Szabad Újság, 1992. június (2. évfolyam, 127-152. szám)

1992-06-25 / 148. szám

1992. június 25. Szabad ÚJSÁG Rajt előtti helyzetkép Két dudás egy csárdában Medárd az idény előtt üdülni kívánókat türelemre inti. Az ellenszegülőket kiadós júniusi záporral kényszeríti a természet és a néphiedelem törvényei­nek betartására. Medárd a deáki termálfürdő fölé is marcona felhőket küld. A kapu előtt megállnak az első iskolabuszok, csakhamar elkezdődnek az úszóleckék. Mindezzel tisztában vannak a főleg nyugdíjas üdülők is, akik a ricsaj elől sátraikba menekülnek. A látogatók gondjaiba néhány perc alatt könnyen betekintést nyer az ideérkező. Valamivel feszültebb a hangulat a fürdő alkalmazottai, valamint a szolgáltatóközpont új társtulajdonosai körében... Válóper nélkül Kié lesz a termálfürdő, ha egy része Deáki, másik része pedig Alsószeli tulajdonát képezi? A kérdés hosszú ideig megvála­szolatlan maradt. Egy terjedelmes írást igényelne a két község közti huzavonák ismertetése. Az évről évre ideérkező törzsvendégeket viszont egyáltalán nem érdekli, ki lesz a tulajdonosa, hanem csak az, milyen környezettel, illetve színvonalú szolgáltatásokkal vár­ja vendégeit a létesítmény. Szabó Frigyestől, a fürdő újon­nan kinevezett igazgatójától ép­pen ezért a kölcsönös megegye­zés eredményeire voltunk kíván­csiak.- Úgy gondoltuk, jobb ha egy kézben összpontosul minden. Az állandó huzavonákkal, esetleges nézeteltérésekkel csak a vendé­get károsítanánk meg. Június el­sejei hatállyal három évre adták bérbe az alsószeliek a községük­höz tartozó területet. Deáki így bérleti szerződéssel vált a fürdő jelenlegi gazdájává, üzemeltetőjé­vé - válaszolja meg kérdésünket a fiatalember, akit a falu a helyi kulturális élet mozgatórugójaként ismert meg. Ő már a helyi kulturá­lis központban is lehetővé tette, hogy az épületen belül szállást biztosítsanak az ideérkezőknek. A fürdő személyzetének összeál­lításakor a gyengébb munkaerő­ket a falubeli, munka nélkül ma­radiakkal töltötte fel. A nyári idénymunkák során ugyancsak a deáki fiatalokat részesíti előnyben. Két árva úszómester Állnak a medence szélén és éber szemmel figyelik a hancúro­­zó gyerekeket. Bár számtalan okuk lenne arra, hogy szájukhoz emeljék a sípot, kérdésünkre, miért nem teszik hát, a medencé­hez közelítő tanítómesterre mu­tatnak - ő jött a gyerekekkel a tan­folyamra, elsősorban neki kell hogy szót fogadjanak. A meden­cében megkezdődik a tanulás, s így elbeszélgethettünk az úszó­mesterekkel.- Idény előtt csak ketten-ketten váltjuk egymást, s csak a szünidő­ben jön az erősítés. Nem panasz­kodunk, van munka cőven, hiszen többek között egy.k nap az egyik, másnap a másik medencét tisztítjuk - tudjuk meg Pétertől. Társa, Zsolt a bevonulás idejéig marad a medence partján. Mind­ketten saját szemszögükből látják a fürdőben beállt változásokat. - Az az érzésünk, hogy a munka helyi szervezői a kelleténél többet foglalkoznak azzal, hogy a fürdő területén több butik és vendéglő nyíljon, mint magukkal a meden­cékkel, a termálvízzel és a kör­nyezettel. A szolgáltatások ugyan fontosak, de még mindig érvé­nyes, hogy a vendégek elsősor­ban a fürdés és napozás miatt érkeznek ide. A környező városok valamelyikében is bevásárolhat­nak, szórakozhatnak... Hiszen ide elsősorban pihenni, kikapcso­lódni jönnek - mondják, majd tel­jes nevükön mutatkoznak be, ám megkérnek, ne ők legyenek az „üzem“ ellenreklámozói. Az üdülők véleménye Robert Havránek és felesége a sátortábor felé veszi útját. A prá­gai házaspár immár hetedszer ér­kezett Deákira, ahol több mint egy hónapig maradnak.- Kikapcsolódni jöttünk, s mind­kettőnknek nagyon jót tesz a ter­málvíz. Az időjárás nem számít, ősszel, amikor majd újra elcsen­desedik a környék, talán újra eljö­vünk. Bár az idén mintha nagyobb lenne a rendetlenség. A lakóhe­lyünk közelében még folynak az építkezések befejező munkálatai, s ettől zajos a környék, így nem teljes a pihenés - tudjuk meg a férjtől.- Pár nap múlva megérkezik az unokánk is, aki a frissen kaszált fűtől szénanáthát szokott kapni. Hát miért kellett ezeket a munká­kat az idény kezdetéig halogatni?! Mi örülnénk a legjobban, ha sem­milyen zavaró körülmény nem szegné kedvünket attól, hogy ha­marosan újra itt nyaraljunk - bú­csúzik a házaspár, majd sietve húzódik a fák alá. Medárd ma nincs bosszúálló kedvében, s a déli napsugarak elől biztos menedéket nyújtanak a terebé­lyes fakoronák. A fürdő területén nincs hiány a zöldből. A medencék, a sátortá­bor, a faházikók, valamint a szol­gáltatóközpont egy összefüggő zárt területen helyezkedik el. A „fürdővároska“ előnyei némely esetben hátrányként jelentkez­nek... de ezt döntse el maga az olvasó és a látogató. Ötágú csillagalakú diszkóbár A fürdő területén ottjártunkkor komoly tempóban folyt a munka. Az átadás előtt álló ötágú csillag alakú diszkóbár környékét rende­zik a GP-Tronik és a vsetíni Cor­­rekta részvénytársaság dolgozói. Takács Józseffel, a GP-Tronik egyik társtulajdonosával járjuk a környéket.- A termálfürdőt az utóbbi évek­ben a beavatottak bőségesen ki­használták. A létesítmény viszont szép lassan tönkrement, mert amikor be kellett volna fektetni némi pénzösszeget ahhoz, hogy a fürdő eleget tudjon tenni a nö­vekvő igényeknek, már nem akadt jelentkező. Én nem sokat tudok a községek közti huzavonáról. Csupán azt sajnálom, hogy későn ébredtünk fel, s csak az év elején vásároltuk meg árverezés útján az önkiszolgálót, s béreltük ki a fürdő egy bizonyos területét. Ezen a helyen ma már ruhákat, lábbelit, illatszereket kínáló buti­kok állnak, s terveink között sze­repel egy önkiszolgáló élelmiszer­­bolt megnyitása is - tudjuk meg beszélgetőpartnerünktől. Utunk során betekintést nye­rünk az újonnan átalakított egyko­ri önkiszolgáló étterembe. A ter­vek és elképzelések önmagukért beszélnek. A „kultúra“ e térség­ben, amint azt megtudjuk, az „igényesebb“ fogyasztók számá­ra lesz elérhető. Az esti óráktól pirkadatig nyitva lesz az amerikai­­biliárd-terem, valamint az éjszakai bár, ahol diszkó- és sztriptíztán­cosnők, illuzionisták feledtetik a hétköznapi gondokat. A nyolc­van férőhelyes teremben található tévékamera az ötágú csillag disz­kóbárba nyújt betekintést. A ven­dégek ráláthatnak majd a táncpar­kettre, s eldönthetik, hol, melyik mulatóhelyen töltik el az éjszaka hátralévő részét. Ugyancsak az „utolsó vendégig“ üzemel majd a diszkóbár is. Igor Jenícek, a vsetíni Correkta részvénytársa­ság igazgatójának ötletes terve­zőmunkáját dicséri a diszkóbár. A csillag valamennyi ágában bár­pult és székek találhatók, közé-5 Befellegzett a békebeli, szemérmes korszaknak. Az üzlet, a pénz, a ,,piac“ mindent a feje tetejére állít... (fotó: archív) pen pedig a táncparkett. Ugyan­csak reggelig tartanak nyitva a fürdő területén található, frissítő­ket, alkoholt kínáló standok is. így az éjszakai fürdőzők is olthatják majd szomjukat... Nem meglepő, amikor a ben­nünket kísérő társtulajdonos a jö­vőbeni' tervek kapcsán abba az elképzelésébe avat bennünket, hogy a fürdőt idényen kívül is üzemeltetni szeretnék. Ugyanis csak így lesz jövedelmező a két cég milliós vállalkozása. Éjszakai fürdőzés A termálfürdő tehát éjjel-nappal egyaránt üzemel. De erről már újra Szabó Frigyes igazgatót kér­dezzük.- A belépőjegy árát tizenöt ko­ronára emeltük fel (gyerekek szá­mára tíz korona), de a délutáni órákban érkezők már csak tíz, illetve öt koronát fizetnek. Az esti órákban nem csupán a fürdőzés­sel tesszük vonzóvá az ittlétet. Továbbra is tartom a kapcsolatot a helyi kultúrházzal, s az ott tar­tózkodó csoportok fellépéseivel szórakoztatjuk majd a vendége­ket. Az elmúlt évben nagy nép­szerűségnek örvendett a szántó­földi mozi, amit az idén is működ­tetni kezdtünk. Az ideérkezőnek tehát van miből választania - tud­juk meg Szabó Frigyestől, aki azt is elárulja, nagyobb parkolót, a ke­rékpároknak külön megőrzőt biz­tosítanak. - A fürdő területe lehe­tővé tenné a kempingrész bővíté­sét is, feltéve, ha az idén több kiránduló érkezik majd, mint az­előtt. Ez viszont a jövő terveink közé tartozik, csakúgy, mint egy fedett uszoda építése, amellyel lehetővé válna a fürdő egész éves üzemeltetése - mondja el a ter­málfürdő igazgatója. A számtalan terv és az alig három hónap alatt kiépített szol­gáltatóközpont bizonyítja, hogy a fürdő egyrészt a község, más­részt pedig az itt tanyát ved ma­gánvállalkozók számára is nyere­séges helynek bizonyul. A fülem­be csengenek viszont még az igazgató szavai: „A termálfürdő­ből származó bevétel nagy részét ismételten a létesítmény felújítá­sába, szolgáltatásaink tökéletesí­tésébe fektetjük“. Vajon mikor származik majd mindebből hasz­na a községben élőknek? Mikor lesz Deáki „gazdag fürdővá­roska“? Egy konzervatív prognózis Új, az eddiginél dinamikusabb életet kezd a fürdő. A látogatók elismerése, esetleges panasza egyszerre éri majd a fürdő igazga­tóságát és a magánvállalkozókat. Az üdülni érkezőket ugyanis nem érdekli az, ki és mely létesítmé­nyekért vállalja a felelősséget. Meglehet, hogy a szórakozni, lazí­tani kívánó fiatalok malmára hajt­ják majd a vizet vállalkozóink, hi­szen ez hozza majd a lehető leg­nagyobb bevételt. Ők élnek majd leginkább a bár tetőterén üzemelő ingyenes nudistastrand adta lehe­tőségekkel is, ahol majd külön zuhanyozó, gyorsbüfé áll a ren­delkezésükre. Az éjszakai dübör­gés, hajnali hangoskodás viszont eltanácsolhatja a gyermekeikkel érkező családokat. S ekkor még nem szóltunk az éjszakai fürdő­zést kétesen értelmező, este aludni kívánók erkölcsi fenntartá­sairól. A rend őrei a Temis szolgá­latában álló markos legények kö­zül kerülnek majd a fürdő területé­re. Elsősorban azonban a termál­fürdő vezetőségének kellene a jö­vőben ügyelni arra, hogy a létesít­mény ne csupán a környék, s az erre utazók szórakozási központ­jává degradálódjon. Az üzlet az üzlet. A termálfürdő különféle kihívó szolgáltatásokat is nyújtva akar jövedelmezőbbé válni. Nem ártana viszont, ha az idei nyár nem hagyná cserben a kispénzű „legalább“ belföldön nyaralni kívánó turistákat, akiket semmiképpen sem tekinthetnek a vállalkozók a vélt nyereség for­rásának. SZÁZ ILDIKÓ Metszett paprika és holland vetőmagvak Takarékosan, gazdaságosan „Holland mintagazdasága van“ - mondják a kelecsényi Varga Gyulá­ról. Hogy mitől „holland“ egy gazda­ság és hogyan került a holland tech­nológia az Ung-vidékre, erről beszél­gettem vele.-A technológia és a vetőmagok a holland Royal Sluis cégtől származ­nak - mondja. - Én a cég magyaror­szági, budapesti fióküzemével, a Mag­­rovet vállalattal kerültem kapcsolatba.- Nyilván azelőtt is foglalkozott fóli­ás termesztéssel.- Igen, de nem ilyen „nagyban“ és főleg nem termeltem ilyen minőségű árut, mint most.- Milyen speciális ismeretekre van szükség a technológia alkalmazá­sához?- Két előadáson vettem részt, ame­lyet a Royal Sluis, illetve a Magrovet képviselői tartottak, egyszer Sátoralja­újhelyen, egyszer pedig Nagyka­­poson.- Ők keresték meg a vállalkozókat?- Az előadások után kerestek olyan termelőket, akik belevágnának olyas­mibe is, amivel eddig senki sem pró­bálkozott a környéken. Például a pap­rika metszésével, ezzel tudtommal én foglalkozom egyedül errefelé. Kaptam tőlük kiváló hibrideket, mint például a HO, TITÁN, PRITAVIT, BANÁN faj­tákat, amelyeket már Magyarországon nemesítettek a holland cég megbízá­sából. Az első jó termés után volt is megnézni egy autóbuszra való szak­ember... meg a környékbeli terme­lők... ez tavaly júniusban volt.- A speciális vetőmagokon kívül mi kell még a jó terméshez?- Nagyon fontos a korszerű öntö­zési rendszer. Ezt az EKOUNG ma­gáncégtől, Nagykaposról szereztem be. Nagyon bevált, nem kell mindenfé­le csöveket húzgálni, csak elfordítok egy csapot és kész. Víztakarékos, tápanyagot is ki lehet vele juttatni, ezenkívül télen is kint maradhat... hamar visszajön az ára.- Milyennek mutatkozik a termés? A hollandok ugyanekkora területen jó­val nagyobb termést érnek el, mint nálunk...- Igen, ez ennek a módszernek az egyik nagy előnye. Ez évben a karfiol, a káposzta mutatkozik jónak. A papri­ka kicsit kisebb, mert hűvösebb volt az időjárás, de úgy általában jó termés mutatkozik.- Mennyire megengedett a vegy­szerek használata?- Jó termést nem lehet vegyszerek nélkül elérni, de nagyon pontosan megszabták az adagolást. Többször is ellenőrizték az árumat a piacon, eddig még a „diagnózis“ minden esetben negatív volt. Ha sikerül, ez éven el­mennék Hollandiába.- Egy kis tanulmányútra...- Volna mit tanulni: a hollandok egy négyzetméteren négyszer-ötször ak­kora terméshozamot érnek el, mint mi. Maximálisan kihasználják a földterü­letet.- Mennyivel munkaigényesebb ez a technológia a megszokottnál?- Kicsivel több munka van vele, például a paprikát egy száron metsze­ni, futtatni, de megéri, mert sokkal nagyobb a termés.- Hogyan értékesíti a megtermelt árut?- A piacra hordom, fel egész a Va­­rannói járásba. Mindenféle zöldséget viszek egyszerre, ma már egy-két faj­tával nem érdemes piacolni.- Konkurencia?-Hát... nem nagyon van. Ilyen minőségű árut nem tudnak előállítani. A vevők már ismernek... De nézzük meg talán a sátrakat.... Jókora fóliasátrak nyújtózkodnak a kertben. Most éppen nyitva vannak: melegen tűz a nap. A sorok között a gazda szülei dolgozgatnak. Tényleg jó a termés: a szárakon fürtökben lóg a paprika, akár a banán, félkar-nagy­­ságú uborkák fénylenek ki zölden a le­velek közül. A növénykék között a föl­dön és a fejünk fölött is, a levegőben, fekete „csőkígyók“ húzódnak, ame­lyek egy csap elfordítása után ponto­san a kellő mennyiségben adagolják a vizet a csövekbe, vagy permetezik fentröl - finom köddé porlasztva. Na­gyon egyszerű és nagyon elegáns, amennyire szerény növénytermeszté­si ismereteim alapján meg tudom ítélni. Azt hiszem az efféle mintagazdasá­goké a jövő. Ahol nemcsak az anyagi befektetések egy részét próbálják megtakarítani, hanem a földterületet, a kincset érő tiszta vizet és nem utol­sósorban: az emberi munkát! TÓTH FERENC

Next

/
Oldalképek
Tartalom