Szabad Újság, 1992. július (2. évfolyam, 153-167. szám)

1992-07-30 / 166. szám

I 1992. július 30. Külföld Szabad ÚJSÁG 3 Semmit sem találtak a mezőgazdasági minisztériumban Készültség Kurváit iraki határán Az iraki hadsereg 25 ezer katonája Basra kikötőváros térségében, a kuvaiti határ közelében állítólag harci állásokat foglalt eL Ezt egy kuwaiti napilap írta, amely a csapatösszevonást Kuvait 1990. évi megszállásának évfordulójával hozza összefüggésbe. II. János Pál pápa, akit július 15-én mütöttek, már elhalta a kórházat A Gemelli kórház előtt többszáz ember várta és korai gyógyulást kívánt A pápa arcban némileg lefogyott, de pihentebbnek látszott, mint egy héttel korábban. A kórházból a Castelgan­­dolfo kastélyba, a pápák nyári rezidenciájára utazott (Telefotó: TK SR/EPA) Sikertelen államcsíny-kísérlet Madagaszkáron Kuvait miniszterelnöke a határmenti övezetekben készültséget rendelt el és éberségre szólította fel a lakosságot. Kuvait emírje levelet küldött a Bizton­sági Tanács tagjaihoz és kérte, hassanak oda, hogy Irak betartsa a nezmetközi jo­gi normákat. Egyiptomi hírek szerint az Egyesült Államok közös hadgyakorlatra készül a kuvaiti csapatokkal és már Kuvaitba he­lyezte a Patriot rakéták egy ütegét és 120 katonát. Az Öböl térségében jelenleg negyven amerikai hadihajó tartózkodik és a közelben vannak a Saratoga és az Independence repülögép-anyahajók is. Támogatás nélkül nem megy Tegnap a kelet-afrikai Mada­gaszkár szigetén államcsínyt kí­séreltek meg, amely kudarccal végződött. Az állami rádió alkalmazottai szerint a hadsereg tisztjeinek egy tíztagú cso­portja néhány órával a hatalomátvétel­ről szóló nyilatkozat bejelentése után el­hagyta a rádió épületét és ismeretlen helyre távozott. A fővárosban, Antana­­narivoban úgy vélik, hogy a puccs siker­telenségének oka az volt, hogy a láza­dóknak sem lakosság, sem a fegyveres erők támogatását nem sikerült megsze­rezniük. • 1 1 • A Madagaszkári kormánykörökből származik a hír, hogy Didier Radsiraka államelnök biztonságban van és a fővá­ros utcáin nyugalom honol. Fety Michel atya, aki korábban a gaz­dasági és szociális megújhodás nemzeti bizottságának elnöke volt, a rádióban megerősítette, hogy államcsínyre került sor. Bejelentette, hogy a hatalmat a Nemzeti Megmentés Bizottsága vette át. Felszólította a főváros lakosságát, hogy tartsa fenn nyugalmát és biztosí­tott afelől, hogy a bizottság a legjobba­kat akaija a nemzetnek. A hatalomátvé­tel fő céljának azt jelölte meg, hogy fel-19 millió telefonra Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (BERD) vezetősége két hitelnyújtási döntést hozott. Eszerint 19 millió dollár (kb. 532 millió korona) hitelt nyújtanak a Cseh Köztársaságnak és a Szlovák Köztársaságnak mobil telefonhálózat és adatátvi­teli hálózat kiépítésére. A hírt Csehszlovákia londoni nagykövetségén megerősítették. A hitelek lehetővé teszik, hogy rövid időn belül korszerűsítsék a csehszlovákiai telefonhálózatot, hogy az megfeleljen a fokozódó igényeknek és a számítástechni­ka elterjedésének. A beruházás 1998-ig 750 új munkahelyet biztosít. A hitel 11 millió dolláros részét az Eurotel Prága és 8 milliós részét az Eurotel Pozsony kapja. Az egész hálózat kiépítése 100,7 millió dollárba kerül, ami hozzávetőlegesen 2,8 milliárd korona. Balti fintor Különös fintora a sorsnak, hogy im­máron azon országok követnek el sú­lyos jogsértéseket egy más nemzetiség ellen, amelyek korábban éppen egy jogtipró nagyhatalmi politika áldozatai voltak, s méltán élvezték a nemzetközi közvélemény szimpátiáját is független­ségi törekvéseik megvalósításában. A balti köztársaságból, s különösen Észt­országból érkeznek manapság olyan hírek, melyek hallatán bizony elgon­dolkodhatunk, nem vezetnek-e vajon az ottani történések is egy újabb ex­­szoyjet válság kirobbanásához. Nagy kérdés ugyanis, meddig tűri Észtország igen tekintélyes hányadú (legalább egyharmadnyi) orosz lakos­sága, hogy a tallini vezetés másodrangú állampolgárokként kezelje őket? Mert másnak, mint megalázó diszkrimináci­ónak aligha nevezhetjük azt a sajnála­tos észt gyakorlatot, hogy a nem ősho­nos lakosokat megfosztották választó­joguktól. A polgárok elégedetlenségé­hez csatlakozhatnak az egyelőre még a Baltikumban állomásoztatott volt szovjet katonák is, akiket nap mint nap érnek kisebb-nagyobb inzultusok. Ter­mészetesen helytelen lenne elhallgatni, hogy a szovjet megszállás évtizedei alatt viszont a betelepült (betelepített) orosz és más nemzetiségű lakosság él­vezett méltánytalan előnyöket az ész­tek kárára. Nem tett jót az észt—orosz kapcsolatoknak a katonaság kivonása körüli huzavona sem, s az, hogy az egyenruhások alkalmanként maguk­nak keresték a bajt kihívó magatartá­sukkal. Mindez azonban még egyáltalán nem kellene, hogy feljogosítsa az észte­ket erre a korántsem européer maga­tartásra, amely a külvilág számára jo­gosan látszik egyfajta kicsinyes revans­­nak. Hiszen azon túl, hogy a különböző diszkriminatív lépésekkel megszegik a helsinki záróokmány valamennyi ide­vonatkozó paragrafusát, s ellenféllé te­szik a köztársaságban egyébként zöm­mel szívesen élő és dolgozó, az új veze­téshez is lojális oroszokat, még sokakat magukra is haragítanak. Legfőképpen persze Oroszországot, ahol mind töb­ben követelik a határozottabb kiállást a határokon kívül rekedt sokmilliónyi orosz jogainak védelméért. Ez pedig bizonyos veszélyeket is magában hor­doz. Jelcin orosz elnök Helsinkiben el­kötelezte magát a konfliktusok békés, még időben történő kezelése mellett, így a Kreml mostani vezetésétől való­színűleg nem kell szélsőséges lépések­re számítani. Számukra talán a legcél­szerűbb lenne az EBEÉ újonnan létre­hozott Nemzeti Kisebbségi Főbiztos­ságához fordulni a jogsértések kivizs­gálása miatt. Ha viszont a Jelcin-csapa­tot netalán elsodorná az össznépi elé­gedetlenség álja, s a hullámok hátán valamely tekintélyelvű, rendcsináló és egyben nagyorosz „hazafi” ragadná magához a hatalmat — a felmérések szerint növekszik az efféle kemény in­tézkedések híveinek tábora —, nos, ak­kor például az észtországi oroszok ra­dikális csoportjai is aktivizálnák magu­kat, s a következmények kiszámíthatat­lanok lennének. Elég csak emlékeztet­ni a liberál-fasiszta nézeteiről hírhedt, s az orosz elnökválasztáson harmadik helyen befutó Zsirinovszky minapi baljós fellépésére. Biztonsági tényezővé vált Európá­ban a nemzeti kisebbségek helyzete, s ha ezt Tallinnban nem ismerik fel, sa­ját, jól megérdemelt és megszenvedett politikai tőkéjét veszítheti el Észtor­szág. És persze bármely más állam is. Daróczi László újítsák a jogállamiságot, a rendet és az erkölcsöt, s biztosítsák a gazdasági fel­lendülést. A felhívás olvasása közben a nemzeti himnuszt játszották. Fety Mi­chel azt ígérte, hogy tiszteletben tartják Radsiraka elnök tavaly megkezdett de­mokratizálási folyamatát. A baloldali beállítottságú Radsiraka 17 éve van uralmon és túlélt számos ál­talános sztrájkot, tiltakozó tüntetést és politikai zavargást. Tavaly ideiglenes kormányt alakított, amelyben helyet foglaltak a madagaszkári ellenzék képvi­selői is. ő maga addig akart az állam élén állni, amíg nem fogadják el az új alkotmányt. Az új alkotmányról ez év augusztusának közepén népszavazást tartanak. Egy évvel későbbre tűzték ki az elnöki és parlamenti választásokat. Madagaszkár az utóbbi években a politikai és szociális zavargások nyomán mély gazdasági válságba került. A lakos­ság a hosszantartó szárazság miatt élel­miszerhiányban szenved. Az állam és a maffia Olaszország Európához történő csat­lakozása napról napra bonyolultabb. Ennek oka a maffia, amely sorra gyilkol­ja ellenfeleit és egész térségeket tart el­lenőrzése alatt. Giuliano Amato olasz kormányfő nyugtalanságát fejezte ki e helyzet miatt. Hangoztatta, hogy min­den törekvés a kormány ellen fordul, kedvezőtlenül alakul a gazdaság, a pénz­ügyek, a valutapiac, a maffia tevékeny­sége, a politikai pártok válsága. Hangsú­lyozta, hogy fel kell újítani az állam, az intézmények és a politika hiteiét. A ki­alakult helyzetért maga az állam is fele­lős, mert megengedte, hogy késlekedve lépjenek fel a szervezett bűnözés ellen. Aláhúzta, hogy a maffia elleni harcba be kell vetni a titkosszolgálatot is, amely beépülhetne a maffiába hiszen már nem kell a KGB ellen küzdenie. Amato véleménye szerint a maffia már nem­csak olasz probléma, de kiteljed a nem­zetközi kábítószer-csempészetre és a volt Jugoszlávia területén a fegyverke­reskedelemre is. Szigorúan titkos Szigorúan titkos — ez a neve egy új kétrészes fürdőruha-modellnek, amelyet a kaliforniai Cole cég dobott a piacra. A szigorúan titkos valami a melltartóban van, amelybe gondosan megformált fel­fújható hártyát építettek be a kosár alsó részébe. A melltartó viselője tetszés sze­rint felfújhatja és ezzel megemelheti keb­lét. A kis légszivattyút a két mell közötti részbe rejtették el. Az ötlet Jacqueline Bronson ruhatervezőtől származik, aki tíz hónapot dolgozott a fürdőruhaterv elké­szítésén. A legnagyobb problémát állító­lag az jelentette, hogy megtalálja a felfúj­­ható rész legmegfelelőbb formáját és az, hova rejtse a szerkezetet Az ENSZ szakértőinek csoportja fel­újította az iraki rakétaprogram és egyéb betiltott fegyverek tervei utáni kutatást. A dokumentumok keresését a mezőgaz­dasági minisztérium épületében folytat­ták, ahová az ENSZ és Irak közti megál­lapodás alapján jutottak be. Irak tagad­ta, hogy az épületben katonai titkokat rejtegetnének. Az ENSZ-szakértők csoportja teg­nap befejezte a dokumentumok keresé­sét. Achim Biermann, a csoport vezető­je nem zárta ki, hogy a keresett doku­mentumokat az ellenőrök megérkezése előtt eltávolították az épületből. „Nem találtunk semmit, ami ellenkezne az ENSZ 687. számú határozatával” —je­lentette ki Biermann. Az iraki televízió felvételeket közölt arról, hogyan kutatják az ellenőrök a minisztériumban a hulladékkosarakat, benéznek a szőnyegek alá, a fürdőszo­bákba és leszerelik a csatornaakna lép­csőit. Az ENSZ és Irak közti feszültség csökkenésével az Egyesült Államok is mérsékelte a katonai fenyegetést. A Fe­hér Házban azonban közölték, hogy nem tévesztik szem elől Szaddam Hú­széin tevékenységét. Elismerték, hogy az iraki hatóságok lehetővé tették a me­zőgazdasági minisztérium tüzetes átvizs­gálását. A vizsgálat több mint 10 óra hosszat tartott. Az ENSZ szakértői és Rolf Ekeus, az ENSZ ellenőrző bizott­ságának elnöke távozásra készülnek Bagdadból. Baker lemond James Baker amerikai külügymi­niszter még megvárja Jichak Rabln izraeli kormányfő látogatását, ame­lyet augusztus 10-ére és 11 -éré ter­veznek, majd lemond miniszteri megbízatásáról. A Reuter hírügy­nökség szerint Baker veszi át George Bush elnök választási kampányának irányítását. Az izraeli kormányfő lá­togatása a Republikánus Párt kong­resszusának küszöbén valósul meg. A kongresszuson George Busht jelö­lik az elnöki tisztségre. Ajánlás Jelcinnek Az orosz parlament tárgyalt a Kuril­­szigetek visszaszolgáltatásának lehető­ségéről. A képviselők többsége ellenez­te a lépést és úgy fogalmazott, hogy a szigetek átadása Japának megengedhe­tetlen, még akkor is, ha Japán ezért gaz­dasági segítséget nyújtana. A képviselők szerint a szigetek visszaadása újabb te­rületi követelések kezdetét jelentené Oroszországgal szemben Kína, Észtor­szág, Lettország, Litvánia, Németország vagy Finnország részéről. A katonai tá­maszpontok felszámolása a Kuril-szige­­teken kedvezőtlen helyzetbe hozná Oroszországot az amerikai haditengeré­szettel szemben. A képviselők végülis nem hoztak döntést, csak munkabizott­ságot hoztak létre, amely Jelcin tokiói útja számára ajánlásokat dolgoz ki. Honecker távozik „A volt NDK egykori vezetőjének, Erich Honeckemek az ügye a legköze­lebbi napokban, vagy talán órákban megoldódik” —jelentette ki az 1TAR— TASZSZ hírügynökség tudósítójának Chile moszkvai nagykövetségének tiszt­viselője. A diplomata szerint a chilei nagykövetség és az orosz kormány kö­zött egyezmény jött létre, amely szerint Honecker a nagykövetséget az Orosz Föderáció belügyminisztériumának kü­lönleges egysége kíséretében hagyja el, a repülőtérre szállítják, hogy Németor­szágba repülhessen. Tegnap délutáni hír szerint Honecker egy diplomata rend­számú Volvo gépkocsin elhagyta a chilei nagykövetség épületét. J3l§y 2? Bhír) tCINK El, német külügyminiszter teg­nap Varsóba utazott, ahol két napig tár­gyal lengyel kollégájával és más vezetők­kel, köztük Walesa elnökkel. Találkozik a parlament német nemzetiségű képviselői­vel is. A külügyminiszterrel a német—len­gyel szerződés megvalósításáról, a német kisebbség jogainak védelméről, valamint a Németországban élő lengyelek helyzetéről is tárgyalnak. O rOSZ—UKRÁN csúcstalálkozó lesz augusztus 3-án Jaltában. Borisz Jelcin és Leonyid Kravcsuk a dagomiszi egyez­mények betartását tekintik át, és tárgyal­nak a Fekete-tengeri flotta sorsáról. A kormányközi tárgyalások a két ország kö­zött mindeddig eredménytelenek voltak, és most azt remélik, hogy a személyes találkozó átsegíti a holtponton a tárgyaló feleket. AraFAT, a PFSZ elnöke kijelentet­te, hogy hajlandó találkozni Rabin új izra­eli kormányfővel, amennyiben az ilyen ta­lálkozó elősegíti a közel-keleti békefolya­matot. Arafat már korábban hasonló aján­latot tett Samirnak, de az elutasította. Ra­bin a javaslatról még nem nyilatkozott Annak ellenére, hogy Rabin leállíttatta 7 ezer új ház építését a megszállt területe­ken, 9 ezer telepeslakás építése tovább folytatódik. Az OROSZ—FRANCIA legénység­gel fellőtt Szojuz TM-15 űrhajó tegnap reggel hozzákapcsolódott a Mir űrállo­máshoz. A csatlakozás simán, a terv sze­rint zajlott le. Az űrhajó legénysége Szo­­loyjov és Avgyejev orosz, valamint Tognini francia űrhajós. Az EGYESÜLT ÁLLAMOK eredeti tervével ellentétben úgy döntött, hogy nem küldi Id a J. F. Kennedy repülőgép­­anyahajót a Földközi-tengerre. A döntés­re azért került sor, mert az ENSZ és Irak között megegyezés jött létre az ellenőrzés kérdésében. D ánia kormányfője kilátásba he­lyezte, hogy újabb népszavazást rendeznek az Európai Unióhoz történő csatlakozás­ról. Hivatalos döntés még nem született Valószínűnek tartják, hogy csak az augusz­tus 20-án esedékes franciaországi népsza­vazás után döntenek a kérdésről. Mint ismeretes, Dániában a népszavazáson el­vetették a csatlakozás gondolatát. RabIN izraeli miniszterelnök au­gusztus 10—11-én az Egyesült Államokba látogat, hogy találkozzék George Bush amerikai elnökkel. Az USA és az Izrael közti kapcsolatokról, valamint a közel-ke­leti békefolyamat meggyorsításának lehe­tőségeiről tárgyalnak majd. Az UNESCO meghirdette a kelet­európai tudományos kutatás megerősíté­sének programját. Az ENSZ erre a célra három millió dollárt utalt ki. A program célja, hogy erős kötődések jöjjenek létre Kelet és Nyugat tudósai között és megfé­kezzék a tudósok kiáramlását a kelet-eu­rópai országokból. A tudományos progra­mokat főleg az egyetemeken akarják meg­valósítani. L ibanonban tegnap általános sztrájk volt, amely megbénította az ország életét. Bezártak az üzletek, a bankok, a hivatalok, a vendéglők és egyéb intézmé­nyek. A figyelmeztető sztrájkot az általá­nos szakszervezet hirdette meg, hogy tilta­kozzék a libanoni pénz rohamos romlása miatt. Az országban július elseje óta az élelmiszerek és a közszükségleti cikkek árai kétszeresére növekedtek. Az AMERIKAI Chrysler autógyár igazgatója bejelentette, hogy a második negyedÄhen 178 millió dollár nyereséget könyveltek el. Ez háromszor annyi, mint amennyit a Wall Street szakértői jósoltak. A múlt év hasonló időszakában a cég 212 millió dolláros veszteséget mutatott ki. Az eredményes gazdálkodást az tette lehető­vé, hogy fokozták a furgonok, a teherau­tók és a terepjárók értékesítését. Ugyan­csak jelentősen csökkentették az új mo­dellek önköltségét. A Chrysler uralja az amerikai személyautó-piac 8 százalékát, a teherautók eladásában 25,2 százalékos eredményre tett szert. Svédországban egy kisfiú a ren­dőrségtől nagy tortát, egy kisautót és egy dicsérő oklevelet kapott, mert hozzásegí­tett egy. gyilkossági kísérlet tettesének el­fogásához. A 7 éves kisfiú a napközi kert­jében egy kést talált, de nem tartotta meg magának, hanem odaadta a tanítónőnek. Az azonnal leadta a rendőrségen, ahol kitűnt, hogy ez a tárgyi bizonyíték volt az utolsó, amely hiányzott ahhoz, hogy a tet­tesre rábizonyítsák a gyilkossági kísérletet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom