Szabad Újság, 1992. június (2. évfolyam, 127-152. szám)
1992-06-05 / 131. szám
/ m\G Folytatódik a környezetvédelmi világkonferencia Václav Havel az ökológiáról Tegnap is folytatta munkáját Rio de Janeiróban a környezetvédelmi világkonferencia. Ugyancsak tegnap közölte a brit The Guardian című lap Václav Havel csehszlovák elnök kommentárját az ökológiai csúcsértekezlet jelentőségéről. p--------------------------------------------------------Gazdasági és érdekvédelmi napilap PÉNTEK 1992. június 5. II. évfolyam 131. szám Havel cikkében megmagyarázza, hogy csupán a csehszovákiai választások miatt nem utazott el a konferenciára. Azt írja, „nem akarom, hogy az ipari kíméletlenség erői, amelyek az elmúlt negyven évben rendszeresen tönkretették a csehek és szlovákok országát, visszajussanak a hatalomhoz és folytassák a természet és a lelkek rombolását”. Kifejti, reményekkel tekint a riói konferencia felé, s hiszi, hogy a rendezvény teljesíti küldetését és az új évezred küszöbén félreteszi az em99 Androsch úr gondban van! „A magyar fél lépése jogos. (Munkatársunktól) — Nem politikai célzatú, csakis a bősi vízerőművel kapcsolatos sajtótájékoztatót tartott tegnap Pozsonyban a Zöldek Pártja Szlovákiai Köztársasági Szervezete, melynek elnöke, Lubica Lacinová mindjárt bevezetőjében meglepő hírekkel szolgált néhány szlovák újságíró kollégánk számára. U1" UNITED NATIONS CC ENVIRONMENT AND Rio de Janeiro 3-Elmondta ugyanis, hogy dr. Hannes Androsch, a szlovákiai betonlobby által fellegekig felmagasztalt osztrák pénzügyi szakember, aki a bősi erőmű befejezéséhez külföldi tőke előteremtését ígérte Ján Őarnogursky kormányának, egyelőre bajban van. Mégpedig azért, mert a jelek szerint minden általa potenciális pénzforrásként elkönyvelt hitelezője cserben hagyja. Ugyanis Ferdinand Lacina pénzügyminiszter bejelentését — mely szerint az osztrák bankok egyike sem nyújt hitelt a bősi vízerőmű építésének befejezésére — követően erre vonatkozólag újabb negatív hírek érkeztek H. Androsch számára: a vfciszömyre nem hajlandó hitelt nyújtani a Világbank és az Európai Fejlesztési és Beruházási Bank sem. Lubica Lacinová továbbá elmondta: „Mint tudjuk, a magyar fél felbontotta a Bős—Nagymarosi Vízlépcsőrendszerre vonatkozó szerződést Mi ezt a lépését a nemzetközi jog hazai szakértőivel megvizsgáltattuk és az eredményt úgy összegezhetjük, hogy Magyarországnak erre a lépésre joga volt, méghozzá nem is egy okból kifolyólag.” Az említett okokat dr. Jaromír Síbl, ismert szlovák ökológus, a Csehszlovákiai Zöld Kör elnöke ismertette. Egyebek közt rámutatott, hogy a csehszlovák fél már rég megszegte a szerződést, mivel nem gondoskodott a víz minőségének megőrzéséről, illetve akkor, amikor a „C” variáns megvalósításába kezdett, hiszen az egyezség szerint mindkét fél számára tilos volt bárminemű külön munkálatokat folytatni az erőművön. A sajtótájékoztatón vendégként részt vett Alexander Zinke, a Természetvédelmi Világalap (WWF) kelet-európai koordinátora is, aki előadásában kiemelte, hogy a bősi vízerőmű nem csupán ökológiai, hanem ökonómiai szempontból is rossz beruházás. Az ellentétes nézeteket valló szlovák újságíróknak elmondta továbbá: az, hogy szervezete ellenzi a bősi vízerőmű építését korántsem jelenti — ahogy azt nálunk sokan szeretnék beállítani —, hogy a világ minden vízerőművét természetellenesnek tartja. Mint hangsúlyozta, ez esetben konkrétan a bősi beruházásról van szó, amelyet nem lenne szabad beindítani. Helyette a szlovák kormánynak inkább az ipar szerkezetváltását és az ország energiapotenciáljának hatékonyabbá tételét kellene mielőbb megvalósítani. Az ehhez szükséges anyagiak előteremtésében segítene a Természeti Világalap is. (baranyai) Gusztáv Károly svéd király (balról) beszél a környezetvédelmi világkonferencia résztvevőihez Rio de Janieróban. A kép jobb oldalán Butrosz Gáli ENSZ- főttikár_______________________________________________(Fotó:TK SR) Drágábban élünk, ritkább a gyermekáldás Kevesebb házasság Pozsonyban tegnap a Szlovák Statisztikai Hivatal demográfiai adatokat hozott nyilvánosságra. Ezek szerint az utóbbi esztendőben Szlovákiában kevesebb házasságot kötöttek, igaz kevesebben is váltak el, de az élve született gyermekek számát tekintve tovább tart a csökkenő irányzat. Amíg 1990-ben 40 435 házasságot kötöttek Szlovákiában, addig az elmúlt Törvényszegések és aggályok Ma és holnap választunk Tegnap több szinten is beszámoltak a választási bizottságok arról, hogy a kétnapos kampánycsend ellenére történtek törvényszegések a tömegtájékoztató eszközökben, valamint a köztéri agitáció terén is. A mintegy negyven bejelentést az ügyészség vizsgálja, ezért tételesen egyik választási bizottság sem foglalkozik velük Tegnap megkezdődött Prágában a Központi Választóbizottság állandó ülése, mely június 10-éig tart, amikor is közreadják a Szövetségi Gyűlésbe történt választások hivatalos és végleges eredményeit is. A Szlovák Választóbizottság elnöke, Tatiana Biedniková tegnap elmondta, növekvő aggodalommal figyelik a politikai pártok azt a tényt, hogy a járási (Folytatás a 2. oldalon) Vonal alatt--------------------------------------------------------------------évben 7721-el kevesebbet. Csökkent ugyan a válások száma — 1990-ben 8867 házasságot bontottak föl, tavaly csak 7893-at —, de több mint 1500-al kevesebb gyermek született. 1990-ben 79 989 újszülött látta meg a napvilágot, tavaly viszont már csak 78 570. Éppen ezért figyelemreméltó, hogy csökkent az abortuszok száma is, mégpedig 56176-ról (1990) — több mint háromezerre — 52 990 (1991). Ami a lakossági terheket illeti, a legfrissebb adatok szerint a márciusi lakossági kiadások nagyjából a februári szinten maradtak.Ha az 1990-es év decemberi árszintjét vesszük alapul, akkor egy évvel későbbre 55,8 százalékkal emelkedtek a kiadások. A munkáscsaládok és alkalmazottak esetében a növekedés nagyjából 55 százalékos, a nyugdíjasoknál 57,2 százalék a növekedés, tehát az ármozgások sokkal érzékenyebben érintették őket. Ha hinni lehet a statisztikai adatoknak, akkor az idei esztendő első negyedévében a tavalyihoz viszonyítva a lakosság reáljövedelme 2,8 százalékkal nőtt. bereket elválasztó gondokat és az együt tműködés érdekében a nemzetek egyesítése irányában hat. Havel szerint a konferencia nem irányul csak a környezetre vagy csak a fejlődésre. A hangsúly az „és” szócskán van, mert mind a fejlődésről, mind a környezetről gondoskodni kell. A gazdasági növekedést is biztosítani kell és egyidejűleg kímélni a környezetet. Csak e két tényező kombinációja jelenthet előrehaladást a probléma megoldásában. Az USA képviselője a riói sajtóértekezletén Kelet- és Közép-Európa országait elrettentő példaként említette környezetvédelmi szempontból. Ezekben az országokban a gazdasági növekedés érdekében elhanyagoltak minden ellenőrzést a környezet szennyezése fölött, s végül a környezetet is és a gazdaságot is tönkretették. Elismerte, hogy az Egyesült Államok is vétett hibákat, de szerinte pozitív lépései meghaladják a károkat. Megerősítette, hogy az USA nem írja alá a természet védelméről szóló nemzetközi egyezményt. Hasonló módon nyilatkozott a japán küldött is, aki szintén védelmezte a biogenetikai beavatkozások gyakorlatát, amit az említett egyezmény ellenez. (Folytatás a 3. oldalon) A hiszékenység ára Csak három hét után tett jelentést a rendőrségen az a 27 éves Nővé Strasice-i (Rakovníki járás) fiatalember, akinek családja drágán megfizetett hiszékenységéért Történt ugyanis, hogy egy májusi délután valaki becsengetett a károsult lakásába. Az ajtót nyitó feleségnek azt mondta, hogy a férje megkérte őt: vigye el neki a színes tévét és a videomagnót, mert szüksége van rá. Megkapta tehát a tévét és a videót, ám nem elégedett meg ennyivel. Ismét visszatért a károsult lakásába, s ezúttal a bejelentést tett fiatalember gyermeke nyitott ajtót, s a változatosság kedvéért ő adta oda az ismeretlennek a család másik televízióját Az anyagi kár összege meghaladja a 30 ezer koronát Nem tudni, hogy a jómódú fiatalember miért csak három hét elteltével jelentette az esetet a rendőrségen. Lehet, hogy szégyellte családtagjai hiszékenységét? Képek jövő időben, jelen időben, múlt időben Böngészgetem a napilapokat, hetilapokat, újságokat, elolvasok ezt is, azt is, aztán gondolkodom egy kicsit, felidézgetem az olvasottakat, belső szűrőmön átszűröm, rostámon átrostálgatom a gondolatmagvakat, elmélkedéseket, számítgatásokat, meg- és kinyilatkozásokat. Mondatok, szavak, főnevek, igék, igék és igék... Múlt-, jelen- és jövőidőben. Nézem, mi maradt fenn a szűrőn, mi hullott át a rostán. Bármiféle megindultság vagy felindultság nélkül megállapítom, hogy ami fennmaradt, bizony kevéske. S még e kevéske közt is akad férges, rozsdától támadott, mesterségesen kifehérített, bepirosított, meddő is, szépelgő isjeketéllő, bezzeges, satnyácska és pöffeszkedő is, jó naggyá fájt, „isa pur es homu” se marad utánuk. Alig-alig akad termőképes, amelyik jó és hasznos csírát hordoz magában, amelyikből — ha talajba helyezik, ha gondos kezek ápolják gondolkodó elmék vigyázzák növekedését, virágát, gyümölcséi — mindenki számára egyenértékű, egészséges termésre számíthatunk Amiből már mindenkinek — nemcsak a kisebbségnek hanem a többségnek is, az emberek nagyobb részének is — haszna származna. S aztán ez, éppen ez a haszon mutathatná, hogy merre a jobbik a jó út, s hogy miként járjuk ezt az utat, hogy haladása légyen a köznek Belátom, ez jövőkép, egy éjszakai óra szülötte, ezért ebben a percben egyszerre elérhető és elérhetetlen. Jövőkép. A rostán fennakadt lényegesen több puffadt, beteg rozsdás mag azonban ugyancsak fest egy képet: jelenképet. Bűvkörük egyre nő—szélesedik mérget szivárogtatnak s míg az egyik elszippantja az emberek akarását és homályt telepít agyukra, a méreg hat, akár a cseppfertőzés, és fröcsög fröcsög szomszédtól szomszédig házról házra, cinikus, ostoba, állampolgáriságot megcsúfoló és kigúnyoló, kishitű, mindent és mindenkit szidalmazó mondatokban. Olykor csak egy taglejtésben, vagy megvető fintorban. „ Választani? Hát bolond vagyok? Engem ott többet nem látnak'” Vagy: Mindig tudtam, hogy hülye vagy, de hogy ennyire?! Hogy képes vagy odamenni és kiröhögtetni magad! Na és kire és mire szavazzak? Úgyis a komcsik lesznek az urak' En aztán nem! Hogy az én hátamon másszanak fel a hatalomra?! ... méghogy választások?! A munkanélküliségre meg az inflációra szavazzak?! Elébb jöjjön a jólét, a pénz, aztán majd meglátom! Hát ez a jelenkép. Nem az éjszaka elgondolkodtató csendjében születik hanem nappal a nagyáruházakban, a kis boltokban, a hentesnél, az orvosi várószobákban, villamoson, autóbuszban, csúcsforgalomban, presszóban, családban, templomban... Múltkép is van. Keretét bezzegekből eszkábálták össze, tartalmát elnagyolt, harsány, durva színekkel festegetik hamissá, irracionálissá, lesújtóvá. A múltkép: a Tér. A novemberi fagyban kulcsot csörgető tíz- és tízezrek A Tér, ahol egy pillanatra — mert kegyes volt hozzánk — megállt a történelem. A XX. századi. S a végtelennek e kimerevített pillanatában diadalmasan visszatért hozzánk a demokrácia. Atvillant akkor agyamon Periklész és a Grachusok neve, de forróság ömlött el szívemen és' könnyes lett a szemem. Ez a múltkép. Mostanság azonban túl sokan néznek rá úgy, minta egy görbetükörből a Nagy Varázspálca nézne rájuk vissza. Am kilóg a lóláb: mert akik ma nem akarják látni, ami valójában történt, nem látták akkor sem. Nem láthatták mert vaksi szemük előtt és eltompult agyukban egyetlen gondolat vert tanyát: Most én leszek az úr, megfordult a kerék Nosza, oda a húsosfazékhoz meg a hatalomhoz, nosza, megmutatni mindenkinek' Persze, tudom, akkor nekik is csillogott a szemük, de tudatalattijukban már megszólalt a ma harsogva ocsmányoló s mindennel békéden fenevad. A felszínre tört hatalomvágy és pénzsóvárság azonban nem változtathatja mega Teret, nem veheti el tőlünk! Dum spiro, spero. Míg élek remélek — szól a régi mondás. S pillanatnyilag ha többet nem is, ennyit elmondhatunk demokráciánkról. Egy kissé csikorognak az ízületei, a környezetszennyezéstől gyakran hörög az idétlen csoportosulások ordítozásától kissé zúg a füle, megesik hogy nem hagyják szóhoz jutni... De él és lélegzik S ott áll mellette a Remény. S te, aki már a választócédulákat olvasatlanul a szemétbe dobtad, vagy te, aki szent esküvéssel fogadtad, hogy márpedig választani hat ökörrel sem húznak el, Jóember, kérlek gondolkodj. Gondold meg: jogod van menni vagy nem menni. Ám ha Te nem mégy el választani, megtörténhet, hogy bizonyos erők — tudtodon és akaratodon kívül — Téged fognak választani. S akkor jaj neked, mert Winston Smith lesz a neved a halálodig a halálunkig... LÁNGÉVÁ
