Szabad Újság, 1992. június (2. évfolyam, 127-152. szám)
1992-06-30 / 152. szám
12 1992. június 30. Hírkosár Múzeumban a tenisz Shairistike és Boris Becker mi közük lehet egymáshoz? A nyelvtörő szó nem Becker legújabb barátnőjének neve, hanem azt a játékot nevezték így egykoron, amely a leimeni fiatalembert híressé tette az egész világon. Az eredeti görög jelentése szerint egyszerűen labdajátéknak fordítható shairistike feltalálójáról, a teniszjáték több mint száz esztendővel ezelőtti kezdeteiről és fejlődéséről tájékoztatja látogatóit Londonban a világ egyetlen teniszmúzeuma. Walter Wingfield, az angol királyi hadsereg veteránja, földbirtokos 1874-ben egy új játék kitalálásával akarta gyarapítani a megcsappant családi kasszát. Bár a két ütős labdajáték ilyen-olyan formában már ismert volt egy ideje, csak Wingfield tette — ügyes marketingmunkával — igazán társaságképessé. Szép faládába csomagolva kínált négy festett ütőt, egy zsák német labdát, hálót, ehhez cölöpöket a beverésükhöz szükséges kalapáccsal együtt, továbbá egy könyvecskét, amely a játékszabályokat tartalmazta. Ennek a készletnek egyik eredeti példánya a múzeumban megcsodálható. Csupán néhány évvel korábban teremtődött meg a füves pályán játszott tenisz két előfeltétele: Edwin Buddig 1830-ban találta fel a fűnyírógépet, és a múlt század ötvenes éveiben jelent meg a piacon az első gumilabda, tudja meg a múzeumlátogató. Addig az ütős labdajátékokat homokkal vagy fűrészporral töltött labdával játszották, ezek azonban nem pattogtak. A játék népszerűsége első alkalommal 1877-ben késztette az All England Clubot arra, hogy bajnokságot ítjon ki. Eddig egyben ez volt az egyetlen alkalom, amikor a férfi egyesben valódi wimbledoni — név szerint Spencer Gore — nyerte a versenyt. Egy sportág premierje Július első hétvégéjén dragsterversenyt rendeznek Győrött, a Rábaringen. A dragster címszó az Idegen szavak és kifejezések szótárában sem található meg, így mindenekelőtt nem árt tisztázni, hogy mit is jelent. A dragsterverseny nem más, mint gyorsulási erőpróba. A szakág története az ötvenes évek elejére nyúlik vissza, amerikai sebességimádó fiatalok tették le az „alapköveket”. Ez a fajta száguldás egyre nagyobb tömegeket hódított meg, s az Egyesült Államokban az egyik legnépszerűbb versenyformává nőtte ki magát. A hetvenes évektől Európába is betört a dragster, de a magyarországi premierre még csak most kerül sor. Július 4-én és 5-én rendezik a küzdelmeket. A különböző motoros és autós kategóriában tizenegy nemzet száznál több versenyzője méri össze tudását a negyedmérföldes, azaz 402 méteres pályán. Hogy valami fogalmunk legyen a versenyről, csak egyetlen adat: ezt a távolságot a speciális járművek közül a legjobbak öt másodperc alatt teszik meg... Biondi, az aranyhalmozó A kaliforniai Castro Valley híres lakója, Matt Biondi arra készül, hogy az amerikai férfi úszósport történetében először három olimpiai aranyérmesének vallhassa magát. Biondi az 1984-es Los Angeles-i olimpián „csupán” egy arannyal vétette magát észre, hogy aztán négy esztendővel később, Szöulban már-már a legendás Mark Spitz teljesítményét megközelítő eredménnyel rukkoljon elő. 1988-ban öt alkalommal is felállhatott a dobogó tetejére, miután első lett az 50 és 100 méteres gyorsúszásban, s tagja volt az amerikaiak mindhárom aranyérmet begyűjtő gyors- és vegyes váltójának is. Biondi elmondta, hogy Barcelonára jóval szolidabb célokat tűzött maga elé. Az idei nyári játékon négy számban indul, a két rövidebb gyorstávon, valamint a 4x100 méteres gyors- és vegyes váltóban. Szakértők szerint a legnagyobb esélye az-olimpiai bajnoki címre 100 méter gyorson van, ahol 1988 óta ő tartja a világcsúcsot 48,42 másodperccel. Ettől az időtől ugyan egyelőre messze van, reméli azonban, hogy Barcelonában képes lesz olyat úszni, ami elegendő az ^^aranyéremhez.______________________________________________________j Wimbledon ’92 Szabad ÚJSÁG Lendl nem bírta „cérnával” Az Angol Nemzetközi Teniszbajnokság nyolcaddöntőjében mindenki a 14-es számú pályára figyelt Szinte az egész világ szurkolt Ivan Lendítek, aki mint köztudott, már mindent megnyert, mindössze a wimbledoni trófea hiányzik gyűjteményében. Már az addigiak során is alaposan megizzadt az egykori világranglista-vezető, s a horvát Ivanisevics túl nagy falatnak bizonyult, olyannyira, hogy a negyedik játszmában Lendl 0:l-es állásnál feladta. A nőknél általában az esélyesek „hozták magukat”. Hiába ütötte el a továbbjutástól Jim Couriert az orosz Olhovszkij, mert John McEnroe megállította őt. Am így is, a FÁK képviselőjének köszönhetőjén újabb érdekesség került a Grand Slamtomák krónikájába, ugyanis Courier az első, aki kiemelt játékosként a selejtezőből továbbjutó teniszező által kényszerült búcsúzni a tenisz Mekkájában. Nem sikerült újabb bravúrt végrehajtania az eddigiek során remeklő hazai Ba-Atlétika A várakozás alatt szerepelt a New Oerlansban lebonyolított olimpiai válogatón Carl Lewis, a hatszoros olimpiai bajnok atléta. Mint ismeretes, a 100 nies síkfutásban a vert mezőnyben végzett, így nem tudta kiharcolni a részvételt a barcelonai olimpiai játékokon. Nem járt sikerrel a 200 m-en sem, hárman is megelőzték, tehát ebben a számban sem állhat rajthoz. „King” Carl számára tehát csak a távolugrás jelentett némi vigaszt — a világcsúcstartó Powell mögött a második helyet szerezte meg —, s még van reménye, hogy az Egyesült Államok színeit a 4x100 m-es váltóban képviselje. Az elmúlt években a 100 m-en Lewis legnagyobb ellenfele Burrell volt, aki most a 200 m-es távon „égett le”. Ötödikként futott át a célvonalon. A győzelmet a tokiói világbajnok, Michael Johnson szerezte meg 19,79 mp-es kitűnő idővel. Elbúcsúzott az olimpiai részvételtől az utóbbi évek két legsikeresebb gátfutója, Greg Foster és Roger Kingdom. Foster a döntőben a negyedik legjobb időt érte el, míg Kingdom be sem jutott a fináléba. Eredmények — férfiak, 200 m: 1. M. Johnson 19,79, Z Marsch 19,86, 3. Bates 20,14,4. C. Lewis 20,15,5. Burrell 20,16... 7. Mitchell 20,27, 110 m gát 1. Pierce 13,11, Z Dees 13,23, 3. Blake 13,30, 4. Foster 13,32, 1500 m: 1. Spivey 3:36,24, 2. Holman 3:36,48,3. Herrington 3:37,14, magasugrás: 1. Convay 235, 2. Plab 235, 3. Austin 232,4. Barton 232. Nők, 200 m: 1. Torrence 22,03, 2. Guidry 22,24, 3. Finn 22,51,1500 m: 1. Jacobs 4:03,72, 2. Plumer 4:04,04, 3. Hamilton 4:04,53,4. Slaney 4:05,43,100 m gát 1. Devers 12,55,2. Martin 12,71, 3. Tolbert 12,74, 4. Taylor 12,80, távoltesnek, a francia Forget két mérkőzéslabdát hárítva öt játszmában bizonyult jobbnak a britek üdvöskéjénél. Néhány érdekes számadat Wimbledonból: az idén a német Stich adogat a legerősebben, a Larson elleni győztes mérkőzésén egyik szervája 209,2 km/óra sebeséggel vágódott a pályára, utána az „ászbajnok” Ivanisevics és az amerikai Sampras áll egyaránt 207,5 km/órával. A nőknél Szeles Mónika a legkemé-ugrás: 1. Joyner-Kersee 708, 2. Echols 691, 3. Couch 667, súlylökés: 1. Price- Smithe 19,06, 2. Pagel 18,15. Birminghamben bonyolították le az angol atléták olimpiai válogatóját. Az eredményekből — férfiak, 200 m: 1. Regis 20,27, 2. Christie 20,29, 3. Black 20,67, 400 m: Daniel (trinidadi) 44,84, 800 m: Roob 1:45,16, 400 m gát: Akabusi 49,16, 1500 m: McKay 3:37,51, 3000 m akadály: Walker 8:25,15, gerely: 1. Backley 88,14, 2. Hill 85,32, magasugrás: 1. Smith 231, 2. Forsyth 231. Nők, 200 m: Gainsdorf (ausztrál) 23,04, 400 m: Freeman 51,14,400 m gát: Retchaken 55,04, 800 m: Edwards 2:00,41, 1500 m: Murray 4:05,87. Hengelóban nemzetközi atlétikai versenyt rendeztek. Az eredményekből — férfiak, 100 m: 1. Szavin (FÁK) 10,21, Z C. Smith (amerikai) 10,34,800 m: Kiprotich 1:44,29, 5000 m: Aguta (mindkettő kenyai) 13:31,61,3000 m akadály: Lambruscini (olasz) 8:15,88, rúdugrás: 1. Szergej Bubka 590, Z Vaszilij Bubka (mindkettő FÁK) 575, diszkosz: Grassu (román) 64,54. Nők, 800 m: Van Langen (holland) 1:56,66, 3000 m: O’Sulivan (ír) 8:39,67,400 m gát: Ordina (FÁK) 54,64, diszkosz: Costian (ausztrál) 65,40, magasugrás: Henkel (német) 203. Stara Zagora atlétikai viadal színhelye volt. A legjobb eredmény a női magasugrásban született, Kosztadina 204 centimétert teljesített. A női diszkoszvetést Simon nyerte 64,45 méterrel. nyebb tenyerű (172,2 km/6), őt követi Graf és Capriati A nyert labdák 6,8 százalékát szerezték a versenyzők az ászoknak köszönhetően, legnagyobb a „returnok” hatékonysága (37,8 százalék). A nyolcaddöntő eredményei — nők: Szeles (jugoszláv, az első helyen emelték ki)—G. Fernandez (amerikai) 6:4, 6:2, Tauziat (francia, 14.)—Frazier (amerikai) 6:0, 6:3, K. Malejeva (bolgár, 12.)—Halard (francia) 6:0, 6:3, Zvereva (FÁK)—Garrison (amerikai, 13.) 6:2, 3:6, 6:1, Capriati (amerikai, 6.)—Szavamacu (japán) 6:3,4:6,6:4 Sabatini (argentin, 3.) — Godridge (ausztrál) 6:2, 6:1, Navratilova (amerikai, 4.)— Basuki (indonéz) 7:5, 6:2, Gráf (német, 2.) — Fendick (amerikai) 4:6, 6:3, 6:2...— férfiak: J. McEnroe (amerikai)—Olhovszkij (FÁK) 7:5, 6:3, 7:6, Sampras (amerikai, 5.)—-Boetsch (francia) 6:3, 7:5, 7:6, Stich (német, 3.)—Masur (ausztrál) 3:6, 6:1, 6:4, 6:4, Ivanisevics (horvát, 8.)—Lendl (csehszlovák, 10.) 6:7, 6:1,6:4,1:0-Lendl feladta (a győztes 24 ászt ütött!), Edberg (svéd, 2.)—Holm (svéd) 6:3, 6:4, 6:7, 6:3, Forget (francia, 9.)—Bates (brit) 6:7, 6:4,3:6, 7:6, 6:3. A Becker—Ferreira és az Agassi—Saceanu (az első játszmát az amerikai sportoló 7:6-ra nyerte) találkozó lapzárta után ért véget. Győzelem Kínában Maixner-gólok Kínában vendégszerepei a szlovák labdarúgó-válogatott. Telt ház előtt (30 000 néző) kitűnőre sikeredett a bemutatkozás, mivel 2:0-ás félidőt követően 3:2 arányban bizonyult jobbnak a vendéglátó együttesénél. Mindkét részről látványos támadó játékot láthatott a sanghaji közönség. A nyolcadik percben egy gyors ellentámadás végén Maixner szerzett vezetést, aki később a mérkőzés hősévé vált. Előbb a 38. percben talált ismét a hazai kapuba, majd szünet után a második félidőt is a DÁC csatárának gólja vezette be. Az előny birtokában lazított a szlovák válogatott, így a hazaiak óriási fölénybe kerültek, s ezt legjobban a két gól jelzi OndruJka hálójában. A szlovák válogatott a következő összeállításban szerepelt: Ondrulka- Kostoláni, Vidumsky, Díuhara, Tomko (42. p. Mintál)-Klinovsky, Pavlík, Serbin, Diria-Sztojka (76. Vytykaé), Maixner. A szlovák válogatott ma Romániával mérkőzik. Széchy nem aggodalmaskodik Az úszók nem babonásak Lewis formán kívül Franz Beckenbauer bizakodó „Hiszek a magyar futballban” Bemutatni teljesen felesleges, túlzás nélkül: az egész világ ismeri, az egész világon otthon van, az egész világ kedveli... O Franz Beckenbauer, vagy ahogy általában nevezik: Ferenc császár. A hajdani extraklasszis futballista, a későbbi sikerkapitány. A közelmúltban a Magyar Fórum készített beszélgetést Franz Beckenbauerrel. Ebből válogattunk. — Önt, mint mindenhol, Magyarországon is jól ismerik... — őszinte örömmel tölt el, hogy ez így van, emlékeznek rám. — A hírnév pedig, mint mondják, múlandó. Ön szerint mi keil ahhoz, hogy akár egy labdarúgó, akár egy másik sportág kiemelkedő egyénisége ne csak egyszerűen, s röpke néhány évig legyen hires, hanem az okkal, joggal kiharcolt dicsőséget, ahogy Önnek is sikerült, tartósítani tudja? — Válasszuk ketté, javaslom, a két fogalmat: dicsőség és siker. A dicsőség, megítélésem szerint, már-már a hősiesség kategóriájába tartozik. És a labdarúgásnak, meg általában a sportnak nincs köze a hőstettekhez. A sportban vannak kiválóak és kevésbé kiválóak. Én a pályafutásom során azon szerencsések közé tartoztam, akika megszokottnál több eredményt produkáltak. Igen, ehhez szerencse is kellett: húsz évig voltam profi, s hála Istennek semmiféle komolyabb sérülés nem gátolt a játékban. Az eredményesség, a siker azonban csak az érem egyik oldala. Az már egy magasabb szint, ha valaki ezekkel az eredményekkel a háta mögött élni tud, de nem él vissza velük. Ez már a jellem kérdése! Ha receptre kíváncsi: a tehetség és a szorgalom szerintem az előfeltétele az eredményeknek. Akik esetében ez a kettő adott, azoknál ritkán marad el a siker. A sikerrel járó hímévről csak annyit, hogy az hamar elhomályosul, ha azt egy sportoló nehezen viseli el, s hiányoznak belőle a jellembeli tulajdonságok. — Nyilván vannak felelevenítésre érdemes emlékei a magyar futballal kapcsolatban. — Persze, bár nem túl sok. A hatvanas években párszor játszottam a magyar válogatott ellen, de emlékszem az Újpesti Dózsára is, Benére és Fazekasra. Ellenük Európa Kupa-meccsen léptem pályára. Aztán a legszebb emlékeim közé tartozik az 1966-os világbajnokság utáni meghívás a világválogatottba: Brazíliában egy csapatban játszottam Albert Flóriánnal, Farkas Jánossal és Szűcs Lajossal. Mindhármukkal szívélyes kapcsolatba kerültem. Alberttal később is többször találkoztam. Minden túlzás nélkül nevezhetem barátomnak. — Ha megenged egy szakmai kérdést: mit gondol, miért nem jut főszerephez a világ labdarúgásában már évek óta a magyar válogatott? — Ha én azt tudnám... Azt hiszem erre a kérdésre elsősorban maguknak, magyaroknak kell megtalálni a választ. Azt persze tudom, hogy az ötvenes évek csodacsapata magasra tette a mércét: Puskás, Kocsis, Hidegkúti és a többiek nevét hallva az én szemem is csillogott. A hatvanas években fel-felcsillant még egyszer-kétszer a magyar futball, de hogy mi lehet ma? — Lehet, hogy túlságosan el vannak kényeztetve a játékosok? — Nem, azt nem hinném, hogy túlságosan elkényeztetik őket, és azt sem, hogy ok nélkül tömnék beléjük a pénzt. Talán nemzedéki problémának tekinthető a hanyatlás, elvégre nem mindegyik generáció képes kiemelkedő sportteljesítményekre. Meggyőződésem viszont, s ezt a véleményemet a hagyományokra alapozom, hogy a magyar futball hamarosan újra a világ élvonalába kerülhet. — Ezek szerint hisz labdarúgásunk feltámadásában? — Rendíthetetlenül! — De nemcsak a futball létezik, elvégre nemsokára Barcelonában randevúznak a világ legjobbjai: mit kíván az olimpián részt vevő magyar sportolóknak? — Sok sikert kívánok az olimpiai játékokon szereplő sportolóiknak. A pénteken befejeződött, olimpiai program szerint zajlott hatnapos úszóbajnokság négy meglepetéssel szolgált. Az elsővel mindjárt a kezdésnél. Kiderült, hogy az OB nyílt és a dél-afrikai válogatott is indul az eseményen. Félreértés ne essék: a rendkívül rokonszenves vendégek rajthoz állása ellen senkinek nem volt kifogása, csak éppen a szakosztályok kilencvenkilenc százaléka nem tudott a részvételükről. Még az első nap döntői előtt is egymást kérdezgették a szakemberek, hogy a dél-afrikaiak eredményei beleszámítanak-e a bajnoki sorrendbe. A Magyar Úszó Szövetség vezérkarának, bizony, illett volna hamarabb tájékoztatni az edzőket. Amúgy a vendégek négy elsőséget is szereztek az erőpróbán, amelyjelzi, hogy többek között a magyar Tőrős Károly irányításával remek szakmai munka folyik az afrikai országban. A második meglepetést Darnyi Tamás viszonylag gyengébb eredményei jelentették. A vegyesúszás világcsúcstartója 400 méteren 10 másodperccel kikapott Czene Attilától, 200 méteren pedig már el sem indult. Idegen számaiban ugyan nem úszott rosszul, de a vegyesen nyújtott teljesítménye láttán többen kételkedni kezdtek abban, hogy Tamás megvédi bajnoki címeit Barcelonában. Széchy Tamás mesteredző nem aggodalmaskodik. Szerinte a mostani erőpróba eredményeiből semmiféle következtetést nem szabad levonni, mert Darnyi edzéseredményei az idén sokkal jobbak voltak, mint eddig bármikor. A szakember, hogy aláhúzza véleményének lényegét, kijelentette: „Az olimpián Tamás nyeri a két vegyesúszószámot”. A harmadik meglepetés kellemes volt. Ezt ugyanis Egerszegi Krisztina várakozáson felüli szereplése okozta. A Bp. Spartacus világsztárja 400 vegyesen olyan kitűnő idővel győzött, amellyel akár Barcelonában is nyerni lehet. Ugyancsak remek idővel csapott a célba Egér 100 és 200 háton, 200 mellen és 200 pillangón. Pedig edzője, Kiss László szerint még messze nincs csúcsformában, a terhelést igazából csak most kezdik csökkenteni. Kellemes belegondolni, milyen eredményekre lesz képes Kriszta pihenten az olimpián. A negyedik meglepetést az olimpiai csapat összetétele keltette. A MÚSZ elnöksége már az OB előtt javaslatot tett a keretre, ám az együttesben olyanok is helyet kaptak, akik a bajnokságon nem igazolták az előzetes bizalmat. Az úszószövetség vezérkara a testület tagjainak kérésére új elnökségi ülést hívott össze, amelyen — immár az OB eredményeinek tükrében — ismét megtárgyalták a jelöltek névsorát. A tanácskozás több helyen módosította a listát. Kiesett a csapatból Szalai Szilvia, Balyi Györgyi és Kalaus Valter, bekerült viszont a fiatal veszprémi hosszútávúszónő, Kiss Judit. A MOB- nak küldött névsor így a következő: Egerszegi Krisztina, Szabó Tünde, Csépe Gabriella, Kiss Judit, Darnyi Tamás, Rózsa Norbert, Czene Attila, Güttler Károly, Deutsch Tamás, Horváth Péter, Szilágyi Zoltán, Szabados Béla és Ágh Olivér. Összesen tizenhárom versenyző utazik várhatóan az olimpiára. Ám az úszók nem babonásak. Bizonyítja ezt az is, hogy a tavalyi világbajnokságra is tizenhármán mentek, s végül öt aranyéremmel tértek haza. (énekes)
