. szeptember (2. évfolyam, 194-219. szám)
1992-09-18 / 209. szám
1992. szeptember 18. Tallózó Szabad ÚJSÁG 5 SZOMORÚ FÜGGETLENSÉG I Szlovákiában erős, általános és néha már páni féle- | I lem uralkodik - állítja a Polityka című lengyel hetilap. 1 Amikor a Szlovák Nemzeti Tanács kihirdette a köztársaság függetlenségét és Havel elnök elhagyta a prágai várat, úgy képzelték, hogy a templomokban megszólalnak a harangok és a dombokon tüzek lobbannak fel. A lelkesedés azonban mérsékelt volt. A szlovákok számolgatással töltötték az idei nyarat: azt latolgatták, vajon mennyibe is fog kerülni Polityka az az öröm, amellyel a politikusaik ajándékozták meg őket. Vladimír Meciar nem is titkolta, hogy a szabadságnak nagy ára lesz. Az állampolgárnak tehát nem marad más választása, minthogy újabb lyukakat fúrjon a nadrágszíjon, és szorosabbra húzza azt. Pozsonyban, Késmárkon, Mártonban természetesen az boszszantja leginkább az embereket, hogy Csehországban sokkal kevésbé érezhetőek a rendszerváltás negatív hatásai. Ezért aztán nem múlik el nap, hogy az újságok ne cikkeznének a tőke Szlovákiából Morvaországba áramlásáról. A morva-szlovák „határ“ mentén lakók a leendő választóvonaltól nyugatra keresnek munkát, és egy cseh útlevéllel rendelkező férj mostanság a biztos megélhetést jelenti arrafelé. Ami Masaryknak, Benesnek, a kommunista elnököknek és Havelnak nem sikerült (amit nem is akartak elérni), azt a mostani kormányoknak sikerült bebizonyítani: mindkét nemzet egyre inkább örül a különválásnak. A Klaushoz közelálló lapokban nemcsak a kommentárok hangvétele változott meg. A csehek többsége „eső után köpönyegnek“ tartja az olyan szlovák nyilatkozatokat, mint például „törekedjünk egy únió létrehozására“, vagy „elválást akarunk és nem szakadást“. Ezzel szemben a cseh kormány szüntelenül hangsúlyozza, hogy a formális kapcsolatokon túl szeretne szorosabban is együttműködni Szlovákiával, főként gazdasági téren. A „közös állampolgárság“ kérdésére a felek ez idáig nem találtak megnyugtató választ. Prága és Pozsony egyezteti külpolitikáját, és egyaránt óriási erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy jogi úton rendezhesse a föderáció felbomlásából adódó nemzetközi problémákat. Ezek közül álljon itt példaként egy eléggé abszurdnak látszó dolog: Az önállóvá vált Szlovákia formailag „hadban áll“ majd Lengyelországgal. Ugyanis a Tiso féle szlovák vezetés 1939-ben hadat üzent Varsónak, és mind a mai napig nem írtak alá békeszerződést. Az események jelenlegi állása szerint biztosan közös csak a honvédelem marad. Meéiar, érezve a 650 000 magyar vágyának egyre forróbb szelét egy esetleges autonómiával kapcsolatban, kész „megküzdeni“ Csehországgal minden egyes ágyúért és repülőgépért. Azt azonban senki sem tudja, hogy a szövetségi költségvetés felszámolása után honnan veszik majd a pénzt a szlovákok a repülőterek építéséhez és felújításához. Fedor Vico rajza, LIDOVÉ NOVINY A zsarolók először 30 ezret követelnek, aztán 80-at... Pénzzel és félelemmel oltott lángok A maffia, a szervezett bűnözés és a zsaroló bandák tudatunkban Palermóhoz, Chicagóhoz, Los Angeleshez kötődnek. Úgy tűnik azonban, hogy az utóbbi időben a hangzatos városnevek mellé lassan odakerül Prága is. A kábítószerrel, „Először harmincezret akartak. Megfizettem. Egy hónap múlva újra itt voltak“ - mondja beletörődött arccal egy prágai borozó tulajdonosa. „Néhány nappal ezelőtt tíz barnaképű férfi látogatott meg. Igen nyugodtan tárgyaltak és követelményük egyértelmű volt: pénzt, különben levegőbe röpítjük a borozót. Másodszorra már nyolcvan ezret követeltek. Törlesztem a hitelt és ilyen kiadásokat nem engedhetek meg Koldus voltam Prágában Idős, tépett ruhájú férfi telepedik törökülésbe a járda szennyébe a kirakat mellé, amelyben drága divatruhák díszelegnek. Lassan, lemondóan leveszi kalapját és felfordítva maga mellé teszi. Összekulcsolja kezét és várja az adományokat. Koldul. Az Óvárosi térbe torkolló szűk utcában főleg turisták járnak. A zsíros szegélyű kalapban lassan gyűlnek az érmék. Minden új érménél a férfi kissé meghajtja magát és alázatosan mormol valamit. Húsz perc múlva belekotor a szeretetadományokba. Keze remeg, ökölbe szorítja. „Van?“ - kérdi fiatalabb társa. Egy órát várt koldusára. Folyton ásítozik, öklét a szájához emeli minduntalan. Mindketten a Moldva felé indulnak. A fiatalabb a szembejövőket állítja meg, telefonra kér egy-két koronát. A Rudolfinumnál mindketten mélyen belekotornak közös táskájukba, majd az idősebbik bemegy a zöldségboltba. Vele megyek. Szótlanul számolgatják az eladóval az érméket, rövidesen megjelenik a pulton három hétdecis üveg gyümölcsborral, tizenötért üvegje. ,,Ez minden nap itt van" - legyint kezével az elárusító. A két férfi a sarok mögé megy, a parkoló autók mögött bújik meg, egy kiszórt autó-hamutartó csikkjei közt kotorásznak, majd az idősebbik rágyújt. Előveszi a bort, az egyik üveg tartalmát óvatosan egy tábori palackba tölti, a másikból iszik, a harmadik a táskába vándorol. A fiatal megint ásítozik. Melléjük ülök. Húszkoronást veszek elő, felkínálom az idősebbnek aki az előbb még ötvenfilléresekért hajlongott. Tétovázik. Elveszi. Beleegyezik, hogy beszélget velem. ,,De én nem koldulok! Én... csak úgy, aki mit ad"- szabadkozik. Negyvenéves. Nem koldus, csavargó. „A Brdy hegyekben minden erdész ismer" - bizonygatja. Társa igyekszik bekapcsolódni a beszélgetésbe, de nyelve folyton botladozik. Tenyerében összecsavart kötszert tart, a táskában mindig újra átitatja toluennel az újra „ásít“. Amikor a vegyszer már égeti nyelvét, igyekszik kiköpni, de a nyál az álián fennakad. Az idősnek ez láthatóan nem tetszik. Felemelkedik, húszkoronásomért betér még egy üvegért. „Én nem szeretem ezt a szipózást. Inkább a pia. Egy - két literre valót naponta összekoldulok“ - ejti ki a gondosan kerülgetett szót, de nem javítja ki magát. „Ottüldögélek, ahogy esik úgy pottyan. A minap negyed óra alatt összejött egy százas" - henceg. Ma háromszor annyi idő alatt alig ötvenet sikerült összehozni. ,,Tegnap az egyik üzletben gyönyörű koltot láttam a kirakatban. Két hétig ne igyál, mondtam magamnak, és megkaphatod" - nevet. A revolver-utánzat 2050 koronába kerül. ,,Ennyit összekoldulok" - bizonygatja. Elnézi a csehszlovák jogrendszer a koldulást? „Nem létezik törvény, amely szabályozná a koldulást“ - állítja/a cseh rendőrség szóvivője. „A városi rendőrség a törvények betartása fölött őrködik. De ahol nincs törvény. - magyarázza a városi hatóság sajtófőnöke. „Mit csinálhatunk velük? Ha netalán zaklatna valakit... de akkor is alig tesz ki egy szabálysértést" - csóválja fejét a Prága 1. egyik nyomozója. ,,A koldulásból eredő bevételek megadóztatására nincs előírás. Olyan ez, mint a pincérek borravalója, nincs lehetőség kikényszeríteni a bevallást“ - mondja a szövetségi pénzügyminisztérium hivatalnoka. „Idefigyelj, te segítesz nekem. Ott a kisgyerekünk, nyolc hónapos. Nincs mit eladnunk, Sunarra van szüksége. Ne hagyd meghalni. Adj vagy kölcsönözz, legalább egy tízest"- fogja meg könyökömet egy húszéves körüli fiú. Meggyőzően beszél. Kinyújtja tenyerét, mások már adtak. Este tíz óra van, alkoholszagot áraszt maga körül, imbolyog. Félre tolom. Nem tiltakozik, nem tesz szemrehányást. Megszólít egy fiatal német nőt: ,,Kidr... Ott... Hamham, milch kaufn“, magyarázza. Kap egy érmét. Aztán számol. Néhány perc múlva barátaival a pultnál a villamosmegálló melletti bódénál üvegessört iszik. Szó nélkül elém áll a parkban egy fiatal nő, melléhez szőrit egy kisbabát Elővesz egy papirost felirattal: Romania. Mezítláb van. Barna szemét könyörgően rám mereszti. Gyakran kap pénzt, bankjegyet is. Visszafordul cso-j portjához, amely a padokon telepedett le. Barnabőrű negyvenes férfi megy eléje. Az asszony leszámolja a pénzt,! közben tartja a gyereket. Hirtelen a férfi arcul üti és ráordit. Az asszony megtántorodik, majd kezét ruhája alá! süllyeszti és leadja a letagadott húszkoronást. Megszólítom az adományozókat. „Mindenkinek segítenie kellene". „Az az egy korona nem fog hiányozni". ,, Biztosan szüksége van rá, lakjon jót. De inkább menne dolgozni." „Azért az én kétkoronásomért nem rúg be“. „Látta azokat a szemeket?" „Hogy ne zaklasson". Ezek a válaszok. Kisfiú, vagy nyolcéves, hosszan magyarázza baját. ,,A mama nem tudja, hogy elmaradt az óra, értem jön, pedig én busszal máris mennék." Egy maréknyi koldult pénzzel a játékautomaták felé siet, néhány perc alatt eljátssza az egészet. „Megloptak. Adjon kérem két koronát vonatra. Igazán csak vonatra“ - mondom most már én a Jindrichutcai templom előtt. Az emberek többsége igyekszik megkerülni. Van aki azt mondja, hogy csak bankjegye van. Van aki győzködni hagyja magát, hogy valóban vonatra kell és ad egy, vagy két koronát. Negyed óra alatt megunom és átallok más módszerre. „Sörre szeretnék“. Senki sem gyanakodott. Amikor a vonatra koldultam, negyedóra alatt 18 koronát kaptam. Ugyanennyi idő alatt sörre 43 korona gyűlt össze. JAN RYDL U.I.: Az összekoldult pénzt a szerző a Misa gyermekalapra utalta át. magamnak. Elutasítottam őket és néhány napon belül valaki megpróbálta felgyújtani az üzletet. Hogy őszinte legyek, igazán nem tudom, mit tegyek. Nem szeretném lebecsülni a rendőrséget, de attól tartok, hogy ebben az időben ez erején felül van." A borozó, amelyről a szó folyik, Prága központjában fekszik, és a tulajdonos esdeklő könyörgésére nem közöljük nevét. A további beszélgetésekből is kitűnt, hogy a zsaroltakat a félelem névtelenségre kényszeríti. „Egyszerűen megdöbbentett. Hogy borozók és vendéglők tulajdonosait zsarolják, azt még megértem. De mit akarhatnak tőlem?“ - mondja egy prágai illatszerbolt tulajdonosnöje. Tőle is elöszörre 30 ezer koronát kértek. Még ingadozik, megfizesse-e? „Félek a rendőrséghez fordulni. A zsarolók megtudhatják és kikészítenek.“ Hozzávetőlegesen 10 tulajdonossal beszéltem és rájöttem, hogy az egyes eseteknek sok a közös vonásuk. A leírások szerint 20-30 év közötti férfiakról van szó, öltözetük sportos és jónevű cégektől származik, egyes esetekben hanyag eleganciával öltözködnek. Súlyos aranyláncokat, gyűrűket és karkötőket hordanak. A vállalatok tulajdonosai abban is megegyeztek, hogy a zsarolók rosszul beszélnek csehül és valószínűleg valahonnan Délkelet-Európából származnak. A megzsaroltak reakciói különbözőek. Van aki fizet, van, aki megpróbál védekezni. Találkoztam egy jókedélyú tulajdonossal, aki ezt mondta: „Nálam is jártak, de megmondtam nekik, hogy semmit sem kapnak, ami elég, az elég, én biztosítottam a céget“. Egy diszkótulajdonos ezzel szemben panaszkodik, mert a cég felépítésére hitelt vett fel, amelyet csak most kezdett törleszteni. Mivel saját házában vagy lopott kocsikkal kereskedő gengek mellett az utóbbi hónapokban megjelentek a zsarolók csapatai, akik főleg a prágai klubok, borozók, diszkók, de gyakran utcai elárusító bódék tulajdonosaira összpontosítják figyelmüket. vállalkozik, s itt is lakik, a ház képezi a hitel biztosítékát. A bank nem ismer pardont, és a biztosító kártérítése, míg le nem fizet1 az adósságot, a banké lenne. „Ha azt felgyújtják, a kártérítésből a hitelt is alig fizetem ki és koldulni mehetek". A rendőröktől megtudtuk, hogy a zsarolásról szóló feljelentések igen homályosak. Bizonyos jelek felismerhetők, de a cégek nagyon félnek. Jelenleg a rendőrség több gyújtogatás és robbantás esetét vizsgálja, amely összefügghet a zsarolásokkal... Két évvel ezelőtt a Károly-hídról furcsa körülmények között a folyóba dobtak egy árust, 14 nappal ezelőtt Prága IV. kerületében felrobbant egy cég furgonja, a múlt hét végén ismeretlen tettesek a levegőbe röpítették a SUKSPEL cég raktárát a prágai Holecek utcában. A zsarolás, a „tűzpénz“ követelése súlyos bűncselekmény. A zsarolók azonban nyeregben érzik magukat, mivel tevékenységüket igen nehéz bizonyítani. „A hasonló, eseteket a 235, paragrafus szerint zsarolásnak lehet minősíteni“ — mondja a cseh főállamügyészség osztályvezetője, dr. Libor Grygárek. - „Amennyiben szervezett csoportról van szó, 2-től 8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető" - teszi hozzá. Ha bebizonyosodik hogy a geng valóban megpróbálta valamely üzletet felgyújtani, az ügyet közveszélyesnek minősítik, és ebben az esetben 8-15 évi szabadságvesztés róható ki. Ivón Vyleta, Prága új rendőrfőnöke első nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a rendőrség tevékenységének koncepcióját akarja megváltoztatni úgy, hogy a testület képes legyen az ellenállásra, főleg a szervezett bűnözéssel szemben A maffia jelenleg előnyre tett szert, de talán sikerül elejét venni annak, hogy Prágából Közép-Európa Palermója váljék. BLANKA KUTÍLKOVÁ és MIKOLÁS ŐERNY ÓRIÁS UTASSZÁLLÍTÓ NYUGATI PARTNEREKKEL? Az Orosz Tupoljev-repülögépgyár amerikai és brit céggel § együttműködésben hamarosan megkezdi egy 600 féröhe- § lyes utasszállító tervezését. 1 A hírügynökség értesülései szerint amennyiben sikerül egy üzleti szempontból elfogadható repülőt tervezni, a gépet a Tupoljev gyártaná. Az orosz repülőgépgyár nem volt hajlandó kommentálni a hírt, az Itar-Tassz pedig nem közölte, melyek az orosz vállalat amerikai, illetve brit partnerei. A legnagyobb utasszállító, amelyet a volt Szovjetunió területén jelenleg gyártanak, a 350 utas befogására alkalmas IL—86-os. Az orosz repülőgépgyárak már kötöttek megállapodásokat nyugati cégekkel. A brit Rolls-Royce szállítja REUTER majd a hajtóműveket a Tupolev új TU-204-es repülőgépeihez, az új IL-96-os gépbe pedig a tervek szerint az egyesült államokbeli Pratt and Whitney hajtóművei kerülnek.
