Szabad Újság, 1992. július (2. évfolyam, 153-167. szám)
1992-07-23 / 160. szám
4 Erősödik a magánszféra Szlovákiában ez év első öt hónapjában az árueladásból, a kereskedelmi szolgáltatásokból, a vendéglátó-ipari és szállodai tevékenységből származó forgalom elérte az 51,7 milliárd koronát. A Szlovák Statisztikai Hivatal elemzése szerint ez 5,1 százalékkal több, mint a múlt év hasonló időszakában volt, de az eladott áru mennyisége 94,4 százalékra csökkent. A vásárlók részéről gyöngül a kereslet, és a nélkülözhetetlen árufajtákra irányul. Ennek és az árliberalizációnak köszönhetően a megvásárolt áru mennyiségét tekintve a múlt évihez volt közeli az eredmény. Májusban például csupán 0,4 százalékkal volt alacsonyabb, mint a tavalyi év ugyanezen időszakában. Figyelemreméltó, hogy a lakosság ma már nagyobbrészt a magánvállalkozóktól vásárol. Májusban például a kereskedelemben a forgalom 57,4 százalékát a magánszektor bonyolította le. A magánszféra erősödését mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a múlt év első öt hónapjában a forgalom 11,8 százalékát, az idén 49,7 százalékát könyvelhették el a magánkereskedők. A Siemens Pozsonyban Aki időnként részese Pozsony közúti forgalmának, az bizonyára egyetért a város vezetőinek azon elhatározásával, hogy épp ideje felújítani közlekedési jelzőlámpáinak rendszerét - ha egyáltalán beszélhetünk ilyenről. A város legfontosabb kereszteződésein időként már-már kritikus a helyzet. A jelzőlámpák gyakori meghibásodása miatt egyre több a közlekedési baleset. Van olyan csomópont, ahol a nem működő szemaforok miatt 53 százalékkal nőtt a közúti szerencsétlenségek száma. Az említetteket kiküszöbölendő az elkövetkező három évben felújítják Pozsony közlekedési rendszerét. Az elavult számítógépek helyett a világszerte ismert Siemens cég szállítja a korszerű vezérlőberendezéseket - többet már az idén. Köztük olyan is lesz, amely majd lehetővé teszi, hogy a tömegközlekedési eszközök előnyben részesüljenek. Előtérben a vízminőség Csehország és Szlovákia lakosságát sokkal inkább aggasztja ivóvizének minősége, mint az utóbbi időben egyre többet emlegetett ózonlyuk és következményei. Legalábbis ez derült ki abból a közvélemény-kutatásból, amelyet a közelmúltban rendeztek statisztikusaink a környezetvédelemről. Elgondolkodtató viszont az a tény, hogy a megkérdezett 1252 polgártársunknak mindöszsze 79 százaléka (Csehországban 81 %, Szlovákiában 75 %) tanúsított érdeklődést az ökológiai információk iránt, 21 százalékukat ez a probléma egyáltalán nem érdekli. A legtöbben (43 %) vizeink minőségéért aggódnak, tisztaságuk megőrzését tartják legfontosabb környezetvédelmi feladatnak. E tekintetben a levegő tisztasága a második (25 %) és a megkérdezetteknek mindössze 10 százaléka tartja legfontosabbnak az ózonlyuk megszüntetését. Még ennél is kevesebben (6 %) aggódnak a termőföldek minőségéért, s az erdők területének csökkenése miatt (4 %). A trópusi erdőket sújtó savas esőket a megkérdezetteknek csupán 3 százaléka tartja a legsúlyosabb környezetvédelmi kérdésnek, s a legkevésbé fontos a mosóporok okozta szennyeződés kérdése (1 %). A környezetvédelmi kérdésekről egyébként a felmérés szerint a legtöbben a televízióból, a rádióból, majd a szaksajtóból, nyilvános faliújságokról és könyvekből szeretnének tájékoztatást kapni. Az újságokban megjelenő környezetvédelmi írások és ilyen jellegű reklámokat tartalmazó, postaládákba dobott szórólapok iránt mutatkozott a legkisebb érdeklődés. A viteldíj marad Mint ismeretes, ez év júliusától az ostravai Csehszlovák Állami Autóközlekedési Vállalat távolsági járatain - a cseh országrészekben - emelte a tarifát. Nem így a Szlovákiába utazók számára. Ez esetben a viteldíjak nagysága a július elseje előtti szinten maradt. Mivel azonban a szlovákiai autóközlekedési vállalat is indít Csehországba járatokat, komplikáiódott az automatizált helyjegyrendszer működése, hiszen a viteldíjak Csehország területén így már nem egységesek. Ezért helyjegyet átmenetileg csak az autóbuszok vezetőinél lehetett vásárolni. SNAZIR - a tőkecsalogató Szüksége van külföldi „tőke-injekcióra”? - forduljon a SNAZIR-hoz! Ez a felhívás olvasható egyre több szlovákiai kereskedelmi szaklapban. De mi is az a SNAZIR? Nos, nem más, mint külföldi beruházókat felkutató, a fejlesztésről gondoskodó szlovák nemzeti ügynökség (Slovenská národná agentúra pre zahranicné investície a rozvoj - innen a rövidített elnevezése: SNAZIR), amelyet a mült évben hozott létre a Szlovák Köztársaság Külkapcsolatainak Minisztériuma. Az elképzelések szerint ez az ügynökség - mint állami szervezet - ideális partnere minden olyan külföldi tőkésnek, aki beruházni óhajt Szlovákiában. Tevékenysége - mint említettük - kiterjed a külföldi kapcsolatteremtésre, partnerkeresésre, a velük való kooperáció megvalósítására, besegít a marketing munkába, közreműködik a vegyes vállalatok létrehozásában stb. Mindehhez egy adatbank áll rendelkezésére, amely részletes információkkal szolgál mind a külföldi beruházók kínálatairól, mind a nyugati partnereket kereső hazai cégekről. Márpedig a Szlovákiát ma leginkább jellemző gazdasági helyzetet tekintve leszögezhetjük: a SNAZIR sikeres tevékenysége égetően fontos lenne. Kár azonban, hogy a belpolitikai események miatt aligha kell tartania a túlterheltségtől. (A Trend és a Hospodárske noviny nyomán) Szabad ÚJSÁG________________________1”2 ia"us Új alapokon a magyar külkereskedelem Keleten a helyzet változik Túljutottunk-e a mélyponton azután, hogy tavaly a keleti piacok összeomlása miatt soha nem tapasztalt alacsony szintre esett vissza a külkereskedelmi forgalom az egykori szocialista országokkal? Ezzel a kérdéssel fordultunk Berényi Lajoshoz, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának megbízott államtitkárához. A beszélgetést az indokolta, hogy híre ment: visszaesett a kereskedelem a mindeddig gondtalannak hitt lengyel és csehszlovák viszonylatban is.- A kereskedelmi forgalom visszaesésének 1991-ben alapvetően két oka volt: egyrészt a Szovjetunió szétesése, másrészt a régióban eluralkodott gazdasági válság és az azzal párosult fizetésképtelenség - kezdte a beszélgetést Berényi Lajos. - Ez végeredményben oda vezetett, hogy az adott országokban mindenütt keresték a magyar termékeket, csak éppen fizetni nem tudtak, és ezért viszszaesett a forgalom: az export több mint ötven százalékkal, az import pedig valamivel kisebb mértékben.- Mit mutat az idei első öt hónap statisztikája?- A forgalom ebben a régióban a múlt esztendő hasonló időszakához képest összességében nőtt. Az exportnövekedés a dollárelszámolású kereskedelemben 37-38 százalékot tett ki, miközben az import 33-34 százalékkal nőtt. Az egykori szocialista országok piaca továbbra is nagyon jelentős a magyar külkereskedelem számára, hiszen összkivitelünk 24 százaléka és a magyar import 28 százaléka még mindig ehhez a térséghez kötődik. Ismeretes, hogy az utóbbi időben mintegy harmincezer magyar cég jegyeztette be magát és kért külkereskedelmi jogot. Kazahsztán készpénzért- Hogyan alakultak a kapcsolatok az év első felében a volt szovjet területekkel?- Nem állítom, hogy pontosan tudtuk, mikor következik be a Szovjetunió szétesése, árrá azonban már 1990- ben számítottunk, hogy a birodalom nem fog sokáig fennmaradni. Ezért elkezdtük építeni kapcsolatainkat a tagköztársaságokkal. Oroszországgal már 1990 decemberében kötöttünk egyezményt, Ukrajnával a múlt esztendő első félévében, majd jöttek a többiek. Mára a tizenöt köztársaság közül tízzel írtunk alá olyan kormányközi egyezményt, amely minden tekintetben megfelel a nemzetközi normáknak. Oroszországon belül az egykori autonóm köztársaságokkal, így Baskíriával, a Komi és a Tatár Köztársasággal külön megállapodást kötöttünk.- A tőlük származó árukért készpénzt vagy magyar termékeket akarnak inkább?- Mi arra törekszünk, hogy az importunkat minél nagyobb arányban a magyar export finanszírozására használjuk fel. Oroszországgal van is olyan megállapodásunk, hogy a hozzánk irányuló importból származó bevételeket a magyar export finanszírozására fordítják. A többi köztársasággal alapvetően barterüzleteket kötünk, de Kazahsztán például készpénzért vásárol tőlünk. Többnyire azonban az a jellemző, hogy az utódállamok szabaddollár-szűkével küzdenek.- Milyen magyar árucikkre van a legnagyobb szükség a volt szovjet piacon?- Leginkább gabonát és élelmiszert vennének, de a keresettebb árucikkek között kell említeni a gyógyszereket, autóbuszokat, alkatrészeket, élelmiszer-ipari technológiákat és feldolgozóberendezéseket. Ezekben a magyar vállalatok versenyképesek, ám látni kell azt is, hogy óriási a konkurencia a nyugat-erurópai, amerikai és japán cégek részéről, amelyek hosszú távú piacot látnak Oroszországban, és megvan az az előnyük, hogy - ellentétben a magyar vállalatokkal - meg tudják előlegezni szállításaikat. A mi előnyünk ezzel szemben a piacismeretben van. Beszűkülő lengyel piac- Hogyan alakulnak a kapcsolatok Lengyelországgal és Csehszlovákiával?- A három ország együttműködése kiemelt szerepet játszik a térségben, és van egy hallgatólagos EK-elvárás is arra vonatkozóan, hogy ez a három ország jó kapcsolatokat építsen ki egymással. Az elmúlt évben Csehszlovákiával és Lengyelországgal a kereskedelmi forgalmunk kevésbé esett vissza, mint a térség több országával, ugyanakkor a magyar import midkét viszonylatban meghaladta az exportot. Ez annak a következménye, hogy a két partnerország importkorlátozó szabályozást vezetett be: a lengyelek vámokat emeltek, a csehek és szlovákok pótlékot vetettek ki az importárukra, ami bizonyos mértékig ellentétes a magyar importliberalizációs politikával.- Nem veti ez vissza a tervezeti szabadkereskedelmi megállapodást ? Egyáltalán: hol tartanak a tárgyalások?- Jelenleg is folynak. Eredetileg úgy gondoltuk, hogy a megállapodás már ebben az évben életbe léphet, de a csehszlovák és lengyel belpolitikai fejlemények miatt bizonyos megtorpanás tapasztalható. Lengyelországban ennek oka az elhúzódó kormányválság, Csehszlovákiában pedig a föderáció, illetve a két köztársaság közötti kapcsolatrendszer tisztázatlansága érezteti hatását. Mi arra törekedtünk, hogy ezen időszak alatt is folyamatos legyen a szakmai kapcsolat, de a tárgyalások lelassulását nem tudtuk igazán befolyásolni. Hozzá kell tennem, hogy a szabadkereskedelmi megállapodás tető alá hozása mindhárom ország érdeke, hiszen, ha nem sikerül megegyeznünk, az egymás közti kapcsolatokban hátrányosabb helyzetbe kerülünk, mint az Európai Közösség államaival szemben, mivel ott a vámok lebontása már az idén elkezdődik.- Milyen volt a forgalom az első öt hónapban?- Csehszlovákiával az összforgalom volumene - beleértve az 1991. évi rubelelszámolású forgalmat is - nagyjából változatlan, Lengyelország vonatkozásában pedig némi visszaesésről beszélhetünk. A magyar-lengyel forgalomban az 1991. év első öt hónapjában regisztrált 92 millió dolláros magyar export az idén 50 millióra esett vissza, az import pedig 115 millióról 60 millióra csökkent.- Mi a csökkenés oka?- Elsősorban az, hogy a lengyel gazdaságban jelentős volt a termelésvisszaesés - mértéke jóval meghaladta a magyarországit -, s emiatt a belső piac drasztikusan beszűkült. Hozzá kell tennem azonban, hogy az áruexport mellett jelentős a szolgáltatási tevékenység is - például a magyar építkezéseken való lengyel részvétel ami nem szerepel ebben a statisztikában. Tetemes háborús károk- Tudtommal a prognosztizált éves forgalom ebben a relációban eléri az egymilliárd dollárt. Ilyen mérvű viszszaesés mellett vajon sikerül-e ezt a szintet elérni?- Ha az első öt hónapot tekintem, akkor az összes forgalom mintegy 350 millió dollárt ért el. Ha sikerül fellendíteni a magyar-lengyel forgalmat, akkor tartani tudjuk az előrejelzett szintet.- A szomszédos országok közül mindeddig nem foglalkoztunk Romániával és a délszláv államokkal. Velük hogyan alakultak a kapcsolatok?- Románia számunkra fontos gazdasági partner, és szerencsére jók is a gazdasági kapcsolataink. Nagy érdeklődés kísérte a közelmúltban Kádár Béla romániai látogatását, s ez az érdeklődés megmutatkozik a kétoldalú forgalomban is. Az első öt hónapban ebben a viszonylatban a magyar export a tavalyi 29 millió dollárról 63 millióra nőtt. Időközben 400 magyar érdekeltségű vállalatot jegyeztek be Romániában. Az önállósult délszláv köztársaságok közül mindenekelőtt Szlovéniával és Horvátországgal törekszünk kapcsolataink gyors fejlesztésére. Velük egyébként már aláírtuk a kereskedelmi és fizetési egyezményt, s ennek következtében megélénkültek az export-import kapcsolatok. ÚJ MAGYARORSZÁG Főidény a konzerviparban (Zolczer L. felvétele) Nem zörög a haraszt... Cukorárváltozás előtt (?) A múlt hét végén megcsappant a cukorkészlet a Rimaszombati járás néhány üzletében. Miután a lakosság között elterjedt a hír, hogy felemelik a cukor árát, a családok mázsaszámra kezdték vásárolni. Amint azt Pelle Tibor mérnöktől, a rimaszombati cukorgyár igazgatójától megtudtuk, a hír nem alaptalan, bár pánikra nincs semmi ok. Csupán arról van szó, hogy a forgalmazók augusztustól valószínűleg a gyár által januárban meghatározott áron jutnak hozzá a cukorhoz. A cukorgyár ugyanis az év elején az 50 kg-os csomagolású kristálycukor árát kg-onként 12,40, az 1 kg-os csomagolású krisztálycukrot pedig 13,70 koronában határozta meg. A porcukor ára pedig kilónként 15,48 korona. Mivel a cseh országrészből nagyobb mennyiségű cukor került be Szlovákia területére ellenőrizetlenül, áprilisban a cukorgyár minden termékének árát kilogrammonként 1 koronával csökkentette. Időközben a cukorgyárak megkapták az állami támogatást, ami kizárólag csak a külföldre szállított és szállítandó mennyiségre vonatkozik. Mivel a csökkentett ár nem fedezi a cukor előállításának költségeit sem, a cukorgyár vezetősége írásban kérte az illetékes minisztériumot, hogy engedélyezze újból a cukor árának januárban meghatározott szintre való emelését. Ha a beleegyezést megkapják, augusztustól kilogrammonként 1 koronával lesz drágább a cukor. m)
