Szabad Újság, 1992. augusztus (2. évfolyam, 168-193. szám)
1992-08-27 / 190. szám
1992. augusztus 27. Külföld Szabad ÚJSÁG 3 A moldovai konfliktus A Dnyeszter menti tűzfészek A Dnyeszter, a Prut, a Duna-delta északi pereme és a Fekete-tenger által határolt terület, Besszarábia a középkorban a Moldva Fejedelemség (románul Moldova) része volt. Az 1920-as párizsi békeszerződés Romániának ítélte, amibe az akkori szovjet kormány sohasem nyugodott bele, hiszen Besszarábia a 19. században Oroszországhoz tartozott. 1924-ben Moszkva a Dnyeszter bal partján létrehozta az autonóm Moldova Szocialista Köztársaságot Az 1947-es békeszerződés keretében Románia végképp lemondott Moldováról, s így azt a Szovjetunió teljes egészében bekebelezte. Újabb incidensek Rendőrség kontra lakosság Tegnap már a negyedik éjszaka folytatódtak a rostocki jobboldali radikálisok és a rendőrség összetűzései. Szerdára virradóra mintegy ezer szélsőséges gyülekezett a helybéli, elsőligás csapat mérkőzését követően a pálya körül. Eközben a rendőrséget különböző, nem éppen hízelgő jelzőkkel illették. Még 23 óra után is mintegy ezer randalírozó váltotta ki Rostockban a közvélemény érdeklődését, merthogy a korábbi politikai vezetéssel szembeni ellenérzést nem lehetett folyamatosan kinyilvánítani. Annak ellenére, hogy a tüntetőknek nem sikerült számottevő eredményt elérniük, a legkevésbé érthető, miért volt szükségük az állítólagos liberálisoknak a korábbi, nemzetileg nem éppen kialakult szellemi folytonosság megnyilvánulásának bojkottálását előidézni. Washingtoni javaslatok Izrael gondjai A palesztinok által felhatalmazott tárgyalóküldöttség alapos tanulmányozás alá vette a palesztinai arabok önrendelkezési jogairól szóló javaslatokat. Eszerint rövidesen dönteni kell arról, hogy az elfoglalt területeken milyen módon lehetséges további települések létesítése. Ennek leállítását ugyanis az izraeli szövetségi parlament nevében Jícchak Rabin új miniszterelnök határozta el, miközben a jövőbeni szervezési lehetőségek elbírálását nem bízta az érintett szervezetekre. A két fél egymást vádolja Ezen a találkozón John Major bevezető beszédében az egyik fő feladatként a humanitárius segítség biztosítását jelölte meg. Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár a kérdéssel kapcsolatban olyan kijelentést tett, hogy az ENSZ kész teljesíteni azokat a feladatokat, amelyek a béke biztosítása szempontjából a legfontosabbak és amelyek a konfliktusok elrendezési szempontjából a legalkalmasabbak lesznek majd. Csak néhány órával a londoni nemzetközi konferencia megkezdése előtt Szarajevó, a boszniai metropolis újabb szörnyű éjszakát élt át. A várost egész éjjel nehézfegyverekkel Az újkori függetlenségi törekvések a kommunizmus meggyengülésével 1989- ben újra feléledtek. Erősödtek a nagyobb gazdasági és politikai önállóság követelményei. Ennek megnyilvánulása volt Modlova függetlenségének 1991. augusztus 27-i kikiáltása. Bár a lakosság döntő többsége román nemzetiségű, de számottevő kisebbséget alkotnak az ukránok és az oroszok is. Ez utóbbiak — félve jogaik megnyirbálásától — 1990-ben bejelentették egy önálló Dnyeszter-menti köztársaság létrehozását, amelyet sem az orosz, sem a moldovai vezetés nem ismert el. Az év novemberében parlamenti választáskat is tartottak, s 1991. augusztus 26-án kikiáltották független államukat, a Dnyeszter-menti Orosz Köztársaságot. Ezután összetűzések robbantak ki a moldovai rendőrség és az orosz kisebbség gárdistái között. A szembenálló felek által 1992 márciusában kötött tűzszünet kudarcba fulladt, s a Dnyeszter-menti Köztársaságban rendkívüli állapotot hirdettek. Mircea Snegur moldovai elnök javaslatára a lőtték, aminek következtében számos helyen tűz ütött ki. Az említett események következményeként mindkét fél a másikat vádolja, mert a szerb fegyveres erők Szarajevó körzetében elhelyezett egységei eddig még nem tapasztalt mértékben támadják a bosnyák fővárost. Másfelől a szerbek azt állítják, hogy a kölcsönös lövöldözést 'a bosnyák területvédelmi egységek provokálták ki azáltal, hogy megpróbáltak kikerülni a körülöttünk font gyűrűből. Jozef Moravcík szövetségi külügyminiszter szerint a londoni konferencia a konfliktus leszűkítéséhez vezethet és ezáltal a balkáni gondok rövidebb úton megoldhatódnak. Független Államok Közösségéből fegyveres erők jöttek az országba, melyek kisinyovi parancsnokság alá kerültek. Gyökeres fordulatot eredményezett Borisz Jelcin orosz elnök áprilisban kelt határozata a 14. orosz hadseregnek a Dnyeszter-menti Köztársaságba való küldéséről. A hadtest orosz parancsnokság alatt állt, s egyértelműen az orosz kisebbség megvédésére törekedett. Jelenléte megakadályozta, hogy Moldva „leszámoljon” a szakadár orosz kisebbséggel. Újabb háborús gócpont alakult ki. Júniusban a szembenálló felek parlamentjei megállapodtak egy föderációs tervezet kidolgozásában. Ebbe belefoglalták a Dnyeszter-mentiek széleskörű autonómiáját, s lehetővé tették Erdélyi helyzetjelentés Hajdú Gábor jogászt, Hargita megyei RMDSZ-szenátort kérdeztük; mi a véleménye a szerdai kormányhatározatról? — A prefektuscseréket szentesítő kormányhatározatok előtti állapotokhoz viszonyítva hátrányos helyzet alakult ki mindkét megye felső vezetésében, de ha a július 21. utáni helyzethez viszonyítjuk, akkor jó irányú és elfogadható a megoldás. — Prefektusi és alprefektusi tisztségekbe kinevezett két-két személyt jogailag is azonos rangúnak ítélhetjük? — Nemcsak azonos rangúak, hanem együtt kell dönteniük mindenben, egyik sem tud a másik nélkül önkényes határozatokat hozni. Tulajdonképpen társkormány-tisztviselők. Feltételezni kell együttműködési készségüket és jóhiszeműségüket. Másként patthelyzet alakulhat ki. Ismerve a Hargita megyei Doru és Várady György szakmai és emberi kvalitásait, nem kell tartanunk a széthúzástól, nincs amiért kételkednénk, s gondolom, a románságnak sincs oka a az orosz nyelv hivatalosként való használatát. A harcok ennek ellenére változatlan hevességgel folytatódtak, amelyekben a 14. hadsereg katonái is résztvettek. A béke felé tett első komolyabb lépés a július 3-i moszkvai tűzszüneti megállapodás volt, amely szerint az orosz haderőket visszavonják. A diplomáciai erőfeszítések eredményeként július 21-én Moszkvában a moldovai és az orosz elnök (Szmjernovnak, a Dnyeszter-mentiek elnökének jelenlétében) megegyezést írtak alá a fegyveres konfliktus békés rendezéséről. A dokumentum megerősítette Moldova területi egységét, azaz nem ismerte el a Dnyeszter-menti Köztársaság függetlenségét. Megállapodtak, hogy közös moldáv-orosz-dnyeszteri békeerőket hoznak létre. Augusztus elején megkezdték az egyezményben foglaltak végrehajtását. A háború sújtotta körzetekből kivonták a harcoló felek utolsó egységeit is, s helyüket a vegyes nemzetiségű békefenntartó erők foglalták el. PINTÉR ATTILA legutóbbi intézkedést vitatni, részrehajlónak tekinteni. Feltételezem, hogy ugyanez vonatkozik a Kovászna megyei helyzetre, ahol Fodor Ferenc volt főispánt és Telea Ioant nevezte ki a kormány a prefektusi tisztségeker. Megjegyzem, hogy ez a döntés csak egy áthidaló megoldás, a szeptember 27-ei választások után alakuló kormány feladata lesz majd, hogy minden szempontból elfogadható, törvényes és igazságos módosításokat hozzon a hargitai és kovásznai kormányképviselők ügyében. Más vélemények is napvilágot láttak a szerdai kormánydöntésről. Comel Brahas a Vatra Romaneasca szóvivője így fogalmazott: „ez aberráció. Theodor Stolojan miniszterelnök kiszállt Kovászna megyébe, s ez azt jelenti: engedett a politikai és etnikai kisebbségnek, miután a kormány végrehajtó tanácsa — egy csendesebb pillanatban — az alkotmányt és Románia törvényeit próbálta alkalmazni”. BOTOS LÁSZLÓ „Az egészséges nemzeti megnyilvánulás nem nacionalizmus!” Londonban Jugoszláviáról Lényegében minden gazdasági és kereskedelmi szankciókkal szembe kell nézniük azoknak a pártoknak és mozgalmaknak, amelyek az útjában állnak annak a törekvéseknek, amelyek a korábbi Jugoszlávia problémái megoldásának útjában állnak. Minderről John Major brit miniszterelnök nyilatkozott akkor, amikor véleményt nyilvánított tegnap délelőtt a Queen’s Elizabeth Center-ben létrehozott nemzetközi konferencia résztvevői előtt Feltételezett jóhiszeműség Már hírt adtunk róla, hogy Theodor Stolojan román miniszterelnök helyszíni tárgyalásai nyomán Hargita és Kovászna megyékben átmeneti megoldásként két-két megbízott, egy magyar és egy román együtt gyakorolja a kormány egyenrangú képviselőiként mind a prefektus, mind az alprefektus hatáskörét. (Folytatás az 1. oldalról) kenységét, mert nincsenek hozzászokva. Nem tudják elkönyvelni a magyarságnak ezt a teljesen természetes megnyilvánulását. ® Milyen jelentőséget tulajdonít annak, hogy a világtalálkozón nagy részvétellel szerepeltek a magyar kisebbségek képviselői és küldöttei? — Ennek óriási jelentősége van, elsősorban a magyar kisebbségek szempontjából, de az anyaországéból is. Hiszen az elmúlt évtizedekben az anyaország rólunk — magyar kisebbségekről — nem vetr- tudomást. Ezért fontos, hogy az anyaország— kisebbség kapcsolat egyre hatékonyabb, őszintébb és eredményesebb legyen. Megkérdezném és kifogásolnám viszont azt, hogy az anyaországi magyarok olyan számban vettek-e részt a Magyarok III. Világtalálkozóján, mint amilyenben kellett volna? Hiszen a világtalálkozón az országhatárokon kívüli magyarság volt túlsúlyban. Ez is azt jelenti, hogy Magyarországon nem nehéz magyarnak lenni. Éppen ezért volt szükség a találkozóra, mert a magyarság világszerte szétszóródott. Kell az egység. Tehát a Magyarok III. Világtalálkozója lényegében a szűkre szabott államhatárokat pótolta szélesebb körű szellemi határokkal, hiszen ezek veszik körül az egyetemes magyarságot. » Lehet-e a magyarság szellemi nagyhatalom? — Igen, lehet. Bár én nem kívánom túlzottan, hogy az legyen. A magyar nemzetnek és a magyarságnak minőségi szinten kell teljesítenie. Ez a legfontosabb. így lehetünk csak szellemi nagyhatalom. A magyarság építse az országot és járuljon hozzá az egyetemes emberi jogok megvédéséhez és érvényesítéséhez. Csonkaságunk tulajdonképpen előnyt is jelent számunkra, hiszen elvonatkoztathatunk a konkrétumoktól, a nagy területektől, és szellemi régiókba emelkedhetünk. A kisebbségi magyarság — sanyarú sorsának következtében — olyan értékeket gyöngyözött ki, amelyekből meríthet az anyaország is. A magyar kisebbségek az elmúlt évtizedek alatt olyan sajátos értékekre tettek szert, amelyek ráférnek a mai Magyarország szellemiségére is. Erre mondják azt, hogy minden rosszban van valami jó. Én inkább azt hirdetném: „Ti gonoszt gondoltatok ellenem, de Isten azt jóra gondolta fordítani.” S hogy a Bibliával szóljak: akik Istent szeretik, azoknak minden javukra van. Az anyaország hasonlíthatatlanul jobb helyzetben van, mint a kisebbségre szorult magyarság, mégis többet panaszkodik. Ennek következtében kárára válhat az, ami most a béke szigeteként előnyére szolgál. Kisebbségi sorsunkból, mint gyöngyhalászok fel kell hoznunk azokat az értékeket, amelyekkel semmiképpen sem kell szégyenkeznünk a világ előtt. • Püspök úr! Véleménye szerint mennyire toleráns illetve mennyire nacionalista a magyar? — Én elutasítok minden olyan törekvést, amely azon munkálkodik, hogy a magyart — akár mint nemzetet, akár mint kisebbséget, akár mint egyént — nacionalistának kiáltsa ki. A magyar nem nacionalista. Az elmúlt évszázadok folyamán teljesen lemorzsolódtak a nacionalista elemek a magyarság körében. „Megbűnhődte már e nép a múltat, s jövendőt” — mondja Himnuszunk. Annak ellenére, hogy a magyar nép nagyon sokat szenvedett, nagyon sok megpróbáltatáson ment keresztül a történelem folyamán, nem érez gyűlöletet más népek iránt. Ez a nép egyet kér: békességet, nyugodt életet, amelyben alkotni tud. Kéri és követeli az alapvető emberi és kisebbségi jogok érvényesítését minden magyar számára. Ez a legkevesebb, amit egy nemzet — Mohácsot és Trianont átélve — kérhet a szomszédos országoktól és politikusaiktól! A magyarságnak példát kell mutatnia nemzettudatból. Aki az egészséges nemzettudat, azonosságtudat egészséges átélését és kinyilatkoztatását nacionalizmusnak veszi, annak tudatzavara van. A magyarságnak az egészséges nemzeti megnyilvánulása természetesen nem nacionalizmus. Ezt a Magyarországgal szomszédos országoknak és politikusaiknak tudomásul kell venniük. • Mi az Ön ökumenikus üzenete a magyarságnak? — Mindig azt kell keresnünk józan ésszel, hogy mi kapcsol össze bennünket. Nem csak a magyarság. Ez természetes irányvétel. A magyarságon kívül összekapcsol bennünket a kereszténységünk, a keresztény hitünk. Ezt mindenképpen fel kell ismernünk. Fel kell használnunk az ebből adódó lehetőségeket. S akiket nem kapcsol össze sem nyelvünk, sem kultúrájuk, azok legalább a kereszténységben találják meg a közös nevezőt. » Köszönöm a beszélgetést! TARICS PÉTER M oszkvában közölték, hogy Borisz Jelcin orosz elnök, valamint Eduard Sevardnadze, a grúz államtanács elnöke szeptember harmadikán találkozik Moszkvában az észak-kaukázusi köztársaságok legfelsőbb képviselőivel. E megbeszélésekre azért van szükség, hogy az abház területeken kialakult politikai feszültség megszüntetését mielőbb elérhessék. CrENFBEN Jasszer Arafat, a Palesztin Felszabadítási Mozgalom elnöke olyan kijelentést tett, miszerint Izrael amerikai pártfogása veszélybe sodorhatná az arabok és a zsidó állam közötti békéltető tárgyalásokat. Arafat kijelentette: „Az az érzésünk, hogy Izrael nyílt — de nem bevallott —, támogatásáról van szó, ami a jövőben a békéltetési folyamat megszakítását eredményezhetné”. A lGÍRBAN a tegnapi terrorista akció „eredményeként” tíz ember életét vesztette és további hatvan személy sérült meg. Az adatok azonban korántsem tekinthetők megbízhatóknak, mert csak hat olyan kórházból érkezett jelentésekre alapozódnak, amelyek a hasonló ügyekben megbízhatóan „működnek”, ugyanis legalább további száz személy érintett a kérdésben, vagyishogy közülük bárki megsebesülhetett, avagy rokonai, ismerősei körében találhatók a sérültek. Kui JEVBEN közölt információk szerint a moldovai rendőrség a rendkívüli állapot további fenntartása mellett tör lándzsát. Ezt egyébként augusztus 19-én szüntették meg, s a demokraták szerint további meghosszabbítására az időközben létrejött politikai helyzet miatt lenne szükség. LIelhiből érkezett jelentés alapján legalább 11 személy vesztette életét a Harijana állambeli vegyiüzemben történt szerencsétlenség következtében. Az indiai fővárostól mintegy 80 kilométerrel északra fekvő vegyiüzemben egyébként műtrágyát gyártanak, s mind ez ideig a szerencsétlenség pontos okairól nem érkezettjelentés. Egyébként 1984-ben történt a legnagyobb eddigi vegyipari szerencsétlenség, amelynek következtében mintegy 3 ezer ember vesztette életét, s több tízezer személyt ért tartós egészségkárosodás. T el AVIVBÓL jelentették, hogy egy kétgyermekes anya életét vesztette az izraeli titkosrendőrség támadását követően, amely a Jordán folyó nyugati partján fekvő település ellen irányult. A két gyermek súlyosan megsebesült, de eközben a támadó alakulat parancsnoka, valamint két további arab fegyveres is életét vesztette. JlCCHAK RABIN izraeli miniszterelnök véleménye szerint a Szíriával történő békeszerződés aláírása után sem hajlandó a zsidó állam teljes mértékben átengedni a Golan-fennsíkot. Mindezt a Jerusalem Post című napilap tegnapi számában közölte, miközben a lapban az is megjelent, hogy Izrael esetleg hajlandó átengedni a térség bizonyos területeit, azonban a zsidó települések önállóságának és önrendelkezésének biztosítását is meg akarja tartani. DuSANBEBAN közölték, hogy tegnapra virradóra a tadzsik—afgán határon a vámőrség fegyverkereskedőket tartóztatott le. A határsértők Tádzsikisztánba akartak fegyvereket csempészni. Az állig felfegyverzett fegyvercsempészek a tadzsik vámőrség felszólítására megadták magukat, és nyíltan bevallották, hogy a fegyverszerzés volt a kitűzött céljuk. B ukarestben olyan közvélemény-kutatási eredmény látott napvilágot, amely szerint a legközelebbi román kormányt minden valószínűség szerint a jelenlegi ellenzék alakítja majd. Ez a kormány azonban koalíciós lesz. A közölt adatok szerint a szeptember 27-én megrendezésre kerülő választások során a Demokratikus Konvenciónak 28 százalékot kellene szereznie, ami azt jelentené, hogy a legtöbb képviselői mandátumot kapná, s az esedékes koalíciós pártokkal együtt tudna többségi kormányt alakítani. A közvélemény-kutatás eredményei szerint a koalíció mögött az Iliescu-párti Nemzeti Megmentési Front végezne a második helyen, elsősorban a vidéki választóknak köszönhetően. I
