Szabad Újság, 1992. július (2. évfolyam, 153-167. szám)

1992-07-22 / 159. szám

2 1992. július 21. PRÁCÁBAN a CSNT dnöksége ha­tározatban szögezte le, hogy elengedethet­­len mielőbbi tárgyalásokat folytami az önál­ló Szlovák Köztársaság és az önálló Cseh Köztársaság békés és korrekt létrehozásá­ról, mégpedig parlamentális kormányszin­ten egyaránt. A két önálló köztársaság lét­rehozásáról szóló tárgyalásokat legkésőbb szeptember 30-áig be kell fejezni. Vladislav DVOÚÁK, a Liberális Szociális Unió alelnöke Prágában kijelen­tette, hogy az ország felosztásának egyet­len alkotmányos útja a népszavazás lehet­ne, annak más módját csakis az alkotmány­­törvény novellájával lehetne kieszközölni, amelynek kezdeményezői a nemzeti taná­csok lehetnének, de a Szövetségi Gyűlésnek is jóvá kellene hagynia. A választásokban győztes pártok egyik tagköztársaságban sem szereztek abszolút többséget, így nincs jo­guk az államjogi elrendezésről dönteniük. Jlftí DIENSTBIER, a Polgári Moz­galom elnöke megköszönte Václav Havel­­nak az államelnöki tisztségben kifejtett te­vékenységét, amely során arra törekedett, hogy Csehszlovákiában minden objektív feltétele megteremtődhessék az ország besorolásának a demokratikus államok közé. A mozgalomnak az a meggyőződése, hogy Václav Havel pótolhatatlan érdeme­ket szerzett magatartásával a csehszlovák demokrácia kialakításában. Jlftí HORÁK a Csehszlovák Szociál­demokrata Párt elnöke tegnap olyan kije­lentést tett, amíg létezik a cseh—szlovák államszövetség, addig nem maradhat be­töltetlenül az államelnöki tisztség sem. A pártvezető szerint az ország lehetséges el­nökeként Jan Sokol, Dagmar Bureáová, Jifí Dienstbier (valamennyi Polgári Moz­galom), illetve Valtr Komárek (CSSZSZDP) vagy Rudolf Filkus (DSZM) jöhetne számításba. A párt egyébként elutasítja az ország békés úton történő szétesését is, ha az nem alkotmá­nyos úton történik. H atárvitára van kilátás Csehor­szág és Szlovákia között — írta Beszterce­bányán megjelenő Smer című napilap teg­napi számában —, annak ellenére, hogy nemrég Ján Őamogursky és Václav Klaus is olyan kijelentést tettek, miszerint a két országrészhatárain világosan meghatáro­zottak, és nincs egy négyzetméternyi vitás terület sem. A lap szerint azonban Ma­­kov község határában 35 hektárnyi terü­letre tart igényt a Cseh Köztársaság. A terület üdülőkörzetnek számít és évente mintegy 200 ezer korona jövedelmet biz­tosít a községnek. K yJOVBAN Miroslav Mareéek be­fejezte harmadik, immár 78 napja tartó éhségsztrájkját. Indoklása szerint a belpo­litikai helyzet alakulása késztette erre. Ma­reéek egyébként eddigi „koplalásai” során mintegy negyven kilót vesztett az eredeti testsúlyából, és most 35 kilogramm a sú­lya. Ma délben fogadja a fotóriportereket, de a kíváncsi tévéseket sem utasítaná el. V CeSKÉ BUDÉJOVICÉBEN közöl­ték, hogy a temelíni atomerőmű építésé­nek leállításáért tüntettek a Föld gyerme­kei elnevezésű ökológiai mozgalom tagjai. Mintegy tíz tüntető a mára virradó éjsza­kát is az építkezésen óhajtotta tölteni. POZSONYBAN továbbra is folyama­tos a repülőtér, annak ellenére, hogy július 4-én egy névtelen telefonáló merénylettel fenyegetőzött, ha továbbra is leszállhatnak az osztrák légitársaság gépei a légikikötő betonján. A zavartalan forgalmat fokozott ellenőrzés mellett bonyolítják, miközben a rendőrség nyomozást kezdett ismeretlen rémhírterjesztő ellen. Ör ÉVET is kaphat O. §. gépkocsi­­vezető, aki július 10-én Borohrádekban halálra gázolt két kisgyermeket és további hármat sebesített meg. A részeg sofőr vé­rében az ellenőrzéskor 2 promile volt az alkoholszint. Az ügyész szerint megfonto­landó, hogy a parlament vitassa meg az it­tas vezetés következményeinek elbírálásá­ról szóló szigorúbb törvénykezés beveze­tését, s döntsön a főbüntetés mellett a jo­gosítvány „életfogytiglan” történő bevo­násának lehetőségéről. Jelzés nélküli híranyag: ŐSTK, TK SR Szabad ÚJSÁG Imrich Andrejcák csehszlovák védelmi miniszter szerint a csehszlovák és a magyar fegyveres erők viszonylag szoros kapcsolatot tartanak fenn egymással, és jó infor­rancsnokságon tett látogatása alkal­mával. Ezzel arra a kérdésre vála­szolt, vajon mi a véleménye Vladi­mír Meciar szlovák miniszterelnök azon állításáról, mely szerint csapat­ai mond igazat, és ki dezinformál? Andrejcák nem hisz Meciamak mációs csatornák működnek a szo­kásos kereteket meghaladó hadgya­korlatokról. „Kissé bánt, hogy Meéiar úr — nem tudom, milyen forrásokból — olyan információkat kapott, ame­lyek túlértékelték a helyzetet” — nyilatkozta a védelmi miniszter az olomouci Középső Katonai Pa­összevonásokra kerül sor Magyaror­szágon, a szlovák—magyar határ közelében. A sajtó képviselői az iránt is ér­deklődtek, hogyan vélekedik a had­sereg felosztásáról, ha Csehszlová­kia megszűnik. Andrejőák hangoz­tatta, hogy nem pesszimista és nem hisz a közös állam szétesésében. Július 26-áig lehet javasolni Nincs újabb elnökjelölt Filip Sedlvy, a Szövetségi Gyűlés első alelnöke (PDP) tegnapi sajtóér­tekezletén elmondta: abban az eset­ben, ha a csehszlovák elnöki tisztség­be egyetlen jelöltet sem állítanak, akkor a legközelebbi választási for­duló napján, július 30-án a szövetségi parlament ezt tudomásul veszi, és ^tijabb választásokat ír ki tizennégy nappal későbbre. Sedivy egyúttal megerőisítette, hogy eddig egyetlen parlamenti képviselő sem javasolt el­nökjelöltet. Egyébként a javaslatot július 26-án éjfélig kell benyújtani. A parlament első alelnöke azonban közölte: eddig semmilyen jel sem mutat arra, hogy valamelyik képviselő erre készülne. Az alkotmányosság másodrendű (Folytatás az 1. oldalról) mány azon rendelkezései, amelyek nin­csenek ellentétben a Cseh Köztársaság jogrendjével, érvényben maradnak az új cseh alaptörvény jóváhagyásáig. Ezzel összefüggésben Balaä megjegyezte: se­hol sem írják, hogy a köztársasági alkot­mányok elfogadásával érvényét veszti a föderális alaptörvény. „Az alkotmánybí­róságról szóló alkotmánytörvény értel­mében ezenfelül az alkotmánybíróság az új föderális alaptörvény életbe lépéséig nem dönthet a két köztársaság alaptörvé­nyének alkotmányosságáról vagy alkot­mányellenességéről” — szögezte le. Vladimír Balaä meg van győződve arról, hogy a Szövetségi Gyűlést végre már fel kellene oszlatni, mivel teljesen felesleges szerv, amely nem csinál sem­mit. A szövetségi parlament az államjo­gi elrendezéssel és az ország különválá­sával kapcsolatos jogköreit átruházná a köztársaságokra. Véleménye szerint hasznosabb volna szakértői bizottságo­kat létrehozni, amelyek a kettészaka­dással, illetve a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság közötti „rendezés­sel” összefüggő kérdésekkel foglalkoz­nának. A CSTA Állam- és Jogtudományi Intézetének igazgatóhelyettese úgy véli, hogy Csehszlovákia kettészakadása után új választásokat kellene kiírni a köztár­saságokban. Egyúttal elutasította azt a gondolatot, mely szerint a Szövetségi Gyűlés kamarái a nemzeti tanácsok má­sodik kamarájává alakulnának át, mivel ez feleslegesen terhelné meg az adófize­tőket. Az ismertetett nyilatkozat egyébként hétfőn hangzott el. Tegnap Vladimír Balaä pontosította az elmondottakat, mégpedig olyan értelemben, hogy a je­lenlegi csehszlovák alkotmányos előírá­sok nincsenek ellentétben a nemzetközi joggal. Egyúttal azonban megjegyezte: a parlamenti és politikai erőfeloszlás olyan helyzetet is előidézhet, amelyben a nemzetek önrendelkezési joga nem érvényesülhet alkotmányos úton, s eb­ben a helyzetben a nemzetközi jog ke­rülne előtérbe. BiTak szabadlábon védekezhet (Folytatás az 1. oldalról) hívta a figyelmet arra, hogy a béke vé­delméről szóló törvény első cikkelyének első bekezdése szerinti bűncselekmény elévülhetetlen, tekintettel a Büntető Törvénykönyv 1970. évi módosítására. Nechanicky azt is elmondta, hogy a Prá­gai I. Kerületi Bíróság már bűnvádi el­járást folytat Vasil Birak ellen, mégpe­dig egyebek között azért, mivel vissza­élve vezetői jogkörével a munkáspár­tok megsegítésére dollármilliókat kül­dött a volt Szovjetunióba. Az állam­ügyész hangsúlyozta, hogy még nem mérlegelik Bifak vizsgálati fogságba helyezését. „E lépés megtételére nem látunk semmilyen törvényes indokot” — tette hozzá. Vladimír Nechanicty a továbbiak­ban megjegyezte, hogy a levél megírása és átadása magától még nem idézett volna elő agressziót. Ehhez több is kel­lett. Másrészt viszont ez a bűncselek­mény „büntethetőségén" semmit sem változtat, mivel a szóban forgó törvény értelmében a vádemeléshez elég az, ha valaki kísérletet tesz a nemzetek békés együttélésének háborúra való „izgatás­sal” történő megzavarására, illetve há­ború propagálása vagy támogatása. Ha Vasil Bitek a kihallgatások során ellenvetéseinek ad hangot a behívólevé­len szereplő aláírás valódiságát illetően, akkor grafológiai vizsgálatot rendelnek el. Amint azt Vladimír Nechanicky el­mondta, ebben az esetben nehéz lesz bebizonyítani az aláírás valódiságát, mi­vel a géppel írott levélen csak az aláírá­sok szerepelnek kézírással. Minden bi­zonnyal a grafológusnak Oroszországba kell utaznia, mivel a levél eredetije még mindig Moszkvában van. A kisebbségek is „helyet kapnak” benne (Folytatás az 1. oldalról) tősebb attribútumaként. Őié nyilatkoza­ta szerint az új szlovák alkotmányokban „helyet kapnak” a nemzeti kisebbségek és az etnikai csoportok jogai is. Egyébként a Szlovák Köztársaság al­kotmánya az állam alaptörvényeként ki­mondja a szlovák nemzet és a Szlovák Köztársaság szuverenitását. Rögzíti a szlovák elnök intézményét is. Milan Óié szerint még nyitott kérdés az alkotmány hatályba lépésének időpontja, noha a szakértők már erről is tárgyaltak. Az alaptörvény a legfelsőbb szlovák törvényhozó testület megnevezésének kérdésében három alternatívával is szá­mol — 1.: Szlovák Nemzeti Tanács; 2.: Szlovák Köztársaság Képviselőháza; 3.: Szlovák Képviselőház. Cié állítása sze­rint azonban az elnevezés nem lesz sem­milyen hatással a parlament összetéte­lére. Ami a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalom közötti viszonyt illeti, a szakértők egyetértettek abban, hogy az alaptörvény a demokrácia parlamenti formáját rögzíti az elnöki jogkörök pon­tos meghatározásával. Végezetül Milan Őié kifejezte meggyőződését, hogy a nyilvánosság (is) elfogadja az új szlovák alkotmányt, amelyet a Szlovák Nemzeti Tanács valószínűleg még a nyár folya­mán jóváhagy. A nemzetiségi kormánytanács élén Roman Kováé Idén: 3,5 milliárd Bősre Vladimír Meciar miniszterelnök vezetésével tegnap folytatódott a szlo­vák kormány egy héttel ezelőtt megszakadt negyedik ülése. Egyebek között egyetértését fejezte ki a csehszlovákiai közlekedés infrastruktú­rájának tökéletesítésére vonatkozó tervek javaslatával, amelyet össz­hangba hoznak a szlovákiai közlekedés fejlesztési koncepciójával. A vasúti közlekedés esetében például a déli vonal kiépítéséről van szó. A Bős—Nagymarosi Vízlépcső­­rendszer építése terén követendő további eljárásról szóló javaslat megvitatása után feladatul adta a megbízott erdőgazdasági és vízgaz­dálkodási miniszternek, valamint a beruházás kormánybiztosának, hogy a Külügyminisztériummal közösen augusztus 15-éig dolgoz­zák ki azokat a dokumentumokat, amelyek a szövetségi és a szlovák kormány további döntéseihez szükségesek. A kabinet egyetér­tését fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a Bős—Nagymarosi Vízlép­csőrendszerrel kapcsolatos kérdé­sek megítélésére szövetségi-szlo­vák kormánybizottságot hoznak létre. Egyúttal javasolta m föderális kabinetnek, hogy Ján Carnogurs­­ky előző kormányfő helyére Vladi­mír Meéiart nevezze ki a magyar féllel folytatandó tárgyalásokon részt vevő csehszlovák kormány­­küldöttség élére, illetve azt, hogy mérlegelje a Bős—Nagymaros­szerződés egyoldalú felmondásá­nak gazdasági, ökológiai, jogi és politikai következményeit. A szlo­vák kormány tudomásul vette a bősi erőmű építésén folyó jelenlegi munkálatokról szóló tájékoztatót. Feladatul adta a pénzügyminisz­ternek, hogy az 1992-es évre 3,5 mil­liárd koronát biztosítson a további munkák elvégzésére. A továbbiakban a kormány levál­totta a kormánytanácsok összes tag­ját. A nemzetiségi kormánytanács élére Roman Kovác miniszterelnök­helyettest, a tanács alelnökévé pedig Dusán Slobodník kulturális minisz­tert nevezte ki. A tanácskozás után tartott sajtó­­értekezleten Lubomír Dolgos priva­tizálási miniszter a következő sza­vakkal kommentálta a pozsonyi Da­­nubiaprint nyomdaipari vállalat köz­vetlen eladásáról szóló, az előző kormány által hozott határozat ér­vénytelenítését: „A demokrácia szá­mára veszélyes, ha a napilapnyom­tatás monopóliuma magánkézben konzerválódik.” Hozzáfűzte, hogy a szlovákiai nyomdákat egyszerre pri­vatizálják. Roman Kováé a bősi építkezés fi­nanszírozásáról szólva elmondta, hogy a kormányzat külföldi beruhá­zókat is szeretne bekapcsolni az építkezésbe. Megerősítette, hogy a kivitelezésre eddig 1,4 milliárd koro­nát biztosítottak. Idén egyébként 3,5, a következő két évben pedig 5 milliárd koronára lesz szükség a fi­nanszírozásra. Szlovákia nemzetállammá válik (Folytatás az 1. oldalról) zetű állam”. A parlamenti képviselő hangsúlyozta, hogy a szlovákiai ma­gyar kisebbség kulturális és nyelvi szempontból a magyar nemzet szer­ves részét képezi, s ezért az MKDM nemzeti, nem pedig nemzetiségi ki­sebbségként deklarálja. „Nem akar­juk a határokat megváltoztatni, ha­nem Csehszlovákiában élni, mégpe­dig olyan jogokkal, amilyenek az ál­lam többi polgárának vannak” — fűzte hozzá. A továbbiakban idézett az MKDM—Együttélés választási programjából, hangsúlyozva: a bel­politikai helyzet eddig még nem tet­te lehetővé, hogy a Szlovák Köztár­saságban élő kisebbségek megsze­rezzék azokat a jogokat, amelyek az európai normák értelmében megil­letik őket. Protic Mária, a mozga­lom sajtótitkára megjegyezte, hogy a kisebbségi jogokról szóló nemzet­közi megállapodások szerint a szlo­vákiai magyar kisebbség csupán a jogok minimumával rendelkezik. Fóthy János egyetértését fejezte ki Duray Miklósnak, az Együttélés Politikai Mozgalom elnökének a Vasárnapban közölt azon vélemé­nyével, mely szerint az 1989-es for­radalom óta a magyarokat olyan jo­goktól is megfosztották, amelyek közül néhányat a kommunizmus idején kaptak meg. Fóthy János em­lékeztetett arra, hogy a totalitárius rendszer alatt a magyar kisebbség­nek alelnöke volt az SZNT-ben, az oktatási tárcánál pedig külön osztá­lya, amelyet megszüntettek. Hollandia Első kézből tájékoztatva Hans J. Heinemann, a Holland Királyság csehszlovákiai nagyköve­te tegnap saját kezdeményezésére találkozott a Magyar Keresztényde­mokrata Mozgalom és az Együtt­élés Politikai Mozgalom vezetőivel. Az MKDM sajtószolgálata ál­tal kiadott hír megállapítja: a dip­lomata az informatív jellegű talál­kozón elsősorban a kisebbségek helyzetéről és problémáiról, vala­mint arról érdeklődött, hogy a magyar nemzeti kisebbség politi­kai képviselői milyen álláspontra helyezkednek a Szlovák Köztár­saságban kialakult politikai hely­zettel kapcsolatban. Devizapiaci árfolyamok ) Érvényben: 1992. JúliuM 22-én Deviza-(Pénz-)nem Devizaárfolyamok Valutaárfolyamok Vételi Eladási Közép- Vételi Eladási Közép­­árfolyam 1 egységre, koronában Angol font 51,07 52,91 52,39 50,56 53,70 52,13 Ausztrál dollár 20,41 20,83 20,62 19,45 21,15 20,30 Belga frank (100) 86,82 90,62 89,72 86,64 91,92 89,28 Din korona 4,77 4,67 4,82 4,64 4,94 4,79 Finn márka 6,67 6,81 6,74 6,45 6,93 6,69 Francia frank 5,41 5,51 5,46 5,27 5,59 5,43 Görög drachma (100) 14,92 15,22 15,07 13,86 15,40 14,83 Holland forint 16,22 16,54 16,38 15,82 16,78 18,30 ír font 48,75 49,73 49,24 47,08 50,44 48,76 Japán jen (100) 21,83 22,27 22,05 21,25 22,57 21,91 Kanadai dollár 22,95 23,41 23,18 22,23 23,79 23,01 Luxemburgi frank (100) 88,82 90,62 89,72 85,78 91,90 88,84 Német márka 18,28 18,64 18,46 18,00 18,92 18,46 Norvég korona 4,64 4,47 4,69 4,51 4,81 4,66 Olasz líra (1000) 24,06 24,54 24,30 23,46 24,90 24,18 Osztrák schilling 2,60 2,66 2,63 2,57 2,69 2,63 Portugál escudo (100) 21,42 21,86 21,64 20,52 22,14 21,33 Spanyol peseta (100) 28,50 29,08 28,79 27,74 29,44 28,59 Svájci frank 20,59 21,01 20,80 20,27 21,33 20,80 Svéd korona 5,03 5,13 5,08 4,89 5,21 5,05 USA-dollár 27,38 27,94 27,66 26,96 28,36 27,66

Next

/
Oldalképek
Tartalom