Szabad Újság, 1992. június (2. évfolyam, 127-152. szám)

1992-06-10 / 135. szám

MAI SZAMUNKBAN: tévé- és rádióműsor MELLÉKLET Vagyonjegyes privatizálás — első forduló r Gazdasági és érdekvédelmi napilap SZERDA 1992. június 10. II. évfolyam 135. szám Ara 2.30 koruna Václav Havel és Václav Klaus találkozója „Nagyon súlyos a jelenlegi helyzet” VÁCLAV HAVEL KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK TEGNAP RÖVIDDEL DÉL UTÁN A PRÁGAI VÁRBAN TALÁLKOZOTT VÁCLAVKLAUSZ­­SZAL, A POLGÁRI DEMOKRATA PÁRT ELNÖKÉVEL. Tájékoztatás két hét múlva A Számítástechnikai Vállalat tegnapi adatai szerint a vagyonjegyes privatizálás hétfőn véget ért elsőfordulójának keretében összesen 872 057 megrendelés érkezett a vagyonjegykönyv-tulajdonosoktól az első hullámba besorolt vállalatok részvényeinek a megvásárlására. A megbeszélés után nyilatkozva az államfő úgy vélekedett, hogy még korai úgy értékelni a jelenlegi helyzetet, mint a csehszlovák föderáció közelgő végét. „Igaz azonban, hogy jelen pillanatban nagyon súlyos a helyzet. Ezekben a na­pokban döntünk államiságunk formájá­ról” — tette hozzá. Havel elnök lát lehetőséget arra, hogy viszonylag hamar felállíthassák a szövetségi kormányt. Mint mondta, ezt helyes lépésnek tekinti. „Úgy érzem, hogy a jelenlegi szövet­ségi kabinet nem érez elegendő legiti­mitást és választói támogatást arra, hogy olyan döntések meghozatalára merészkedjen, amelyeket egyébként normális körülmények között tennie kellene” — ezt már Václav Klaus' mondta a találkozó után. A PDP elnöke egyúttal közölte, hogy a koalíciós meg­beszéléseken nem jött szóba olyan al­ternatíva, miszerint a Demokratikus Baloldal Pártja is részt venne a szövet­ségi kormány felállításában. Azzal kap­csolatban, hogy Vladimír Meciar, a De­mokratikus Szlovákiáért Mozgalom el­nöke még a PDP—DSZM találkozó előtt megbeszélést folytatott Jaroslav Sabata cseh miniszterrel, Václav Klaus elsősorban meglepetését fejezte ki. „Ha bizonyos politikai körök, amelyek nem szerepeltek túl sikeresen a választáso­kon, az általános csehszlovák problémát saját pecsenyéjük sütögetésére akatják felhasználni, akkor azt nagyon nyugta­lanítónak tekinteném” — mondta a PDP vezetője. (Jaroslav Sabata egyéb­ként a cseh kormány tagjaként a szövetsé­gi és a szlovák kormánnyal fenntartott kapcsolatok „ápolásával” volt megbízva, s tisztségében „közeli” viszonyt létesített Meéiarral Állítólag a DSZM elnöke ta­nácsadói tisztséget ajánlott fel neki Sabata a brünni „randevú” után nyilat­kozva úgy vélekedett, hogy ezt az ajánla­tot nem tekinti viccnek — a szerk meg.) Václav Havel a Klausszal tartott megbeszélés után még azt is közölte, hogy csütörtökön találkozni szeretne Prágában Vladimír Meéiarral és a DSZM többi vezetőjével. Amint azt Matús Srámek, a Számí­tástechnikai Vállalat munkatársa a szlo­vák sajtóirodának nyilatkozva elmond­ta, a 165 szlovákiai befektetési privati­zációs alap közül az első fordulóban csupán négy nem rendelt meg rész­vényeket. Közölte, hogy vállalata külö­nösebb problémák nélkül vette az első fordulót. Szavai szerint gondot okozott néhány vagyonjegykönyv-tulajdonos, mivel nem az előírások szerint járt el. Srámek elmondta, hogy a leggyakoribb hiba a kiszemelt részvénytársaság azo­nosítási számának a beírásánál történt. A polgárok vagy nem létező vállalat számát írták a szelvényre, vagy nem vet­ték figyelembe a kuponkönyvben talál­­(Folytatás a 2. oldalon) Megegyezés nélkül Az Egyesült Államoknak és Oroszországnak nem sikerült megegyez­nie az atomfegyverek további csökkentéséről szóló szerződés ügyében. Ezt tegnap/ames Baker amerikai és Andrej Kozirev orosz külügyminisz­terjelentette be Washingtonban. Oroszország, mint ismeretes, magára vállalta a volt Szovjetunió által megkötött fegyverzetcsökkentési szer­ződésekből eredő kötelezettségeket Néhány mandátum még gazdára vár Vladimír Meéiar és személyi titkárnője, Anna Nagyová elhagyja a brünni villát A DSZM és a PDP elnökének hétfő éjszakai találkozójáról a 2 oldalon számolunk be (Telefotó: ÚSTK/AP) Ki vezeti a csehországi koalíciós tárgyalásokat? Klaus: „Még nem döntöttünk” A Cseh Nemzeti Tanács Elnöksége tegnap felkérte Václav Klaust ti Polgári Demokra­ta Párt elnökét, hogy közölje a testülettel, kit bíz meg a PDP-ből a cseh kormány felállításáról tartandó koalíciós megbeszélések megkezdésére Jan Kalvoda, a CSNT első alelnö­­ke, a Polgári Demokrata Szövetség el­nöke újságírók előtt elmondta, hogy a tárgyalásokon kerülni kívánják az egyé­ni ambíciókat. Jan Kasai, a Cseh Nem­zeti Tanács alelnöke (KDU—CSNP) a Csehszlovák Sajtóiroda munkatársá­nak nyilatkozva még korainak minősí­tette, hogy beszéljen a cseh kormány, illetve a cseh parlament majdani össze­tételéről. Jtíí Vlach, a CSNT polgári demokrata párti alelnöke úgy véleke­dett, hogy a csehországi koalíciós meg­beszélések résztvevőinek figyelembe kell venniük Klaus és Meéiar hétfő éj­szakai brünni találkozóját. Hangsúlyoz­ta, hogy cseh szinten mielőbb meg kell kezdeni a tárgyalásokat, hogy lássák, mennyire várhatók bonyolultnak, illetve milyen hosszú ideig fognak tartani. Ki­emelte, hogy a PDP megpályázza a CSNT elnöki tisztségét. Hozzáfűzte, hogy a kabinet felállításáról folytatandó tárgyalások során tájékozódni kell a szövetségi szervek esetében tartandó megbeszélésekről is. „Ezeket a tárgya­lásokat nem lehet elszigetelni egymás­tól” — szögezte le. Václav Klaus tegnap délután el­mondta, hogy a Polgári Demokrata Párt Végrehajtó Tanácsa még nem döntött arról, hogy a PDP részéről ki fogja vezetni a koalíciós megbeszélése­ket. Egyébként a CSNT Elnöksége ha­­tározotban kérte fel Klaust, hogy kö­zölje a kiszemelt pártvezető nevét. Ma kiegészül a végleges névsor Tegnap a Központi, a Cseh és a Szlovák Választóbi­zottság is eredményt hir­detett, azaz közzé tette, a parlamentbe bekerült po­litikai pártok és mozgal­mak közül melyik hány mandátumot szerzett az első fordulóban, mennyi a kiosztásra váró további mandátumok száma s ezekből a töredékszavaza­tok alapján melyik politi­kai erőnek mennyi jut A választóbizottságok összeszámolták a személyek­re leadott szavaztokat is (az ún. karikázások alapján), en­nek alapján felállították az egyes jelölőlisták új sorrend­jét, majd közzé tették, név szerint mely képviselőjelöltek szereztek mandátumot az el­Folytatódott a belügyesek pere Lorenc szerint csak vélekedések A tábori katonai bíróságon tegnap újabb tanúvallomások felolvasásával folytatódott az egykori három belügyes, FrantLsek Kind, Alojz Lorenc és Karel Vykypél nemrég elna­polt pere. Jirí Bemát tanácsvezető bíró tájékoz­tatása szerint tegnapig 87 tanút és négy bíró­sági szakértőt hallgattak ki. Természetesen, a bíróság a három vádlottat is meghallgatta. Alojz Lorenc az egykori Állambiztonsági Testület kompromittáló dokumentumainak megsemmisítése kapcsán úgy fogalmazott, hogy a vallomásokban csupán a tanúk véleke­déseiknek és személyes nézeteiknek adnak hangot, és — mint mondta — a bíróság dol­ga, hogyan ítéli meg őket. A tárgyalás ma újabb tanúvallomások és írásos anyagok felolvasásával folytatódik. Csütörtökön a bíróság további tanúkat hall­gat meg. Vonal alatt Választások utáni alkotmányos lépések — „papírforma ” szerint Ha minden a „papírforma” szerint történik, akkor a Szövetsé­gi Gyűlés jelenlegi elnökségének döntése értelmében az újonnan megválasztott parlament Népi Kamarájának és Nemzetek Ka­marájának az önálló alakidó ülé­sére június 25-én kerül sor. Egy nappal később ülnek össze a képviselői klubok s a frakcióelnökök tájékoztatják a Szövetségi Gyűlés elnökét a klu­bok létrehozásáról A két kama­ra — immár újonnan megvá­lasztott szerveivel — június 25- én vagy június 26-án tartja meg első együttes ülését, amely a Szövetségi Gyűlés alakuló ülé­sének tekinthető. Ezen a tanács­kozáson választják meg a parla­ment tisztségviselőit, köztük az elnököt és az alelnököt. A kép­viselő klubok június 29-én tar­tanak tanácskozást, amelyen a képviselők megvitatják az el­nökjelölési javaslatokat. A szövetségi kormány június 25-én vagy június 26-án adja be lemondását, de valószínű, hogy az államfő még megbízza a ka­binetet, hogy az új kormány ki­nevezéséig maradjon a helyén. Az alkotmány nem korlátozza azt az időszakot, amelynek so­rán az eddigi kormány tisztség­ben maradhat. Amennyiben nem neveznék Iá az új kormányt és egyidejűleg nem választanák meg az új köztársasági elnököt, az új kabinetet a Szövetségi Gyűlés Elnöksége nevezné ki. A Szlovák Nemzeti Tanács alakuló ülésére június 23-án ke­rül sor, s ezen a napon adja be lemondását a szlovák kormány. A Cseh Nemzeti Tanács június 29-e és július 2-a között tartja alakuló ülését. A Cseh Köztár­saság kormányának lemondása július 8-án várható, s az kabine­tet július 13-án nevezik ki. Az elnökválasztás július 3-a és július 5-e között kezdődik. Václav Havel — akinek a meg­bízatási időszaka július 5-én te­lik le — már közölte, hogy ismét jelöltetni kívánja magát. Rajta kívül még további 18 állampol­gár tájékoztatta a Szövetségi Gyűlést jelölési szándékáról A választások előtt nem hiva­talosan szóba került Alexander Dubceknek, a Szövetségi Gyűlés elnökének, a Szlovákiai Szociál­demokrata Párt elnökének, to­vábbá Richard Sacher volt szö­vetségi belügyminiszternek, egy­kori néppárti képviselőnek és Mi­roslav Vacek tábornoknak, néhai kommunista, majd párton kívüli védelmi miniszternek az elnökje­lölése. A választások után az Egyesülés a Köztársaságért— Csehszlovák Republikánus Párt közölte, hogy vezetőjét, Miroslav Sládeket szeretné jelöltetni Amint azt Zdenék Jicínsky, a szövetségi parlament első alel­nöke egyik legutóbbi nyilatkoza­tában elmondta, hogy a jelenle­gi jogszabályok értelmében azok indulhatnak az elnökválasztá­son, akiket parlamenti képvise­lők, klubok vagy parlamenti pártok javasolnak Az ide vonatkozó alkotmány­törvény értelmében az elnökvá­lasztás legfeljebb kétszer kétfor­dulós lehet. Amennyien az ál­lamfőt az első fordulóban sem a Népi Kamarában (90 szavazat szükséges), sem pedig a Nemzetek Kamarájának cseh és szlovák ré­szében (45-45 szavazat) nem vá­lasztják meg háromötödös több­séggel, 14 napon belül két azon jelölttel megismétlik a választást, aki az első fordulóban a legtöbb szavazatot szerezte meg. Az ál­lamfő az a jelölt lenne, aki a Szö­vetségi Gyűlés mindkét kamará­jában szavazattöbbséget szerez­ne. Ha a parlament ekkor sem tudná megválasztani az új köz­­társasági elnököt, 14 napon belül újból tartanának elnökválasztást, de új jelöltekkel Amennyiben két fordulóban ekkor sem volna eredményes a választás, az államfő Václav Ha­vel maradna, de csak október 5- éig. Ezen időpont után az állam­fői tisztséget a szövetségi kor­mány töltené be. ső fordulóban. A Szövetségi Gyűlés Népi Kamarájába az első fordulóban 128 kép­viselő jutott be, a magyar koalíció színeiben né­­gyen 'Andrássy Ferenc, Mi­hályi Molnár László és Páz­mány Péter az Együttélés, Bartakovics István az MKDM jelöltjeként. A Nemzetek Kamarájába ki­osztott 124 mandátum kö­zül ötöt kaptak a kisebbsé­giek, ebből négyet az Együttélés jelöltjei — Baj­nok István, Bábi Péter, Du­ray Miklós és Sárközy Klára —, egyet Homyák János, az MKDM jelöltje. A 2. kör­ben a koalícióra még 3 mandátum vár (1+2). A Szlovák Nemzeti Ta­nácsba az első körben 12 (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom