Szabad Újság, 1992. június (2. évfolyam, 127-152. szám)
1992-06-27 / 150. szám
1992. június 27. 5 Szabad ÚJSÁG 4z első magángimnázium első éve után Rómát látni és... tanulni belőle Az ország legtöbb iskolájában megtartották már az évvégi konferenciát, a gyerekek boldogan pakolják össze könyveiket, várják a bizonyítványosztást. Tanévzáró mérleget készíthetnek tanárok és diákok egyaránt: mit sikerült elérni a kitűzött célokból, milyen tárgyi ismeretekkel, milyen etikai, szellemi és magatartásbeli többlettel gazdagodtak a gyerekek? Az eredmény néhol siralmas lenne, másutt szívderítőbb... XXX Tavaly szeptemberben iskolaavatón, az ország első magyar tannyelvű nyolcéves magángimnáziumának tanévnyitó ünnepségén vettem részt Galántán. Az iskolaalapító iskolaigazgató, Tóth Lajos szavait akkor nagyon megjegyeztem, sőt lejegyeztem magamnak. Ezt mondta a gyerekeknek: ,,A mi iskolánkból a felnőttek önös érdekeit kizárjuk. Ez az iskola a tiétek lesz, és mi értetek leszünk, hogy félelemmentesen, szeretetben, kéz a kézben tanuljunk és művelődjünk. (...) Ebben az iskolában gyermekeink csak a tisztát, a szépet, az igazat fogják tanulni, legyen szó bár magyarságunkról, hazaszeretetről vagy a szlovák-magyar barátságról. (...) Célunk az enciklopédikusán művelt ember, aki megfelelő nyelvtudással rendelkezik, az új információkat alkalmazni képes és életformájává, belső igényévé válik a szellemi munka.“ Ezek a célkitűzések megfeleltek a pedagógusi munkáról, a jó iskola szellemiségéről alkotott elképzeléseimnek, s még akkor elhatároztam: az év végén visszatérek, hogy megtudjam: követte-e a terveket megvalósítás? Szeretetteljes légkör fogadott. A gyerekek felszabadultak, ugyanakkor rendkívül tisztelettudók. Még frissen élt bennük májusi olaszországi közös kirándulásuk élménye, felvillanyozódva meséltek róla, de sose vágtak egymás szavába. Kaptam egy órát, hogy pedagógusi jelenlét nélkül faggassam, kérdezzem őket, amiről akarom, s én - kíváncsi lévén az iskola értékrendjére - maradtam az olaszországi útnál. Mire irányították rá a gyerekek figyelmét, mi maradt meg leginkább az emlékezetükben? Kérdéseim után fellendültek a kezek, mindannyiuknak volt véleménye, Felemelték a A rendszerváltás felcsillantotta annak reményét is, hogy a pedagógusok csaknem teljesen lerombolt tekintélyének visszaállításán kívül az új, szabad, demokratikus rendszer nagyobb erkölcsi és anyagi elismerést hoz majd számukra, ami annál is inkább szükségessé vált, mert a pénz vásárlóerejének csökkenése számos pedagógust szinte a létminimum határára sodort. Az eltelt két év folyamán ugyan nevetségesen csekély összeggel emelték a pedagógusok fizetését, de a várva várt átfogó fizetésrendezés csak idén május elsején valósult meg. Megvalósult? Az új fizetési rendszer 10 fizetési fokozatot különböztet meg a szolgálati évek száma, valamint 12 fizetési osztályt a végzett munka jellege és nehézségi foka szerint. Az alapiskolákban tanító pedagógusokat a nyolcadik, a középiskolák pedagógusait a kilencedik fizetési osztályba sorolták. A fizetésemelés aránya - figyelembe véve a jelenlegi árakat - nagyon csekély mértékűnek minősíthető. Számos esetben olyan meglepetés is érte a pedagógusokat, hogy a fizetésemelés ellenére a havi jövedelmük kevesebb lett, mint május elseje előtt volt. Hogyan lehetséges ez? Például úgy, hogy a pedagógus a ledolgozott túlórákért nem tarthat igényt javadalmazásra. A túlórabér ugyan részét képezheti a személyi pótléknak, de csupán a túlórák miatt a pedagógus nem igényelheti a személyi pótlékot. Ugyanez a helyzet az osztályfőnökségért járó díjazással is. olyan emléke, amit okvetlenül el kell mondania. Például azt, hogy az olasz-osztrák határon túl feltűnően mások, sokkal közvetlenebbek az emberek; hogy Rómában az első útjuk a Szent Péter-bazilikába vezetett, ahol dr. Morovics István esperes úr a magyar Szent István-kápolnában tartott misét számukra. Elmondták, hogy látták Michelangelo Pietáját, s az a márványszobor olyan, mintha életet leheltek volna belé, de nemcsak szomorúság árad belőle, hanem bizakodás is. (Istenem, hány 12 éves gyerek látná épp ezt a Pietában, s egyáltalán hányán juthatnak el ennyi idős korukban Olaszországba, hogy megnézzék az emberiség történelmének legszebb műkincseit?) Jaj, és arról se feledkezzünk meg - áradt tovább a szó -, hogy Rómában a Velence téren találkoztunk Esterházy Alice grófnővel, aki meghívott bennünket fagyira! Aztán megnéztük a Kolosszeumot, a katakombákat! És szerdán, a pápa áldásosztó napján mi is ott voltunk a Szent Péter téren, és elénekeltük az „Isten szeret bennünket“ kezdetű dalt II. János Pál pápának, aki megáldott bennünket és gimnáziumunkat! És voltunk a római magyar nagykövetségen, ahol Szörényi László nagykövet úr fogadott bennünket, és azt mondta, hogy ne feledkezzünk meg arról, hogy mi itt, az egyenruhánkban egy iskolát és egy népet képviselünk... Kerek mondataik, a valóban lényeges dolgok felé irányítottságuk nagyon meglepett, élmény volt velük lenni, hallgatni őket. Megbizonyosodhattam arról, hogy ebben az iskolában gimnáziumhoz méltó értékrendet alakítottak ki a tanárok. Ezek után magától adódott Tóth Lajos igazgatóhoz intézett első kérdésem:- Hogyan sikerült ezt a fegyelAz átlagosnál jobb oktató-nevelő munkáért az iskolán és osztályon kívüli munkáért ez ideig évente több alkalommal kiosztott pénzjutalmat 1993. január elsejéig az eddigihez hasonló módon fizetik ki, ám jövő év januárjától ezek a rendkívüli juttatások is megszűnnek. Míg 1991-ben a pedagógusok fizetésére a Szlovák Köztársaság állami költségvetéséből nem egész 8 milliárd koronát fizettek ki, ez az összeg az idén 10 milliárd koronát tesz ki, ami azt jelenti, hogy az egyes pedagógusok havi fizetésének 600-900 koronával kellene emelkednie. A hiba csupán az, hogy ez - ebben a megfogalmazásban - egyáltalán nem fedi a valóságot, s számos pedagógus május elseje óta 400-600, esetleg még több koronával kevesebb havi fizetést kapott, mint azelőtt! A pedagógusok javadalmazásával kapcsolatos új intézkedésekre a közérthetőség hiánya, az elhamarkodottság és a megfontolatlanság a jellemző. Ennek köszönhető, hogy az eddig szokásos különféle pótlékok megszüntetése miatt számos pedagógus havi fizetése csupán a módosított alapfizetésre korlátozódik, ami a törvényszabta adólevonás után kisebb összeget tesz ki, mint a régi alapfizetés volt, az eddigi - feltétlenül jogos és indokolt - pótdíjakkal együtt. Külön ki kell emelnünk azt a homályos fejtegetést, melyet az új fizetési rendszer magyarázata a túlórákkal kapcsolatban tartalmaz. E fejtegetés az Ucitefské noviny idei mezett, mégis szeretetteljes légkört kialakítaniuk?- Éreztetjük a gyerekekkel, hogy egyenrangú partnereknek tekintjük őket, csak ők kevesebbet éltek, mint mi, ezért a mi feladatunk, hogy magunkhoz emeljük, tudásunkkal, élettapasztalatunkkal elvezessük őket a felnőttkor küszöbéig. A tekintélyelvűséget elvetem, mert a tekintély valahol a félelemmel párosul, s ez már önmaga erősen gátló tényező. Ha valamilyen kérdésükre nem tudok válaszolni, akkor azt be merem vallani, s kérem őket, találjuk meg a választ közösen a lexikonokban, enciklopédiákban. Nem félek, hogy ezáltal csorba esik a tekintélyemen, a gyerekek pedig megtanulják a kreatív információszerzést. Önálló gondolkodásra neveljük őket. A gyerekek a családból, a volt iskoláikból magukkal hozták az elmúlt negyven év minden nyomorúságát, a felnőtt társadalomra oly jellemző gyűlölködést, acsarkodást. Ez alól is fel kellett őket szabadítani. Hihetetlenül sok energiánkba került, míg megtanítottuk őket szeretni úgy, hogy abból nekik maguknak is élményük legyen, hogy rájöjjenek: jónak lenni jó! Egy év után azonban már érzik ezt a gyerekek, s innen a szeretetteljes légkör.- Fontosnak tartják hát, hogy a gyerekek jól érezzék magukat az iskolában, de milyen koncepció alapján irányítják a pedagógusok az itt nevelődő diákok képzését?- A pedagógusnak tudnia kell, hogy mi lesz 8-10 év múlva Közép-Európában, a Felvidéken, Szlovákiában, bárhogy is rendeződnek a viszonyok. És erre kell nevelni gyerekeinket. Tudniillik nincs tudatosan kinevelt csehszlovákiai magyar értelmiségünk, márpedig égetően nagy szükség lenne rá. Római utunk nagyszerűsége sem csak az volt, hogy látták a gyerekek a történelmi és egyéb emlékeket, hanem az, hogy észrevették: ott másképp élnek, másképp járnak, társalognak az emberek. Az ő felszabadultságuk, életszemléletük a mi gyerekeink számára is cél lehet. 21. számában látott napvilágot, s azt igyekszik bebizonyítani, hogy túlóráknak csupán azok az órák tekinthetők, melyeket a pedagógusok az egy hétre előírt 42 és fél órás munkaidőn túl dolgoznak le. Ez az érvelés azonban több szempontból sem helytálló. A középiskolai pedagógusok heti óraszáma jelenleg kötelezően 19 tanítási óra. Ezt szándékoznak szeptember elsejétől - igen helytelenül - 20 órára emelni. Az eddig érvényes fizetési rendelkezések értelmében túlórának számított minden olyan tanítási óra, melyet az adott pedagógus rendszeresen és kötelezően letanított a heti 19 órán felül. Ezért - az érvényes előírások alapján - külön megszabott túlóradíj járt a pedagógusoknak. Ha az új rendelkezések úgy akarják értelmezni a túlórákat, hogy azok a heti kötelező 42 és fél órás munkaidő után letanított órákra vonatkoznak, ez csak zűrzavart és törvénytelenséget fog szülni. A 42 és fél órás munkahétbe ugyanis beletartozik a tanítási órákra való szóbeli és írásbeli felkészülés, a legújabb szakirodalom tanulmányozása, az iskolán és osztályon kívüli munka, a különféle pedagógiai jellegű gyűléseken való részvétel, a nyelvéket tanító pedagógusok és a matematikatanárok esetében az írásbeli feladatok, az iskolai és a házi dolgozatok javítása stb. E tevékenységek rendkívül időigényesek, s ennek köszönhető, hogy a heti 42 és fél órás pedagógus munkahét gyakran meghaladja az 50 órát is. Mindehhez hozzáadhatjuk betegség Az iskolaalapító: Tóth Lajos Az első év eredményei valóban kiválóak, de ezzel még korántsem vagyunk elégedettek. Célunk hosszú távon a külföldi iskolák követelményrendszerének elérése. Épp ezért szeretnénk szeptembertől vendégtanárokat hívni Magyarországról, az angol nyelv tanítására pedig Amerikából. A gyerekek szlovák nyelv ismeretének tökéletesítését csereüdültetéssel kívánják megoldani. Aki az oktatásügyben dolgozik az tudja, hogy Csehszlovákiában nincs magyar iskolarendszer, csupán magyar tanítási nyelvű iskolák vannak. Iskoláinknak nincs koncepciójuk, pedagógiai-, kutató-, módszertani intézetük, a minisztériumban nincs nemzetiségi osztály. A meglévő intézmények, a pedagógusszervezet képtelen az elvárásoknak, követelményeknek eleget tenni. Véleményem szerint válságos helyzetünkből a kivezető utat az oktatásügyben az autonómia jelentené. Tekintettel arra, hogy szeptembertől újabb két osztályt nyitunk iskolánkban, szeretnénk a magyarországi követelményrendszert érvényesíteni, s ottani tankönyveket is alkalmazni. Ebben segít bennünket a Győri Pedagógiai Intézet, mellyel nagyon jól együttműködünk.- Szeptembertől bővül a magángimnázium, jelentkezők tehát vannak, de lesz-e hely őket hol tanítani, hiszen itt, a ,.nagyok“ gimnáziumában csupán albérletben vannak? vagy egyéb ok miatt hiányzó kollégák mindennemű díjazás nélküli helyettesítését is. Az igazgatói és az igazgatóhelyettesi tisztségek betöltéséért járó fizetési pótlék összege az új fizetési rendszer értelmében jelentősen emelkedett. Ez legyen ösztönzés az oktatásügyi szervek számára, hogy a jelenlegi megbí: zatási időszak letelte után szigorú feltételeket támasztva csakis pályázat útján válasszák ki a legjobbakat az igazgatói és az igazgatóhelyettesi tisztségbe. A fizetési pótlék csak azokat illesse meg, akik tudásukkal, rátermettségükkel, szakmai hozzáértésükkel és etikus magatartásukkal bizonyítják majd, hogy méltóak e tisztségek betöltésére. Pedagógustársadalmunk most már csak azt remélheti, hogy az oktatási minisztérium illetékesei újból megtárgyalják a pedagógusok javadalmazásának kérdését. A nem túlságosan jól sikerült új fizetési rendszert szerintem a következőképpen kellene módosítani: 1. A pedagógusok kapjanak lényegesen magasabb alapfizetést, mint május elseje előtti fizetésük volt. Az alapiskolák pedagógusait heti 20, a középiskolákét heti 19 kötelező óra letanítása alapján illesse meg ez az alapfizetés. 2. Az úgynevezett „személyi pótlékot“, mely az eddigi tapasztalatok alapján halva született ötlet, meg kell szüntetni. Nem lehet a pedagógusokat kiadni az igazgatók kénye-kedvének, mert nincs rá biztosíték, hogy a személyi pótlék százalékának megállapíTóth Lehel felvétele- A szlovák kormány 1992. április 21-i döntése alapján szeptember 1-től Galánta egyik legszebb épületébe költözik iskolánk. Remélem, ez a döntés már nem változik. Életem legnagyobb élménye, hogy ezt a nyolcéves magángizmnáziumot létrehozhattam. A gyerekekkel éreztetem, hogy szeretem őket, ugyanakkor betartjuk a „tiszta szigorúságot!“ elvét is. Ötvenhárom évem minden tette - klubalapításom, irodalmi utazgatásaink megszervezése Illyésnél, Csoórinál stb., a máskéntgondolkodók számára szervezett illegális összejövetelek, a sok-sok nyári művelődési tábor - azzal a céllal történt, hogy ráébresszem környezetemet: nekünk, csehszlovákiai magyaroknak megvan minden jogunk, lehetőségünk és módunk arra, hogy felzárkózzunk a magyarországi szintre - csak vállalnunk, akarnunk és tennünk kell érte -, sőt, hogy két kultúra vonzáskörében jobbak legyünk annál. Az iskolában is az a célom, hogy a gyerekek tudatosítsák: nekik jobbaknak kell lenniük, mint a többség, mert létünk vagy nem létünk terhe alatt arra vagyunk ítélve, hogy nemzeti kultúránkat magunkba szívjuk, hogy necsak néprajzi érdekesség, hanem művelt nép legyünk. En hiszek abban, hogy ezeket az elképzeléseimet lesz hol és lesz kivel megvalósítanom. CSANAKY ELEONÓRA tása és odaítélése minden esetben igazságos lesz. 3. Az előírt heti órakötelezettségen felüli órákat fizetett túlóráknak kell tekinteni, s az egy túlóráért járó pénzösszeget az új, felemelt fizetések összértékével arányosan kell megállapítani. 4. A huzamosabb ideig helyettesítő pedagógusokat a helyettesítésért díjazni kell, az alapiskolákban 50, a középiskolákban 60 koronát kitevő öszszeggel egy-egy helyettesített óráért. 5. Az osztályfőnökök munkáját az alapiskolákban havi 350, a középiskolákban 450 koronával honorálni. A javasolt összeg megfelel e munka jellegének és arányban van a felemelt fizetések összegével. 6. Fenn kell tartani a pénzbeli jutalmak eddigi rendszerét, s évente kétszer az oktatási minisztérium által meghatározott kulcs alapján kell jutalmazni a pedagógusokat. E kulcsnak tartalmaznia kell azokat a feladatokat, melyeknek elvégzéséért az igazgatók saját hatáskörükben az előírt alsó és felső határ közti összegben szabják meg a pénzjutalmak összegét a végzett munka minőségével és mennyiségével arányosan. Egy demokratikus rendszerben az oktatásügy illetékeseinek minden eszközzel támogatniuk kell a pedagógusok erkölcsi és anyagi tekintélyének helyreállítását. Ez csupán olyan követelmény, mely a fejlett civilizációval és oktatásüggyel rendelkező demokratikus országokban napjainkban immár magától értetődő. SÁGI TÓTH TIBOR pedagógusok fizetését (?)
