Szabad Újság, 1992. szeptember (2. évfolyam, 194-219. szám)

1992-09-14 / 205. szám

1992. szeptember 14. „Cégünk munkastílusa... nos, hogy is írhatnám le röviden?“ A DER SPIEGEL karikatúrája A Forradalmi Partizán Auto­nómia fenyegetőzése • A törvényalkotás inkább az államjogi rendezéssel tö­rődik, mintsem a terrorista veszéllyel Az anarchista mozgalomhoz közelálló A-Kontra c. lap 10-13. számában közölte a Forradalmi Partizán Autonómia nyilatko­zatát. A szervezet állítólag ez év márciusá­ban jött létre. A nyilatkozat szerzői undoru­kat fejezik ki a társadalom politikai helyzete miatt, úgy vélik, a politikusok hajlamosak a diktatúra, a bürokratikus önkényuralmi rendszer bevezetésére, ismét megjelennek a fasizmus, fajgyűlölet, sovinizmus, vallási fanatizmus és neosztálinizmus jelei. Nem lehet tétlenül várakozni, amig a hatalmon lévő politikusok méltóztatnak pozitív lépé­seket tenni. Ezért határozott lépésekre ha­tározta el magát a szervezet, hogy véde­kezzék a kormány, az állami apparátus és egyes vállalkozói körök korlátlan hatalma ellen. A harc formái a gerillaakciók. Arról, hogy a terrorizmus valós veszély-e, a Prá­­ca dr. Josef Jelíneket, a Szövetségi Bűn­ügyi Rendőrség központi igazgatóját kér­dezte. • A nyilatkozat valós tényeken ala­pul, vagy csak rémhír?- Az anarchista mozgalomról egyet s mást tudunk. Tudjuk, hogy külföldi terro­rista csoportoknak kapcsolataik vannak Csehszlovákiában és akcióba léphetnek. Tevékenységük kisebb vagy nagyobb mér­tékben veszélyeztetheti a demokráciát Csehszlovákiában, vagy országunk tá­maszpontként szolgálhat más államokban folytatott terrorcselekményekhez. • Lehetségesnek tartja, hogy a Forra­dalmi Partizán Autonómia létezik?- Lehetségesnek tartom. • Vannak konkrét bizonyítékai?- Nem látom okát, hogy ezeket a sajtó­ban közöljem. A bűnügyi rendőrség számá-Létező veszély ra az FPA ugyanolyan terrorszervezet, mint bármilyen más, amely kisebb, vagy na­gyobb erőszakot hirdet. • A nyilatkozatból kitűnik-e, milyen politikai beállítottságú a szervezet?- A figyelmes elolvasásból kitűnik, hogy gondolatai a szélsőséges baloldali pakisz­táni csoportok, a közel- és közép-keleti vallási muzulmán szervezetek és a dél­amerikai gerillák gondolatmenetére tá­maszkodnak. Ebben már önmagában is ellentmondás van. Más ellentmondás is észlelhető: valaki itt anarchista elveket vall, miszerint nem ismerhető el semmiféle szer­vezet, ugyanakkor azonban egy szigorúan katonailag szervezett terrorista csoporthoz tartozik, példaképének tekinti a RAF-ot (Vö­rös Hadsereg Frakció). Igen széles skálából válogatták azt, ami megfelelőnek tűnik ne­kik, de lehet, hogy csak kialakulatlan szem­léletről van szó. Egyik esetben sem szabad azonban lebecsülni őket. PRÁGA • Megállapítható előre, milyen terror­­cselekményekre készülnek?- Ez kinyomozható azon okok alapján, amelyek az akciót kiváltják. A lakosság terrorizálására faji, vallási, politikai, vagy szociális okokból kerülhet sor. Lényegében a beállítottság másodlagos, mert a terror­­cselekmények egyaránt ultrajobb és ultra­bal indíttatásúak. A formák is különbözőek - a lakosság egy-egy csoportjának megtá­madásától a politikai merényletekig terjed­hetnek. • Fenyeget a veszélye, hogy az FPA ilyen tetteket hajt végre? Mibe kerül egy Forma-1 -es autó? A FORMA-1 a szuperlatívuszok szférája: a legjobb, a leggyor­sabb, de a legdrágább is egyben az autósportban. Érthető, hogy éppen ezért mindenkit érdekel: mennyibe is kerül egy rajtra kész F-1-es versenykocsi? Ez a kérdés az, amire a csapatok nagy része nemcsak azért nem vála­szol szívesen, mert nem szeretnek nyíltan beszélni az anyagiakról, ha­nem mert nem is igazán könnyű egy­szerű választ adni ilyen jellegű kíván­­csiskodásra. Csak ha a részletek felöl közelítünk a válaszhoz, akkor jutha­tunk hozzá közelebb és összegezhet­jük azokat a költségeket, amibe egy mai F-1-es autó előállítása kerül. Vegyük példaként a világbajnok Marlboro McLaren-Honda versenyko­csit és próbáljuk számba venni, mibe is kerül azt a rajtrácsra állítani. A legújabb McLaren-Honda MP 4/7A kutatási, fejlesztési és előállítási költségei dollármilliókra rúgnak. Szá­mítani alig, legfeljebb csak felbecsülni lehet az olyan alkatrészek költségeit, mint a darabonként 200 dolláros visz­­szapillantó tükrökét, a 10 ezer dolláros hátsó vezetöszárnyét, vagy a 70 ezer dolláros jármüvázét. Ez a váz a hozzáillesztett aerodi­namikai tartozékokkal lehetővé teszi azt, hogy rajta 1750 kg-os leszorítóerő keletkezzen, amivel a jármű 240 km/órás tempóban akár fejjel lefelé is száguldhatna. A motor 170 ezer dollá­ros, a végén 750 ezer dollárra rúg egy piros-fehér autó költsége. S ez csak becslés... Vegyük példaképpen a legújabb Honda V12-es motort a maga 170 ezer dolláros készletezési értékével: vajon mibe került ennek a kifejleszté­se? A globális összköltség megállapí­tásakor lényegében szinte lehetetlen számba venni a kutatási-fejlesztési rá­fordításokat" hiszen a Honda motorfej­lesztéssel összefüggő kiadásain kívül a jármüvet fejlesztő McLaren saját beruházási költségei is jelentősek. fHAMlU Noha egyetlen futamgyőzelem sem tekinthető jelentéktelen anyagi áldo­zatnak, a versenyek folyamatos meg­nyerése azonban különösen drága mulatság, ami hatalmas fedezeti forrá­sokat igényel. A McLaren Internationalnek, mint a legeredményesebb F-1-es csapa­tok egyikének, saját, többtucatnyi fog­lalkoztatottal működő kutató-fejlesztő (K + F-) részlege van. Mindehhez ad­juk hozzá a többi támogató - egyebek között a gumiabroncsot, a lengéscsil­lapítót és a fékberendezéseket gyártók - költségeit, majd egészítsük ki a jár­müvek szélcsatornában és tesztpályá­kon végzett kísérleteinek ráfordításai­val, akkor látjuk csak igazán, milyen óriásira rúg a globális költség. Helyszíni tudósítás a németországi zavargásokról Tallózó Szabad ÚJSÁG 5 „Verd fejbe kővel“ „Itt már megint olyan igazság raj­zolódik, mint a volt NDK-ban“ - há­borog Lichtenhagen egyik utcáján az 55 éves Charlotte Hübner. „Azért, mert a németek saját hazájukban megpróbáltak fellépni a mi adónkon ideköltöztetett cigányok ellen, újság­írók és politikusok rögtön nácikat csináltak belőlünk. Én is buzdítot­tam ezeket a fiatalokat, noha előre senki sem tudhatta, hogy mivé fajul ez az egész. S most hagynunk kell, hogy lefasisztázzanak minket“ - te­szi hozzá felhevülten, s a fekete ruhá­ba öltözött, zárt sorokban vonuló anar­chistákra mutat, akik Rostockban a terrorizmus- Bármilyen szóban elhangzott elége­detlenség átcsaphat konkrét tettekbe. Ez a csoport, és egyes tagjainak jellemétől, vérmérsékletétől függ. Ma ilyen a helyzet, két hét múlva egészen más lehet. Minden­esetre: a terrorizmus veszélye országunk­ban fennáll. • Hogyan védekezhet az erőszak el­len a nyilvánosság?- Nem védekezhet eredményesen, csak az állam védekezhet. Erre törvények létez­nek és van rendőrség. Meg kell mondani azonban, hogy a törvényi szabályozás e té­ren igen hiányos. Az országban igen sok az olyan ember, aki legálisan robbanóanyag­hoz juthat, elég például bizonyítani, hogy robbantásos munkákat végez, pl. kutat fúr, stb. Ezt szabályozni kellene. Az erőszak­­szervezetek néhány eszméje vonzó lehet némely fiatal számára. Ez a közvélemény­re, az oktatásra, a pszichológusokra, a szü­lőkre hárít sok feladatot. • Milyen szerepet tölt be e téren a Szövetségi Bűnügyi Rendőrség?- Behatóan foglalkozunk a kérdéssel, van hozzá felszerelésünk és együttműkö­dünk a külföddel, hogy már a készülő­dést feltárhassuk és megakadályozhassuk a végrehajtást. A legnagyobb probléma a jogi szabályozás hiányossága. Ezt minde­nütt komolyan veszik, nem riadnak vissza Nyugaton az állampolgár demokratikus jogainak némi korlátozásától sem, hogy növeljék ugyanannak a polgárnak a bizton­ságát. Nálunk mintha hem éreznék a terro­rizmus veszélyességét. A joghézagok miatt Csehszlovákia táptalajt kínál a szervezett bűnözésnek. Kezdeményezünk, törvénye­ket készítünk elő, de fogalmunk sincs, hogy ezek mikor kerülnek a törvényhozók elé. Azok most az államjogi rendezéssel vannak elfoglalva, minden mást félre tolnak... Ha eltekintünk a motor, a fékrend­szer, a gumiabroncsok és a lengés­­csillapítók ráfordításaitól, mint olyan anyagiaktól, amiket a McLaren más szállítóktól kap, jó közelítéssel azt mondhatjuk, hogy a brit versenyistálló maga állítja elő a jármű 95 százalékát. A többi szerkezeti elem nem tartal­mazza a munkaerő-ráfordításokat, csak az anyagköltségeket. Ezek az anyagok azonban maguk is rendkívül drágák, hiszen az F-1 -es jármüépítés alapelve, hogy a jármű minél köny­­nyebb legyen, ezért a felhasznált szerkezeti anyagoknak nemcsak te­herbírónak, de egyidejűleg könnyűnek is kell lenniük. Mint említettük, a legtöbb szerkeze­ti részegységhez külső szállítóktól jut­nak az F-1-es csapatok. A McLaren abban az irigylésre méltó helyzetben van, hogy a motort, a féktárcsákat, a fékbetéteket, a fékkengyeleket, a gumiabroncsokat, a lengéscsillapí­tókat és a hűtőket teljes egészében szponzori támogatásként kapja. Más csapatoknak ezeket az amúgy is szű­kös szponzori tőkéből kell megvásá­rolni ... Eddig rendben is volnánk, az autók azonban üzemanyag nélkül egy ta­podtat sem mennek. A McLarennek a Shell szállítja a versenybenzint, ami ugyancsak különbözik a kútbenzintől. A Shell igen jelentős összegeket fordít az F-1 -es versenyüzemanyagok kifej­lesztésére és előállítására. Magát a sportágat bevallottan termékei kifej­lesztésére és kipróbálására használja. Ma az F-1 -es járművek hozzávetőleg 220 liternyi különleges versenybenzin­nel rajtolnak, amelynek literje (az elő­állításuk K+F-költségét is ideszámát­­va) elérheti a 180 dollárt. Literje... mfDNES vesznek részt a faji pogromok elleni tüntetéseken. Az észak-németországi Rostock la­kóinak augusztus utolsó hetében több figyelmet szenteltek, mintsem azt sze­rették volna. A menekültek elleni inci­densek kezdete óta a világ minden tájáról jöttek az újságírók, de nagy figyelmet keltettek a faji zavargásokat elítélő tüntetések is - ezek legnagyob­bika (1300 résztvevő) augusztus utol­só szombatjára volt meghirdetve. A panelházak előtti füves téren ró­zsák virágoznak. Minden ablakban elegáns függönyök és virágok díszle­nek. A lakótelep első ránézésre sem­miben sem különbözik a volt NDK bármely más ilyen betonrengetegétől. Az egyik húszemeletes ház utolsó épületrészében hiányoznak a virágtar­tók. Az ablakok többsége kitörve, be­füstölve. Itt laktak a menekültek. „Semmi kifogásom nem volna a menekültek ellen, ha civilizáltan viselkednének és nem lennének annyian“ - mondja az egyik helybéli. Az egész lakótelepen nincs egyetlen mozi sem. Huszonkétezer ember kénytelen beérni egy diszkóval, egy klubbal és két vendéglővel. Az első hónapban 20 menekült ér­kezett ide, de 1990 júniusára szá­muk fokozatosan 1300-ra növekedett. A rostocki lapok szerint naponta 70-80 fő érkezett. Miután a 320 férő­hely megtelt, a romániai cigányok egyszerűen letáboroztak az épület melletti füves téren. Reggelente az emberek az alvókat átugrálva és a hul­ladékokat, ürüléket kerülgetve igye­keztek munkába. „Aláírásokat gyűj­töttünk, írtunk a kormánynak, hogy csináljon velük valamit, de egész évben senki felénk se nézett...“ „Én a pogromokkal nem értek egyet, de miért helyezték ide ezeket a romákat? Itt a környéken épp elég volt szovjet kaszárnya van“ - mond­ja a 30 éves Dirk Szatkowski. Kitanult szakács, a havi bruttó keresete 1300 márka. Ebből 300 márkát fizet a laká­sért, 570 márkát pedig az adó visz el. „Én tudom, hogy ami történt, az nem csak a cigányok hibája. De mégis rettenetes volt itt a helyzet. Koldultak és loptak, de ha az ember nem figyelt a pénztárnál, ellopták a kosarát. Az államtól naponta 10 márkát kaptak fejenként. A gyere­kes családoknál ez havonta 800 márkára is kijött. Emellett nem fizet­tek lakbért, sem semmi mást. Ne­kem naponta 8 órát kell dolgoznom, de tisztán mégsem jövök ki ennyi­re.“ A kérdésre, hogy az idegenek megtanultak-e németül, a következő válasz jött: „A »menekültek« és az »adj márkát« mindegyik tudja, las­san már a csecsemők is.“ A zavargások első napján „fesztivá­­li hangulat“ uralkodott: 1600 zavarban lévő rendőr állt szemben 1200 radiká­lissal, akik a Sárga tengeralattjáró dal­lamára skandálták: „A rendőrt dobd fejbe kővel, dobd fejbe kővel...“ Az egész lakónegyed biztatta őket, gyűj­tötte számukra a köveket. De amikor a szkinhedek a romák evakuálása után felgyújtották a házat és néhány autó is kigyulladt, a taps a járdáról abbamaradt. „Senki sem segített, mikor az épület égni kezdett,“ - mondja a har­mincéves Nguyen, azon vietnamiak egyike, akik az égő épületben reked­tek (a rendőrség állítólag elfeledkezett róluk). „A bőrfejűek nem akarták az épülethez engedni a tűzoltókat“- panaszkodott tovább a vietnami fiú. A rostocki zavargások világszerte felháborodást váltottak ki. Helmut Kohl, német kancellár a nemzet szé­gyenének nevezte azokat, a hírközlő szervek pedik a harmincas évek náci pogromaihoz hasonlították a megmoz­dulásokat. „A keletnémet fiatalok hatvan százaléka hiányolja az NDK egykori ifjúsági szervezetét. Ott úgy érez­ték, hogy tartoznak valahová, valaki gondoskodik róluk.“ (A lipcsei egye­tem ez év augusztusi felméréséből idézve). „Itt egyszerűen semmi sem tör­ténik, minden teljesen kihalt“- mondja a tizenhat'éves Sven, aki Berlin elővárosában, Hellersdorfban lakik. Ha kitekint szobája ablakán, ugyanolyan panelházakat lát, mint amilyen az övé. Valami új azért mégis­csak akad a lakótelepen: öreg lakóko­csikban berendezett mozgó videóvetí­tő, amelyekben a vértől csepegő hor­ror- és akciófilmek széles skáláját kí­nálják. „Ahelyett, hogy egy ilyen bódéban ülve mennénk egymás idegeire, inkább az utcára me­gyünk.“ Sok fiatal Svenhez hason­lóan vélekedik, így azután esténként találkozhatunk Berlin utcáin kóválygó kopaszra borotvált fejű fiatalokkal, akik „Sieg Heil“-t köszönnek, horog­kereszteket és „Ki a külföldiekkel“ feliratokat hagynak maguk után. EMÍLIE HARANTOVÁ Ami a Szlovákia Igaz Képéért klubot illeti, önkéntes munkatársa, sőt, druk­kere vagyok a remek gondolatnak. Szabad­időmből órákat szente­lek Európa és Amerika legnevesebb napilapjai szerkesztőinek. Az avatott kérdésekre igazmondóan felelek. Napjaink kérdése a szlovákiai újságírók és a hatalom viszonya. Igazság szerint magya­rázom a Financial Times riporterének a kormány tájékoztatási politikájá­nak alapelveit, amelye­ket a kulturális minisz­ter helyettese dolgozott ki. Az egészségügyi mi­nisztérium szóvivőjé­nek példáján magyará­zom a rendszert, amely állítólag a nyugati gya­korlatot másolja, de ná­lunk így néz ki. A szóvi­vő bejelentette, hogy fogalma sincs, hol van a minisztere és miért nem jött el a meghirde­tett sajtóértekezletre. Jegyzet KZ Arra a kérdésre, mi er­ről a nyem- nem válaszolom, hogy: „Az új politikai képviselet egyrészt fél az újságíróktól, más­részt fél attól, hogy nyíl­tan akadályozza őket munkájukban.“ Mi, akik megpróbálunk igaz ké­pet festeni Szlovákiá­ról, az olyan újságírók között, akik mindená­ron bírálóan akarnak ír­ni, olyan helyzetbe ke­rülünk, mintha mi is hozzánemértők és rosszakaratúak len­nénk. Az igazság azón­­ban igazság, és a nem­zet hírnevét nem lehet kockáztatni. A külföldi tudósítónak a szlová­kiai sajátosságokat meg kell magyarázni: például anélkül, hogy tudná, - Szlovákiában egy egész gárda töké­letesen hozzá nem értő ember került hatalom­ra, akik csak azért arat­tak győzelmet, mert óvatosan megbújtak népszerű főnökük háta mögött és most félnek elé, - a külföldi tudósító egyszerűen nem érthet meg semmit a szlovák politikusok rendre el­lentmondásos állásfog­lalásaiból. Feleslege­sen spekulálna ki mind­ebből a külföldi tudósí­tó igaztalan következte­téseket. Én segítem őt az igazság megismeré­sében. IVAN HOFFMAN magánvélemé­­- de igazán kiállni a nyilvánosság

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom