Szabad Újság, 1992. július (2. évfolyam, 153-167. szám)

1992-07-27 / 163. szám

A ’ »••FERACNÉ POCNÖHOSPOBAtSr» WFORMACNf STkEfXSKQ 5P*ci«l. mWcI. OKKESNEJ KNlZhiCE 1 »UnajSKA srti»A / JSAG Közéleti és gazdasági napilap HÉTFŐ 1992. július 27. II. évfolyam 163. szám Ara 2,30 korona Hova fognak menni? Törökországba nem hajlandók, viszont Dánia nem akarja befogadni őket. Egy biztos, a „ véletlenek összejátszása ” miatt Prágában kényszerülnek várni, míg mások nem döntenek sorsukról A képen a kardok egy csoportja a prágai repülőtér várócsarnokában (CSTK-felvétel) Tizenhatom kud „ingázása” ét toÉÉB között Megkezdődtek a XXV. Nyári Olimpiai Játékok küzdelmei Aranyérmet érdemlő nyitány Minden idők legimpozánsabb megnyitójával vette kezdetét Barcelonában a XXV. Nyári Olimpiai Játékok. A katalán székhely alaposan felkészült a világ legjobb sportolóinak fogadására. A lelátókon a világpolitikai életén­ek kiválóságai foglaltak helyet, a felvonulásnál megismerkedhettek a né­zők a rajtoló sportolók zömével s a közvetlen szemlélőkön kívül hozzáve­tőleges becslések szerint 3,5 milliárd ember láthatta a párját ritkító ese­ményt a tévé képernyőinek segítségévei A kultúra is megkapta a magáét s méltóan egészítette ki a mai Barcelonáról alkotott képet. Érzésünk szerint az olimpia ren­dezői jól tették, hogy jóelőre nem árulták el a lebonyolítás mikéntjét, így minden a kellemes és nagy meg­lepetés erejével hatott. A világ spor­toló ifjúságának színe-java jobbára mutatós öltözetben, korántsem egyenruhának tűnő viseletben von­ult fel a mintegy 65 000 néző előtt. Az olimpiai szokások szerint elsőké­nt az újkori olimpia első házigazdái, a görögök meneteltek, majd nyo­mukban a francia ábécé szerinti sor­rendben a többi résztvevő állam sportolói. Barcelona már 1924-ben, 1936- ban, 1940-ben és 1972-ben készült a nyári olimpia megrendezésére, de az illetékesek mindig mást tartottak érdemesebbnek. Most annál na­gyobb az öröm, mert hiszen a jubi­leumi, XXV. nyári játékokról van szó s a világ most ünnepli Amerika fölfedezésének 500. évfordulóját. Az ünnepi szónokok közül első­ként Barcelona főpolgármestere szólalt fel, majd Juan Antonio Sa­maranch, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke következett és a nyári olimpiát a spanyol király, I. Já­nos Károly katalán nyelven nyitotta meg. Az olimpiai fáklyát Juan Anto­nio San Epifanio, a világhírű kosár­labdázó vitte az utolsó métereken és az izzó hegyű nyílvesszőt egy ebben ezer gyakorlattal rendelkező moz­gássérült sportoló lőtte fel a kande­láberbe. A sportolók és a bírák ne­vében következett a fogadalomtétel és mintegy 3 és fél órán át tartó szín­pompás eseménysorozat után a megnyitást követő napon megkez­dődhettek a küzdelmek. Röviddel a megnyitó után az egyik legolvasottabb spanyol lap, a (Folytatás a 8. oldalon) Elnökválasztás ’92 , . JI2 jM mm j||j| gj „Elő” olimpiai ötkarika a Montjuic-stadion kék „gyepén” (Telefotó: CSTK) Vcíiir Iliiéi) i np iilníiiíiil r Vladimír Meéiar, a Szlovák Köztársaság miniszterelnöke a I Szlovák Rádiónak adott legutóbbi interjújában egyebek között reagált Fóthy Jánosnak, a Magyar Kereszténydemokrata Moz- I galom parlamenti képviselőjének múlt heti nyilatkozatára. Mint ismeretes, Fóthy János az osztrák APA hírügy- I nökségnek nyilatkozva azt mondta, hogy ha az önállósuló Szlovákiában nem fogják tiszteletben tartani a magyar nemzeti kisebbség jogait, akkor az MKDM a budapesti kormányhoz fordul, hogy az Antall-kabinet kérjen segítséget a nemzetközi szervezetektől. A magyar SZNT-képviselő a Szlovákiában élő magyar kisebbséget nyelvi és kulturális szempontból a ma­gyar nemzet szerves részének minősítette, s bírálta, hogy a | szlovák—magyar határ nem etnikai határ. „Néhány magyar nemzetiségű politikus nagyon veszélyes I játékot játszik, amellyel a dél-szlovákiai polgárok nyugodt é­­letét, perspektíváját és garanciáit teszi kockára” — kezdte „re­agálását” Meőiar. Hozzáfűzte, hogy ezek a politikusok az emberi és polgári jogok megsértéséről beszélnek, de erre | egyetlen példát sem tudnak felhozni. „A kisebbségi kérdés nem csupán a szlovák—magyar vi- I szony kérdése — folytatta a kormányfő. — Ez európai prob­léma, s ezért mi ellenőrzését Európára bízzuk. Ahelyett, hogy a legitim ellenőrzőszervnek az Európa Tanácsot neveznék meg, néhány itt élő magyar azzal fenyegetőzik, hogy a magyar | kormány lesz az, amely magára ruházza a törvény megtartása (Folytatás a 2. oldalon) Már két jelölt van Lapunk szombati számában már hír adtunk arról, hogy az Egyesülés a Köztársaságért—Csehszlovák Republikánus Párt elhatárolta magát Zdenék Viktor Procházka elnökjelölésétől. Mint ismeretes, a Kanadából visszatért vállalkozót Jiff Konopác — akit a Sládek-féle republikánus párt színeiben választották meg a Szövetségi Gyűlés képviselőjévé — javasolta az államfői tisztségbe. A republikánusok azonban tiltakoz­tak, mondván, hogy mindketten, a jelölt és a jelölő is, független, s ezért magánkezdeményzésről van szó. De ez nem változtat azon, hogy Pro­cházka már az egyik hivatalos jelölt a július 30-án kezdődő elnökválasz­táson. Pénteken 17 óráig egyébként Procházkán kívül még egy személyt (Folytatás a 2. oldalon) „A szakításhoz van hatalmuk, de joguk nincsen. Baloldali izgatás A Baloldali Alternatíva nevű tömörülés vasárnap nyilatkoza­tot juttatott el a Csehszlovák Sajtóirodához. Ebben felszólítja azokat az állampolgárokat, akik nincsenek megelégedve azzal, ahogyan a két győztes politikai erő képviseli érdekeiket, hogy kezdeményezzenek polgári engedetlenségi akciókat, s ezzel népszavazás kiírására kény­szerítsék a Polgári Demokrata Pártot és a Demokratikus Szlo­vákiáért Mozgalmat. Kereszténydemokrata intelmek Pozsonyban tegnap nyilvá­nosságra hozták a Keresz­ténydemokrata Mozgalom ta­nácsa elnökségének nyilatko­zatát a DSZM és PDP me­gállapodásáról, amelyben az kijelenti: „A Keresztényde­mokrata Mozgalom mindig is óva intett mindenkit Cseh­szlovákia szétesését illetően, mert az nem következhet be az egyik, vagy a másik köztár­saság lakossága többségének döntése nélkül”. Egyébként a nyilatkozat­ban hangsúlyosan szerepel­nek a mozgalom ama félelmei, hogy a köztársaság szétesése megfordíthatatlan, s azt követően Csehszlovákia felújítása lehetetlenné válna. A nyilatkozat aláírói megálla­pítják, hogy Csehországban és Szlovákiában a meghatározó politikai erőknek az államszö­vetség felosztásához meg van ugyan a hatalmuk, de ahhoz legitim joguk nincsen. Figyelemre méltó a keresz­ténydemokraták véleménye a szlovák államiságról, amely­nek — a nyilatkozat szerint — egyik kezdeményezői voltak, azt azonban demokratikus, békés és szerves folyamatként képzelték el. „Végezetül kije­lentjük, hogy az államiságot történelmi lépcsőfoknak te­kintjük, amelyről Szlovákia lakosságának kell döntenie.” Michal Kováé a Gömör Sörgyárban A transzformációra szabva Elsősorban a vállalati szociális programról tájéko­zódott szombaton a rimaszombati Gö­mör Sörgyárban tett látogatás során Michal Kováé, a Szövetségi Gyűlés elnöke. A Satum Rész­vénytársaság tulaj­donában levő gyár­ban évente*300 ezer hektoliter sör és 15 ezer tonna maláta készül. A vállalat 245 embert foglalkoztat. Min­den alkalmazottnak (Folyt a Z oldalon) Közúti mérleg: Tizennyolc halott Nem ígér sok jót a hét végi közúti baleseti mér­leg. A tegnapi adatokat csak ma tudhatjuk ugyan meg, de pénteken és szom­baton tizennyolcán vesz­tették életüket az ország közútjain. Pénteken öten haltak meg, 23,-en pedig súlyos sérülésekkel kerül­tek kórházba, az 506 köz­lekedési baleset követ­kezményeként. (Folytatás a 2. oldalon)^

Next

/
Oldalképek
Tartalom