Szabad Újság, 1992. szeptember (2. évfolyam, 194-219. szám)

1992-09-02 / 195. szám

4 Szabad ÚJSÁG Gazdaság 1992. szeptember 2. Egy év múlva kapunyitás Zöld expo Koreában Miközben a világ figyelmének középpontjában ezen a nyáron a barcelonai olimpia és a sevillai expo állt, Dél-Korea arra törekedett, hogy a Taejon Expo ’93 megrendezésével, amely az első alkalom lesz, amikor egy frissen iparosodott ország rendez világkiállítást, újra reflektorfénybe állítsa magát. Leáldozóban a „HiTech-kombinátok“ napja Pangó kereslet avagy túlzott koncentráció? Nem megy jól az utóbbi időben a legnagyobb számítás­­technikai cégeknek. Tavaly a világ első számítógépgyára, az IBM, fennállása során először volt kénytelen veszteségről beszámolni, a harmadik legnagyobb, a Digital Eguipment Corp. pedig néhány héttel ezelőtt közölte, hogy közel 3 milliárd dollár veszteséggel zárta az előző pénzügyi évet. A vállalatok elsősorban a pangó keresletnek tulajdonítják a gyenge teljesítményt, egyes elemzők véleménye szerint azonban a fő ok a gyártás túlzott koncentrációjában kere­sendő: a két vállalat berendezéseihez szinte az összes alkatrészt maga készíti - olvasható a The Wall Street Journal Europe-ben. A világkiállítás, amelynek témája a fejlődés új útjainak kihívása, az első olyan nemzetközi kiállítás lesz, ame­lyet a riói Föld Csúcs környezetvédel­mi kartájának szentelnek. Ember é* természet Amint Oh Myung, a szervezőbizott­ság elnöke elmondta, az Expo 93 eltérően a korábbi világkiállításoktól, a gazdasági és technológiai fejlődés, valamint a környezetvédelem problé­májának új módszerekkel történő összehangolására összpontosít. „Eltökélt szándékunk, hogy az Ex­po '93-mal világméretű erőfeszítése­ket indítsunk az iparosodás által felve­tett problémák végső megoldására“- jelentette ki a szervezőbizottság el­nöke. Koreában hagyományosan nagy becsben tartjuk az ember és a termé­szet közötti harmonikus kapcsolatot- mondta Oh úr, - és sok kulturális hagyomány tükröz hasonló tiszteletet a föld iránt. Ezért szeretnénk, ha a ki­állítás szemlélete a tudományt és a kultúrát a környezetvédelem kérdé­seivel elegyítené. “ A hulladékanyagok újrafelhaszná­lása, a mágnesvasút, a napenergiával működő autók és sok más, energiata-A legújabb statisztikai adatok azt mutatják, hogy a német konjunktúra az ország mindkét felében gyengül, bár a „recesszió“ szó használatától mind az illetékesek, mind a szakértők visszariadnak. A számok azt mutatják, hogy a gazdaság érzi a Bundesbank szigorú pénzpolitikáját, amelyre az inf­lációs nyomás miatt kényszerül. Az infláció oka lényegében az, hogy az ország újraegyesítésével járó terhek alól a lakosság különféle csoportjai igyekeznek kibújni. Ez a törekvés azonban szükségképpen áthárítási próbálkozásokat eredményez, de mi­vel nincs olyan politikai erő, amely a terhek végső elosztását ki merné kényszeríteni, a küzdelem eredménye a mindent elhomályosító inflációba ful­lad. Ennek visszaszorítása azonban végül is minden csoportot megfoszt az átmenetileg kivívott teheráthárítás eredményétől. A rekord nagyságú kamatlábak ter­hei következtében a német gazdaság 1992 folyamán a fáradtság jeleit mu­tatja - írja a Reuter hírügynökség. Arra lehet számítani, hogy a bruttó nemzeti termék (GNP) az év második negyedében 1 százalékkal fog csök­kenni, miután egy év alatt gyakorlati­lag stagnált. Az éves növekedés csak szerencsés esetben érheti el az 1 szá­zalékot, amelyre az év elején a legtöb­bet számítottak, sőt a Bundesbank 2,5 százalékos növekedést Ígért. Ezen az alapon emelte a kamatlábat 8,75 szá­zalékos rekordszintre néhány héttel azután, hogy a hét vezető ipari ország karékossági és környezetbarát téma szerepel majd a kiállításon a rendez­vény fő témája kapcsán. A rendezők szerint több mint 60 ország és további 20 nemzetközi szer­vezet fog kiállítóként részt venni az Expo ’93-on. Augusztus hatodikéig bezárólag 54 ország erősítette meg részvételi szándékát, köztük Németor­szág, Franciaország, Japán és Nagy- Britannia. A Szöultól 150 kilométerre délre fekvő, egymillió lakosú Taejon városá­ban az augusztus 7-étől november 7-ig tartó, 93 napos kiállítást várható­an mintegy 10 millió látogató tekinti meg, köztük félmillió külföldi vendég. A jelenlegi számítások szerint, a ki­állítási terület kialakításának költsége meg fogja haladni az 500 millió dollárt. A 25 hektáros területen többek között egy állandó Tudományos Parkot is létrehoznak, amely a közeli Taedok Tudósvároshoz kapcsolódva hatal­mas tudemányos és fejlesztési komp­lexumot fog alkotni, amelyet már most a „koreai szilícium völgy“-ként emle­getnek. A kiállítási komplexum építése már­ciusban kezdődött meg, és a rendezők sürgette Németországot, lazítson szi­gorú kamatpolitikáján. A gazdasági tevékenység lassulá­sáról tanúskodó adatok a Reuter fel­sorolása szerint: a munkanélküliségi arány júliusban az előző hónaphoz képest 6,3-ról 6,7-százalékra nőtt. Az ipari termelés 2,1 százalékkal volt ke­vesebb júniusban, mint az előző hó­napban, a kiskereskedelmi eladások pedig legalább 2 százalékkal csök­kentek az első félévben. Ugyanez alatt az időszak alatt az új gépkocsi-nyil­vántartási kérelmek száma 9,2 száza­lékkal csökkent. A jegybank elnöke, Schlesinger a szigorú kamatpolitikát védelmezve az infláció júliusi 3,3 százalékra való csökkentését az előző havi 4,3-ról technikai tényezőknek tulajdonította, és nem látja indokoltnak a pénzpolitika lazítását, de egyúttal elutasította azt a spekulációt, hogy további szigorítás­ra készül. A jegybank politikáját egyébként a kormány fiskális politikája is támogatja, mert a legfrissebb ada­tok szerint ez év első felében a szö­vetség és a tartományok adóbevételei 18,4 százalékkal nőttek, miközben a kiadások alakulása a várakozások­nak megfelelő volt. Ennek következté­ben arra számítanak, hogy az idei deficit júliusban 40,5 milliárd márka lesz szemben a tavalyi 52 milliárddal. Ez azt mutatja, hogy a német kor­mány fiskális politikája nincs ellentét­ben a bank pénzpolitikájával, ami fur­csa összehasonlításra ad alkalmat szerint a munkálatok a tervezett ütem­ben haladnak. ,,A Taejon Expo a Csendes-óceán évszázadának lesz a hírnöke“ -jelen­tette ki nyilatkozatában Oh úr. Rámu­tatott, hogy Dél-Korea a második ázsi­ai ország, amely otthont adhat egy, a párizsi központú, Nemzetközi Kiállí­tási Iroda (BIE) által kiírt kiállításnak. Hozzátette, hogy a Taejon Expo ’93 lesz az utolsó lehetőség ebben az évszázadban arra, hogy a látogatók a világ legdinamikusabban fejlődő tér­ségében tekinthessenek meg nemzet­közi kiállítást. Remete Királyság.** Az Expo 93 szerves részét fogják képezni a kulturális rendezvények: a hagyományos, modern, illetve jövő­be mutató témákban gazdag program teszi majd színesebbé a koreai törté­nelem legjelentősebb tudományos és kulturális eseményét. A program Korea gazdag kulturális örökségét és a részt vevő nemzedék kultúráját egyaránt bemutatja, amely újabb lendületet adhat a nemzetközi kulturális kapcsolatok fejlődésének. Korea óriási fejlődést mutatott, ami­óta először vett részt kiállításon, 1893- ban, Chicagóban, a ,, World’s Colum­bia Exposition“ című rendezvényen. Akkor - míg más nemzetek újonnan kifejlesztett gépeket és más, haladó eredményeiket hozhatták el a kiállítás­ra - Korea, igen elmaradott ország lévén, amelyet „Remete Királyság" néven volt szokás emlegetni, legfőbb termékei között csupán egyszerű kézművesipari termékeket mutathatott be, így például esernyőket, kosarakat és edényeket. Ma, egy évszázaddal később, Ko­rea büszke házigazdája lehet saját, nemzetközi kiállításának, amelyen már mint a fejlett országok sorához felzárkózó, páratlan lendületes fejlő­dést befutott ország mutatkozhat be. Reagan és Thatcher fénykorával, ami­kor is a nagy hangon hirdetett moneta­­rista elvek ellenére a szigorú pénzpoli­tika az Egyesült Államokban és Nagy- Britanniában egyaránt meglehetősen bőkezű fiskális politikával társult. A német kormány az újraegyesítés költségeit a tőkepiacokon felvett hite­lekből akarja finanszírozni, az idén a Reuter szerint 33 milliárd márka hitelt készül felvenni. A kormányt bíráló közgazdászok nincsenek megelégedve a költségve­tési politikával. Horst Siebert, a kiéli Világgazdasági Intézet elnöke szemé­re veti Bonn-nak, hogy 1992-ben a szövetség kiadásai 5,8 százalékkal nőnek, a tartományoké és a községe­ké pedig 5-6 százalékkal. A legerő­sebben a társadalombiztosítás kiadá­sai nőnek: 12 százalékkal. Nehezíti a helyzetet a közszolgálati béremelés és az új tartományokba irányuló jöve­delemtranszfer, amelyből a költségve­tést 150 milliárd terheli. Siebert bírálja, hogy a nyugati tarto­mányok és a községek még nem tud­ták korlátozni kiadásaikat, és hogy az ellenzék nem a takarékosságot köve­teli, hanem újabb kiadásokkal járó programokkal áll elő. Ezzel szemben Manfred Rommel stuttgarti főpolgár­mester, a Német Városok Szövetsé­gének elnöke azt vetette Bonn szemé­re, hogy olyan új jogigényeknek ad helyet, amelynek költségeit azután a községekre hárítja. Ezek az ellentmondó nyilatkozatok jól mutatják, hogy a költségvetési hi­ány és a nagy hitelfelvétel tulajdon­képpen a keleti tartományok korszerű­sítésével járó terhek elhárítására irá­nyuló törekvésekből ered. A legkiál­­tóbb példa erre az év elején a fém­munkások sztrájkja volt. K.G. Régóta ismert közgazdasági tény, hogy a munkamegosztás ré­vén csökkenthetők a termelési költségek. A kutatás-, fejlesztés­igényes iparágakban azonban en­nél is fontosabb, hogy a szakoso­dás révén gyorsítható a fejlesztési ciklus, így a vállalat versenytársai­nál előbb léphet piacra egy-egy korszerű termékfajtával. Nem vé­letlen, hogy miközben a számítás­­technikai berendezések egész so­rát gyártó „HiTech-kombinátok“ nyereséghányada rugalmatlansá­guk miatt alaposan csökken, a RISC-munkaállomások gyártá­sára szakosodott Sum Microsys­tems Inc. továbbra is az iparág egyik legnagyobb profitrátáját mondhatja magáénak. A Sun erősen szakosította a termelési folyamatot is. A válla­lat alkalmazottai a kész gépekkel jóformán nem is kerülnek kapcso­latba, hiszen a készülékeket alvál­lalkozók szerelik össze, illetve szállítják a vevőhöz. Ezzel lehető­vé válik, hogy a Sun a hardver és a szoftver fejlesztésére koncent­ráljon. Nagyfokú a munkamegosztás az alkatrészgyártóknál is. Az egyik legnevesebb merevlemez­­gyártó, a Guantum Corp. termé­keinek szinte minden alkatrészét beszállítóktól vásárolja. Azok a vállalatok is kénytelenek szako­sítani a gyártást, ahol a cél egyéb­ként a termelési folyamat ellenőr­zése. Egy másik nagy merevle-Soha nem látott gyorsaságú a fejlesztés a legnagyobb teljesít­ményű intelligens gépek, a szu­perszámítógépek fejlesztőinek körében - állapítja meg a frank­furti Diebold piackutató cég. Az IBM támogatását is élvező ameri­kai Supercomputer Systems Inc. jövőre olyan új modell bemutatá­sát tervezi, amely állítólag az összes eddig értékesített készülé­ket maga mögött fogja hagyni. Az SS-1 ugyanis a vektorszá­mítógépek és a párhuzamos fel­dolgozás módszerével dolgozó gépek előnyeit egyaránt egyesíti, eddig megoldhatatlannak látszó problémák megoldására adva le­hetőséget. A cég tulajdonosának állítása szerint sokkal inkább a számító­gép kreatív alkalmazásának lehe­tőségeire összpontosít, mint a se­bességre. Pedig ebben más szu­perszám ítógép-gy ártok ugyan­csak gyors fejlődést ígérnek. Egy viszonylag kis kaliforniai cég, az nCube állítólag egy másodper­cenként 34 milliárd lebegőpontos művelet elvégzésére képes gép fejlesztésén dolgozik. Ez 2 milli­árddal haladja meg a Hitachi jövő­re bejelentett szupergépének tel­jesítményét. Két év múlva azon­mezgyártó, például a Seagate Technology, az összes fontosabb alkatrészt maga gyártja - többnyi­re Thaiföldön és Szingapúrban -, de saját készítésű részegységei­nek aránya az utóbbi két évben 80-ról 40 százalékra csökkent. Az önellátást a nyolcvanas években még azért tartották lé­nyegesnek az iparágban, mivel a külső beszállítókkal való együtt­működéskor a vállalat könnyen elveszthette technológiai fölényét. Ez utóbbit viszont ma már nem is annyira a hardver, mint inkább a szoftver testesíti meg. A Hewlett-Packard Inc. például lézernyomtatóihoz a Canon Inc­­től vásárolja az egyik legfonto­sabb részegységnek számító lé­zerberendezéseket. A két cég kö­zötti megállapodás értelmében azonban a Canon, amely maga is gyárt komplett lézernyomtatókat, nem használhatja a betűtípus és grafika vezérlésére szolgáló prog­ramot. A program minősége, szol­gáltatásainak terjedelme ugyan­akkor meghatározó lehet a nyom­tatók sikerében. Hasonló stratégiai jelentőséget tulajdonít a szoftvereknek az App­le Computer Inc. is, mely hordoz­ható powerbook számítógépeit közösen tervezte a Sony Corp.­­nel. A gépeket viszont a Sony gyártja. Az Apple hasonló együtt­működésre készül a powerboo­­koknál is kisebb gépek gyártásá­ban a Sharp céggel. (VG) ban az nCube állítólag már olyan gép értékesítését tervezi, amely másodpercenként 6500 milliárd számot tud feldolgozni. A Diebold szerint az IBM is egyre jobban érdeklődik a szuper­­számítógép-gyártás iránt. A válla­latóriás kingstoni párhuzamos adatfeldolgozó rendszerekre sza­kosodott kutatóintézetében a hí­rek szerint RISC-processzorok párhuzamos alkalmazásán dolgo­zik. A csökkentett utasításkészle­­tű processzorokkal az IBM szintén másodpercenként több ezermilli­árdos műveleti sebességet céloz meg. Már csak olyan vevőt kell talál­ni, aki hajlandó több száz millió dollárt fizetni egy hasonló gépért - veti fel a Diebold cég. Ma a legdrágább modell 30 millió dol­lárba kerül. A szupergépek legje­lentősebb felhasználói jelenleg a tudományos intézetek és a biz­tosítócégek. Az IBM által fejlesztett gépre például az állami Argonne Natio­nal Laboratory jelentkezett vevő­nek - amennyiben megkapja az energetikai minisztériumtól a vá­sárláshoz ígért 120 millió dollárnyi támogatást. rvwm (ÚM) Baljós jelek a német gazdaságban Szigorú pénzpolitika Szuperszámítógépek v

Next

/
Oldalképek
Tartalom