Szabad Újság, 1992. augusztus (2. évfolyam, 168-193. szám)
1992-08-21 / 185. szám
fi fi Közéleti és gazdasági napilap PÉNTEK 1992. augusztus 21. II. évfolyam 185. szám Ára 2,30 korona Mai számunkban: MEZŐGAZDASÁGI MELLÉKLET „Aki nincs velünk, ellenünk van ” Veszélyben a demokrácia „Hogy Szlovákiában még beszélhetünk demokráciáról, az önöknek, újságíróknak köszönhető — kezdte tegnapi sajtótájékoztatóját a Kereszténydemokrata Mozgalom vezetősége. — A Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom és a kormány nem áll szóba a politikai ellenzékkel, nem kíváncsi a véleményére még olyan kérdésben sem, amilyen az ország alkotmánya.” A tájékoztatón a mozgalom elsősor(Folytatás a 2. oldalon) Harmadik Uhde—GaSparovié találkozó Mindkét köztársaság utódállam Prágában tegnap megtartotta harmadik találkozóját Milan Uhde, a Cseh és Ivan Gasparovic, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke, A két vezető tájékoztatása szerint a megbeszélésen az SZNT elnöke informálta cseh partnerét azon szlovák szakértői albizottságok munkájának az eredményeiről, amelyek az ország különválása után kifejtendő együttműködés kérdéseivel foglalkoztak. Milan Uhde egyúttal tájékoztatta Ivan Gasparovicot a cseh alkotmány előkészítéséről, illetve a cseh szakértői albizottságok tevékenységéről. Az SZNT elnöke a tanácskozás után nyilatkozva közölte, hogy a szlovák albizottságok záródokumentumokat dolgoztak ki, amelyeket a kormány általi megvitatás után a parlament elé terjesztenek. Milan Uhde elmondta, hogy a dokumentumokat „alapanyagként” használhatják fel a két parlament bizottságai. Egyúttal rámutatott, hogy a találkozón még nem tudott választ adni Ivan GaSparovié azon kérdéseire, amelyek a nemzeti alkotmányok elfogadása után a szövetségi törvények érvényességére vonatkoztak, mivel „a cseh alkotmány előkészítésében még nem tartunk ennyire előre”. GaSparovié kijelentette: a szlovák fél abból indul ki, ^Szerdától ^ „Vizespróba” Bősön A műszaki vízgazdálkodási felügyelőség vezetőjének tegnapi — kissé elkésett — tájékoztatása szerint szerdán este fél kilenckor megkezdték a bősi erőmű első turbinájának az úgynevezett nedvespróbáját. Jozef Hermann közölte, hogy a 3-4 napra tervezett próba során a szakértők ellenőrzik az összes szükséges paramétert. Mihelyt minden „rendben lesz”, három hónapra próbaüzembe helyezik a turbinát, amelyet akkor már „csúcsra járatnak”, s villamos energiát is fog termelni. A tájékoztatás szerint a három további turbinát később ^helyezik üzembe._______ hogy mindkét köztársaság utódállam lesz. „Ebben egyetértünk” — jegyezte meg Uhde. Az SZNT elnöke felvetette, hogy Szlovákiában találgatások merültek fel azzal kapcsolatban, vajon a cseh fél milyen célt követ az alkotmány lassú kidolgozásával. „Nincs ebben semmi olyan, hogy valamilyen előny kicsikarására törekednénk. Mindez csupán abból ered, hogy a cseh alaptörvényt illetően nálunk még nem született megállapodás” — adott rögtön magyarázatot Uhde. A találkozó céljáról Ivan GaSparovié elmondta, hogy a felek össze kívánták hasonlítani nézeteiket. „A köztársasági kormányfőktől azt kéijük, hogy az elkövetkező PDP—DSZM megbeszéléseken foglalkozzanak az alkotmányok és zárórendelkezéseik elfogadásának egyeztetésével” — tette hozzá a szlovák parlament elnöke. Végezetül mindketten megerősítették, hogy következő találkozójukra a Polgári Demokrata Párt és a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom vezetőinek közelgő tárgyalása után kerül sor. A három belügyminiszter eldöntötte A föderális hírszerzés vége „Amennyiben bekövetkezik Csehszlovákia szétválása, a Szövetségi Belügyminisztérium hatásköreit a tagköztársasági tárcák veszik át, mégpedig a lehető leggyorsabban. A közös állam megmaradása esetében a jelenlegi helyzet marad érvényben, amelyben a hatásköröket a föderális alkotmány rögzíti” — nyilatkozta a Jifí Rumi cseh és Jozef Tuihyrta szlovák belügyminiszterrel folytatott megbeszélése után Petr termák, a szövetségi belügyi tárca vezetője. termák közlése szerint a tanácskozáson megállapodás született arról, hogy a kormányok elé javaslatot terjesztenek a Szövetségi Biztonsági Hírszerző Szolgálat megszüntetésére, amelynek nyomán a hírszerző szolgálat a tagköztársaságok hatáskörébe kerülne át. Négy fiatalember „csinálta” Semtex-lopás Pardubicében Szerdán kora este a rendőri szervek Pardubice közelében őrizetbe vettek négy felfegyverzett fiatalt, akiknél minden valószínűség szerint száz kilogramm Semtex-plasztikbombát találtak. A „határozatlanság” abból adódik, hogy a Synthesia vállalat igazgatóhelyettese szerint nem „tiszta” Semtexről van szó. Jaromír Zák százados, a Pardubicei Járási Rendőrparancsnokság szóvivője elmondta, hogy a tettesek elfogásában a Szövetségi Bűnügyi Rendőrség helybeli és a Kelet-csehországi Rendőrparancsnokság egységei vettek részt. Közlése szerint a négy fiatalember külföldi gyártmányú gépkocsiban szállította a robbanóanyagot. A rendőrségi beavatkozás során lövések nem dördültek el. Ezt azért fontos megjegyezni, mivel a tetteseknél egy sörétes puskát és egy gázpisztolyt találtak. Alexandr Pumprla járási ügyészhelyettes az esettel kapcsolatban elmondta, hogy a tettesek pardubicei magánvállalkozók. őrizetbe vételükről nyilatkozva egyebek között megjegyezte, hogy elöljáróban illegális fegyverkezés vádjával indítanak ellenük eljárást. A Synthesia igazgatóhelyettese egyébként nem zárta ki, de nem is cáfolta, hogy a plasztikbomba közvetlenül a vállalattól származik. „Minden lehetséges, én azonban ezt valószínűtlennek tartom” — fűzte hozzá. A magyar kormány nyilatkozata a kisebbségekről Az eötvösi világképért Lapunk tegnapi számában már ismertettük a budapesti kormány azon nyilatkozatát, amelyet a Magyarok III. Világkongresszusa alkalmából adott ki. Az alábbiakban teljes terjedelemben közöljük a nyilatkozatot. Közép- éa Kelet-Európa stabilitásénak és biztonságának előfeltétele, hogy a különféle (nemzeti, etnikai, vallási és politikai) kisebbségek ne válhassanak az állam hatalmi politikájának áldozatává. Térségünkben a XX. század során olyan erő- és érdekviszonyok érvényesülnek, amelyek következtében az állam nem mint minden állampolgár közjavát szolgáló intézmény működött, hanem á többségi nemzet tulajdonává váll. Ennek jegyében a kisebbségekre gyanakvással tekintettek, kétségbe vonták állampolgári lojalitásukat, és a nyelvük, kultúrájuk megőrzésére Irányuló törekvéseket nemegyszer az államrend elleni támadásnak nyilvánították. A kommunista rendszer összeomlása után helyüket kereső népek és államok sajnálatos módon hajlamosak visszatérni ehhez a kettős mércével mérő nacionalizmushoz, a nemzeti kizárólagosság korszerűtlen eszméjéhez. Ez térségünk demokratikus átalakulásának egyik legnagyobb akadálya. A délszláv népek tragikus konfliktusa, amely az „etnikai megtisztítás’ jegyében a második világháború óta Európában elkövetett legsúlyosabb ember- és népellenes bűntettekhez vezetett, világosan példázza e2l az úttévesztést. De azt is, hogy gyökeresen új megoldásokat kell keresni az érdekeltek és a nemzetközi közösségek egyesített erőfeszítéseivel. Közös fellépéssel kell gátat vetni nemcsak a vérontásnak, hanem a kisebbségek elleni gyűlöietkeltésnek, eilenségképgyártásának, s azoknak a törekvéseknek, amelyek egy-egy terület etnikai összetételét mesterséges eszközökkel, ki- és betelepítésekkel akarják megváltoztatni. Európa nyugati felében elmélyül az államok integrációja, a letelepedés és a munkavállalás szabadsága általános joggá vált, megállapítható, hogy a nemzetállam eszméjét végképp meghaladta az idő. Ilyen körülmények között az etnikailag tiszta államok létesítésére irányuló törekvések anakronisztikusak, emberellenesek, és ellentmondanak az ENSZ Alapokmányának, a helsinki Záróokmánynak és a Párizsi Chartának. Felidézzük itt a magyar politikai gondolkodás nagyszerű hagyományait, a Szent istván-i gondolatot, az államon belüli népek együttélésének eszméjét és Eötvös József szavait is, áld már a XIX. század közepén leírta, hogy „a világ a föderatív elv általános alkalmazásának megy elébe’, és .... egykor ide fogunk jutni’) Az államok és nemzetek békés új rendjének kiépítéséhez csak az államokon belüli nemzeti és etnikai sokszínűség alkotmányos elismerésén keresztül vezethet az út. Az ehhez szükséges kompromisszumok kidolgozásának az államok és a területünkön élő nemzeti, illetve etnikai kisebbségek demokratikus párbeszédére kell épülnie. így jöhet létre az a belső alkotmányos rend, amely az államokat képessé teszi az egymás közötti új típusú, valóban korszerű kapcsolatokra. A kisebbségben élő magyar népcsoportok — csakúgy, mint más nemzeti és etnikai közösségek — önszerveződési törekvései fontos részét képezik térségünk társadalmi és politikai rekonstrukciójának, mindenekelőtt a civil társadalom újjászerveződésének. A Kárpát-medencében élő magyar közösségek és szavazópolgárok akaratából részt vesznek országaik törvényhozó és helyhatósági testületéiben. Törekvéseikkel nem vonják kétségbe az adott államkereteket, azon belül kívánják megteremteni az önszerveződésükhöz, jogaik gyakorlásához, kulturális autonómiájuk biztosításához szükséges alkotmányos és törvényes formákat. Ebbe a folyamatba illeszkednek a különféle autonómiaelképzelések is. Figyelembe véve a kisebbségi létforma sajátos helyzeteit, ez szórványban a személy-, helyi kisebbségben az önkormányzati, szubregionális többség esetében pedig a területi elvű autonómiák rendszere lehet. A magyar kormány megítélése szerint a magyar kisebbségek saját jövőjükre vonatkozó elképzelései beilleszkednek a meghatározó európai folyamatokba és jó alapot kínálnak Magyarország és szomszédai kisebbségpolitikai együttműködéséhez. Meggyőződésünk, hogy a nemzeti kisebbségek és kormányaik közötti érdemi párbeszéd kibontakozása és ennek nyomán a Magyarország és szomszédai közötti új viszony létrejötte nagymértékben csökkentheti a térségben a feszültséget, kialakíthatja a modern demokratikus kapcsolatrendszereket, mind az egyes országokon belül, mind az országok között így kerülhetünk közelebb sgész Európa tarlós stabilitásához és integrációjához. Dobos László Levél a világ magyarságához Tféltő aggodalom és az aggó- L dúsnál mégis erősebb remény késztet szólásra néhány héttel az 1992 augusztusára tervezett világtalálkozó, illetve a Magyarok Világszövetsége esedékes közgyűlése előttr Mi, akik annyi évtizeden át kettős kiszolgáltatottságban éltünk, az 1989-es politikai fordulatot úgy éltük meg ebben a kelet—,közép-európai térségben, mint amely majd lehetővé teszi nemzeti azonosságunk érvényesítését Nem így történt, nem így történik Ebbe azonban nem nyugodhatunk bele. XX. századi történelmünk nagy drámája: megosztottságunk enyhülni látszik Nemzeti s emberi csatavesztéseink után megértük megéljük a történelem esélyét Bennünk és körülöttünk több minden szerencsésen öszdemokratikus erői s Magyarország mai helyzete párhuzamos, illetve egybefutóutak hetne, ha a világ magyarságának elmúlt fél évszázados tapasztalatai alapján bölcs felismeréssé alakulna: őrjítő sora után: szolidaritás Egymás keresése, egymáshoz való közelítése hozott létre Ezeket kellene a fejünk fölé tartani Ezekből alakítani másféle emberi és magyarságtudatot. Mai nemzedékeinkben fél évszázados várakozásgörcsölödik Smié várakozás tétje? Emberi többlet, nemzeti többlet Az, ami eddig életünkből hiányzott: az emberi erkölcsi szabad akarat, önbecsülésünk a másság tisztelete és becsülése. A mai magyarságét földrajzi területein, Magyarország a világ szórvány- és sziget-magyarsága az elmúlt fél évszázados történelmét különböző helyeken, különböző helyzetekben, más-más meghatározó körülmények hatása alatt élte meg E tényből az is következik hogy mindhárom létformának sajátos öntörvényei alakultak ki S ha meg akarjuk érteni egymást, elsősorban különböző létformáink öntörvényeit, behatároló tényezőit kell ismernünk Minden átvett séma vág: abszolutizáló mérték torzíthatja ítéleteinket Nyelvünk történelmünk okán azonosak vagyunk életünk területe viszont másság hordozói Egyszerre vagyunk azonosak-hasonlók és mások A világ magarsága más-más társadalmak függönyében más-más helyzetekben, más hőfokon élte meg a kényszer, a hazátlanság a létküzdelem, a honvág, a hazafiság a szülőföld, a boldogulás és a sikertelenség érzéseit. Más-más helyzetekben éltük és éljük meg a hatalomhoz való viszonyunkat: szervilizmusokat, a lojalitásokat, az asszimilációt, a közönyöket, a rejtett és nyűt ellenállásokat, a szembeszegüléseket és mártíromságokat A világ magarsága földrészekre (Folytatás a 2. oldalon) Brutális megosztottságunk erőszakos elidegenedésünket jelentette egymástól Történelmünk áldása leEgmás megismerése A világ magarsága az elmúlt évtizedekben óriási szellemi tudományos, erkölcsi és emberi értékeket JOZEF PROKES: „Csehszlovák szerződésjavaslatot csempésztek az íróasztalomra’' szehangzik A demokratikus Európa, Kelet—Közép-Európa feltámadó meg kell szüntetni megosztottságunkat Évtizedek történelmi megeretése után, a negatív helyzetek és tények
